Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)

1988-06-25 / 175 szám

Dunántúli napló 1988. június 25., szombat Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Pécsett Tatai Ilona gazdasági vezetőkkel tanácskozott a Kereskedelmi Kamarában (Folytatás az 1. oldalról) Szocíöl­Pszichológiai tanácskozás Nemzetközi tanácskozást rendezett Pécsett, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának épü­letében az Európai Kísérleti Szociálpszichológiai Társaság. A háromnapos tudományos ülésen, amelyet dr. Csepeli György és dr. Erős Ferenc egyetemi docensek szerveztek, a résztvevők áttekintették a tcrr.eglélektan egyes területeit, megállapítva, hogy a tömeg — mint erre egyre számosabb példa van — alkotóerő is le­het. Megvitatták a kulturális tényezők összefüggéseit társa­dalmi és egyéni kihatásait, ezek kölcsönhatását és szót váltottak a szociálpszichológia történeti vonatkozásairól is. A tegnap befejeződött há­romnapos tanácskozáson az Egyesült Államokból, az NSZK- ból, az NDK-ból, Angliából, Magyarországról, Ausztráliából, Finnországból, Norvégiából és Hollandiából érkezett szakem­berek vettek részt. Helyszíni szemle után Újra foltozzák a pécsi Bálicsi utat A szakemberek végigjárták újra a pécsi Bálicsi utat: az autóbuszjárat vonalán az el­múlt hónapokban többször „helyreállított" úttest 'minden négyzetméterét megvizsgálták és tizenkilenc helyen rendel­tek el újabb foltozást, össze­sen ötven négyzetméternyi te­rületen. Ezen a csütörtöki helyszíni szemlén autóbuszba ültették a résztvevőket — a városi tanács építési és köz­lekedési osztályának, a Város- gondnokságnak, a rendőrség­nek és a Volánnak a szakem­bereit — 'hogy maguk is ta­pasztalják, milyen balesetve­szélyes ezen a vonalon a tő­im eg közlekedés. Mindenekelőtt a helyszíni szemle végeredménye: a Geo­Kora délután Tatai Ilona, a Magyar Gazdasági Kamara Dél-dunántúli Bizottságának székiházában Baranya legjelen­tősebb vállalatainak vezetői­vel találkozott. Ezen a kötet­len eszmecserén -, amelyet Gulyás József, az MGK Dél­dunántúli Bizottságának elnöke vezetett —, részt vett dr. Dányi Pál és dr. Geisz Mihály is. A találkozón a Politikai Bi­zottság tagja arról tájékozó­dott, hogy miként látják hely­zetüket, terveik teljesülésének lehetőségeit a baranyai vál­lalatok, illetőleg milyen gon­dokkal küszködnek. Bevezető­ként a Magyar Gazdasági Kamara legutóbbi elnökségi üléséről tájékoztatta a vállalat- vezetőket. Az ülésen az 1988- as gazdasági tervcélok idő­arányos teljesülése, oz 1989- re vonatkozó esélyek, ‘vala­mint a készülő társulási tör­vényhez kapcsolódó, egységes adórendszer koncepciója sze­repelt. Az eszmecserén véleményü­ket kifejtő baranyai gazdasá­gi vezetők - Bernáth Béla, a Szigetvári Konzervgyár, Hor­váth József, a Szigetvári Ci­pőgyár, Szűcs István, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat, Veres Lajos, a Pécsi Bőrgyár, Brun József, a Baranya Me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Vig Miklós, a Pécsi Mezőgép igazgatója -, szin­te egybecsengően bírálták a direkt exportirá nyitás, ille­tőleg támogatás rendszerét, a háromféle, a tőkés, a szoci­alista és a belslő piacra való termelés okozta visszásságo­kat, a gazdaságirányítás in­tézkedéseiben mutatkozó kap­kodást, a nem a gazdasági folyamatokban való, hanem csak a financiális szempontú gondolkodás következménye­it. Ezt a véleményt támasztot­ta alg felszólalásában dr. Dá­nyi