Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-28 / 147. szám
z országos pártértekezlet előtti hetekben az alapszervezetekből, a politikai szervezetekből érkező információk reális képet adtak arról, hogy mit várt a megye közvéleménye a tanácskozástól, hogyan vélekedtek a közreadott állásfoglalás-tervezetről. A politika iránt érdeklődők, a szocializmus sorsa iránt aggódók nagy várakozással tekintettek a pártértekezletre, több helyen és sok formában kifejezték azt a véleményüket, hogy alapvető változásokat igényelnek, melyet 'felelős politikai eszközökkel lehet csak előkészíteni. A feladatok megoldására világos és határozott programot •vártak, szükségesnek vélték a végrehajtáshoz fontos személyi feltételek megteremtését; egy új egység megteremtését a pártban, az országban. A politikai információs rendszer által továbbított vélemények megbízhatóságát bizonyították azok a tanácskozások, viták, amelyek a pártértekezlet előtt megyénkben is lezajlottak, a pártalapszervezetekben, a fiatalok, az értelmiség körében. Lényegében ezt összegezte nagy felelősséggel a megyei pártbizottság legutóbbi ülése, mely körültekintően alakította ki állásfoglalását a pártértekezlet feladataival kapcsolatban. Ennek szellemében készülhettek a tanácskozásra a megyéből részt vevő küldöttek is. Felmerül a kérdés, mennyiben felelt meg ezeknek a várakozásoknak a pártértekez-, let? Elkészült az az első ösz- szegzés, mely a megye párt- olapszervezeteiből, politikai szervezeteiből egybegyűjtött reprezentatív felmérések alapján ad képet a közvélemény értékeléséről, minősítéséről, e nagyfontosságú tanácskozás munkájáról. Természetesen ez az összegezés egyelőre csak a kezdeti véleményeket tükröz- tetheti, további információkkal kiegészítésre szorul, de sok vonatkozásban érdekes tükrét adja a megye közvéleményének, amelyből igen fontos következtetéseket lehet levonni. Elsőként az állapítható meg, hogy megyénkben is, az ország egészéhez hasonlóan, az országos pórtértekezlet munkája iránt kiemelten nagy, és menet közben tovább fokozódó figyelem volt tapasztalható. Ez abban is megnyilvánult, hogy a korábbinál nagyobb példányszámban vásárolták az emberek a politikai napilapokat, érdeklődéssel hallgatták a rádió közvetítéseit, nézték a televízió műsorát. A közvélemény elégedett volt a tömegtájékoztatás által nyújtott információkkal, azokat nyíltnak, színvonalasnak minősítették, nagy érdeklődéssel fogadták a „párt szóvivőjének" sajtótájékoztatóit, melyeket korrektnek, higgadt hangvételűnek, magabiztosnak ítéltek. Jogos igényként fogalmazódott meg, hogy a megye közvéleménye a tájékoztatás helyi eszközrendszerén keresztül ismerhesse meg azoknak a «baranyai küldötteknek a véleményét is, akik nem kaphattak szót a tanácskozáson és felszólalásukat írásban adták Ibe. (Terveink szerint ezt a közeljövőben lapunkban megtesszük.) A megkérdezettek és véleménynyilvánítók gondolatai alapján fogalmazhatott úgy ez a pártértekezlet utáni első felmérés, hogy a megye la kosságának többsége elismerően és kedvezően értékeli a tanácskozás munkáját, jónak minősíti a viták alapján átdolgozott és elfogadott állásfoglalást, elégedettséggel fogadta a személyi változásokat. Ezért vélekednek sokan úgy, hogy a pártértekezlet megfelelt az előzetes várakozásoknak. Mindezek alapján érzékelhető a megyében, hogy nőtt a párt iránti bizalom, javult, bizakodóbbá vált a han gúlát, és ami a jövő szempontjából igen fontos: gyakoribb a cselekvőkészség megfogalmazása. A vélemények szerint a vitában elhangzott hozzászólásokat a megkérdezettek úgy minősítették, hogy azok ösz- szességében tükrözték a párttagság, a közvélemény körében megtalálható gondolatokat, elvárásokat. Egyes felszólalók nyílt hangvétele, kritikus megfogalmazása nagy tetszést váltott ki, de szólni kell arról is, hogy néhány vezető beosztású politikus megnyilvánulásával elégedetlenek voltak, azokat sokan bírálták. Nagy érdeklődést váltott ki Kádár