Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-21 / 140. szám
2 Dunántúli napló 1988. május 21., siombat Kádár János beszéde (Folytatás az 1. oldalról) legidőszerűbb, a párttagságot, s a 'közvéleményt leginkább foglalkoztató főbb politikai kérdésekre összpontosítja, s ezekben határozottan állást foglal, okkor megadja o rrél- külörhetetlen világos útmutatást a gyakorlati munka elengedhetetlen megjavításához. A pártértekezlet nem kevésbé fontos feladata a vezető testületek személyi összetételének megújítása, megfiatalítása, omit a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság maga is időszerűnek tart és javasol. A pártértekezlet — mozgalmi hagyományainknak megfelelően — a pártszervek, a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, a Budapesti Pártbizottság, a megyei és megyei jogú pártbizottságok küldötteinek tanácskozása. A pártértekezlet előkészítésében azonban az állásfoglalás-tervezet vitája keretében egész párttagságunk, párton kívüli szövetségeseink széles köre Az előkészítő szakaszban több helyen feltették azt a kérdést, hogy milyen ügyek eldöntésére van felhatalmazása a pártértekezletnek. A szervezeti szabályzat nem részletezi a pórtértekezlet feladatkörét. A választ nem a paragrafusokban kell keresni, hanem politikailag kell mérlegelni. Ha így közelítünk a kérdéshez, azt mondhatom, hogy a pártértekezletnek joga és kötelessége dönteni minden olyan ügyben, amit a helyzet megkövetel, s amit az előzetes viták tanúsága szerint a párttagság nagy többsége szükségesnek tart. Többen emlegették, hogy a vitához rendelkezésre álló idő rövid volt. Ebben a véleményben sok igazság van, mégis úgy gondolom, hogy a döntések halogatásából több kár származna, mint amennyi hasznot az előkészítés elnyúj- tása adott volna. Egyébként a vitát tulajdonképpen nem ez év áprilisában kezdtük. A napirenden levő kérdésekkel a párt az alapszervezetektől a Központi Bizottságig már hosz- szabb idő óta foglalkozik. A múlt évben a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját feldolgozta az egész párt, a tagkönyvcserével kapcsolatban egyéni beszélgetést folytattak a párt minden tagjával, télen széles körű vita folyt a póriban az ideológiai munkáról és a politikai intézményrendszer megújításáról. Mindezek tapasztalataira is építhetett az áprilisban lefolytatott vita, s ezáltal vált lehetővé viszonylag rövid idő alatt eredményes lefolytatása. A hozzászólások, az észrevételek a fő kérdésekben egy irányba mutattak, ezért a párt- értekezletnek megvan nemcsak a felhatalmazása, hanem a lehetősége is a párt egységét erősítő állásfoglalás kialakítására. Ha célhoz akarunk érni, nyíltan kell beszélni arról is, hogy erőfeszítések, átmeneti áldozatok nélkül nem érhetünk el eredményeket. Az emberek vállalják a nehézségeket, megértik a tévedéseket is, ha őszinte szót hallanak és látják a célt. A politikai nyilvánosság fejlesztésében fontos és felelősségteljes szerepe van a sajtóban, a televízióban és a rádióban dolgozó kommunistáknak. Politikai és erkölcsi követelmény, hogy a tömegtájékoztatási eszközök a szocialista építést szolgálják, terjesszék a jó tapasztalatokat. népszerűsítsék a példamutató teljesítményeket, jobbító szándékkal 'bírálják a hibákat, ne a bénító pesszimizmust terjesszék, hanem a tettrekészséget ösztönözzék. vett részt. A szervezett vitákban kétszázezernél több felszólalás hangzott el, és sok ezer javaslatot juttattak el hozzánk. A Központi Bizottság nevében köszönetét mondok párttagságunknak, külön a véleményezésre felkért testületek tagjainak, mindazoknak, akik véleményük, javaslataik közlésével segítettek a felkészülés munkájában. A beérkezett javaslatok közül az állásfoglalás-tervezet véglegesítésénél a Központi Bizottság hasznosította mindazokat, amelyek abba beépíthetők voltak. Számos olyan módosító javaslat érkezett, amely önmagában elfogadható lett volna, de a terjedelem nem növelhető a végtelenségig. Sok olyan ésszerű javaslat érkezett, amely helyes, de nem az állásfoglalásba való, hanem a végrehajtás menetében hasznosítható. Ezeket a Központi Bizottság rendszerezi, és a végrehajtásra kötelezett szervek vezetőinek rendelkezésére bocsátja. Kedves Elvtársak! Az állásfoglalás-tervezet a pártértekezlet egyetlen okmánya, annak minden részlete, témája fontos. A küldött elvtársak nem először találkoznak vele, s nyilván jól ismerik. Ezért részletes ismertetésétől, indoklásától eltekintek és bevezetőm további részében csupán néhány fontos kérdésre kívánom a figyelmet felhívni. A pártértekezletnek világos és tiszta helyzetet kell teremtenie mindenekelőtt további utunk fő irányát illetően. Pártunk a munkásosztály történelmi céljainak eléréséért, a szocialista társadalom felépítéséért küzd. Minden döntésének kiinduló pontja és célja, egész tevékenységének, értelme és lényege, hogy hazánkban eredményesen folytatódjék a szocialista társadalom építése. Ez az elvi, politikai alapja szövetségi politikánk folytatásának is. Megengedhetetlen tehát, hogy ebben a kérdésben bizonytalanság maradjon a pártban. Minden olyan javaslatot elfogadunk és támogatunk, függetlenül attól, hogy kitől származik, amely a szocializmus ügyét szolgálja. Készek vagyunk kompromisszumokra is, ha azok segítik szocialista céljaink elérését. Ugyanilyen határozottsággal fellépünk minden olyan törekvéssel szemben, amely szocialista rendszerünk olapjait támadja. A párt nyíltan hirdeti céljait. Politikájának nincs egyetlen olyan eleme sem, amelyet titkolnia kellene. Legfontosabb törekvésünk, hogy az emberek ismerjék és elfogadják céljainkat. Ezért a párt számára a nyíltság első számú követelménye, hogy céljainkat illetően ne legyenek kétségek se barátainknál, se partnereinknél, és még ellenfeleinknél, ellenségeinknél sem. Elvtársak! A szocializmus útján előrehaladásunk legfőbb biztosítéka a népi hatalom. Az elmúlt hónapok vitáiban sok szó esett a hatalom osztálytartalmáról, jellegéről. Tudósok vizsgálják és vitatják társadalmunk szerkezetének változásait. Tény, hogy a szocializmus építésének eddigi szakaszában gyökeres változások mentek végbe társadalmunk osztályviszonyaiban, szerkezetében. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után nagymértékben csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. A gazdaság extenzív fejlődésének időszakában gyorsan nőtt a munkások száma, az intenzív fejlődésre való áttérés megkezdésével viszont csökkenni kezdett; ugyanakkor nő a magasan kvalifikált szellemi tevékenység szerepe. Tudományos vizsgálatokra a pártértekezlet három napja nem elegendő, de a hatalom kérdésében egyértelműen és világosan állást kell foglalni. Magyarországon nincsenek kizsákmányoló osztályok, a magyar társadalom a dolgozók társadalma, minden hatalom a dolgozó népé. Ez a népi hatalom a munkásosztály vezetésével végbement politikai harcok legfőbb eredménye, amely a munkás-paraszt szövetségre építve és az értelmiség támogatásával jött létre. Erre gondolva a párt határozottan fellép a népi hatalom gyengítését célzó minden próbálkozással szemben, s szigorúan ítéli meg a hatalommal való visszaélés bármely formáját. Elvtársak! A népi hatalom ereje és szilárdsága nagymértékben függ a politikai intézményrendszer eredményes működésétől. A párt szükségesnek tartja társadalmunk politikai intézmény- rendszerének továbbfejlesztését, hangsúlyozva, hogy ez időt kívánó folyamat. E feladat megvalósításához nem most kezdünk hozzá. Az 1953—57-es évek politikai-társadalmi válságának leküzdésében fontos szerepe volt annak, hogy a párt világos elvi álláspontot alakított ki politikai intézményrendszerünk működésével kapcsolatban. A párt nem helyezi magát semmilyen intézményünk, még kevésbé a törvények fölé. Ellenkezőleg, súlyos helyzetekben — népünk nagy többségének támogatásával — eredményes harcot vívott a Magyar Népköztársaság törvényes rendiének helyreállításáért. Ma is és a iövőben is legfőbb kötelességének tartia országunk törvényes rendiének megtartását és megtartató sót. Szakítottunk azzal a ovokor- lattal, amely a társadalmi és tömegszervezeteknek a transzEzeknek a helyes elveknek nem sikerült mindig és minden területen a gyakorlatban is érvényt szerezni. Könnyebb a megszokott úton járni, a látszólag kényelmesebb megoldásokat választani, mint kezdeményezni, újítani, esetleg kockáztatni és a döntésekért a felelősséget vállalni. A (helyzet is változik, a korábbi helyes döntéseink a mai helyzetben már nem kielégítőek. Napjainkban a szocialista fejlődés igénye szükségessé teszi, hogy megkülönböztetett figyelmet szenteljünk a politikai intézményrendszer fejlesztésének. Ezért kezdeményezte a párt néhány évvel ezelőtt politikai intézményrendszerünk átfogó reformját. A; előkészítő vitákban sokféle nézettel találkozhattunk. A különböző, sokszor egymásnak ellentmondó nézetek felszínre kerülése a vita természetes velejárója, s ez jó dolog. Ugyanakkor tapasztalható az is, hogy néhány alapkérdés tisztázatlansága miatt nemcsak a párton kívül, hanem a pártban is nőtt az eszmei bizonytalanság, s ez már nem jó. Ezért a pártértekezlet feladata, hogy a vita középpontjában álló, néhány fontos politikai alapkérdésben állást foglaljon, tiszta helyzetet teremtsen. Ezek a kérdések szerintem a következők: — Politikai intézményeink átfogó reformjának célja a népi hatalom, a szocialista rendszer erősítése. Javaslom, hogy a pártértekezlet a legmesszebb- menően támogasson minden reformot, amely ezt a célt szolgálja, s utasítson el minden olyan törekvést, amely a bur- zsoá demokrácia, az anarchia irányába mutat, vagy a mai magyar szocialista valósággal nem számoló utópikus elgondolásokat tartalmaz. — Javaslom továbbá, hogy a pártértekezlet erősítse meg: több szocializmust akarunk, s ez több demokráciát jelent. A több demokrácia több felelősmissziós szíj szerepét szánta. Kimondottuk, hogy ezek a szervezetek önállóak, önállóan működnek, a párt szervei nem hoznak rájuk kötelező határozatokat. A párt politikai irányító szerepe az ott dolgozó kommunisták révén valósul meg. Elvként kimondtuk, hogy pártfunkció kivételével minden tisztséget betölthet pártonkívü- li is, ha arra egyébként alkalmas. Csökkentettük az apparátusok létszámát, s a választott testületek irányítása alá rendeltük őket. Törekedtünk a túlzott centralizáció csökkentésére, kiindulva abból, hogy minden kérdést lehetőleq ott döntsenek el, ahol a döntéshez szükséges legtöbb ismerettel rendelkeznek. Ezáltal növekedett a