Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-23 / 142. szám

1988. május 23., hétfő Dunántúlt napló 3 A Magyar Szacialista Munkáspárt országos értekezletének állás- foglalása a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt 1985 márciusában tartott XIII. kongresszusa úgy határozott, hogy a szocialista rendszer erőforrásainak jobb hasznosításával, a népgazdaság teljesítőké­pességének növelésével teremtsük meg a gazdasági egyen­súly javításának, az életszínvonal érzékelhető emelésének felté­teleit; a tudomány, a kultúra és a művelődés fellendítésével se­gítsük a társadalom alkotóképességének kibontakozását; demok­ratikus intézményeink fejlesztésével erősítsük a nemzeti egysé­get. A kongresszuson elfogadott helyzetértékelés, valamint az en­nek alapján kitűzött gazdaságpolitikai és életszínvonal-fejlesztési célok nem bizonyultak megalapozottnak. A hetedik ötéves terv­ben több cél kapott egyidejűleg elsőbbséget, mint amennyi re­álisan megvalósítható. Gazdasági helyzetünk nem javult, nőtt az ország konvertibilis valutában fennálló adóssága, erősödött az infláció, növekedtek a lakosság terhei, csökkent az életszínvo­nal. Ezt a helyzetet részben tőlünk független tényezők, nagyrészt azonban belső okok, tevékenységünk fogyatékosságai idézték elő. A világgazdaságban végbement, máig is tartó átrendeződés­nek a magyar gazdaságra gyakorolt hatását a Központi Bizott­ság és a kormány tévesen ítélte meg, ezért gazdaságpolitikai reagálása sem volt megfelelő. Nem vállaltuk, elkerülhetőnek vél­tük a gazdaságtalan termelés visszaszorításával, a támogatások leépítésével mindenképpen együtt járó konfliktusokat. Az elosztás nem a ténylegesen megtermelt jövedelemhez igazodott. Mindez a külső és a belső egyensúly további romlását okozta, növekvő eladósodáshoz vezetett. Világossá vált, hogy tartós eredményeket a magyar gazda­ság csak akkor érhet el, ha folytatódik a megkezdett reform, kialakul a szocialista árutermelő gazdaság — fedettségünknek és adottságainknak megfelelő —1 működési és irányítási rend­szere. Megnehezítette ennek megvalósítását, hogy a gazdaság­ban megkezdett reform nem terjedt ki kellő időben a társa­dalmi élet más területeire. A közvélemény ezeket az ellentmondásokat tükrözi, a lakos­ság növekvő elégedetlenséget tanúsít a gazdasági és társadal­mi fejlődés megtorpanása, a nehézségek megszaporodása mi­att. Romlott a közhangulat, csökkent a párt és a vezetők iránti bizalom. A reális helyzetértékelés, a cselekvőkészség mellett van pesszimizmus, kiábrándultság, és teret nyernek megalapo­zatlan, irreális elgondolások. A kialakult helyzetért felelősség terheli a Központi Bizottsá­got és végrehajtó szerveit, továbbá a kormányt és intézménye­it is. A döntések egy része nem volt megalapozott, több fontos kérdésben nem tudtak érvényt szerezni a határozatoknak. A párt-, az állami szervek és a társadalmi szervezetek gyakorlata és munkastílusa nem a követelményeknek megfelelően változott. A Központi Bizottság 1986 novemberi határozatában kimond­ta: fordulatra van szükség. Ezt követően 1987 júliusában kidol­gozta a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját. Ennek alapján a kormány stabilizációs munkaprogramot készí­tett, amelyet qz Országgyűlés jóváhagyott. Elkezdődött a kor­mányzati munka megújulása. A gazdaságban kisebb mértékű javulás jelei mutatkoznak, a szükséges fordulat azonban még nem következett be; feltételei csak hosszabb idő alatt teremt­hetők meg. Előrehaladásunk, a nemzet boldogulása azt követeli, hogy a társadalmi élet minden területén fordulatot hajtsunk végre: fel­gyorsítsuk a reformfolyamatokat, összehangoltan folytassuk a gazdaság és a politikai intézményrendszer működésének meg­újítását, segítsük a társadalom alkotóképességének kibontakoz­tatását. A gazdálkodás, a szocialista demokrácia fejlesztésével érhető el, hogy teljesüljön a társadalom jogos igénye: maradjon fenn a létbiztonság, a jövedelmek a teljesítmények szerint alakulja­nak, csökkenjen az infláció, könnyebbé váljon a fiatalok