Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-23 / 142. szám
Bz MSZMP állásfoglalása a párt feladatairól . (Folytatás a 3. oldalról) fontos társadalmi célok megvalósításáért. Segítse elő a párttagok és pártonkívüliek kapcsolatait és együttműködését. Közjogi funkciójának ellátásával, a választások, a népszavazás lebonyolításában betöltött szerepével erősítse az állampolgárok befolyását a népképviseleti, államigazgatási szervekre. Mozgalmi munkájával szolgálja a különböző közösségek érdekeinek egyeztetését, a társadalom politikai kultúrájának gazdagodását, az emberi jogok érvényesülését. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a magyar ifjúság egységes politikát tömegszervezete. Az ifjúsági szövetséget — szervezeti önállóságát tiszteletben tartva — a párt irányítja. A KISZ erősítse a fiatalok körében kifejtett politikai tevékenységének az utóbbi időben kialakuló új gyakorlatát. Képviselje nyilvánosan a fiatalok érdekeit, vegyen részt a társadalompolitikai döntések előkészítésében. Alakítson ki folyamatos párbeszédet a különböző ifjúsági csoportokkal, körökkel, egyesületekkel, és saját keretei között hozzon létre az ifjúság tagoltságát jobban megjelenítő szerveződési formákat. Szükség van az ifjúság szerveződési lehetőségeinek bővítésére. Fokozottan építünk azokra a társadalmi szervezetekre, mozgalmakra, szövetkezetekre, szövetségekre és egyesületekre, amelyek alkotmányos keretek között, a társadalmi élet különböző területein, a gazdaságban, a kultúrában, az egészségügyben, a környezetvédelemben, a sportban fejtik ki tevékenységüket. O A szocialista demokrácia kiteljesítésének fontos része a társadalmi nyilvánosság, amely jó lehetőségeket teremt a közéleti tájékozódáshoz, az érdekek különbségének és azonosságának felismeréséhez, a közmegegyezés létrehozásához, a társadalmi ellenőrzéshez. A politikai nyilvánosság terjedjen ki a párt-, az állami, a társadalmi életre, az állampolgári jogokra és- gyakorlásuk módjára is. , Gyors, pontos és rendszeres tájékoztatást kell adni az állami és politikai döntésekről. A pártszervek bővítsék tevékenységük nyilvánosságát. A párt az elvi irányítás eszközeivel és módszereivel erősítse politikai befolyását a tömegtájékoztatásban. A lapalapító és lapfenntartó állami szervek, társadalmi szervezetek és egyesületek teljes politikai, szakmai, erkölcsi és anyagi felelősséget viseljenek lapjaikért. A tömegtájékoztatásban dolgozók elkötelezetten és felelősséggel lássák el feladataikat, adjanak bű képet a valóságról, támogassák a szocialista építőmuhkát. Nyújtsanak segítséget a közérzetet rontó, a közélet tisztaságát, a társadalom igazságérzetét sértő jelenségek elleni harchoz. O A gazdaságban legfontosabb feladatunk a Központi Bizottság 1987. július 2-án elfogadott kibontakozási, valamint a Minisztertanács stabilizációs munkaprogramjának végrehajtása. A gazdaság stabilizálásának alapfeltétele a külső adósság növekedésének fékezése, majd megállítása, s a belső pénzügyi egyensúly helyreállítása. A stabilizáció és a kibontakozás nemzeti, össztársadalmi érdek, megvalósításuktól nem tántoríthat el az sem, hogy bizonyos lépések, intézkedések ütköznek egyes gazdálkodó szervezetek vagy a lakosság egy részének rövid távú érdekeivel. Abból kiindulva, hogy a szocialista gazdaság árutermelő gazdaság, támogatjuk mindazoknak az eszközöknek az alkalmazását, amelyek a gazdasági szervezeteket a piac törvényeinek figyelembevételére kényszerítik, és amelyek segítik a társadalmi tőke és a munkaerő megfelelő áramlását a hatékonyabban dolgozó területekre. Többszektorú népgazdaságunkban a jövőben is meghatározó a szocialista, közösségi tulajdon. Fontos feladatunk az állami és a szövetkezeti tulajdon működésének hatékonyabbá tétele, a tulajdonosi rendelkezési jogok és felelősség érvényre juttatása. Szükség van a közösségi tulajdon formáinak gazdagítására. Támogatunk minden olyan kezdeményezést - beleértve a vegyes tulajdonú vállalkozások meghonosítását és a magántevékenység élénkítését -. amely a nemzeti jövedelem növekedését és a lakosság