János vitaindítója, melyről úgy vélekedtek, hogy megfelelő alapot biztosított a vitához. Sokan vélekedtek kedvezően Grósz Károly, Pozsgay Imre, Németh Miklós, Med- gyessy Péter, Aczél György, Hámori Csaba felszólalásairól,. Keresztúry Dezső vélemény- nyilvánításáról, érdeklődés fogadta két megyei küldöttünk, Gráf József és dr. Tényi Jenő részvételét a vitában. A párt vezető testületéiben bekövetkezett személyi változásokat igen kedvezően - fogadta a megye közvéleménye. Sokan az új vezetésben a párt, az ország előtt álló feladatok következetes végrehajtásának egyik fontos biztosítékát látják, pgy ítélik meg, hogy a személyi változásokat pártszerűen, tiszteletre méltó humanitással és nagy felelősséggel valósította meg a pártértekezlet. A közvélemény érdeklődéssel fogadta a pártértekezlet munkájának külföldi visszhangját. Egyetértenek azzal, hogy a tanácskozás egyetlen határozata, mondanivalója senki számára sem teremthetett kétséget abban, hogy -pártunk, országunk merre kíván továbbhaladni. Ezt szocialista barátaink örömmel, a nyugati országok politikai körei korrekten vették tudomásul. Az új pártvezetés munkájához küldött jókívánságokban hazánk, pártunk nemzetközi tekintélyének további erősödését látják. A párttagság a megyénkben is úgy vélekedik, hogy a pártértekezlet egy igen fontos időszakot zárt le pártunk, országunk életében, feladatmegjelöléseivel új lehetőségeket biztosít az előrevivő, országunk gondjait enyhítő cselekvéshez, a politikai munkához, és ezzel a lehetőséggel minden szinten élni kell. Egyetértésre találhat a Népszabadság május 24. számában megjelent vezércikk befejező gondolata: „Bármily nagy jelentőségű a pártértekezlet munkája, elhatározásai e pillanatban nem többek, mint Idhetőségek, amelyekkel ezután élhetünk. Az ország alaphelyzete ezzel nem változott. Sem adósságaink összege, sem az infláció mértéke, sem a gazdaság rendbe tételének bonyolultsága. Ami változott — és ami felbecsülhetetlen értékű —, az a helyzet, a feladatok, a szándékok, a módszerek, a politika tisztázása. Ami változott, az az akarat megérlelése, az eszközök kikovácsolása, a kimondás és elmondás megkönnyebbülése, a szándék hitelesítése... A szavak időszaka véget ért. Most már a tetteken a sor. Mindnyájunk tettein." M. E. Világ egyesüljetek! XLV. évfolyam, 147. szám 1988. május 28., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A DN politikai fóruma (3. oldal) Üzlef-ember- képző iskola indul (4. oldal) A lakáshelyzet- távlatai (11. oldal) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület meghallgatta Kádár János tájékoztatóját a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletéről. Az Elnöki Tanács az Alkotmány 22. paragrafus (II.) bekezdése alapján az Ország- gyűlést június 29-én, szerdán 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére,az 1987. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, az ipari miniszter beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási programjáról. Az Elnöki Tanács határozott arról, hogy Kazincbarcikán július 1-jei hatállyal városi ügyészség és városi bíróság létesül. Illetékességi területük Kazincbarcikára és Edelényre, valamint a városkörnyéki községekre terjed ki. A döntést a két állami szerv működése jobb feltételeinek biztosítása és a helyi lakosság kezdeményezése indokolta. A testület a továbbiakban bírákat mentett fel és választott meg, valamint kegyelmi ügyökben döntött. Pannónia mezőgazdasági nap A Pannónia mezőgazdasági nap nyitóelőadását tartja dr. Pa- pócsi László MÉM miniszterhelyettes Előadások Pécsett, szekcióülések Mohácson, Szajkón, Somberekén „Teremtsünk lehetőséget a gyakorlat és a tudomány művelőinek találkozására!” Ezzel a gondolattal rendezték meg 25 évvel ezelőtt megyeszékhelyünkön az első Pannónia mezőgazda- sági napokat, s elmondható, ez a cél az eddigi 11 rendezvény során maradéktalanul megvalósult. Az érdeklődést jól jellemzi, hogy Baranya, Tolna