Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-25 / 175 szám

A Pécsi Mezőgép Vállalatnak az idei 850 milliós kapacitásából mintegy 100 millióra nincs még meg­rendelése. Mivel nincs szocialista együttműködési szerződésük és exportjuk sem, így marad a tőkés és a hazai piac, hogy kitölthessék a még hiányzó kapa­citást. Igen ám, de a hazai piac felvevőképessége jelentősen lecsökkent, ugyanakkor a megjelenő kon­kurencia kényszerből is a vállalat jól bedolgozott va­dászterületén keres(get). Ez tehát nem könnyű te­rület. De mi van a tőkés megrendelésekkel és part­nerekkel? A Pécsi Mezőgép tőkés együttműködései Környezetvédelemben a LURGI, szállításban a Spitzer — belföldön a komplett szállító jármű a keresett A vállalat igazgatójának szo­bájában falat borító Európa- térképen gombostűvel beszúrt apró zászlócskák jelzik a kap­csolataikat. Legtöbb az NSZK-t, aztán Belgiumot és Svájcot tarkítja. A zászlók jelzik a je­lentős áruexportot, az együtt­működéseket. — Áruexportban általában a több száz tonnás acélszerkeze­tek jelentik a fő profilunkat, így környezetvédelmi berende­zéseket készítünk a nyugatné­met LURGI cégnek, és még eb­ben a félévben gyártjuk a VW által megrendelt speciális acél- kcnténereket — sommáz Vig Miklós igazgató. Több vas a tűzben A LURGI-val már másfél év­tizedes az üzleti kapcsolatuk a környezetvédelmi berendezések gyártásában. A nyugatnémet cég adja a berendezések lel­két, míg a Mezőgép az acél- szerkezeteket. Eddigi munká­juknak köszönhetően, ha a LURGI idehaza környezetvédel­mi beruházásra kap megrende­lést, kiköti, hogy a Mezőgép lehet csak a kivitelező. így dol­goznak be a Gagarin Hőerő­mű, és fővállalkozóként a Be- remendi Cement- és Mészmű környezetvédelmi beruházásai­nál (a BCM-nél beépítették a filtereket, elkészítik az új hű­tőtornyokat és most a kavics­ágyas szűrők vannak soron). — A mai gazdasági helyzet­ben csak ezzel a profillal nem lehet megélni. Keressük azt a gyártmányt, amelyből nagy so­rozatokat készítve biztosíthatjuk jelenünket és jövőnket. Ilyenre még nem találtunk. Ezért va­gyunk kénytelenek egyszerre több vasat is tűzben tartani. — S ha ez nem sikerül? — Akkor sem esünk kétségbe. Mindent gyártunk, amire van kereslet, amin van haszon és amit a felkészültségünkkel gyártani tudunk — mondja az igazgató. Nehéz lecke Az elmúlt évben a szarvas­marhatelepek korszerűsítésére kiírt világbanki beruházásban 17 pályázó közül az ő ajánla­tukat fogadták el. A belga PACKO céggel együttműköd­ve a Mezőgép szállított 20 me­zőgazdasági üzemnek komplett tejhűtő rendszert. Korábban a Lehel Hűtőgépgyárnak készítet­tek 10 éven át ipari jellegű tejhűtőket, innen a gyártási ru­tinjuk. A PACKO-val ez az együttműködés sajnos csak er­re a világbanki lehetőségre, tehát egy adott üzletre jött létre. A nyugatnémet Spitzer Silo Fahrzeuge céggel viszont hosz­szú távra ad munkát az együtt­működési keretszerződés. A por és a granulátum szállítására alkalmas, 33 köbméteres, ön­hordó szerkezetű alumínium­tartályok gyártása feladta a leckét a Mezőgépnek, de a Székesfehérvári Könnyűfémmű­nek is. Másfél éves kísérlete­zések után alakították ki a 4 mm vastag, speciális ötvözetű olumíniumlemezt, illetve sajátí­tották el a gyártással kapcso­latos valamennyi tudnivalót. Évente 10—30 ilyen tartályt rendel tőlük a Spitzer, mégpe­dig az igen szigorú