Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-21 / 140. szám

2 Dunántúli napló 1988. május 21., siombat Kádár János beszéde (Folytatás az 1. oldalról) legidőszerűbb, a párttagságot, s a 'közvéleményt leginkább foglalkoztató főbb politikai kérdésekre összpontosítja, s ezekben határozottan állást foglal, okkor megadja o rrél- külörhetetlen világos útmuta­tást a gyakorlati munka elen­gedhetetlen megjavításához. A pártértekezlet nem kevésbé fontos feladata a vezető testü­letek személyi összetételének megújítása, megfiatalítása, omit a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság maga is időszerűnek tart és javasol. A pártértekezlet — mozgalmi hagyományainknak megfelelő­en — a pártszervek, a Közpon­ti Bizottság, a Központi Ellen­őrző Bizottság, a Budapesti Pártbizottság, a megyei és megyei jogú pártbizottságok küldötteinek tanácskozása. A pártértekezlet előkészítésében azonban az állásfoglalás-ter­vezet vitája keretében egész párttagságunk, párton kívüli szövetségeseink széles köre Az előkészítő szakaszban több helyen feltették azt a kérdést, hogy milyen ügyek el­döntésére van felhatalmazása a pártértekezletnek. A szerve­zeti szabályzat nem részletezi a pórtértekezlet feladatkörét. A választ nem a paragrafusok­ban kell keresni, hanem politi­kailag kell mérlegelni. Ha így közelítünk a kérdéshez, azt mondhatom, hogy a pártérte­kezletnek joga és kötelessége dönteni minden olyan ügyben, amit a helyzet megkövetel, s amit az előzetes viták tanúsá­ga szerint a párttagság nagy többsége szükségesnek tart. Többen emlegették, hogy a vitához rendelkezésre álló idő rövid volt. Ebben a vélemény­ben sok igazság van, mégis úgy gondolom, hogy a dönté­sek halogatásából több kár származna, mint amennyi hasznot az előkészítés elnyúj- tása adott volna. Egyébként a vitát tulajdonképpen nem ez év áprilisában kezdtük. A napi­renden levő kérdésekkel a párt az alapszervezetektől a Köz­ponti Bizottságig már hosz- szabb idő óta foglalkozik. A múlt évben a gazdasági-tár­sadalmi kibontakozás prog­ramját feldolgozta az egész párt, a tagkönyvcserével kap­csolatban egyéni beszélgetést folytattak a párt minden tag­jával, télen széles körű vita folyt a póriban az ideológiai munkáról és a politikai intéz­ményrendszer megújításáról. Mindezek tapasztalataira is építhetett az áprilisban lefoly­tatott vita, s ezáltal vált lehe­tővé viszonylag rövid idő alatt eredményes lefolytatása. A hozzászólások, az észrevé­telek a fő kérdésekben egy irányba mutattak, ezért a párt- értekezletnek megvan nemcsak a felhatalmazása, hanem a le­hetősége is a párt egységét erősítő állásfoglalás kialakítá­sára. Ha célhoz akarunk érni, nyíltan kell beszélni arról is, hogy erőfeszítések, átmeneti áldozatok nélkül nem érhetünk el eredményeket. Az emberek vállalják a nehézségeket, meg­értik a tévedéseket is, ha őszinte szót hallanak és látják a célt. A politikai nyilvánosság fej­lesztésében fontos és felelős­ségteljes szerepe van a sajtó­ban, a televízióban és a rádió­ban dolgozó kommunistáknak. Politikai és erkölcsi követel­mény, hogy a tömegtájékozta­tási eszközök a szocialista épí­tést szolgálják, terjesszék a jó tapasztalatokat. népszerű­sítsék a példamutató teljesít­ményeket, jobbító szándékkal 'bírálják a hibákat, ne a béní­tó pesszimizmust terjesszék, hanem a tettrekészséget ösztö­nözzék. vett részt. A szervezett viták­ban kétszázezernél több felszó­lalás hangzott el, és sok ezer javaslatot juttattak el hozzánk. A Központi Bizottság nevében köszönetét mondok párttagsá­gunknak, külön a véleménye­zésre felkért testületek tagjai­nak, mindazoknak, akik véle­ményük, javaslataik közlésével segítettek a felkészülés munká­jában. A beérkezett javaslatok kö­zül az állásfoglalás-tervezet véglegesítésénél a Központi Bi­zottság hasznosította mindazo­kat, amelyek abba beépíthetők voltak. Számos olyan módosító javaslat érkezett, amely önma­gában elfogadható lett volna, de a terjedelem nem növelhe­tő a végtelenségig. Sok olyan ésszerű javaslat érkezett, amely helyes, de nem az állásfoglalásba való, hanem a végrehajtás menetében hasz­nosítható. Ezeket a Központi Bizottság rendszerezi, és a végrehajtásra kötelezett szer­vek vezetőinek rendelkezésére bocsátja. Kedves Elvtársak! Az állásfoglalás-tervezet a pártértekezlet egyetlen okmá­nya, annak minden részlete, té­mája fontos. A küldött elvtár­sak nem először találkoznak vele, s nyilván jól ismerik. Ezért részletes ismertetésétől, indoklásától eltekintek és be­vezetőm további részében csupán néhány fontos kérdés­re kívánom a figyelmet felhív­ni. A pártértekezletnek világos és tiszta helyzetet kell terem­tenie mindenekelőtt további utunk fő irányát illetően. Pár­tunk a munkásosztály történel­mi céljainak eléréséért, a szo­cialista társadalom felépítésé­ért küzd. Minden döntésének kiinduló pontja és célja, egész tevékenységének, értelme és lényege, hogy hazánkban eredményesen folytatódjék a szocialista társadalom építése. Ez az elvi, politikai alapja szö­vetségi politikánk folytatásának is. Megengedhetetlen tehát, hogy ebben a kérdésben bi­zonytalanság maradjon a párt­ban. Minden olyan javaslatot elfogadunk és támogatunk, függetlenül attól, hogy kitől származik, amely a szocializmus ügyét szolgálja. Készek va­gyunk kompromisszumokra is, ha azok segítik szocialista cél­jaink elérését. Ugyanilyen ha­tározottsággal fellépünk min­den olyan törekvéssel szemben, amely szocialista rendszerünk olapjait támadja. A párt nyíltan hirdeti célja­it. Politikájának nincs egyetlen olyan eleme sem, amelyet tit­kolnia kellene. Legfontosabb törekvésünk, hogy az emberek ismerjék és elfogadják célja­inkat. Ezért a párt számára a nyíltság első számú követelmé­nye, hogy céljainkat illetően ne legyenek kétségek se bará­tainknál, se partnereinknél, és még ellenfeleinknél, ellensége­inknél sem. Elvtársak! A szocializmus útján előre­haladásunk legfőbb biztosíté­ka a népi hatalom. Az elmúlt hónapok vitáiban sok szó esett a hatalom osztálytartalmáról, jellegéről. Tudósok vizsgálják és vitatják társadalmunk szer­kezetének változásait. Tény, hogy a szocializmus építésének eddigi szakaszában gyökeres változások mentek végbe tár­sadalmunk osztályviszonyaiban, szerkezetében. A mezőgazda­ság szocialista átszervezése után nagymértékben csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. A gazdaság extenzív fejlődésének időszakában gyor­san nőtt a munkások száma, az intenzív fejlődésre való áttérés megkezdésével viszont csökken­ni kezdett; ugyanakkor nő a magasan kvalifikált szellemi te­vékenység szerepe. Tudományos vizsgálatokra a pártértekezlet három napja nem elegendő, de a hatalom kérdésében egyértelműen és világosan állást kell foglalni. Magyarországon nincsenek ki­zsákmányoló osztályok, a ma­gyar társadalom a dolgozók társadalma, minden hatalom a dolgozó népé. Ez a népi ha­talom a munkásosztály vezeté­sével végbement politikai har­cok legfőbb eredménye, amely a munkás-paraszt szövetségre építve és az értelmiség támo­gatásával jött létre. Erre gon­dolva a párt határozottan fel­lép a népi hatalom gyengítését célzó minden próbálkozással szemben, s szigorúan ítéli meg a hatalommal való visszaélés bármely formáját. Elvtársak! A népi hatalom ereje és szilárdsága nagymértékben függ a politikai intézményrend­szer eredményes működésétől. A párt szükségesnek tartja tár­sadalmunk politikai intézmény- rendszerének továbbfejlesztését, hangsúlyozva, hogy ez időt kí­vánó folyamat. E feladat megvalósításához nem most kezdünk hozzá. Az 1953—57-es évek politikai-tár­sadalmi válságának leküzdé­sében fontos szerepe volt an­nak, hogy a párt világos elvi álláspontot alakított ki politikai intézményrendszerünk működé­sével kapcsolatban. A párt nem helyezi magát semmilyen intézményünk, még kevésbé a törvények fölé. El­lenkezőleg, súlyos helyzetekben — népünk nagy többségének támogatásával — eredményes harcot vívott a Magyar Nép­köztársaság törvényes rendié­nek helyreállításáért. Ma is és a iövőben is legfőbb kötelessé­gének tartia országunk törvé­nyes rendiének megtartását és megtartató sót. Szakítottunk azzal a ovokor- lattal, amely a társadalmi és tömegszervezeteknek a transz­Ezeknek a helyes elveknek nem sikerült mindig és minden területen a gyakorlatban is érvényt szerezni. Könnyebb a megszokott úton járni, a lát­szólag kényelmesebb megoldá­sokat választani, mint kezde­ményezni, újítani, esetleg koc­káztatni és a döntésekért a felelősséget vállalni. A (hely­zet is változik, a korábbi he­lyes döntéseink a mai hely­zetben már nem kielégítőek. Napjainkban a szocialista fejlődés igénye szükségessé teszi, hogy megkülönböztetett figyelmet szenteljünk a politi­kai intézményrendszer fejlesz­tésének. Ezért kezdeményezte a párt néhány évvel ezelőtt po­litikai intézményrendszerünk át­fogó reformját. A; előkészítő vitákban sok­féle nézettel találkozhattunk. A különböző, sokszor egymás­nak ellentmondó nézetek fel­színre kerülése a vita termé­szetes velejárója, s ez jó do­log. Ugyanakkor tapasztalha­tó az is, hogy néhány alapkér­dés tisztázatlansága miatt nemcsak a párton kívül, ha­nem a pártban is nőtt az esz­mei bizonytalanság, s ez már nem jó. Ezért a pártértekezlet feladata, hogy a vita közép­pontjában álló, néhány fontos politikai alapkérdésben állást foglaljon, tiszta helyzetet te­remtsen. Ezek a kérdések sze­rintem a következők: — Politikai intézményeink át­fogó reformjának célja a népi hatalom, a szocialista rendszer erősítése. Javaslom, hogy a pártértekezlet a legmesszebb- menően támogasson minden reformot, amely ezt a célt szol­gálja, s utasítson el minden olyan törekvést, amely a bur- zsoá demokrácia, az anarchia irányába mutat, vagy a mai magyar szocialista valósággal nem számoló utópikus elgon­dolásokat tartalmaz. — Javaslom továbbá, hogy a pártértekezlet erősítse meg: több szocializmust akarunk, s ez több demokráciát jelent. A több demokrácia több felelős­missziós szíj szerepét szánta. Kimondottuk, hogy ezek a szervezetek önállóak, önállóan működnek, a párt szervei nem hoznak rájuk kötelező határo­zatokat. A párt politikai irányí­tó szerepe az ott dolgozó kommunisták révén valósul meg. Elvként kimondtuk, hogy pártfunkció kivételével minden tisztséget betölthet pártonkívü- li is, ha arra egyébként alkal­mas. Csökkentettük az appará­tusok létszámát, s a választott testületek irányítása alá ren­deltük őket. Törekedtünk a túlzott centralizáció csökkenté­sére, kiindulva abból, hogy minden kérdést lehetőleq ott döntsenek el, ahol a döntés­hez szükséges legtöbb ismeret­tel rendelkeznek. Ezáltal nö­vekedett a helyi szervek önál- lósáaa és felelőssége. Az volt a célunk, hogy a direkt i rá - nvítóst autonóm szervek és tes­tületek felelős munkája váltsa fel. Kialakulóban van a pályá­zatok, a határidőre szóló meg­bízatások, a kettős és többes jelölések rendszere, s mindez megkönnyíti a dolaözók közvet­len beleszólási lehetőségét a döntésekbe séggel jár. Kötelesség nincs jog nélkül,- s jog nincs köteles­ség nélkül. — A szocializmus építésének hosszú történelmi szakaszában nélkülözhetetlen a marxista— leninista párt vezető szerepe. Ezért javaslom, a pártértekez­let foglaljon úgy állást, hogy a politikai intézményrendszer reformjának is központi kérdése a párt saját tevékenységének megújítása, valamint a fel­adatok pontosabb elhatárolá­sa a párt, az állami szervek és a társadalmi szervek között. A Központi Bizottság hosszú ideje arra törekszik, hogy a párt központi és helyi vezető testületéi és szervezetei társa­dalmunk különböző intézmé­nyeinek önállóságát tisztelet­ben tartva, mindenekelőtt bél­és külpolitikánk, gazdaságpoli­tikánk, •“.ulturális politikánk elveinek érvényesítésére töre­kedjenek. Azon kell dolgozni, hogy ez a törekvés a gyakor­latban az eddiginél határozot­tabban és teljes mértékben ér­vényesüljön. Ennek megfelelő­en szükséges, hogy az Ország­gyűlés, a kormány, a minisz­tériumok, a tanácsok, a helyi gazdasági szervek, az üzemek, az intézmények önállósága és felelőssége növekedjen, mun­kája fejlődjön. A párt ugyanezt az elvet követi a különböző érdek- képviseleti szervek, úgy mint a szakszervezetek, a KISZ, a szövetkezeti szervek, a gazda­sági kamara és más rokon in­tézmények irányában. Az érdekképviseleti szervek­kel kapcsolatban szólni kell még a következőkről: mivel hazánkban az MSZMP-vel szembenálló más pártok létre­hozásának semmiféle realitá­sa nincs, a szocialista rendszer fellazítására törekvő erők, a dolgokat végig nem gondoló, jószándékú embereket is fel­használva, az érdekképviseletek vonalán próbálkoznak. A párt elítéli ezeket a törekvéseket, amelyek a szakszervezeti és ifjúsági mozgalom egységének megbontására irányulnak. A párt következetesen foly­tatja szövetségi politikáját. A nép és az ország érdekeit szol­gáló építőmunkában nélkülöz­hetetlen a fejlődés következté­ben egymáshoz mind jobban hasonuló osztályok és rétegek — a munkásság, a parasztság, az értelmiség —, illetve a párt­tagok és a pártonkivüliek, a különböző ideológiát valló em­berek szövetsége, összefogása és együttműködése. Ebből a szempontból is különösen fon­Tisztelt Elvtórsak! Tájékoztatom a pártértekez­letet arról, hogy az elmúlt hó­napokban a párttagsági köny­vek cseréjével kapcsolatos egyéni beszélgetések, valamint az alapszervezetekben folyta­tott politikai viták menetében növekedett a párttagság aktivi­tása, tisztultak a nézetek, erő­södött pártunk egysége. A pártértekezlet összehívása, a Központi Bizottság állásfogla­lás-tervezete a párttagság, a budapesti és a megyei pártbi­zottságok részéről támogatást kapott. Pártunk szervezettségi foka magasnak értékelhető, a tag­létszám meghaladja a 800 ez­ret, ez a felnőtt lakosságnak több mint 10 százaléka. A párttagság önkéntes, az esz­me és a nép érdekének szol­gálatában vállalt többletmun­kát és felelősséget jelent, sem­miféle személyes előnnyel nem jár, nem járhat. Atagkönyv- csere során körülbelül 45 ezer ember párttagsága szűnt meg, részben a legkülönbözőbb személyi okokkal indokolt kilé­pés, részben pedig a pártszer­vezetek által eszközölt törlés következtében. Mivel az adott esetekben a személy és a párt- szervezet számára is ez a jó megoldás, megengedhetetlen a kilépőkkel szemben bármiféle neheztelés vagy megkülönböz­tető bánásmód. Kedves Elvtársak! Pártunk, amely a munkás- osztály pártjaként jött létre, a szocialista forradalom győzel­mét követően fokozatosan az egész dolgozó nép pártja, tár­sadalmunk eszmei, politikai vezető ereje lett. Tevékenysé­Egyértelmű felelősségi viszo­nyokat akarunk kialakítani, amelyek keretében döntéseket továbbra is kollektivon hoznak a testületek, s erről a jövő­ben sem mondhatunk le. Ugyanokkor a kollektív vezetés fenntartása mellett nem mond­hatunk le a személyes fele­lősség megköveteléséről, a, döntéshozatalban és a végre­hajtásban egyaránt. Erre van igény és van lehetőség is, amit jól tükröztek az elmúlt hóna­pok vitái. A párttagsággal folytatott széles körű eszmecsere a vi­tákban sok tekintetben új stí­lust honosított meg, s ez nagy nyeresége pártunknak. A vita tos szerepe van a pártot és más politikai szervezeteket, a szocialista építés alapkérdé­seiben egyetértő embereket tö­mörítő hazafias népfrontmozga­lomnak. Munkájának fejleszté­séhez meg kell adni a szük­séges politikai támogatást. Pártszervezeteink fordítsalak nagyobb figyelmet a tömeg­szervezetek és tömegmozgal­mak munkájára, s az ott pél­dásan dolgozó kommunisták útján gondoskodjanak a párt álláspontjának megfelelő kép­viseletéről és politikájának ér­vényesítéséről. gében a tudományos szocializ­mus, Marx, Engels, Lenin esz­méi vezérlik, és a demokratikus centralizmus elvei alapján szer­vezett erőként működik. Amint az állásfoglalás-ter­vezetből világosan kitűnik, pár­tunk, hogy történelmi külde­tésének méltóan megfeleljen, mind a belső pártéletben, mind társadalmi tevékenységében kész a helyzet követelményei­nek. megfelelő megújulásra, és határozottan elkötelezte ma­gát, hogy a demokratizálás és a reformok útján jár. A iövő­ben még inkább mint politikai párt kíván működni, alapvető feladatának a szocialista tár­sadalom építésének biztosítá­sát. a nép érdekeinek szolgá­latát tekinti, és álláspontjának érvényesítésében az eszmei, politikai meggyőződés az esz­köze. Céljaink megvalósításának elengedhetetlen feltétele a párt sorainak rendezése, egy­ségének megszilárdítása, mű­ködésének javítása. Az MSZMP politikai intézményeink között meghatározó szerepet tölt be, munkássága, eredményes mű­ködése a szocialista fejlődés alapvető biztosítéka. A Központi Bizottság éppen a politikai döntések megalapo­zottságának, minőségének ja­vítása és következetesebb, szer­vezettebb megvalósítása érde­kében javasol mélyreható vál­tozásokat a párt működésében és belső életében. Olyan gya­korlati meggldások meghonosí­tását ajánlja, amelyek jobban rászorítanak a sokoldalú mér­legelésre, a különböző érdekek és nézőpontok figyelembevéte­lére. tapasztalatai ismét igazolták, hogy jól képzett, tájékozott, jobbító szándékú, tetterős párt­tagságunk van, amelyre épí­teni lehet a munkában is.. A Központi Bizottság javas­latai ezért előirányozzák azt is, hogy a párt tagjainak, kü­lönböző szintű szerveinek és szer­vezeteinek nagyobb beleszólási lehetőségük legyen olyan dön­tésekben, amelyek képviselete és végrehajtása kötelességük lesz. Ezt szolgálja a pártszer­vezetek kezdeményezési lehe­tőségeinek lényeges bővítése is. Gyakorlati biztosítékokkal is érvényt kívánunk szegezni an­nak az elvnek, hogy a párt­(Folytatás a 3. oldalon) A pártértekezlet jogai A párt és a társadalom viszonya Cél: a néphatalom erősítése Készen a megújulásra A párttagság cselekvőkész

Next

/
Thumbnails
Contents