pálya­kezdése, a gyermekek eltartása és nevelése, általánossá váljon a gondoskodás az idősekről, az önhibájukon kívül nehéz hely­zetbe kerülő emberekről. Ezáltal tehetünk eleget mindenkori kötelezettségünknek, hogy megőrizzük és gyarapítsuk a nemzet kulturális értékeit, erősítsük a társadalmi szolidaritást, maga­sabbra emeljük a társadalom erkölcsi színvonalát. Céljaink elérésének legfőbb biztosítéka a szocialista társadal­mi rendszer, amelynek alapja a munkásosztály vezetésével, a munkás-paraszt szövetség erejével, az értelmiség támogatásával kiépített népi hatalom, a termelőeszközök meghatározó részének társadalmi tulajdona, a marxista—leninista párt vezető szerepe, társadalmunk alapintézményeinek megerősítése és fejlesztése. A kommunistáknak és a szocializmus pártonkívüli híveinek részvé­tele a politika alakításában, a vezető testületek személyi össze­tételének megújulása, a politikai intézményrendszer korszerűsí­tése, a politika nyíltsága és nyilvánossága teszi visszafordítha­tatlanná társadalmi és gazdasági életünk reformjának folyama­tát. A pártértekezlet szükségesnek tartja, hogy a Központi Bizott­ság alakítson munkabizottságot, amely elvégzi a helyzet mélyebb elemzését, az okok feltárását, s a közelmúltban folytatott viták tapasztalatait is hasznosítva felvázolja a szocializmus építésének távlati programját. Ennek keretében vizsgálni kell egy új prog­ramnyilatkozat elkészítésének a szükségességét. I. O A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete szük­ségesnek tartja a társadalmi és gazdasági reformfolyamat ösz- szehangolt folytatását és meggyorsítását, Mivel az MSZMP a történelmileg kialakult egypártrendszer körülményei között tölti be vezető szerepét, így az átfogó reform folytatásának kiinduló­pontja a párt működésének megújítása. a) A párt erősítse tevékenységének politikai jellegét. A po­litika kidolgozása során támaszkodjon jobban a tudomány ered­ményeire, a gyakorlati tapasztalatokra, javítsa a párthatáro­zatok politikái előkészítését és a döntések után a meggyőző, szervező és ellenőrző munkát. A párt összpontosítsa tevékenységét a társadalmi viszonyok fejlesztésére, a szocialista rendszer védelmét és a törvényessé­get szolgáló alapelvek meghatározására, a népgazdaság fej­lesztési irányainak kijelölésére, a társadalom szellemi, ideoló­giai életének befolyásolására, erkölcsi állapotának javítására, külpolitikai elveink és céljaink kialakítására, a nemzetközi kap­csolatok fejlesztésére. b) A párt a demokratikus centralizmus elve alapján épül fel és működik. A jelenlegi helyzetben a fő feladat a pórtdemok- rácia erősítése, minél teljesebb kibontakoztatása. A kongresszusok között a Központi Bizottság dönt a párt egészét érintő ügyekről, állást foglal a társadalmat és a gaz­daságot érintő kérdésekben. A nagy horderejű ügyekben a Köz­ponti Bizottság előzetesen lefolytatott, az egész tagságra ki­terjedő pártvita alapján döntsön. A központi irányítás javításával egyidejűleg biztosítani kell a területi és munkahelyi pértszervek, alapszervezeteik, a párttagok részvételét a politika alakításában, növelni önállóságukat és felelősségüket a párt politikájának képviseletében, a politikai tevékenység megszervezésében és ellenőrzésében. A párt alapszervezeteinek, szerveinek joguk és kötelességük, hogy kezdeményezzék a felsőbb pártszerveknél az általuk szük­ségesnek tartott kérdések megtárgyalását, illetve vitára bocsá­tását. A felsőbb pártszerv testületi ülésén köteles a javaslato­kat mérlegelni. A döntésről, annak indokairól a kezdeményező pártszervezet kapjon tájékoztatást. Az alapszervezetek hatáskö­rét úgy ikell bővíteni, hogy az összhangban legyen a működési területükön levő állami szervek, vállalatok, intézmények önálló­ságával. A politikai döntések előkészítésekor a vezető testületek mér­legeljék a társadalmi szervezetek, az érdekképviseleti szervek, a nyilvános fórumok véleményét és javaslatait. Léhetőleg több változatot tartalmazó tervezeték készüljenek, figyelemmel a tár­sadalmi összefüggésekre és