és Somogy megyéből több mint kétszáz agrárszakember vett- részt a tegnapi rendezvényen. Dr. Tóth Sándor, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettesének megnyitója után dr. Papócsi László MÉM miniszterhelyettes tartott bevezető előadást a pécsi Építők szálló nagytermében. Agrárágazatunk időszerű gondjairól és problémáiról szólt, előtérbe azonban a megoldandó feladatokat helyezte. — Az agrárágazat megújítása során három tényezőre különösen nagy figyelmet kell fordítani — mondotta. — A szakmai kultúra és a vezetés színvonala, a vállalatok közötti együttműködés kérdése, valamint az infrastukturális és ipari háttér alapvetően meghatározzák az ágazat jövőjét. Nem véletlenül hangsúlyozzák sokan, hogy amilyen a veze-- tés, olyan a vállalat. A miniszterhelyettes a vál- Iclatok közötti együttműködés kapcsán kiemelte, hogy ezek alapja csak az érdekeltség megteremtése és a korrektségre épülő versenyszellem lehet. Az infrastrukturális hátteret elemezve arra figyelmeztetett, hogy a hírközlés, a szállítás színvonalában már akkora ci lemaradásunk, hogy az rendre értékvesztést jelent az agrárágazat számára.- Változó világban élünk, változtatni kell az agrárpoliti-' kát is a közgazdasági környezet módosulásának függvényében — kejdte indulatoktól sem mentes előadását dr. Sipos Aladár akadémikus, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója, aki a magyar élelmiszergazdaság világgazdasági alkalmazkodásának lehetőségeit vázolta. — Természetesen vannak ennek a politikának tartós pillérei, amelyeket minden körülmények között meg kellene őrizni — folytatta —, ebből a szempontból viszont csorbát szenvedett agrárpolitikánk. (Folytatás a 2. oldalon) Az amerikai szenátus megszavazta a rakéta- egyezményt Az amerikai szenátus pénte-. ken, közép-európai idő szerint a késő esti órákban hatalmas többséggel megszavazta a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök ratifikálásáról szóló törvénytervezetet, ezzel — az amerikai alkotmányban foglalt megfogalmazás szerint — „tanácsát és beleegyezését” adta ahhoz, hogy a szerződés törvényerőre emelkedjék. A szavazás eredménye 93:5 volt. Ezzel •• elhárultak az utolsó akadályok is az elől, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan moszkvai csúcstalálkozója idején kicseréljék a szerződés ra- ! tifikációs okmányait, amennyi- | ben azt addig a Szovjetunió ! (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly fogadta Alois Mockot Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke pénteken délelőtt a Parlamentben fogadta Alois Mock alkancellárt, osztrák külügyminisztert, az Osztrák Néppárt elnökét, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tesz látogatást hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen szó esett mind a kétoldalú, mind pedig a nemzetközi kapcsolatokról. Az al- kancellár kifejezte reményét, hogy Grósz Károly még ez év folyamán eleget tesz annak a korábbi meghívásnak, amit még Franz Vranitzky kancellár adott át neki. A magyar miniszterelnök válaszában elmondotta: arra számít, hogy e látogatásra még ez évben sort keríthet. (Folytatás a 2. oldalon) A pécsi zeneoktatás fennállásának 200. évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget a pécsi Művészetek Házában. Ünnepi beszédet dr. Keczer Tamás mondott (képürjcön). (írásunk a 4. oldalon olvasható.) Läufer László felvétele Kádár János és Sarlós István találkozója a thaiföldi kormányfővel Kádár János, a Magyar Szó. cialista Munkáspárt elnöke, az Elnöki Tanács tagja péntek délelőtt az Országházban fogadta Prem Tinszulanondát, a Thaiföldi Királyság miniszterelnökét, valamint a kíséretében lévő vezető thaiföldi politikusokat. A beszélgetésen véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről, különös tekintettel az európai és a délkelet-ázsiai térség problémáira. A thaiföldi miniszterelnököt a találkozóra^ elkísérte Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. (Folyt 11
