Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-23 / 142. szám
Dunántúli napló 1988. május 23., hétfő Az állásfoglalás-tervezet vitája és elfogadása / Kádár János vitazárója (Folytatás az 1. oldalról) zebb út javítani, hatékonyabbá tenni a munkát. A megfelelő célok kitűzésével, a differenciálással, a rendteremtéssel, a munkafegyelem megszilárdításával kell foglalkoztok a vállalati vezetőknek és a vezető testületek tagjainak, mert másképpen nem tudunk előrehaladni. Meg kell tanulnunk, hogy szocialista viszonyok között az ésszerű gazdálkodás és a szükséges differenciálás az igazi érdekvédelem, az, ami egyszerre figyel a dolgozók mai és távlati érdekeire egyaránt. Egyetértek azzal, hogy az állásfoglalásban, s ennek nyomán a párt egész gyakorlatában határozottan és erőteljesen fellépjünk az összeköttetések, az illetéktelen és tisztességtelen előnyök, a korrupció, a megvesztegetés, a •befolyásolás, a csúszópénzek, a gazdasági bűncselekmények ellen különösen a vezetők körében. S meg kell 'követelnünk, hogy mindenütt sokkal jobban óvják, őrizzék a társadalmi vagyont. Mert amikor személyi tulajdonról van szó, akkor mindenki éber, de a közösségi tulajdonnál már lazul a figyelem és a fegyelem. Ez a káros magatartás sajnos a párttagok egy részénél is tapasztalható. Márpedig •mély meggyőződésem, hogy a párt a maga erejével csak olyan társadalmi visszásságok ellen tud fellépni, amelyektől a párt és a párttag is mentes. Máskülönben nincs erkölcsi alapja, sem bátorsága a fellépéshez. Nagyon igazuk volt azoknak a felszólalóknak, akik elmondották, hogy minél magasabb tisztségre jut valaki, an- • >náI messzebbről látható, tehát annál szigorúbb mércét kell alkalmazni vele szemben. Az emberek figyelik, hogy a vezető hogyan él, miként viselkedik. S a kommunistákkal szemben — különösen, ha magas tisztségben vannak — még szigorúbb követelményeket támasztanak. Én azt szoktam mondani a párttagoknak, s különösen a tisztségviselőknek, hogy ami a törvény szerint mindenkinek jár, az nekik is, de ■inkább kevesebbet vegyenek igénybe a megengedettnél, mint többet. Mindez hozzátartozik ahhoz, hogy a párt hatékonyabban dolgozzon, Ma nyíltan kell politizálni, és nehéz kérdéseket is képviselni kell. Ha a párttagságot nem tudjuk meggyőzni valamely feladat szükségességéről, akkor a párt nem lesz cselekvőképes, és a társadalom sem tud majd eredményesen dolgozni. Ez a sikeres párt- munka egyik kiindulópontja. De nemcsak itthon, hanem nemzetközi téren is erősítenünk kell a politikánk iránti megértést. Ez egyaránt fontos a szocialista, a fejlődő és a fejlett tőkés országok vonatkozásában. A pórt feladatainak sikeres megoldásában jelentős erőforrás, hogy ápoljuk és fejlesztjük o barátságot és az együttműködést a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés többi országával, a KGST-tagóllamokkal, erősítve velük az új vonásokat hordozó valódi partneri kapcsolatokat. Közös óhajunk, hogy a KGST munkáját még hatékonyabbá tegyük. Igényeljük, hogy tőkés partnereink részéről is együttműködési készség nyilvánuljon meg, anélkül persze, hogy bárki is beleszólhatna országunk belső ügyeibe, intézkedéseibe. Nyugat-Eurápában, amellyel a legkiterjedtebbek a gazdasági kapcsolataink, vannak olyan erők, amelyek józanul gondolkodnak és a békés egymás mellett élés alapján a jövőre tekintenek. Tisztában vannak azzal, hogy ha mindinkább érvényesül a kölcsönös biztonság, akkor a békés egymás mellett élés az egymás érdekeinek megfelelő, széles •körő együttműködéssé fejlődhet. Ehhez vonnak partnereink. A tőkés országokban nem kevesen érdekeltek abban, hogy Magyarországon a politikai és a gazdasági ' helyzet stabil legyen. Nemrégiben Thatcher asszony hívta fel egy magyar újságíró figyelmét arra, hogy ne legyünk már annyira pesz- szimisták, mert a magyar kormány reális politikát folytat és jó irányban halad. Jó lenne, ha a magyar sajtó Ilyen szemlélettel valóban növelné az emberek munkakedvét. Építhetünk arra, hogy van munka- és harcképes, megújulásra kész pártunk, s nagyon sok párton kívüli híve és támogatója a szocialista építés magyarországi gyakorlatának. A minap egy egyházi személyiségtől hallottam: az a lényeg, hogy önöknél egység legyen, mert mindnyájunk sorsa ettől függ. Néha azt hallani, hogy most nem az eredmények emlegetésének az idejét éljük. Rendben van, besréljünk a hibákról. De azt nem feledhetjük, és ki is kell mondani, hogy munkánknak, erőfeszítésünknek van értelme és célja. Különben hogyan dolgozzanak, hogyan éljenek az emberek? Senkit sem szabad megfosztani a reményeitől, és mindenkinek szüksége van arra, hogy lássa munkájának eredményét. S ez az eredmény nem attól függ, nagyvállalatnál vagy kis üzemben dolgozik-e. Nem az üzem nagysága számít, hanem az, •melyik dolgozik hatékonyan. Vannak nagyüzemeink, amelyek termékei Japánban és az Egyesült Államokban is versenyképesek. Az az üzem hasznos a magyar népgazdaságnak, amely — nagyságától függetlenül - hatékonyan és versenyképesen dolgozik. Kedves Elvtársak! Az együttműködés feltételei közös törekvéseink nyomán - bízvást mondhatjuk - javulni fognak a nemzetközi életben. Minden vonatkozásban észszerűbb és hatékonyabb kapcsolatok épülhetnék ki a jövőben. Ennek érdekében - egyebek között - biztató tárgyalásokat folytatunk a Közös Piac képviselőivel, a különböző országok kormányainak megbízottaival. Ezen a téren együttműködési készséget tapasztalunk. Ez megfelel mindkét fél érdekeinek, s nem befolyásolja sem az egyik, sem a másik társadalmi-gazdasági rendszer elvi lényegét. Úgy tűnik, hogy a nemzetközi kapcsolatokban most valamelyest teret hódít a realizmus, s erősödnek a biztonság elemei. Ez vezet el a jövő hét végén esedékes moszkvai csúcs- találkozóhoz is, amelynek a fórumról is sok sikert kívánok. A nemzetközi helyzet pozitív mozzanata a Szovjetunióban és a többi szocialista országban zajló átalakítás. Ebben is megfigyelhető a kölcsönös érdekeltség a változások és a jelenlegi magyar gyakorlat között. Ha nálunk problémák vannak, akkor nehezítjük a többi szocialista ország dolgát, s mi is nagyon érdekeltek vagyunk a szovjet peresztrojka, valamint a más országokban zajló reformok sikerében. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az átalakítás győzni fog, mert eleget tesz a kor követelményének és a realitásokból indul ki. Kádár János a továbbiakban a vitában felmerült néhány javaslathoz fűzött megjegyzéseket. Egyetértett azzal, hogy a pártértekezlet után készüljön végrehajtási program, kezdődjék meg a szervezeti szabályzat módosítását célzó munka, s a párt programnyilatkozatának egyes következtetéseit vessék össze a mai helyzet új elemeivel. Támogatta azt az elgondolást, hogy a jövőben a párttagság teljes és nyílt tájékoztatást kapjon a vezető testületek üléseiről. Kiemelte annak szükségességét, hogy a párt vezető testületéi a jövőben is a kérdések sokoldalú vizsgálata, elemzése és megvitatása utón, széles körű mérlegelés alapján hozzák meg döntéseiket. Végezetül kijelentette : Kérem a pártértekezletet, hogy fogadja el az állásfoglalást, amely nagyon fontos területeken pontosan megjelöli a cselekvés irányát, a pórt feladatait, s lehetővé teszi, hogy a jövőben ennek megfelelően egységes szellemben dolgozzunk. Mély meggyőződésem, hogy a párt, az ország meg tud küzdeni a nehézségekkel, az egyikkel gyorsabban, a másikkal csak hosszabb időn át. A legfontosabb, hogy egységesen lépjünk fel. Sok felszólaló mondotta itt az általa képviselt nagyüzemi munkások, szövetkezeti parasztok, értelmiségiek, fiatalok nevében: ha lesz követhető program, ha van világos perspektíva, akkor megoldjuk a párt és a társadalom előtt álló feladatokat. Többen kijelentették: működő szocializmust akarunk. Mivel ma is működik, én hozzáteszem: a mi célunk a jól működő szocializmus. Ez a magyar nemzet érdekeinek legtisztességesebb szolgálata. Kádár János főtitkári vitaösszefoglalóját követően az elnöklő Hámori Csaba bejelentette, hogy a szerkesztőbizottA szünet utón Berecz János, a szerkesztőbizottság elnöke számolt be a bizottság munkájáról a pártértekezletnek. Bejelentette: a bizottság megbízatásának eleget téve befejezte munkáját. Figyelembe vette a Kádár János előadói beszédében, a 49 küldött és az egyik meghívott vendég felszólalásában elhangzottakat, valamint 226 küldött írásban átadott véleményét, észrevételeit. Pártunk az elmúlt hónapok vitái során alapvetően változott meg - állapította meg Berecz János. - A párttagság a válaszokat felülről váró, néha elbizonytalanodó, néha távlatokat is vesztett, a gyakorlatban végrehajtó szerepre kötelezett vagy azt vállaló emberekből a válaszokat kereső, kritikai álláspontra helyezkedő és abból előre mutató cselekvési igényeket megfogalmazni képes, a politika alakításában tevékeny részvételt igénylő párttá formálódik. A bizottságnak számos, igen értékes javaslatot, észrevételt kellett mérlegelnie és szövegbe illesztenie, vagy pedig úgy foglalni állást, hogy más módon kell azt kezelni. A szerkesztőbizottság úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi helyzetben a pártértezletnek néhány sorsdöntő társadalmi-gazdasági- politikai kérdésre, a megújulás feltételeinek kialakítására kell összpontosítania. Ehhez pedig a párt és a politikai rendszer megújítása s a gazdasági reformfolyamat következetes továbbvitele szükséges. A vitában egyértelművé vált, hogy a fordulat, a reform és a megújulás sikerre vitelének ma kulcskérdése a pórt vezető szerepének korszerű értelmezése, belső viszonyainak és működésének megújítása — emlékeztetett Berecz János. - Többen a szervezeti szabályzatot érintő javaslatot tettek. Ezek többsége mérlegelendő a további elemzéseknél. Kérem az értekezlet jóváhagyását, hogy a javaslatokat a megválasztandó Központi Bizottság rendelkezésére átadhassuk, hiszen annak feladata azon munkabizottság kiküldése, amely kidolgozza javaslatait az új szervezeti szabályzatra. A politikai intézményrendszer átfogó reformját sürgette és támogatta a vitában fel- siólalák és az írásban leadott Hozzászólások túlnyomó többsége. A vita tapasztalatai alapján a szerkesztőbizottság szükségesnek látja határozottabban megfogalmazni a politikai reformok fő irányát.- A munkásosztály vezető szerepének egyértelműbb megfogalmazását igénylőknek igaság összegezte az állásfoglalás-tervezet módosítására tett javaslatokat, és ezek figyelembe vételével átdolgozta a dokumentumot. Az állásfoglalás-tervezet átdolgozott változatát ezután minden küldöttnek kiosztották. Harminc perc szünet következett, hogy a résztvevők a szöveget ismét tanulmányozhassák. zuk van abban, hogy a hatalom népi jellegének erősítése nem csorbíthatja a munkásosztály érdekeinek érvényesülését — hangsúlyozta a szerkesztőbizottság elnöke. - Ezzel egyidejűleg rá kell azonban mutatnunk, hogy a szocializmus gazdasági, tulajdon- és érdekviszonyai hazánkban is összetettebbek, sokszínűbbek, mint amit le tud fedni az elmúlt évtizedekben kialakult és működő politikai intézményrendszer. — A miniszterelnök elvileg felvázolta, miként működhet a kormány önállóan a párt által megfogalmazott politikai fővonal erőterében. Ennek gyakorlati kidolgozása azonban még előttünk van. A szocialista politikai rendszer demokratikus intézményeinek kiépítése, megerősítése nagyszabású, átfogó jogszabályalkotó tevékenységet is igényel. Többen hangsúlyozták a társadalom tudatfolyamatainak, a közgondolkodás és az ideológiánk megújításának szükségességét. Nemcsak a vitákban tett észrevételek ösztönöznek a politikai ideológia szerepének újragondolására,' hanem a radikálisan megváltozott társa- dalmi-politikai-gazdasági helyzet is. Tudatában vagyunk, hogy az ideológia nem vállalkozhat a jövőben elérni kívánt társadalmi állapotok és folyamatok részletekbe menő leírására, a társadalmi és politikai élet minden jelenségének magyarázatára. De segíthet és segítenie is kell abban, hogy megújulási törekvéseink történelmi léptékűek lehessenek. Az állásfoglalás-tervezetben foglaltakkal összhangban az ideológia feladata tehát az, hogy értelmezze a szocialista társadalom viszonyait, működési folyamatait, tárja fel a fejlődésben megnyilvánuló ellentmondások természetét, kritikailag értékelje azokat, s legyen elgondolása azok feloldására. A feloldás minden esetben a politikai vezetés feladata. A szerkesztőbizottság egyetért Hámori Csabával, a KISZ Központi Bizottságának első titkárával abban, hogy az ifjúság helyzetének kérdései nem jelennek meg valóságos politikai súlyuknak megfelelően az állásfoglalásban. Társadalom- és ifjúságpolitikai gyakorlatunk megújítására van szükség ahhoz, hogy az ifjúság helyzetében meglévő mai feszültségek egy része megoldódjék, s a gazdaság hatékonyságában elérendő fordulat teremtheti meg az ifjúságpárti reformfolyamatok kibontakozásának alapelemeit. Mégis azt javasoljuk, hogy az ifjúság, helyzetével való foglalkozást ne a dokumentumban elfoglalt terjedelmével mérjük. Most olyan politikai program alapjait kell megfogalmaznunk, amely az ifjúság számára is vonzó jövőt jelenthet. Ennek fő elemeit — véleményünk szerint __ az áll ásfoglalás tartalmazza. A vitában számos hozzászóló foglalkozott a gazdaság problémáival, de nem kérdőjelezték meg az állásfoglalás megállapításait. A vita megerősítette — összhangban a dokumentummal -, hogy legfontosabb feladatunk a Központi Bizottság 1987. július 2- án elfogadott kibontakozási, valamint a Minisztertanács — Országgyűlés által jóváhagyott — stabilizációs munkaprogramjának végrehajtása. Berecz János a továbbiakban leszögezte: - A vitákból, a különböző véleményekben megmutatkozó azonosságokból, a megújulást kikényszerítő törekvésekből, az állásfoglalás-tervezetből s a határozattá emelt dokumentumból kirajzolódnak politikai vonaBerecz János előterjesztését követően tizenketten tettek észrevételt, szöveg pontosító javaslatot, s fűztek 'kiegészítést az állásfoglalás-tervezethez. Néhányon a lényeget jobban kifejező, a törekvésekre is utaló, az adott témakör minden lényeges elemét tartalmazó szövegrészek beiktatását kérték. Volt, aki annak a véleményének adott hangot, hogy az állásfoglalás általános bevezetőjében rögzítsék az utóbbi évek hibás döntéseinek kritikáját. Mások újólag szót emeltek azért, hogy a párt vezető testületéinek üléseiről részletesebb tájékoztatást kapjon a tagság, akár az ülések jegyzőkönyveinek közreadásával is. Az egyik küldött - az állásfoglalásban megfogalmazottakkal ellentétben — kérte, hogy a párt a dokumentumban az alkotmány felülvizsgálata helyett új alaptörvény megalkotását kezdeményezze. Többen - a társadalmi fejlődés szempontjából - fontosnak ítélték, hogy a dokumentum ne csak az alapkutatások támogatását tartalmazza, hanem a műszaki fejlesztés segítését is. Javaslatot tettek egy-két olyan pontosításra is, amely az Országgyűlés, a kormány munkájának, funkcióinak egyes részleteit érinti. Az egyik javaslattevő azzal az igénynyel lépett fel, hogy a dokumentum szocialista pluralizmussal foglalkozó részébe iktassák be a platformszabadság lehetőségét is. Többen indítványozták, hogy az állás- foglalás erőteljesebben lépjen fel a közélet tisztaságának védelmében. Mások a reformfolyamat visszafordíthatatlansálunk fő elvei és irányai. Ennek célja és tartalma a szükséges fordulat, reform és megújulás követelménye, vagyis az, hogy a társadalmi élet minden területén, ahol szükséges, radikálisan is felgyorsítsuk a reformfolyamatot, összehangoltan, határozottan folytassuk a gazdasági és a politikai intézményrendszer működésének és ideológiánknak a megújítását, segítsük a társadalom alkotó erejének kibontakoztatását. Meggyőződésem, mindnyájunk gondolatait és érzéseit fejezem ki: Kádár elvtárs tapasztalatai ezután is nélkülözhetetlenek pártunk számára. Nincs is más választásunk, hiszen haladnunk kell a magunk választotta úton és tettek sorozatával kell elérnünk, hogy dolgaink jobbra forduljanak, a társddalom és az állampolgár egyaránt céljához közeledjen, vagyis az ország boldoguljon. Ez az egység fennmaradásának próbaköve és záloga - mondotta végezetül Berecz János. gával kapcsolatos garanciák hiányát tették szóvá. Az egyik felszólaló felvetette, hogy az országos pártértekezlet állás- foglalása alapján a Központi Bizottság készítsen felhívást, amely a dokumentum lényegi elemeit emelné ki. Az észrevételek, módosító javaslatok elhangzása után szünet következett, amelyet a szerkesztőbizottság intenzív munkával töltött. A csaknem félórás egyezető munka eredményét ismét Berecz János ismertette. Iqy például a szerkesztőbizottság egyetértett azokkal a javaslatokkal, amelyek az irányító testületek tagjaival szemben nagyobb er- k*1"i '-övetelményeket támasztottak. Nagyobb hangsúlyt kapott továbbá a dokumentum- tervezetben a társadalmi fejlődés szempontjából oly fontos műszaki fejlesztés elősegítése, illetve c szakszervezetek részvétele a politikai, a társadalmi és a gazdasági döntések előkészítésében. A szerkesztőbizottság elnöke — egyetértve a nagyobb nyíltság igényét megfogalmazó küldöttekkel — amellett foglalt állást, hogy a vezető testületek munkájáról részletes tájékoztatás jelenjék meg. Úgy vélte, hogy a platform-szabadság kérdésére a szervezeti szabályzat módosításakor kell visszatérni. Az alkotmánymódosítás pedig a Parlament hatáskörébe tartozik. A szerkesztőbizottság jelentése után határozathozatal következett az országos pártértekezlet küldöttei - együttesen szavazva a tervezetről — négy ellenszavazattal, kilenc tartózkodás mellett elfogadták a párt feladatairól és a politikai intézményrendszer fejlesztéséről szóló állásfoglalást. Berecz János beszámolója Újabb vita után négy ellenszavazattal fogadták el az állásfoglalást