helyi szervek önál- lósáaa és felelőssége. Az volt a célunk, hogy a direkt i rá - nvítóst autonóm szervek és testületek felelős munkája váltsa fel. Kialakulóban van a pályázatok, a határidőre szóló megbízatások, a kettős és többes jelölések rendszere, s mindez megkönnyíti a dolaözók közvetlen beleszólási lehetőségét a döntésekbe séggel jár. Kötelesség nincs jog nélkül,- s jog nincs kötelesség nélkül. — A szocializmus építésének hosszú történelmi szakaszában nélkülözhetetlen a marxista— leninista párt vezető szerepe. Ezért javaslom, a pártértekezlet foglaljon úgy állást, hogy a politikai intézményrendszer reformjának is központi kérdése a párt saját tevékenységének megújítása, valamint a feladatok pontosabb elhatárolása a párt, az állami szervek és a társadalmi szervek között. A Központi Bizottság hosszú ideje arra törekszik, hogy a párt központi és helyi vezető testületéi és szervezetei társadalmunk különböző intézményeinek önállóságát tiszteletben tartva, mindenekelőtt bélés külpolitikánk, gazdaságpolitikánk, •“.ulturális politikánk elveinek érvényesítésére törekedjenek. Azon kell dolgozni, hogy ez a törekvés a gyakorlatban az eddiginél határozottabban és teljes mértékben érvényesüljön. Ennek megfelelően szükséges, hogy az Országgyűlés, a kormány, a minisztériumok, a tanácsok, a helyi gazdasági szervek, az üzemek, az intézmények önállósága és felelőssége növekedjen, munkája fejlődjön. A párt ugyanezt az elvet követi a különböző érdek- képviseleti szervek, úgy mint a szakszervezetek, a KISZ, a szövetkezeti szervek, a gazdasági kamara és más rokon intézmények irányában. Az érdekképviseleti szervekkel kapcsolatban szólni kell még a következőkről: mivel hazánkban az MSZMP-vel szembenálló más pártok létrehozásának semmiféle realitása nincs, a szocialista rendszer fellazítására törekvő erők, a dolgokat végig nem gondoló, jószándékú embereket is felhasználva, az érdekképviseletek vonalán próbálkoznak. A párt elítéli ezeket a törekvéseket, amelyek a szakszervezeti és ifjúsági mozgalom egységének megbontására irányulnak. A párt következetesen folytatja szövetségi politikáját. A nép és az ország érdekeit szolgáló építőmunkában nélkülözhetetlen a fejlődés következtében egymáshoz mind jobban hasonuló osztályok és rétegek — a munkásság, a parasztság, az értelmiség —, illetve a párttagok és a pártonkivüliek, a különböző ideológiát valló emberek szövetsége, összefogása és együttműködése. Ebből a szempontból is különösen fonTisztelt Elvtórsak! Tájékoztatom a pártértekezletet arról, hogy az elmúlt hónapokban a párttagsági könyvek cseréjével kapcsolatos egyéni beszélgetések, valamint az alapszervezetekben folytatott politikai viták menetében növekedett a párttagság aktivitása, tisztultak a nézetek, erősödött pártunk egysége. A pártértekezlet összehívása, a Központi Bizottság állásfoglalás-tervezete a párttagság, a budapesti és a megyei pártbizottságok részéről támogatást kapott. Pártunk szervezettségi foka magasnak értékelhető, a taglétszám meghaladja a 800 ezret, ez a felnőtt lakosságnak több mint 10 százaléka. A párttagság önkéntes, az eszme és a nép érdekének szolgálatában vállalt többletmunkát és felelősséget jelent, semmiféle személyes előnnyel nem jár, nem járhat. Atagkönyv- csere során körülbelül 45 ezer ember párttagsága szűnt meg, részben a legkülönbözőbb személyi okokkal indokolt kilépés, részben pedig a pártszervezetek által eszközölt törlés következtében. Mivel az adott esetekben a