bajor TüV követelményeinek megfelelő minőségben. A nyugatnémet cégnek a szocialista országok közül a Mezőgép az egyetlen partnere. Ez a tartálygyártás önmagában nem az igazi, sokkal nagyobb hasznot ígér, ha a pécsi vál­lalat ezeket a tartályokat már járműre szerelve, tehát komp­lett szállító egységként értéke­síthetné. Két ilyen járművet már eladtak, igaz NSZK-bót importált 3 kerékpáros futómű­vel ellátva. A Rába és a Győri Közlekedési és Távközlési Mű­szaki Főiskola közösen fejlesz­tette ki a hazai hasonlót, és az ÉPFU is sokat segített az ilyen jármű kialakításában. Je­lenleg már tíz ilyen járműre tartanak igényt hazai cukor­gyárak, mezőgazdasági üzemek és a cementipar, de újabb 40— 50 eladására is van kereslet. Új területen- Ennek is van egy szép­séghibája; egy-egy ilyen szál­lítószerelvénynél még így is mintegy 15 százalékos hánya­dot tesz ki a tőkés import. Ezt is szeretnénk „kiváltani". Biz­tatóak e téren a jugoszláv ITAS céggel folytatott árucse­re együttműködési tárgyalá­saink. Ök kész tartályért cseré­be adnák a szükséges tőkés import anyagokat, egységeket, de bejelentkezett üzletkötési szándékkal az angol Spitzer cég (a Dry Búik) is. A 33 köbméteres, önhordó szerkezetű, speciális alumínium ötvözetből készült tartályokkal már befutott a Pécsi Mező­gép. Most fejlesztik ki a ha­sonló, de már 55 köbméterese­ket is. S hogy több vasat tart­hassanak a tűzben, újabb pro­fil meghonosításával foglalkoz­nak. A Tejipari Kutató Intézet az évek óta beszerezhetetlen élelmiszer-feldolgozó gépek, berendezések gyártására' bíz­tatja a Mezőgépet. — Az általuk ajánlott tíz gépből és berendezésből ötnek a gyártására alkalmasak va­gyunk. Ráadásul ezek piaca is biztos. Az ilyen speciális, peri­fériális területeken van esé­lyünk a termékskálánk bővíté­sére — mondja végezetül Vig Miklós igazgató. Murányi László Terebélyesedik a testvérvárosok közösen ültetett fája •• Üzleti úton Fellbachban Pécs-baranyai árubemutató az NSZK-ban Baden-Württemberg, Stutt­gart, Fellbach ... A Németor­szági Szövetségi Köztársaság leggazdagabb vidékén járunk. Pécs és Fellbach 1986. óta testvérváros, az ezt rögzítő szerződés pécsi aláírásakor jelen volt az akkor magyar- országi látogatáson tartózko­dó dr. Richard von Weizsäc­ker, az NSZK szövetségi elnö­ke is. A kapcsolatok azóta len­dületesen, az élet egyre több területét átölelően fejlődnek. Mindennek újabb s fontos ál­lomása volt a június 16-21-e között Fellbachban lezajlott pécs—baranyai árubemutató, melyet a Mecsek-Tourist ren­dezett a Hungexpo közremű­ködésével. A Stuttgart tőszomszédságá­ban fekvő, egyéni arculatú, sajátos hangulatú, 42 ezer lel­ket számláló város csodaszép A Mecsek-Tourist idegenforgalmi hírverésének német közönsége magas színvonalú oktatással és kultúrával rendelkező Fell- bach cégeihez. Milyen ered­ménnyel? Természetesen azon­nali üzletkötéseket egy ilyen találkozótól nem szabad várni. Az üzletért előzetesen kemé­nyen meg kell dolgozni. A fellbachi árubemutató jó al­kalom volt arra, bogy a pécs -baranyai gazdaság oda ki­utazó képviselői megismerked­hessenek, fölvehessék a kap­csolatot a jövőbeli német part­nerekkel, ismertessék, egyez­tessék szándékaikat, elképze­léseiket, árumintákat és ár­ajánlatokat adhassanak. A szálak tehát fölvétettek, azo­kat most már gombolyítani kell, telexekkel és levélváltá­sokkal, újabb