Pál is. Több véleményre reagálva Tatai Ilona is hang­súlyozta, hogy a direkt export­irányítás nem járható út, csak szétrombolta a vállalati kap­csolatokat. Késő délután a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bi­zottságának székházában talál­kozott a megye országgyűlési képviselőivel a Politikai Bizott­ság tagja, akit a tanácskozás kezdetén dr. Ádám Antal, a megyei népfrontbizottság elnöke köszöntött. Ezután Tatai Ilona ismertette a képviselőkkel, hogy a Központi Bizottság csütörtöki ülésén milyen személyi javas­latokat fogadott el. A képvise­lők ilyen új formájú tájékozta­tásának kérdéséről, illetőleg a tisztségek betöltésére vonatko­zó javaslatokról dr. Nagy Jó­zsef, Andi Gábor, Gázsity Mi- lutinné, Brezniczky József, Hor­váth Lajos, Balogh Gábor, Bó- di János és Huber Jenő ország- gyűlési képviselők fejtették ki véleményüket. Kasó József, a képviselőcsoport vezetője ösz- szefoglalójában azt állapíthat­ta meg, hogy a Baranya me­gyei képviselőcsoport tagjai he­lyeslik, hasznosnak, de tovább, finomítandónak tartják előze­tes tájékoztatásuknak ezt az új formáját, s egyetértenek a jelöltekkel. A találkozó után Tatai Ilo­na Pécs nevezetessebb múzeu­maival, kiállításaival ismerke­dett, majd kora este a me­gyei pártbizottság székházában a sajtó képviselőivel is talál­kozott. Lapunk számára a kö­vetkezőkben foglalta össze lá­togatásának tapasztalatait: — Pécsi látogatásom prog­ramja igen gazdag, mondhat­ni zsúfolt volt. Bár előre fel­készültem Baranya jellemzőiről, a személyes élményeket, a ta­lálkozásokból, kötetlen beszél­getésekből leszűrhető tapasz­talatokat nem pótolja semmi­féle írásos jelentés. Mint a Politikai Bizottság tagjának, ez volt az első hivatalos vidéki útam. Budapesten és a válla­latomnál szerzett tapasztalata, imát jól egészítették ki a bara. nyaiak. Ügy találtam, itt is ugyanazok a legjellemzőbb problémák, mint amilyen gon­dok most az egész országot feszítik. A rövid sajtótájékoztató után Tatai Ilona a napi munkata­pasztalatokat értékelte közösen dr. Dányi Pállal és Horváth La­jossal, a Baranya Megyei Ta­nács elnökével, majd vissza­utazott Budapestre. D. I. Költöznek a betegek Fertőtlenítik a Szigetvári Kórház új műtőjét Elkészült az új szigetvári Keddtől megváltozik a szakrendelések helye Rumlis napoknak néznek elébe a szigetvári kórház dol­gozói és betegei. Elkészült ugyanis az új kórház ll-es tömbje és a hét végén el­kezdik az öreg, elavult kór­házból átköltöztetni először a különböző műszereket, beren­dezéseket, majd ezután a be­tegeket. Ebben a nagy munkában szinte kivétel nélkül mindenki kiveszi részét, a nővérek és orvosok is. A nővérek egy ré­sze az új helyen készíti elő az ágyakat a betegek számára és mindazt, ami egy osztá­lyon a betegellátáshoz szük­séges, a másik részük a régi kórházban látja el a felada­tát az utolsó percig és segíti a betegek zökkenőmentes át­költöztetését. Elsőként a belgyógyászat, a központi laboratórium és a központi röntgen foglalja el az új helyét. Ezért a belgyógyá­szati osztály és a belgyógyá­szati szakrendelés 28-án, ked­den mór az új épületben fo­gadja a betegeket. 29-től a szülészeti-nőgyógyászati osz­tályt és szakrendelést, vala­mint a gyermekgyógyászati szakrendelést lehet már az új helyén megtalálni. 30-tól pe­dig a sebészeti osztály és szakrendelés is itt működik. A betegek átszállítására öt mentőt biztosítottak a sziget­váriaknak és a betegek érde­kében úgy ütemezték, hogy a reggelit még a régi helyen szolgálják fél, de ebédelni már az új kórtermekben fog­nak. A Megyei Kórház és a POTE klinikái vállalták, hogy a köl­tözködés napjai alatt a sür­gős eseteket Szigetvárról és- körzetében is átvállalják és ellátják. S. Zs. technika ’86 Gmk vállalta, hogy garanciális munkaként ezen az ötven négyzetméter­nyi területen ismét felbontja és rendbe teszi az úttestet. A munkát legkésőbb július 10-ig elkezdi és egy hét alatt el­végzi. Természetesen ez időre leáll a tömegközlekedés a Bálicsi úton. A garanciális munkán kívül a Városgond­nokság megrendeli a tanácsi költségen márciusban rendbe tett útszakasz hibáinak javítá­sát is. Érdemes a mostani helyszí­ni szemle előzményeit össze­gezni, mert az elmúlt hóna­pokban ez már a sokadik, és mindegyik hasonló foltozgatá- sokkal ért véget. A dolog ta­valy októberben kezdődött, amikor a Városgondnokság engedékeny volt: törekvései­vel ellentétben október 8-án kiadta az engedélyt a lakókö­zösség unszolására, hogy egy hónap alatt megépítik a gáz­vezetéket a Bálicsi úton. A munka a vállalt egy hónap­nál tovább tartott, az úttestet a többszöri felszólítás után februárban tették rendbe úqy, hogv a február 1-iei szemlén a Volán képviselőié közölte, addig nem indítiák újra az autóbusz-közlekedést, ámíq ar­ra alkalmassá nem teszik az utat. A tanács a gmk garan­ciális javítása mellett egy­millió forintot költött a helyre­állításra, április elején el is indultak az autóbuszok, az­tán az elmúlt két hónapban háromszor leálltak, mert a gmk foltozgatta a négyzetmé­ternyi szakaszokat. Most radikális iavítóst vár­nak a szakemberek, abban a reményben, hogv hosszabb időre nem lesz gondjuk ezzel az úttal. Tény, hogy a tanács építési és közlekedési osztálya 1985- től rendelkezik az út teljes felújításáról, csapadék-elveze- téséről és szélesítéséről készí­tett tervvel, de az éves ter­vekből ez rendre kimaradt pénzhiány miatt. Mai áron ez a munka 15—16 millió forintba kerülne. A lakók és a Volán a ta- ríácstól várják az út teljes fel­újítását — jogosan. Viszont az igazság másik oldala, hoqy a vállalt kötelezettséget teljesí­teni kell, a gázvezeték-építés­nek pedig része az úttest tisz­tességes helyreállítása is. Az a lakóközösséa. ameb a ru­galmas hatósági munka révén hozzájutott a korszerű fűtés­hez, úgy tűnik, már nem ér­dekelt a biztonságos közleke­désben, holott saját csapdá­jába esett: az általa foglal­koztatott kivitelező hanyag 'munkájának következtében most szenved a tömegközleke­dési gondok miatt. S haragját emiatt kizárólag a hatóságra zúdítja, holott a felelősség eb­ben az esetben közös, és a megoldáson is közös türelem­mel és összefogással kellene dolgozni ... Gáldonyi M. En, az android FILMJEGYZET Érdékes, hogy a sci-fi-mű- vek többségében az androi- dok, a robotok, műemberek stb. gyakorta fordulnak te­remtőjük ellen — a lélekte­len szerkezetekkel szemben jogosan harcol az érzelmek­kel, saját akarattal, önálló döntéshozatallal, „szabadság­ra születettséggel” rendel­kező ember. Erkölcsi fölé­nyét éppen ez adja: a robot, az android teremtmény, prog­ramozott lény — azaz nincs joga a betáplált programtól eltérően viselkednie. Aztán meg vannak sci-fi- művek, melyek egy olyan tár­sadalom képét vetítik előre, melyben az ember kényszerül robottá lenni: Fritz Lang Metropolisa, vagy Chaplin Modern időkje óta ez a vo­nulat a filmben is jócskán tartja magát: ezekben az embernek megmaradt embe­rek veszik fel a harcot a ro- botizált társadalom ellen. S érdekes módon az ilyen tár­sadalmak képe nemcsak ak­kor jelentkezett, amikor a technika felvillantotta a mes­terséges' emberek megterem­tésének lehetőségét, hanem sokkolta korábban — a gon­doljunk csak Madách-nál a falanszter-jelenetre. Az androidok, robotok te­hát csak konkrét megjelenítői az ember régi félelmének, ahogy a hétfejű sárkány is megtestesítője a természet és a társadalom fenyegetései- nek — s ilyesformán komolyan kell őket venni. Hiszen a ro­botokban akkor ismer magá­ra az ember, s akkor vetíti rájuk félelmét, amikor úgy véli, maga a társadalom teszi őket szűk körben programo­zott lényekké — megfosztva őket emberi lényegüktől. Márpedig ebben van valami, még akkor is, ha a lehető legszabadabb, legdemokrati­kusabb az adott társadalom — lévén hogy az ember tár­sadalmi lény. Az ember a társadalomban lehet ember­ré, minden tekintetben az határozza meg biológiai le­hetőségeit. Tarzannal és Ma- uglival ellentétben a társa­dalmon kívüli életben maradó emberi lények megrekednek az állati' lét egy szintjén, de még az ingerszegény környe­zetben nevelkedő gyerekek is messze elmaradnak lehe­tőségeiktől. Az embert tehát a társada- •lom „programozza” — a programozottság ellen pedig több-kevesebb joggal tilta­kozik a tudat, még akkor is, ha tudja, tiltakozó tudata is társadalmi termék — s külö­nösképpen tiltakozik, amikor felfedezi saját társadalmának azt a tendenciáját, hogy ki­jelölt szerepekre „széklábfa­ragásra” kényszeríti tagjait. Ezt a robotizált világot tehát el kell pusztítani, ha máskép­pen nem, a robotok elpusztí­tásával, miképp a hétfejű sárkány legyőzése is szaba­dulást jelentett nagyon is földi gondoktól. Ebből az alaphelyzetből in­dul Ridley Scott filmje, a Szárnyas fejvadász is. (Scott rendezte A nyolcadik utas: a Halál című filmet, melyben éppen egy android a főgo­nosz). A fejvadásznak is el kell pusztítania a lázadó androidokat. Ám Scott, illet­ve az alapművet író K. Dick szakít ezzel a sablonnal, me­lyet a másik végleten oly „jól” reprezentált a nemrég látott A halálosztó című film. Szakított, mert valószínűleg logikusan végiggondolta: ha az ember a társadalom te­remtménye, akkor nem lehet halálra ítélni az ember te­remtményét — végső soron önmagát. Főképpen e felismerés okán lesz számomra elsősor­ban jó filmmé a remekül el­készített Szárnyas fejvadász, amit még azoknak is ajánlok, kik eleve elzárkóznak a sci- fi műfaja elől. Ajánlom, mert rólunk szól a mese — lehet­séges és meglévő félelmeink­ről. Bodó * L. Szójabemutató Szigetváron Országos szójabemutatót rendezett tegnap a Szigetvá­ri Állami Gazdaság. A hazai fehérjeprogramba illeszkedő rendezvényen -, amelyen részt vett dr. Raisz Gusztáv mező- gazdasági miniszterhelyettes is —, Szeghy Sándor igazgató- helyettes mutatta be a gaz­daságot, megemlítve az eddig elért szójatermesztési eredmé­nyeket, valamint a termeléssel és a feldolgozással kapcso­latos terveket. Ezt követően Métrai Tibor, az Állattenyész­tési Kutató Központ munkatár­sa a szójafeldolgozás, ezen belül a hőkezelés lényegét is­mertette. A továbbiakban az extrudereket gyártó francia CROIX-cég igazgatója, Frederic Croix, a vámelőjegyzés formá­jában néhány hónapja a Szi­getvári Á. G. takarmánykeve­rő üzemében működő extruder berendezést mutatta be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents