Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-23 / 142. szám
fl párt elnöke Kádár lános, Grósz Károly a főtitkár sajátos érdekvédelmi szervként működik. Ha konkrétan valakinek az ágazatáról van szó, akkor már nem tartja' érvényesnek a határozatot, ha egy-egy meghatározott üzem további értelmetlen támogatásának megszüntetésre kerül napirendre, arra sem kívánja alkalmazni a megfogalmazott követelményeket. Céljainkat akkor tudjuk elérni, határozatainkat akkor tudjuk megvalósítani, ha a társadalmunk elfogadja, azokat. Sajnos, az utóbbi időben sok népszerűtlen döntéssel kellett előállnunk, s nem is vártunk lelkes tapsokat. Nem hiszem, hogy sok olyan párt van a világon, amelyik nyíltan ki meri mondani: a legközelebbi öt évben életszínvonal-emelkedés nem lesz. Mi mégis ezt vállaltuk, mert alapvető követelménynek tartjuk, hogy az emberek megértsék: most ezt kellett tennünk. Ha ezt nem tudjuk elfogadni, hozhatunk akármilyen határozatot, aligha tudjuk vég rehajtani. Kedves Elvtársak! Már sokszor beszéltünk arról, hogy nálunk az állampolgárok gyarapodnak, a vállalatok is léteznek, csak az ország szegény. A kormánynak mór van valamelyes áttekintése a vállalati gazdálkodásról. Jórészük nyereséggel zárta a múlt évet, de sokuknál a nyereség megszerzésének fő eszköze az áremelés volt. Ezt minden vállalatvezetés szívesen megszavazza, hiszen így könnyen lehet javítani a vállalati mérlegen és több pénzt szerezni az elosztáshoz. Sokkal nehe(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János Tisztelt Pártértekezlet, Kedves Elvtársak! Tanácskozásunk megkezdésekor a Központi Bizottság megbízásából vitaindító bevezetőt tartottam, így most nem térek ki az állásfoglalás-tervezetet érintő minden véleményre, észrevételre. Megítélésem szerint - s ezzel a Politikai Bizottság is egyetért — a pártértekezlet vitájának fő jellemzője a nyíltság, a felelősségtudat, a kritikai szellem volt. Úgy gondoljuk, hogy ez a vita méltó befejezése annak a hosszú időn át folytatott általános eszmecserének, amely a pártban, s a párton kívül is az állásfoglalás-tervezetet gazdagította.. Kedves Elvtársak! A pártértekezlet a legaktuálisabb társadalmi kérdések politikai megközelítésével foglalkozott. Ezen belül sok szó esett a pártmunka továbbfejlesztéséről, a párt megújulásának és vezető szerepének korszerű értelmezéséről és gyakorlatáról, valamint a társadalmi szervezetek, mozgalmak munkájának továbbfejlesztéséről. A pártértekezlet egységes volt abban az alapkérdésben, amely egyben a tanácskozás központi és legfontosabb témája volt, hogy a párt a megújulás, a demokratizálás, a reformok útján kíván haladni, a politikai kérdések szocialista megoldására törekszik, s azon munkálkodik, hogy a magyar nép előbbre jusson a szocializmus útján. Ez az egységes állásfoglalás a pártértekezlet legfontosabb eredménye, s egyben a további munka legfőbb feltétele. Kedves Elvtársak! A továbbiakban szeretném felhívni a figyelmet a pártot és a társadalmat érintő néhány kérdésre. Emlékeztetek arra, hogy a szocialista országok pártjai közül a mi pártunk az elsők között mutatott rá: a szocializmus építésének nélkülözhetetlen eleme, hogy figyelembe vegyük az egész nép, az egyes csoportok és az egyének érdekeltségét az építőmunka eredményességében. Erre pártunk már korábban felhívta a figyelmet, s e helyes elv gyakorlati alkalmazására törekedett. Mély meggyőződésem, hogy ezt kell tennünk a jövőben is, mert ez a szocialista építés hajtóereje és motorja. Én a marxizmus felismeréseit, igazságait illetően mindig azt vallottam, hogy egy új, kizsákmányolásmentes, a népnek jólétet, emberi kibontakozást, szabadságot biztosító társadalmi rend felépítésénél abból kell kiindulni: sohasem a nép való arra, hogy egy teóriát kipróbáljanak rajta, hanem az elméletnek kell szolgálnia a munkásosztály, a dolgozó nép sorsának jobbítását. Az érdekeltség bizonyos fokig kapcsolódik a differenciálás elvéhez, az egyenlősdi felszámolásához. Az alapvető közérdek az, hogy az egész népgazdaság számára hasznosan, progresszív irányban dolgozó közösségek minden tekintetben zöld utat kapjanak, s az anyagiakból is nagyobb mértékben részesüljenek, mint azok, akik rosszul dolgoznak, A differenciálást az egyének esetében is alkalmazni kell, mert az ő érdekeiknek sem felel meg a teljesítménytől független egyenlősdi-szemlélet. Aki eredményesen dolgozik, és munkájával hozzájárul az egész ország, az egész nép gyarapodásához, annak nagyobb mértékben kell részesülnie az anyagi javakból, mint akf nem ezt teszi. Az egyenlősdi a szocializmus első éveiben született, és elég mélyen meggyökerezett. Ennek számos oka van. Sok éven át, ha a különböző intézményekben, termelő üzemekben béremelést terveztek, akkor az volt a szempont, melyik részleg kapott tavaly, s melyiken van ma á sor. Az ilyen elosztás elszakad a valódi teljesítménytől, s ebben bizonyos vezetői gyengeség is szerepet játszik.,, Rossz ember" egy vezető sem szeret lenni, ezért a differenciálást sokan nem szívesen vállalják. De meg kell szokniok, mert csak úgy lehet előrehaladni, ha a szocializmus alapelvei mellett vitazárója az érdekeltség is működik. Már kimondtuk - csak épp érvényesíteni kellene -, hogy a népgazdaságban nem folytatható az a gyakorlat, miszerint a költségvetés a jól dolgozó üzemektől lefölözi a nyereséget, és szétosztja az eredménytelenül dolgozók között. Ez nem folytatható tovább. Azoknak a kollektíváknak, amelyek valóban úgy dolgoznak, ahogyan a jelenlegi helyzet megköveteli, élvezniük kell ennek előnyeit. Azok a közösségek, amelyek viszont rosszul dolgoznak, e tekintetben szoruljanak hátrányba. Ez az egyénekre is vonatkozik. A pártértekezleten is szóba került, hogy a társadalom közállapotaiban, erkölcsi helyzetében bizonyos lazulás következett be. Ez széles körben érzékelhető. Mire gondolok? Valamikor, a szocializmus építésének kezdetén volt egy olyan — látszatra teljes mértékben érvényesült — követelmény, hogy az első a közösség, az egyén nem számít. Ez hibás gyakorlat volt, amelyen változtatni kellett. Elhatároltuk magunkat attól a sztálini tételtől is, amely szerint a kommunisták különleges anyagból vannak gyúrva. A kommunisták ugyanolyan anyagból vannak, mint mindenki más, hiszen senki sem született párttagsági könyvvel a kezében. A kommunisták is emberek. viseletét. A közösségben való gondolkodás visszaszorul, az önzés — nem is anyagi értelemben — elég széles körben terjed, ami társadalmunknak nem normális állapota. Nem arról van szó, hogy az "emberek ne törődjenek saját életükkel, ne viseljék családjuk gondját, ellenkezőleg: jó lenne tovább erősíteni a család helyzetét a társadalomban. Vissza kell azonban térni az egészséges társadalom etikai elveihez, a kommunistáktól meg kell követelni, hogy közösségben is gondolkodjanak. A pártkonferencián is elhangzott egy nagyon határozott állásfoglalás arról, hogy lépjünk fel az egoizmussal szemben, a párttagok a párt követelményeit, a társadalom, a közösség érdekeit tartsák szem előtt, s minden állampolgártól megkövetelhető az egész társadalmpt és önmagát egyaránt építő, gazdagító gondolkodás és magatartás. A vitában nagyon sok bírálat érte a párt vezető szerveit. Jogosan, megalapozottan. A pártvezetőség személyi összetételét javítani kell, s ez a pártkonferencia egyik feladata. De a vezetőség csodákat nem tud tenni, önmaga egyedül nem tudja megoldani a problémákat. Feladatainkat minél gyorsabban és minél eredményesébben akkor tudjuk teljesíteni, ha minden párttag — sőt minden állampolgár - egy akarattal és a közös célra tekintve dolgozik, s mindenki a maga helyén teszi, amit tennie kell. A nép csak önmaga tudja megteremteni saját boldogulását, a szocialista építés csak milliók munkája nyomán haladhat előre. Különösen fontos ennek megértése most, amikor növelni akarjuk a helyi szervek hatáskörét. az egyes emberek - párttagok és pártonkívüliek - felelősségét. Előrejutni egy akarattal és együttes cselekvéssel lehet. Kedves Elvtársak! A párt Központi Bizottsága az elmúlt években is nagyon fontos elveket, igen lényeges követelményeket fogalmazott meg. Mindezek azonban a gyakorlatban nem megfelelően érvényesültek, S ezért jogos a bírálat. Az alapelvekkel általában mindenütt egyetértenek, de amikor a megvalósulásra kerül a sor, akkor kiderül, hogy a Központi Bizottságon és a Minisztertanácson kívül a többi intézmény valamiféle Mostanában elterjedt az önzés a társadalomban, s ez bizonyos mértékig a pártban is érezhető. Ez nem jó. Politikai fellépésekben is tapasztalható, hogy egyesek inkább saját érdemeiket domborítják ki, mintsem a párt álláspontjának határozott képAz MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A párt feladatairól szóló állásfoglalás elfogadásával, a vezető testületek újjáválasztásával véget ért az MSZMP országos értekezlete A párt feladatairól és a politikai intézményrendszer fejlesztéséről szóló állásfoglalás-tervezet feletti vita összefoglalójával folytatta munkáját vasárnap reggel 9 órakor a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az ülés soros elnöke, Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára felkérte Kádár Jánost, az MSZMP főtitkárát, hogy tartsa meg vitaösszefoglalóját. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló C r K XLV. évolyam, 142. szám 1988. május 23., hétfő