találkozókkal és tárgyalásokkal, hogy az üzle­ti elképzelések testet is öltse- nek. Vagyis nem várni a jövő Nagy tetszést arattak a Zsolnay Porcelángyár kézzel festett tér- évben esedékes Pécsi Ipdri mékej Vásárra, az újabb fellba.chi szereplésre, hanem mozgásba kell hozni a dolgokat -, aho­gyan ezt Kiel főpolgármester fogalmazta. Mit tudunk mi nyújtani a fejlett gazdaságú, fantasztikus árubőséggel rendelkező NSZK- nak? Legyünk tárgyilagosak; sok-sok élvonalbeli termékkel, csábító termelési együttműkö­dési lehetőséggel egyelőre saj­nos nem tudunk szolgálni. Ez azonban még nem akadálya, hogy üzleteket kössünk. Példa erre az Országos Piackutató Intézet, mely 17 kisebb cég termékeit kínálta a fellbachi árubemutatón. E termékek nem a technika csúcsait jelen­tik — állapította meg képvi­selőjük, Szabó György —, en­nek ellenőre szinte minden cikkre kaptunk két-három üz­leti ajánlatot, mert például vonzó volt az alacsony ár. Vagy pedig azt mondta a né­met kereskedő, tetszik, tetszik az áru, de itt egy kicsit vál­A pécsi Plastex Szövetkezet és a DÉDÁSZ kiállítása F.-W. Kiel Fellbach főpolgár­mestere köszönti a kongresz- szusi palota nagytermében egybegyűlteket a pécs-bara­nyai árubemutató ünnepélyes megnyitóján. A Pécsi Bőrgyár kirakata toztatni kellene rajta, s akkor lehet szó üzletről. S ha már az üzletnél tartunk, ne feled­kezzünk meg a fellbachi áru­bemutatót kísérő idegenforgal­mi propagandáról, mely nem­csak Pécsnek és Baranyának, de egész Magyarországnak je­lentett hírverést. Mindezt jól segítette a rengeteg színes tájékoztató anyag, köztük a kölni Horizont kiadó ez alka­lomra készített kiadványa, melyben a kiállító pécs—bara­nyai cégek termékismertetői, a baranyai turisztikai lehető­ségek szerepeltek, továbbá bőJ séges híradás és színes ké­pek a majdani pécsi Lenau- házról, mely a fellbachiakkal közös összefogásban épül meg. Vendéglátóink így búcsúz­tak: elültettünk közösen egy magot, amely szépen fejlődik, s remélhetően szép gyümölcse lesz, gazdasági téren is. Mit mondhatunk erre? így legyen, s a szüret örömein együtt osztozkodunk. Ahogyan a test­vérekhez illik. Miklósvári Zoltán kongresszusi palotájában, a Schwabenlandhalleban adott otthont a pécs—baranyai áru­bemutatónak, rrjelyet a gazda­sági kapcsolatok megteremté­se, idegenforgalmi lehetősé­geink hírverése céljából ren­deztünk. Hogy a hat nap folyamán mi zajlott le, arról helyszíni tudósításainkban rendre beszámoltunk. Vissza­pillantva az eseményekre, a tudósítónak most mégis ismé­telnie kell önmagát: ez az árubemutató messze jobban szervezett volt, mint az 1986- ban megtartott első, a szakmai és üzleti része is gazdagabb, köszönhetően a Magyar Gaz­dasági Kamara dél-dunántúli bizpttslága, a Rems-Murr-i Területi Ipari és Kereskedelmi Kamara közreműködésének, s nem utolsósorban a fellbadhi tanácsnak, élén F.-W. Kiel fő­polgármesterrel. A lényeg persze -, ami az üzleti tárgyalókban zajlott. Miről is volt itt szó? Arról, hogy vállalataink és szövetke­zeteink - éppen a testvér- városi kapcsolatok révén —, utat találtak a fejlett iparú, világhírű szőlő- és kertművelő, A fellbachi főpolgármester a megnyitót követően a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tevékeny­ségével ismerkedik Thomas Schlegel felvételei 1988. június 25., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents