Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-22 / 141. szám
1988. május 22., vasárnap Duncintüii napló 3 Folytatja munkáját az MSZMP országos értekezlete (Folytatás a 2. oldalról) Dévainé Seies Erzsébet, a Kaposvári Tejipari Vállalat osztályvezetője elmondta: a párttagság bevonása a döntés előkészítésében elengedhetetlen, és napjainkban tényleg megvalósulóban van. Az így hozott határozatok valóságtartalma, végrehajtásuk realitása összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz az eddigieknél. Rámutatott: a párt megújulása a munkahelyi pártalaszerve- zetek helyének és szerepének tisztázása nélkül nem lehetséges. Ezután a kádermunka fogyatékosságairól szólva kiemelte: a vezetői alkalmasság, eredményesség mellett az erkölcsi tisztaságot, az emberi tisztességet is figyelembe kell venni a kiválasztáskor. Végezetül javasolta, hogy az óllásfoglalás^tervezetnek- azt a megállapítását, hogy ,,a kialakult helyzetért felelősség terheli a Központi Bizottságot és végrehajtó szerveit, továbbá a kormányt és intézményeit is”, módosítsák úgy, hogy „a kialakult helyzetért a felelősség elsősorban a Központi Bizottságot és a végrehajtó szerveit, továbbá a kormányt és intézményeit terheli”. Pozsgay Imre: Elöljáróban kijelentette:- Az állásfoglalás-tervezetet elfogadom, annak politikai irányvonalával egyetértek. Any- nyi okos szó és fontos gondolat elhangzása után mind szűkebb térre szorulnak azok, akik még valami újat, fontosat akarnak mondani. így aztán egyre többen leszünk, akik a változás szándékát megerősítő hitvallást vállalják inkább, mint újabb javaslatok megtételét. Hiszen tudjuk, hogy milyen keveset érnek azok a javaslatok, amelyek mögött szervezett erőket és szervezeteket nem tudnak felsorakoztatni. Éppen most van itt az ideje, hogy elkötelezzük magunkat az új szervezeti elvek mellett, amelyek az egység görcsös és bénító követelményei helyett a vitában, az áramlatok küzdelmében, a kisebbséget is védő, alkotó környezetben alakítják ki az új minőségű egységet. Ehhez elegendő, ám nélkülözhetetlen is a mély meggyőződés, s annak a nagy önuralmat kívánó türelemnek a megteremtése, amely tiszteletben tartja mások jogát az önálló gondolkodásra. Ahol az egység rituális és monolitikus, ott az nem a haladás, hanem a hatalom szolgája. Ilyen helyen a vita a démon, mely az ellenség nevet kapja. Ahol az egység alkotó, ott a vita a megújulás eszköze. A magyar politikai élet a maga bonyolultságában ma a megosztottság jeleit mutatja, de éppen ezért tartalmazza a haladás lehetőségét. A fennálló viszonyok elutasításában ugyanis ma már nemcsak népgazdasági és a háztartási veszteségek miatti elégedetlenség munkál, hanem az a hit is, hogy lehet ezt másképpen is csinálni. Persze, hogy ez a bírálat. viharát is meghozta. Félreérthetetlenül kinyilvánították a bizalmatlanságot a rendszer hivatalos intézményeinek működőképessége iránt. Zengett az ország a felelősség számonkérésétől, a garanciák követelésétől. De gondoljuk csak végig, hogy a rossz közérzetnek mi volt a valódi és általános oka. Úgy hiszem, legfőképpen a késlekedés és a tehetetlenség. Ezt erősitette meg a létbizonytalanság, a távlatnéfküliség. Mégis a gazdasági veszteségek, a morális lealacsonyodás miatti elkeseredés nem az önfeladás, hanem az öntudatosodás felé vitte társadalmunkat. A nép végrehajtotta a fordulatot. Most van megvalósulóban nálunk az a lenini alapgondolat, hogy a nép érdekeire hivatkozó kormányKrasznai Lajos, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára utalt arra, hogy a párttagok közül sokan bizalmatlanná váltak a párt vezető testületéivel szemben, egy sajátos bizalmi válság jelei mutatkoznak.- Több, mint húsz esztendeje, 1965-től kezdve, minden kongresszusi és más fontos pártdokumentumban folyamatosan megfogalmazódott a szerkezetváltás halaszthatatlansága, de érdemi előrelépést ebben a mai napig nem tudtunk elérni. Ma sem tudunk elfogadható magyarázatot adni arra ~ még ezen a fórumon sem —, hogy a XIII. kongresz- szust követően, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy számú prioritás teljesítésének gazdasági feltételrendszere ingatag alapokon áll, akkor a tervezés miért vállalta mégis e célokat? Ennyire felületesen értékeltük volna a helyzetünket? Krasznai Lajos az okok között említette, hogy nem vettük észre idejekorán, hqgy ösz- szetett gondjaink sok vonatkozásban a túlélt mechanizmusok következményei. zást fel kell váltania a nép által való kormányzásnak. Mi az, amit Magyarországon párttagok és párton kívüliek egyaránt tudnak? Tudják, hogy a XX. században a katasztrófák kezelésére szolgáló összes tartalékunkat kimerítettük. Nincs több lehetőségünk katasztrófák elviselésére. Nekünk élni kell, és előbb-utóbb ismét jól élni. Ennek a célnak az eléréséhez új közmegegyezésre van szükség. A népfrontmozgalom történelmi feladata, egyben saját megújulásának is nagy esélye részt venni ennek az új köz- megegyezésnek a létrehozásában. Az új közmegegyezés előkészítésében a Népfront — hivatásának is megfelelően — támogathatná a közjogi viszonyok megújítását, az alkotmány, a választási törvény reformját, a népszavazásról, valamint az egyesületekről szólő törvény megalkotását, az alkotmánybíróság és a köz- igazgotási bíróság felállítását. Mindezek együtt biztosítanák a hatalom megosztását és ellenőrzését, hogy ezáltal szervezetileg és jogilag megszűnjön minden szinten az önkény és a hatalommal való visszaélés lehetősége. A. közjogi viszonyok fejlesztésével együtt kell haladnia az állampolgári jogök kiteljesítésének, amelynek feltétele a szuverén törvényhozás, az önállóan politizáló kormány, az erős tanácsi önkormányzat és az önrendelkezésre képes, az ország felelős birtokosaként viselkedő, érett állampolgár. Ezek között az alkotmányos keretek között nem csökkenő, hanem növekvő szerepe lesz a pártnak és a vele autonóm módon, partnerként együttműködő társadalmi szervezeteknek, mozgalmadnak és az egyesületi törvény alapján alkotmányosan működő állam- polgári közösségeknek, érdek- képviseleteknek. Vagyis, Mihail Gorbacsov szavait is idézve — hiszen azok, nagy örömünkre, egybecsengenek a mi törekvéseinkkel - a szocialista jogállam és a szocialista plura-' lizmus együtthatásával megteremthetjük az emberek közötti szolidaritásra, demokráciára és vállalkozókedvre alapozó hatékony, vonzó szocializmust, amely ugyan nem lépett ki még a szükségszerűség birodalmából, de lépteit a szabadság birodalma felé irányítja. Azt tartják: egy nemzet lesüllyedésének jele, ha tagjai semmibe veszik a törvényt. Ez többnyire ott szokott bekövetkezni, ahol az ellenőrizetlen állam mindig csak a maga javára, önkényesen értelmezi a törvényt. Mi emelkedő nemzet akarunk lenni! A szocialista jogállam közelebb visz ennek a feladatnak a teljesítéséhez. Másként reménytelen . a gazdasági felzárkózás is a fejlettebbekhez. A nemzedékváltás és a felelősség-érvényesítés nyelvén csak dadogva tudunk beszélni, mert amire nincs érvényes, intézményes megoldásunk, arra nincs érvényes szavunk sem. A felelősség megállapítása minden fejlett politikának része. Az állampolgároknak és a pártok tagjainak jogos szükséglete. Én most azt javaslom mégis, hogy ezt a felelősségre vonást végezzük el együtt, lélekben, ki-ki addig a mértékig, amíg saját felelősségével nem találkozik. S aztán így önmagunkban megbékül- ve keressük az előttünk járó nemzedékben azt, ami abban nagy. és tiszteletre méltó. Önbecsülésünkhöz és üdvösségünkhöz ez is hozzá tartozik. Az értekezlet vitája megerősíti hitünket: újra élcsapat lehetünk, lesz magyar kibontakozás! * Izsák Gyula, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke: kulcskérdés a politika és a gazdaság kapcsolata. Túl sokat vállalt fel a párt a közelmúltban a társadalmi munkamegosztásból. Egy-egy nagyobb horderejű döntés előtt feltétlen alapos előhatás vizsgálatot kell végezni, vajon a dönNémeth Miklós: Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hangsúlyozta: A magyar gazdaság évek óta visszatérő strukturális problémáit, egyensúlyzavarait, a múlt öröksége, az elkövetett hibák és tévedések együttesen okozzák. Ennek következménye a termelési tényezők alacsony hatékonyságú hasznosulása, az infrastruktúra általános elmaradottsága, a piac kiépítetlensége, a tőkepiac, vagy a nagyobb teljesítményre ösztönző és serkentő verseny hiánya. Szembe kell néznünk a társadalmi, emberi tényezőkben mutatkozó gondokkal is: a népesedési folyamatok kedvezőtlen alakulásával, a lakosság egészségügyi állapotának romlásával, a társadalmi beilleszkedés zavaraival, a munkaerkölcs lazaságaival, a munka- kultúra egyenetlenségével. Régóta foglalkoztat mindenkit, hogy a veszteséges tevékenységek, illetve vállalatok életben tartására igen nagy összegeket költünk. Nyilvánvaló, tésnek mi lesz a politikai, gazdasági, közhangulati következménye. — jogos a politika kérdése: mit tudunk adni? - tette fel végezetül a kérdést Izsák Gyula. így válaszolt: - A jó program mellé felsorakozva, a biztosított mozgástér lehetőségei közepette szorgalmasan, eredményesen és nyereségesen termelünk, becsületesen dolgozunk. Minőség, hatékonyság, innovativ szemlélet, rend, fegyelem, s a demokrácia széles körű kiterjesztése legfőbb vezérelveink. * Sípos Géza ezredes, a Magyar Néphadsereg 1. hadtest pártbizottságának első titkára hangsúlyozta: úgy nőtt fel egy nemzedék, mintha a konfliktus nem lenne az élet része. Ugyanakkor súlyos gondokat okozott, hogy az elmúlt évek nagy hazai tanácskozásain elhangzottak és a párttagok megnyilvánulásai között igen nagyok voltak az eltérések. A továbbiakban kifejtette: a reformfolyamat folytatását, meggyorsítását a szocialista társadalom felépítése érdekében a pártnak kell vezetnie. De a párt csak akkor lesz erre képes, ha változtatni tud — mert akarni már akar - munkastílusán, már itt a pártértekezleten is. Hangot adott annak a véleményének, hogy a párttagság kész a megújulás érdekében a nehézségeket is vállalni. A hadtest, a hadsereg személyi • állománya nevében is biztosíthatom pártunkat, hogy a békéért és a belső nyugalomért készek vagyunk mindent megtenni. hogy ezt a jövőben nem folytathatjuk, de meggyőződéssel vallom: a magyar népgazdaságban nagy jövedelemkiesés nem csupán a veszteséges vállalatoknál, hanem azáltal is keletkezik, hogy elszalasztjuk a nagyobb nyereség, a nagyobb jövedelem elérésének* lehetőségét. Ezért szakítanunk kell azzal a felfogással és gyakorlattal, amely a középszerűséget, a felszínen maradást honorálja, anyagi és politikai értelemben egyaránt. Minden lehetséges eszközzel segítenünk kell a verseny- képesség nemzetközi szintre emelését, az exportorientáció erősítését. Ez parancsoló szükségszerűséggé teszi a KGST-országok közötti együttműködés új alapokra helyezését. Ugyanakkor igényli az intézményes kapcsolati formák megteremtését is más gazdasági integrációs szervezetekkel, elsősorban az Európai Gazdasági Közösséggel. A magyar gazdaság fejlesztéséhez hosszabb távon is szükség lesz külső forrásokra, de a jövőben az eddiginél sokkal inkább a működő tőkére, az ahhoz kapcsolódó fejlett technika és technológia behozatalára kell támaszkodnunk. Az új társasági törvény keretei között olyan megoldásokat is szorgalmaznunk kell, hogy fennálló adósságunk egy részét át tudjuk alakítani a külföldi fél vállalkozási érdekeltségévé. A fogyasztás- és jövedelemkorlátozó politika helyett a teljesitményelv kemény érvényesítése az az út, amelyet járnunk kell. De nemcsak a teljesítménynek megfelelő jövedelmet kell hangsúlyozni, hanem az adott jövedelemhez tartozó munkát mindenkitől meg is kell követelni? Megoldandó kérdés a részvénytársaság, a tőzsde beilleszkedése a szocialista tulajdonviszonyok működésébe, a tolerálható infláció, vagy az állami adósságvállalás mértéke. Mindez rövid és hosszú távon különböző társadalmi problémákat, eltérő egyéni és közösségi érdekeket érint. Megoldásuk csak a gazdasági és társadalmi előnyök és hátrányok nyilvános mérlegelése alapján alakítható ki. Az ellentmondó érdekek és körülmények közepette kell megtalálnunk a társadalmi fejlődés számára összességéiben optimumot