életviszonyainak javítását- szolgálja. Valamennyi gazdálkodó szervezetet - tulajdonformájától, méretétől, és tevékenységi területétől függetlenül - érdekeltté kell tenni a gazdasági teljesítmény növelésében. Bővíteni kell a különféle tulajdonformák működésének lehetőségeit. A gazdálkodásban olyan működési feltételeket -kell létrehozni, amelyek a teljesítménnyel, a befektetéssel arányos jövdelmet tesznek lehetővé, utat nyitnak a társadalom számára is hasznos és eredményes vállalkozások fejlődéséhez. Ennek érdekében szükség van új társasági törvényre, amely lehetővé teszi a gazdálkodás szervezeti kereteinek bővítését, a kollektív tulajdonosi érdekeltség erősítését, ösztönzi közös vállalkozások létrehozását, a magánvállalkozások és a külföldi működő tőke fokozott bevonását. 0 Tovább kell folytatni a gazdasági reformot, omely egy szocialista piacgazdaság működési feltételeinek kialakítását szolgálja. A gazdaságirányítás tegye lehetővé, hogy a gazdaság szereplői magas szintű jogszabályokban rögzített és hosszabb távra érvényes feltételek között dolgozhassanak; segítse, hogy gyorsan és rugalmasan alkalmazkodjanak a változásokhoz. A népgazdasági terv váljon az alapvető gazdaságpolitikai célok összehangolásának, a kívánatos arányok érvényesítésének, a fő gazdasági folyamatok prognosztizálásának, befolyásolásának eszközévé. Ezt kell szolgálnia a népgazdasági tervezés és a költségvetés reformjának. A gazdasági reform egyéb elemeihez igazodva átfogóan módosítani kell a bérpolitikát és a bérrendszert. A bérreform vezessen a keresetszabályozás kötöttségeinek feloldásához, a munka társadalmi hasznosságának, eredményességének megfelelő bérarányok kialakulásához, Vállalni kell azokat a társadalmi következményeket, amelyekkel a kibontakozási program gazdasági feltételeinek megteremtése, elsősorban a szerkezetátalakítás, a támogatások leépítése jár. A gazdaság szerkezetének átalakítása elkerülhetetlenné teszi a munkaerő nagyobb arányú mozgását a dinamikusan fejlődő ágazatok, vállalatok irányába. Az átmeneti elhelyezkedési nehézségeket átképzéssel, állami támogatással kell mérsékelni. A munkahely nélkül maradó emberek sorsa intézményes segítséget igényel. Indokolt megvizsgálni, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy az állam a létfenntartás minimális szintjét garantálhassa. Ki kell alakítani a szociálpolitika és az egészségügy egységes rendszerét. Ez álljon összhangban a korszerűsített társadalom- biztosítással és a nyugdíjrendszer reformjával. Mérsékelni kell a nyugdíjak reálértékének csökkenését. Gondoskodni kell az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültekről. A szociálpolitikai eszközökkel elsősorban a családokat támogassuk. Nemzeti érdekünk, hogy a nők jobb feltételek között tölthessék be munkavállalói szerepüket és anyai hivatásukat, fokozatos és konkrét lépések -szükségesek a gyermeknevelés családi terheinek enyhítésére, az ifjúság egyes rétegeinek helyzetét kedvezőtlenül érintő folyamatok ellensúlyozására, a társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentésére. Egyéni és társadalmi érdek, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon. Meg kell teremtenünk az egészségmegőrzés társadalmi-nemzeti programja megvalósításának feltételeit. Javítani kell a lakáshelyzetet. Intézkedések szükségesek a lakáskínálat bővítésére. Kapjanak nagyobb támogatást azok, akik önerőből nem képesek rossz lakáshelyzetükön javítani, és akik szeretnének első önálló lakáshoz jutni. Az országos és megyei programok alapján folytatódjon az elmaradott térségek gazdasági alapjainak erősítése. 