személy és a párt- szervezet számára is ez a jó megoldás, megengedhetetlen a kilépőkkel szemben bármiféle neheztelés vagy megkülönböztető bánásmód. Kedves Elvtársak! Pártunk, amely a munkás- osztály pártjaként jött létre, a szocialista forradalom győzelmét követően fokozatosan az egész dolgozó nép pártja, társadalmunk eszmei, politikai vezető ereje lett. TevékenyséEgyértelmű felelősségi viszonyokat akarunk kialakítani, amelyek keretében döntéseket továbbra is kollektivon hoznak a testületek, s erről a jövőben sem mondhatunk le. Ugyanokkor a kollektív vezetés fenntartása mellett nem mondhatunk le a személyes felelősség megköveteléséről, a, döntéshozatalban és a végrehajtásban egyaránt. Erre van igény és van lehetőség is, amit jól tükröztek az elmúlt hónapok vitái. A párttagsággal folytatott széles körű eszmecsere a vitákban sok tekintetben új stílust honosított meg, s ez nagy nyeresége pártunknak. A vita tos szerepe van a pártot és más politikai szervezeteket, a szocialista építés alapkérdéseiben egyetértő embereket tömörítő hazafias népfrontmozgalomnak. Munkájának fejlesztéséhez meg kell adni a szükséges politikai támogatást. Pártszervezeteink fordítsalak nagyobb figyelmet a tömegszervezetek és tömegmozgalmak munkájára, s az ott példásan dolgozó kommunisták útján gondoskodjanak a párt álláspontjának megfelelő képviseletéről és politikájának érvényesítéséről. gében a tudományos szocializmus, Marx, Engels, Lenin eszméi vezérlik, és a demokratikus centralizmus elvei alapján szervezett erőként működik. Amint az állásfoglalás-tervezetből világosan kitűnik, pártunk, hogy történelmi küldetésének méltóan megfeleljen, mind a belső pártéletben, mind társadalmi tevékenységében kész a helyzet követelményeinek. megfelelő megújulásra, és határozottan elkötelezte magát, hogy a demokratizálás és a reformok útján jár. A iövőben még inkább mint politikai párt kíván működni, alapvető feladatának a szocialista társadalom építésének biztosítását. a nép érdekeinek szolgálatát tekinti, és álláspontjának érvényesítésében az eszmei, politikai meggyőződés az eszköze. Céljaink megvalósításának elengedhetetlen feltétele a párt sorainak rendezése, egységének megszilárdítása, működésének javítása. Az MSZMP politikai intézményeink között meghatározó szerepet tölt be, munkássága, eredményes működése a szocialista fejlődés alapvető biztosítéka. A Központi Bizottság éppen a politikai döntések megalapozottságának, minőségének javítása és következetesebb, szervezettebb megvalósítása érdekében javasol mélyreható változásokat a párt működésében és belső életében. Olyan gyakorlati meggldások meghonosítását ajánlja, amelyek jobban rászorítanak a sokoldalú mérlegelésre, a különböző érdekek és nézőpontok figyelembevételére. tapasztalatai ismét igazolták, hogy jól képzett, tájékozott, jobbító szándékú, tetterős párttagságunk van, amelyre építeni lehet a munkában is.. A Központi Bizottság javaslatai ezért előirányozzák azt is, hogy a párt tagjainak, különböző szintű szerveinek és szervezeteinek nagyobb beleszólási lehetőségük legyen olyan döntésekben, amelyek képviselete és végrehajtása kötelességük lesz. Ezt szolgálja a pártszervezetek kezdeményezési lehetőségeinek lényeges bővítése is. Gyakorlati biztosítékokkal is érvényt kívánunk szegezni annak az elvnek, hogy a párt(Folytatás a 3. oldalon) A pártértekezlet jogai A párt és a társadalom viszonya Cél: a néphatalom erősítése Készen a megújulásra A párttagság cselekvőkész