jelentő, elfogadható megoldásokat. De számolnunk kell azzal, hogy e folyamatban nemcsak nyertesek, hanem vesztesek is lesznek. A politikai vezetés feladata ilyen körülmények között egyrészt olyan intézményi kereteket, nyilvánosságot, mechanizmusokat kiépíteni és működtetni, amelyek garanciák arra, hogy ne ismételjük meg a múlt hibáit. Politikai intézményrendszerünk reformja lehetőséget ad arra, hogy a gazdaságirányításban az építésvezető szerepét a kormányra bízzuk és a kormánytól a Parlament kérje számon a megvalósítást. A párt pedig a koncepcióért tartozzon felelősséggel tagságunknak és társadalmunknak. A gazdálkodás stabil értékbázisát, a piac működtetéséhez szükséges késztetést és kényszert csak alulról, a csalód, a kisközösségek, az egymásért dolgozó és tevékenykedőket összefogó egyesülések kiépülése útján biztosíthatjuk. A politikának támogatnia kell az ehhez szükséges formákat, hiszen a történelem sokszor igazolta már, hogy a közömbösségből, az irigységből, az önkizsákmónyoló és a humánum szempontjából megalázó munkából csak akkor lehet kikerülni, ha az egyén számára is értelmet nyer az egymásért való munkálkodás és a nép igazságérzetével találkozó politika válik a mindennapok gyakorlatává. * Schmidt Ernő, a szombathelyi Falco Fakombinát vezér- igazgatója a teljesítmény, az érdekeltség, a vállalkozás ösz- szefüggéseit elemezve mindenekelőtt a kisvállalkozások szerepéről szólt: - a kisvállalkozót' én olyannak képzelem el, akinek nincs tőkéje, vagyona, hanem csak szaktudása, képessége és vállalkozó kedve van. Ezeknek a vállalkozó kedvű embereknek kellene az elindulás lehetőségét megteremteniük, akár az úgynevezett kockázati tőkével'. Nagyon nagy gondunk — folytatta -, hogy a társadalmi tulajdonban Tevő termelőeszközöket kis hatékonysággal működtetik. Sürgős áttörésre van szükség a gazdaság teljesítőképességében. Ha ez rövid néhány év alatt nem következik be, akkor saját magunk bizonyítjuk, hogy a társadalmi tulajdon magasabbrendűsége nem igaz. A társadalmi tulajdon hatékony működtetése csak úgy képzelhető el, ha a tulajdonosi és a vállalkozói funkciók egymástól határozottan elkülönülnek. * Katona Béla, az MSZMP XVIII. kerületi bizottságának első titkára arról szólt: most el kell dönteni, hogy ragaszkodunk-e a korábban kialakult modell további fenntartásához kisebb változtatásokkal: ez mindinkább a fejlődés peremére sodor minket. Vagy vállaljuk a rövid távon nehezebb, de hosszabb távon egyedül célravezető megoldást, a rendszer átfogó minőségi megújítását, olyan stratégiai változtatások segítségével, amelyek egyértelműen szocialista jellegűek. Kifejtette, hogy az utóbbi utat kell választani. Mindezek alapján javasolta, hogy az állásfoglalás bevezető részében kiemelten és határozottan rögzíteni kell, :hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt elkötelezte magát az alapvető változások végrehajtása mellett, és ez képezze programnyilatkozata alapját. Az állásfoglalásnak a káder- politikával foglalkozó részével kapcsolatban kifejtette: elsősorban a politikai vezetőkre vonatkozóan ki kell mondani: már nem hisszük azt, hogy . a kommunisták különleges emberek, azt meg főleg nem, hogy tökéletesek. De azt joggal elvárják tőlük, hogy erkölcsi tekintetben valóban példamutatók legyenek. Gráf József: • Kizárólag az alkalmasság Grál József, a Szigetvári Városi Pártbizottság első titkára a párt belső életével foglalkozva kiemelte: abban többé-kevésbé minden párttag egyetért, hogy a párt működésének vezérelve a demokratikus centralizmus legyen. A helyes elvek azonban már jónéhányszor megfogalmazódtak, ám a .gyakorlat mégsem ennek megfelelően alakult. Sürgető feladat tehát a pártélet demokratizálása, a párt egész tevékenységének, vezető szerveinek fokozottabb ellenőrzése a párttagság által. Ennek feltétele a nagyobb nyilvánosság. (Folytatás a 4. oldalon) Lesz magyar kibontakozás Az MSZMP országos értekezlete második napján a küldöttek egy csoportja a reggeli lapokat olvassa át DN—MTI-telefotó A teljesítményelv érvényesítése