0 Az értéket teremtő szellemi munka döntő tényezője a társadalmi és gazdasági előrehaladásnak. Ennek ki kell fejeződnie a szellemi munka, a tudás, a teljesítmény értékelésében, az értelmiség méltó politikai, anyagi és erkölcsi megbecsülésében. A tudományos kutatás a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a népgazdaság műszaki megújulásában meghatározó szerepet tölt be. Támogatni kell mind a fontos alapkutatásokat, mind az előremutató, magas színvonalú, a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából hasznos alkalmazott kutatásokat, a műszaki fejlesztést. Elő kell segíteni a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását. Ehhez megfelelő közgazdasági, jogi, pénzügyi és szervezeti feltételeket kell kialakítani. Az oktatás és a közművelődés feltételeinek javításához, az esélykülönbségek csökkentéséhez most, a központi forrósok szűkösségének időszakában is biztosítani kell az anyagi eszközöket. A társadalmi és politikai célok megvalósításának alapvető feltétele az oktatási rendszer fejlesztése, az oktatás színvonalának emelése. Az oktatás korszerűsítése során különösen a műveltséget megalapozó általános iskola és a középfokú képzés fejlesztésére kell nagy gondot fordítani. A népgazdaság feladataival összhangban a kilencvenes évek elejére növelni szükséges az érettségit adó középfokú képzésben és a felsőoktatásban tanulók létszámát. Az ehhez és a képzés korszerűsítéséhez szükséges feltételek megteremtését meg kell kezdeni, jobbá és korszerűbbé kell tenni a felsőoktatást. O Az irodalmi, művészeti életet nyitottság és sokszínűség jellemzi, de nem érvényesül kellőképpen az egészséges kritikai szellem. A kulturális intézményrendszer tevékenységében zavarok mutatkoznak. Az értékek rovására teret nyertek az íziésromboló, erőszakot hirdető, silány, eszmeileg zavaros művek és produkciók. A kultúra értékeinek térhódítását az igények formálása, az ízlés fejlesztése, az oktatási intézmények kulturális nevelő hatása, az értékes alkotások kínálatának növekedése eredményezze. A szükséges reformok tegyék lehetővé az intézmények önállóságának növekedését, a különböző közösségek művészetpártoló szándékának érvényesülését. Hazánk kedvező nemzetközi megítélését mindenekelőtt szocialista országépítő munkánk eredményeivel és reformpolitikánkkal, az erre épülő nemzetközi tevékenységünkkel vívtuk ki, s ezzel őrizhetjük meg a jövőben is. Belső épitőmunkánk alapvető feltétele a béke, a különböző társadalmi berendezkedésű országok együttműködése. Erre a felismerésre épül pártunk és a Magyar Népköztársaság aktív nemzetközi tevékenysége. Külpolitikánk, amelyet társadalmunk legkülönbözőbb rétegei támogatnak, a nemzeti összefogás egyik fontos tényezőjévé vált. A Szovjetunióban és más szocialista országokban folyó átalakítás kedvező feltételeket biztosít társadalmi és gazdasági megújulási programunk megvalósításához. A társadalmi rendszerek békés versenyében a megújulási folyamatok erősítik a szocializmus pozícióit, segítik az enyhülés kiteljesedését. Hazánk elismert részese ennek a folyamatnak, egyik kezdeményezője és résztvevője a nemzetközi párbeszédnek. Ugyancsak javuló nemzetközi feltételeket jelent és növeli hazánk külpolitikai mozgásterét, hogy elsősorban a szovjet külpolitika rugalmasságának, új szemléletének és kezdeményezéseinek hatására — a nyolcvanas évek közepétől — a világban felerősödtek a kedvező irányzatok, felújult a szovjet—amerikai párbeszéd, megélénkültek a kelet—nyugati kapcsolatok, enyhült a nemzetközi légkör, összességében szilárdult a béke és a biztonság. Ehhez hozzájárult, hogy a tőkés országok vezető köreiben is erősödött a realista szemlélet, a tárgyalási készség. Növelte hazánk nemzetközi tekintélyét a magyar diplomácia érdemi részvétele a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítésében, a kelet-nyugati párbeszédben, a nagyhatalmak, a szövetségi rendszerek, az eltérő társadalmi berendezkedésű országok közötti bizalmatlanság oldásában. Hazánk számára létkérdés a nemzetközi folyamatokban, a nemzetközi munkamegosztásban, a tudományos-műszaki és a pénzügyi együttműködésben való fokozott és hatékony részvétel. Hazai munkánk nemzetközi hátterének legfontosabb összetevője a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a KGST tagországaival, általában a szocialista országokkal kialakított baráti, internacionalista kapcsolataink közös érdekeken alapuló fejlesztése, egyenjogú együttműködésünk új minőségi szintre emelése. A velük fenntartott két- és többoldalú együttműködés