hatásokra. A döntésre hivatott párt­szerv ülésén ismertessék a javasolttól eltérő elgondolásokat is, és a testület foglaljon állást azokról. A pártban a kollektív vezetés elve érvényesül. A döntésekben és azok végrehajtásában részt vevők személyes politikai felelős­séggel tartoznak. A végrehajtás ellenőrzése a pártmunka min­den szintjén váljon rendszeressé. Terjedjen ki arra is, hogy a gyakorlat igazolja-e a politika és az egyes határozatok helyes­ségét. Az ellenőrzés tapasztalatait hozzák nyilvánosságra, ki­térve szükség szerint a döntéselökészítők, a döntéshozók és a végrehajtásban részt vevők személyes felelősségére is. A pártdemokrácia fejlesztése indokolja a párton belüli vá­lasztási rendszer módosítását. Lehetővé kell tenni, hogy az irá­nyító testületek tagjainak meghatározott hányadát az alapszer­vezetek, illetve az alsóbb szintű pártszervek közvetlenül választ­hassák, s ha munkájúikkal, magatartásukkal elégedetlenek, őket visszahívhassák. A választások minden szinten titkosak legye­nek. Mindenütt, ahol igénylik, több személyt kell jelölni. A párt új választási rendjét 1988-tól folyamatosan be kell vezetni. Az irányítást mindenütt a választott testület, az alapszerveze­tekben a taggyűlés gyakorolja. A választott testületek irányítá­sával működő apparátusok szakmai összetétele és szervezete, tagjainak felkészültsége a pártszervek módosuló feladatkörének megfelelően alakuljon. c) A párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét folyamatosan újra kell teremteni. A kommunisták minden fóru­mon nyíltan és felelősségtudattal mondjanak véleményt, kételyei­ket pedig a párt fórumain vessék fel. A párt tagjai kötelesek a párt testületéinek álláspontját nyil­vánosan képviselni. A vezetők ebben is mutassanak példát. A párttagok az illetékes pártfórumokon kívül nem nyilatkozhatnak az elfogadott határozatoktól eltérő szellemben; különvélemé­nyük támogatására frakoiókat nem szervezhetnek. A véleményük­kel kisebbségben maradottak álláspontjukat a pártszervek ta­nácskozásain, a párt elméleti fórumain kifejthetik, illetve joguk van ahhoz, hogy saját alapszervezetükhöz, testületükhöz vagy felsőbb pártszervhez forduljanak a vitatott ügy újratárgyalása érdekében. Amíg azonban a határozat érvényben van, kötele­sek magúkat ahhoz tartani, illetve azt végrehajtani. A párttagok döntés előtt, illetve döntés hiányában képviselhetik saját állás- pontjükat. A párt tagjait folyamatosan tájékoztatni kell a Központi Bi­zottság és végrehajtó szervei, valamint a Központi Ellenőrző Bi­zottság munkájáról és határozatairól. d) A párt vezető szerepének érvényesítésében meghatározó jelentősége van a kádermunkának. A párt káderpolitikai elvei- nék érvényt kell szerezni. A pártszervek a választók véleményét mérlegelve tegyenek javaslatokat a politikailag fontos vezető tisztségek betöltésére. Lépjenek fel a választások és a kineve­zések tisztaságáért, törvényességéért, a protekció, az elvtelen összefonódás ellen. A jelöltek megítélésének fő mércéje az al­kalmasság, a hivatalban levő vezetők esetében teljesítményük, munkájuk eredményessége és emberi tisztességük legyen. Az er­kölcsi normák betartását, a közélet tisztaságának védelmét min­den vezetőtől, minden párttagtól szigorúan meg kell követelni. Bővüljön a pályázat útján és a meghatározott időtartamú megbízatással betölthető funkciók köre. A politikai és a társadal­mi élet minden területén lényegesen nagyobb számban jelölje­nek tehetséges fiatal emberéket vezető tisztségekre. Csökkenjen a párt-, az állami szervek és a társadalmi szervezetek vezető testületéiben a kölcsönös képviselet. Folytatódjon a káderhatás­körök decentralizálása. A Politikai Bizottság és a Titkárság tagjai, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke és titkára, a budapesti, a megyei, a me­gyei jogú, a városi és a budapesti kerületi pártbizottságok titkárai — ha munkájuk alapján erre alkalmasak — ugyanarra a tisztségre legfeljebb két ciklusra választhatók meg. A Köz­ponti Bizottság ezt az elvet érvényesíti osztályvezetőinek kine­vezésénél 'is. Gondoskodni kell a tisztségükből távozó vezetők megfelelő elhelyezéséről. A párt belső működésében bekövetkezett, valamint a tervezett változások új szervezeti szabályzat kidolgozását indokolják. A Központi Bizottság e célból hozzon létre munkabizottságot, amely javaslatát terjessze a XIV. kongresszus elé. e) A szocializmus építésének nélkülözhetetlen feltétele a szö­vetségi politika következetes folytatása és megújítása. A társadalom osztály- és rétegviszonyainak átalakulásával, a párt politikájának gazdagodásával, a szocializmus építésének kiteljesedésével az MSZMP a nép pártjává válik. Továbbra is legfontosabb feladatának tartja a munkáosztály történelmi cél­jainak megvalósítását, amelyek nemzeti érdekéket fejeznek ki. A munkások és parasztok szövetségének jól bevált hagyomá­nyait folytatja és alkalmazza a jelenlegi viszonyokra, épít és számít az értelmiség, valamint az ifjúság támogatására és cse­lekvő részvételére. Fontos feladatának tartja a különböző világ­nézetű embereknek, a nemzet alkotó erőinek összefogását. Együttműködünk mindazokkal a más felfogású, más világnéze­tű állampolgárokkal, akik tevékenyen dolgoznak szocialista ha­zánk javára, tiszteletben tartják alkotmányos rendünket és nem­zetközi kötelezettségeinket. Meggyőződéssel hirdetjük a párt álláspontját, de figyelembe vesszük az attól eltérő nézeteket. Előrehaladásunk fontos hajtó­erejének tekintjük az építő szándékú bírálatokat, javaslatokat. A párt szervei, a néphatalom intézményei és a társadalmi szer­vezetek testületéi vizsgálják meg a sajátjuktól eltérő elgondolá­sokat is, de nyíltan, érvelve határolják el magukat attól, ami nem egyeztethető össze szocialista elveinkkel és nemzeti érdekeinkkel. f) A magyar nép döntő többsége a szocializmusban látja a nemzet jövőjét, cselekvőén részt kíván venni a munkában. A köz- gondolkodásban ugyanakkor teret nyertek polgári, valamint szo­cializmusellenes nézetek, terjed a politikai, világnézeti közömbös­ség. Az előttünk álló feladatok megoldása igényli az ideológiai munka folyamatos megújítását, a marxista gondolkodás élénkí­tését. Az elméleti alkotó műhelyek, a tudományos kutatók ele­mezzék a gazdasági, társadalmi folyamatokat, tárják fel a ked­vezőtlen jelenségek, tendenciák okait, mélyebb gyökereit, kísér­jék figyelemmel a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi ta­pasztalatait, és vonják le az általánosítható elvi következtetése­ket. Intenzívebb ideológiai, tudatformáló munkával segítsük a társadalmi fejlődés új jelenségeinek felismerését és megértését, a valóság által igazolt értékrend kialakítását. A párt szervezetei, intézményei és tagjai érvekkel lépjenek fel a túlzó és a konzervatív, a szocialista reformok szükségességét tagadó, illetve az elveinket és politikánkat bármely oldalról tá­madó, eltorzító nézetekkel szemben. Mutassák be a szocializmus­sal szembenálló eszmék és törekvések valóságos természetét, ösztönözzük a szocializmus melletti kiállást, tegyük elmélyültebbé a tudományosan megalapozott, reális nemzeti önismeretet, erő­sítsük a nemzeti érzést és önbecsülést. A szocializmus befogadja, őrzi és gazdagítja az emberiség ér­tékeit. A párt feladatának tekinti a történelmi örökség ápolását, a nemzeti öntudat, a magyarsághoz való kötődés, a cselekvésre kész hazaszeretet és az internacionalista gondolkodás, a népek barátsága eszméjének erősítését. A párt erőfeszítéseket tesz a munkaerkölcs megszilárdításáért, a közösségi magatartás terje­déséért, a munkaszeretet, a helytállás, a tisztesség, a tehetség, a műveltség, a szaktudás nagyobb megbecsüléséért. e a néphatalom érvényesülésének és gyakorlásának feltétele és eszköze a párt vezető szerepére épülő szocialista pluralizmus. Ez teremt lehetőséget a különböző érdekek intézményes kifejezé­sére, egyeztetésére és politikai akarattá formálására. A szoci­alista állam tevékenysége meghatározó tényező a társadalom­ban. A Magyar Szocialista Munkáspárt súlyos történelmi hely­zetben, a társadalom széles körű támogatását megnyerve, nagy és eredményes harcot folytatott a Magyar Népköztársaság al­kotmányos, törvényes rendjének helyreállításáért, és továbbra is legfőbb feladatának tekinti az ország alaptörvényének megtar­tását, megtartatósát, a szocialista törvényesség védelmét. A társadalmi, politikai fejlődés szükségessé teszi az alkot­mány felülvizsgálatát. A szocialista államszervezet önállóan, jobb hatásfokkal mű­ködjön, tisztázott legyen feladatköre és felelőssége. Korszerűsíteni szükséges a párt és a kormány munkamegosz­tását, a pártnak az óllaméletre gyakorolt befolyása elveit, esz­közeit és módszereit. A népképviseleti testületek legyenek a nyílt politizálás fóru­mai. Az Országgyűlés legfőbb feladata a törvényalkotás. Ebben kizárólagos jogköre van. Ugyanakkor legyen nagyobb szerepe a társadalmi érdekegyeztetésben, a közös érdekek képviseleté­ben, a törvények megtartásának ellenőrzésében, a kormányzati munka kereteinek meghatározásában és a kormány ellenőrzé­sében. A Minisztertanácsban megkezdett átszervezést folytatva, ész- szerűsíteni és javítani kell az államigazgatási munkát országos, területi és helyi szinten egyaránt. A tanácsok váljanak a lakóhelyek valóságos önkormányzati intézményeivé, s ezzel együtt töltsék be hatékonyan a szocialis­ta állam helyi végrehajtó szervének szerepkörét. A központi for­rásokból törvényben szabályozott arányban részesedjenek. A kormányzati szervek növeljék a tanácsok gazdasági és döntési önállóságát, érdekeltségét bevételeik gyarapításában. Indokolt, hogy az Országgyűlés új törvényt alkosson a tanácsok feladatai­ról, szervezetéről és működéséről. Rendezni kell az állampolgárok és az állami szervek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének módját. Ki kell ala­kítani a társadalmi viták szervezésének rendjét. Törvényben kell szabályozni az öntevékeny szerveződés, a gyülekezés, az egye­sülés, a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, a nemzetiségek jogait, valamint az egyéni és közösségi jogok védelmének ga­ranciáit. Létre kell hozni az alkotmánybíróság és a közigazga­tási bíráskodás intézményeit. A választási rendszert tovább kell fejleszteni. A választási tör­vény módosítása tegye lehetővé a különféle szervezetek, állam- polgári közösségek, érdekképviseletek, munkaszervezetek érdemi részvételét a jelöltek kiválasztásában és megismertetésében. Törvényt kell alkotni az országos és a helyi népszavazás alkalma­zásáról. Az állami szervek tegyenek intézkedéseket a társadalmi élet minden területén a törvényesség, az állami és az állampolgári fegyelem erősítéséért. Jogos igény a közélet tisztaságának vé­delme, a törvény szigorának alkalmazása a hatalommal való visszaélés, a jogtalan haszonszerzés, a protekció ellen. © Növekedjen a társadalmi szervezetek, mozgalmak önálló­sága. Töltsenek be nagyobb szerepet a politikai és az állami döntésekben. A jövőben is nagy felelősség hárul a történelmi hagyományo­kat hordozó, a dolgozók túlnyomó többségét tömörítő szakszer­vezetekre. A párt politikai vezető szerepét elismerő partneri vi­szony kapjon nagyobb hangsúlyt. Növeljék munkájuk nyitottsá­gát, nyilvánosságát. Az állami szervek vonják be a szakszerve­zeteket a politikai, társadalmi és gazdasági döntések előkészí­tésébe. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek a szakszervezetek érdekképviseleti tevékenysége politikai és jogi feltételeinek javítására és a mozgalom korszerűsítésére irá­nyulnak. A Hazafias Népfront a szocialista pluralizmus fontos intéz­ménye. Továbbra i? munkálkodjon a nemzeti közmegegyezésért, a társadalom különböző erőinek tartós szövetségéért. Teremtsen mozgalmi kereteket, politikai fórumokat mindazok számára, akik elfogadják a szocialista építés nemzeti programját és aktívan részt kívánnak venni a közéletben. A Hazafias Népfront tevékenységét a párt-elvi irányításával és közreműködésével, önállóan végezze. Kezdeményezze a tár­sadalmi szervezetek, állampolgári egyesületek közös fellépését (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents