Dunántúli Napló, 1988. június (45. évfolyam, 151-180. szám)
1988-06-25 / 175 szám
HÉTVÉGE j! Tiltakozunk Most aztán tiltakozunk. Nem is tudom, mi ingerel jobban: nem, az biztosan nem volt helyes, hogy a szocialista szövetséges rendszer vélt egységének kedvéért hallgattunk, amikor riasztóbbnál riasztóbb hírek jöttek Romániából az ott élő nemzetiségiek, főként a csaknem hárommillió magyar sorsáról. Nem, akkor sem hihettük, hogy csak tovább rontunk helyzetükön, ha hivatalos fórumokon nem bíráljuk a szomszédos szocialista ország politikáját. igaz, nem az írók, újságírók vagy akár — az amatőr nemzetvédő dolga, de ha más nem vállalta, óhatatlanul is az irodalomban, az útiriportokban, az alkalmi társaságokban, nemegyszer borillatú összejöveteleken védtük honfitársainkat. Ha szépen elénekeltük, ha a cigánnyal is elhúzct- tuk, hogy: Szép város Kolozsvár, — úgy éreztük, mindent megtettünk értük. A napokban haragos hangú levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyben egyik baranyai község honismereti köre tiltakozott kemény hangon a tervezett romániai településpusztító intézkedések ellen. S ek- ikor először ellenkező előjelű ingerültség vett erőt rajtam. Hányszor és hányszor tiltakoztunk kampányszerűen olyan dolgok ellen, amit befolyásolni semmiképpen nem voltunk képesek. Sokszor eszembe jut az 585. komoly figyelmeztetés, amelyet Maoék Kínája juttatott el az Egyesült Államok pekingi követségére: miszerint azonnal szüntessék meg a kapitalizmust. A mi történetünk sem mentes hasonló nevetséges „kivagyiságtól”. Még nem felejtettük el azt a párbeszédet, amelyben a magyar nagykövet Rómában hadat üzent az Egyesült Államoknak, amikor a II. világháborúban hadba léptünk. Az amerikai nagykövet ironikusan kérdezte hazánk akkori képviselőjét: önök ugye köztársaság? Nem! Mi királyság vagyunk — hangzott az öntudatos válasz. Ki az önök királya? Nekünk nincs királyunk, nekünk kormányzónk van, Horthy Miklós ellentengernagy. Ellentengernagy? Akkor önöknek nagy tengereik vannak? Nincsenek. Akkor önöknek követeléseik vannak. Igen! - csattant fel a magyar nagykövet. Tőlünk?... Nem! Romániától! Akkor önök had- lükban állnak Romániával? Nem, velük szövetségesek vagyunk ... Tiltakozunk! A honismereti szakkör . . . tagja . .. tiszteletbeli tag és ... pártoló tag, e helyütt kinyilvánítva .. . stb.! A legtisztességesebb szándék — aligha lehet kétséges. Mint ahogy az sem, hogy számos országos intézmény, szövetség, szervezet határozott így, nap mint nap olvashatunk róluk. Kétségtelen, hogy a nemzetközi közvéleményt ma sem tudja egyetlen ország sem intézkedéseinél teljesen figyelmen kívül hagyni, az is bizonyos, hogy az eseményeket inkább mindig az adott ország belső hangulata, gazdasági helyzete, politikai szilárdsága, a hatalom stabilitása formálja, mintsem a külső tiltakozás. De hát most nem is erről van szó: helyes, hogy tiltakozunk, nemzeti önbecsülésünk, hogy ilyen ügyekben kielégülést nyerünk. Ma mindenki erőt érez ahhoz, hogy leváltson, kinevezzen, felszabadítson, visszafoglaljon, megszüntessen . .. De olyan kevesen, akik a saját dolgukat magas színvonalon, becsülettel elvégezzék. Ezt sokszor még anyagi érdekeink sem tudják kikényszeríteni belőlünk. Pedig igazán akkor tudnánk másőkat segíteni, ha olyan gazdagok, erősek lennénk, hogy más népeknek csábító példát tudjunk mutatni: saját sorsukat úgy fordítsák, mint mi tettük így 32 évvel ezelőtt. Ez aztán nem pótcselekvés lenne. Stuttgarti magyar népitánc-együttes a fellbachi kongresszusi palota színpadán, a Mecsek-Tourist színes idegenforgalmi délutánjának műsorában. Fotó: Thomas Schlegel. Visszapillantónk a Pécs NSZK-beli testvérvárosában rendezett árubemutatóra a 7. oldalon. Mikor fizet a biztosító? Jégkár a dinnyeföldeken 1988. június 6-án mintegy harmincperces jégeső verte a bogdásai és a marócsai dinnyeföldeket. A két határban a hetvennégy hektárnyi terület a' megye dinnyetermésének egynegyedét adja, s itt érik a legkorábban a dinnye. Az első szállítások július 10-e körül lettek volna esedékesek. A bérlők többsége százezer forintra biztosította termését. A kérdés, hogy mikor nyilatkozik az Állami Biztosító a kár nagyságáról, s mikor fizet? Csend honol a bogdásai határban, elhagyottak a színes fabódék. Csak itt-ott látni egykét embert a földeken. Amint közeledünk a dinnyetáblákhoz, szomorú kép fogad, összetöpörödött, öklömnyi dinnyék, elszáradt szárkupacok. Az egyik tábla közepén kekiinges férfi hajladozik, minden tövet alaposan megvizsgál, majd csattan az olló, s tőből metszi az elszíneződött szárakat.- Mennyi a kára? — Ki tudja — mondja. — Illetve, szerintem, százszázalékos. De nem az a lényeg, hogy én mennyire tartom, hanem, hogy mit fizet a biztosító. Azt pedig nem tudni. A jégverés után csak hormadnapra jöttek ki a kárszakértők. Az előszemlét ugyan megtartották, de a kárértékről nem nyilatkoztak. Annyit mondtak, hogy próbáljuk menteni, amit lehet, s majd .júliusban visszajönnek szemlézni. Én az elmúlt egy hét alatt több ezer forintot költöttem permetezőszerre, nem beszélve arról, hogy az ültetésen kívül újra minden munkát el kell végezni. S ha lesz is ebből dinnye, mikor? Talán augusztus végére, amikor 4—5 forint lesz kilója. B. József másfél holdon termel dinnyét, de van itt olyan is, aki négy holdat bérel. — Egy holdon hetvenezer forint a befektetés — veszi át a szót az egyik szomszédos dinynyeföldről átsiető fiatalember. — Húszezer forintért kapunk bérletbe egy-egy holdat a drá- vafoki termelőszövetkezettől, tizenkétezer a palánta, tizenötezer a fólia. Aztán itt van még a permetezőszer, amiből egy doboz ötszáz forintba kerül, ugyanennyi egy-egy napra a napszámos, a saját munkát még nem is számoljuk. Itt majdnem mindenki százezer forintra kötött biztosítást, amely után tizenháromezer forint a biztosítási díj. Könnyen ki lehet számolni, hogy mennyi a veszteségünk. Úgy kétszázezret hozott volna a termés, ha júliusban szállíthatunk. így viszont, úgy néz ki, semmi sem lesz. S - a legjobb esetben — ha százezret fizetne a biztosító, jó, ha harmincezer maradna. Néhány táblával odébb rotációs kapa berreg, fekete hajú férfi törli mérgesen a homlokát. — Egyszer átmegyek rajta a rotációs kapával, lepermetezem, de napszámosra már nem adok ki pénzt — mondja. - Legalább nyilatkoztak volna a kárszakértők, akkor még időben tudtam volna valami mást vetni a földbe, ami részben pótolná a káromat! A marócsai határban más o kép, mindenki a dinnyeföldeken. — Amikor itt jártak a kárszakértők, azt mondták, hogy jó gazdához méltóan végezzünk el minden munkát, amivel talán menteni lehet a termést — mondja egy idős férfi. — Hát most azon dolgozunk, permetezünk, kapálunk, aztán majd meglátjuk. De nem sok a remény. Hiszen itt jó kilós diny- nyéket vert el a jég, no meg a szárat tőből. Akárhogy is erőlködik, jó, ha öklömnyi ter- mást tud hozni ... Nem beszélve arról, hogy a legtöbben mezőgazdasági kölcsönt vettünk fel, ami egy összegben esedékes augusztusban. — Levélcséplés, szárverés — ennyit állapítottak rcjeg az elő- szemlénél — mondja S. József- né, aki első évben dinnyézik a marócsai határban. - Én a jégverés után, egy hét alatt négyezret költöttem a földre, s mennyit kell még . .. ! — Az Állami Biztosító szakértői heti munkaterv alapján dolgoznak — mondja dr. Bősz Ernő, az ÁB Baranya Megyei Igazgatósága vállalati és szövetkezeti osztályának vezetője. — A bérlők, lehet, hogy késedelmesnek tartják intézkedésünket, de a hétfői jégverés másnapján már kint voltunk a marócsai határban, s két nap múlva — szerdán és csütörtökön — a bogdásiban. Bár a hivatalos tudomásulvétel ideje csak pénteken lett volna. Nem beszélve arról, hogy a jégverés után kell két-három nap, amikor az elszíneződéstől meg tudjuk állapítani a kárt. — Hány százalékosra értékelte a kárt a biztosító? — Erről nem tudok nyilatkozni, mert csak az előszemlét tartottuk meg, s felhívtuk a bérlők figyelmét, hogy tegyenek eleget a kárelhárítási kötelezettségüknek. — A kárelháritásból származó többleköltséget megtéríti a biztositó? — Nem. Ugyanis a plusz munkából származó jövedelem a bérlők haszna lesz. — A kárértékre mikor nyilatkozik és mikor fizet a biztosító? — A szerződés értelmében a betakarítást követő hatvan napon belül vagyunk kötelesek megtéríteni a kárt. Mivel a dinnyéből származó bevétel csak júliusban lett volna esedékes, Így most még nem vagyunk kötelesek fizetni. Figye- lembevéve azonban a dinnyetermelők szorult helyzetét, az ÁB központjából még a héten szakemberek utaznak le, s megtekintik* a dinnyeföldeket. Július végére pedig, mikorra a hitelek visszafizetése esedékes, fizetni is fogunk a károsultaknak. Aki pedig úgy dönt, hogy más növénnyel pótolja a kiesett termést, az hagyjon mintaterületet megtekintésre. Több, azonos kárt szenvedett táblánál elegendő egy mintaterület is. Marton Gy.