tartalmi és szervezeti korszerűsítésére, megújítására, a tartalékok mozgósítására törekszürtk, merítünk tapasztalataikból. A KGST-együtt- működés elodázhatatlan korszerűsítése érdekében, megkülönböztetett jelentőséget -tulajdonítunk az áru- és pénzviszonyok, a közgazdasági eszközrendszer továbbfejlesztésének. A Magyar Népköztársaság alapvető érdeke, hogy az élet minden területén rendezett, baráti viszonyt és szoros együttműködést alakítson ki közvetlen szomszédaival és tágabb európai környezetével, valamennyi állammal. A magyarság mintegy harmada határainkon kívül él, közülük legtöbben a szomszédos szocialista országokban. Szocialista viszonyok között természetesnek tartjuk az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok érvényesítését. A nemzetiségek, bármely országban éljenek is, joggal igényelnek támogatást anyanyelvűk megőrzéséhez, kultúrájuk fejlesztéséhez, _az anyanemzethez fűződő kapcsolataik ápolásához. A helyzetükkel kapcsolatban felmerülő problémákat csakis a humanizmus érvényesítésével, az egyetemes emberi jogok és a demokrácia szavatolásával lehet rendezni. Mindehhez szükséges az is, hogy oldódjanak a múltból öröklött előítéletek. Törekvésünk, hogy minden szomszédos néppel erősödjön a megértés, a bizalom és az együttműködés. Meggyőződésünk, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek és a szomszédos országokban élő magyarság kettős kötődése jól szolgálhatja a szomszéd népek közötti megértés és bizalom erősödését. A kölcsönös előnyök, a békés együttműködés elvei alapján a fejlett tőkés országokkal tovább bővítjük politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális és humanitárius kapcsolatainkat. Rendezett, szerződésekkel szabályozott kapcsolatokra törekszünk az Európai Gazdasági Közösséggel. Érdekeltek vagyunk a fejlődő világ egyre súlyosabb társadalmi-gazdasági gondjainak enyhítésében, a veszélyes helyi válságok békés rendezésében. Népünk szolidáris a függetlenségük megszilárdításáért, az igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatok megteremtéséért küzdő fejlődő országokkal, a diktatórikus, fajüldöző rendszerek ellen harcoló nemzeti mozgalmakkal. Az internacionalista szolidaritás jegyében szorosan együttműködünk a kommunista és munkáspártokkal. Fejlesztjük kapcsolatainkat a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, a baloldali erőkkel, a haladó és nemzeti felszabadító mozgalmakkal. Hazánk a jövőben is tevékeny szerepet vállal a biztonságosabb világ megteremtésének, a béke és a haladás ügyének szolgálatában. Fokozzuk erőfeszítéseinket a kelet-nyugati feszültségek csökkentése, a fegyverzetek alacsonyabb szintjén kialakuló erőegyensúly, a párbeszéd és az együttműködés elősegítése, megosztott, de egymásra utalt világunk egyetemes gondjainak enyhítése érdekében, * A szocializmus építése hosszú történelmi folyamat. A párt elhatározott szándéka, hogy eleget tesz a magyar társadalom fejlődéséért vállalt történelmi küldetésének. Megtett utunk tanulsága, hogy a párt akkor tudja betölteni szerepét, akkor ébreszt bizalmat, ha érzékenyen reagál a valóság új jelenségeire, és képes kezdeményezően cselekedni. így van ez .most is, amikor részben örökölt, részben új keletű gondok nehezítik a haladást. Az MSZMP cselekvésre hív mindenkit, aki felelősséget érez a magyar nemzet jövőjéért, aki tettekkel képes segíteni közös célunk, a szocialista Magyarország építését. Nemzetünk sorskérdése, hogy társadalmi rendszerünk működését ésszerűvé, hatékonnyá, eredményessé tegyük, és korszerű, a magyarországi viszonyoknak megfelelő szocialista megoldásokat találjunk a fejlődés új problémáira. Az országos küldöttértekezletről jelentjük Élni a lehetőséggel - kötelező (Munkatársunk telefonjelentése) Az országos pártértekezlet állásfoglalásában a baranyai küldöttek javaslatai közül többet is figyelembe vettek, hogy dr. Fényi lenő az egészség- megőrzés országos programjára, Deák Lászlónak az új társadalmi törvény ideológiai hátterének kidolgozására, dr. Ormos Mária a felsőoktatás korszerűsítésére tett, írásban benyújtott javaslatát. Dr. Ormos Mária, a pártértekezlet elnökségének tagja volt — s megválasztották a Központi Bizottság tagjának. Arra kértem, mondja el a vitában résztvevők közül ki tette rá a legmélyebb benyomást — Kitapintható volt a gondterheltség a felgyülemlett számtalan probléma miatt, de örülni lehetett annak, hogy a párt, és mindenekelőtt annak bázisa, érezhetően erőt talált önmagában és múltjában ahhoz, hogy a problémákat feltárja. Kádár János összefüggő értékelése mellett elhangzottak általános természetű, már- már program jellegű beszédek, amelyek közül kiegyensúlyozottságával, szépségével kiemelkedett Grósz Károlyé és Pozsgay Imréé. A pártéletet és a társadalmi bizalom értékét elemző felszólalások közül azok tetszettek, amelyek őszinteségük és keménységük, kritikai szellemük meltett az önbírálat ismereteiről is tanúskodtak, mint például Aczél György, Karvalics Ferenc, Gráf József. Rendkívül hasznosak voltok az elemzések — mint például a szellemi alkotó műhelyek többlet potenciái, az oktatási folyamat „húzóerő" hatása, az ifjúság és a jövő' egység vagyis Pál Lénárt, Té- nyi Jenő, Timár Judit, Szabó Tamás hozzászólása . . . Az állásfoglalás vitájában, sőt tegnap a módosítások során is különös hangsúlyt kapott a műszaki fejlesztés. Tétényi Pál, az OMFB elnökét, aki a baranyai küldöttcsoport tagja, arról kérdeztem, hogy a pórtértekezlet megfelelő mértékkel foglalkozik-e ezzel? — A műszaki fejlesztés szükségessége nem kérdőjelezhető meg, a szerkezetátalakítás enélkül elképzelhetetlen. A műszaki fejlesztés azonban magával hordja az oktatás, a tudomány kiemelt támogatását is. A pártértekezleten túl sok igényt fogalmaztak meg.' Ha nem lesz ezek között prioritás, nehéz lesz előrelépni. Nagyon fontos, hogy a pártértekezlet egységes volt a reform továbbfejlesztésével kapcsolatban. Ez erősíti partnereink bizalmát, amely már konkrét technológiákat, gyártmányokat, termékeket jelent. Horváth Lajost, a megyei tanács elnökét az állami élet várható demokratizálása felől kérdeztem. — Olyan ez mint a bedobotl kő: a pártértekezlet szellemének, az itteni eseményeknek tovább kell gyűrűzniük. Igényként erre az állásfoglalásban is vannak passzusok. A kormányzati munka önállósága, az országgyűlés ellenőrző feladata, a törvényalkotásban itt is megfogalmazott szerepe az országgyűlési bizottságok növekvő súlya, az új országgyűlési ügyrend előkészítése bizonyítják ezt. Szó van például arról is, hogy egyes törvénytervezeteket két olvasásban tárgyaljon az országgyűlés, ilyen például a költségvetés, vagy a készülő új nyugdíjtörvény. Szó van az Elnöki Tanács feladatainak újrafogalmazásáról. Véleményem szerint a pórtértekezlet állásfoglalása ösztönzően hat majd. Deák Lászlót, az új KB-ba is beválasztották. Tőle azt kérdeztem, mennyire más magatartást követel a most megválasztott testület. — Ezen a' pártértekezleten fogalmazódott meg először markánsan, mit várnak a KB- tól, és annak egyes tagjaitól. Hiszem, hogy tudok a mai helyzetben is megfelelően gondolkodni, dolgozni, a testületi munkában sokkal aktívabban részt venni. Arra is gondolok, hogy az eddigieknél sokkal többször kell ellen- véleményemet kifejtenem, még ha az fárasztó felkészülést, kényelmetlenséget is jelent majd. A pártértekezlet végeztével dr. Dányi Pál adott rövid nyilatkozatot a baranyai küldöttcsoport munkájáról, a pártértekezleten szerzett tapasztalatairól. — A dekomróciát is szervezni kell. A baranyai küldöttcsoport heteken keresztül készült, egyeztettük a véleményeket, s az állásfoglalás tervezetével kapcsolatban közös észrevételeinket írásban is beadtuk a szerkesztő bizottságnak. Ezt figyelembe .is vették. Tizenhatan akartak hozzászólni, de amint észrevettük, hogy az érdemi munkához semmi többletet nem adnánk, visszaléptünk. Már az alapszervezeti taggyűléseken is nyilvánvalóvá vált, hogy az élet'minden területén átfogó reformra van szükség. A pártértekezlet megteremtette a lehetőséget, hogy ez a reform megvalósuljon. Kérdés lehet, hogyan élünk ezzel a lehetőséggel. Baranyában, úgy vélem, élni kötelező vele. Lombosi Jenő
