Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-21 / 140. szám
1988. május 21., szombat DunQfítült napió 3 Megkezdődött a vita az országos pártértekezleten (Folytatás a 2. oldalról) szervezeteit, az alopszervezetek legyenek működési területük önálló, felelős politikai gazdái. Vezetőiket és tisztségviselőiket maguk válasszák, és a párton belüli irányítási rendszer egyszerűsítésével szabaduljanak meg felesleges kötöttségeiktől. Pártunk belső rendjének megfelelően a lényeges politikai kérdésekben a párton belül a Központi Bizottságnak kell kimondania a döntő szót. Elért figyelemre méltó az a javaslat, hogy a Központi Bizottság szükség szerint, ha kell, gyakrabban ülésezzen, több időt fordítson a vélemények mérlegelésére. A Központi Bizottság a benyújtott állásfoglalás-tervezetben arra törekedett, hogy a párt belső életének átalakítása a kommunista mozgalom alapvető értékeinek és szervezési elveinek megerősítését és kiteljesítését szolgálja. A javasolt változásokkal jobb feltételeket kívánunk teremteni annak a folyamatos munkának is, amely nélkülözhetetlen a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének megerősítése érdekében. A Központi Bizottság állásfoglalás-tervezete támogatja azt a javaslatot is, hogy a döntések előtt az előterjesztésekben ismertetni kell az alternatívákat, a kisebbségi véleményeket. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy a véleményükkel kisebbségben maradtaknak - a többségi döntés végrehajtási kötelezettségét fenntartva - joguk van érveik, elgondolásaik újabb megvizsgálását kérni. A gyokorlati megoldásokat az országos pártértekezlet elvi egyetértése esetén rövid időn belül ki lehet alakítani. Ugyanakkor a határozatok esetenként szükséges korrekciójának lehetősége nem jelentheti a demokratikus centralizmus elvének feladását. iPárton belüli frakciók szervezése megengedhetetlen. Megváltozott viszonyok közt Az MSZMP — hazánk újkori történelmének egy ikülö- nösen súlyos szakaszában — a szektás-dogmatikus és a revizionista nézetekkel folytatott kétfrontos harcban alakította ki új irányvonalát, állította helyre a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét, szerezte vissza a tömegek támogatását. Ma gyökeresen megváltozott viszonyok között élünk, mégis úgy vélem, hogy a szocialista megújuláshoz szükséges szemléleti és cselekvési egység kialakítását elősegítheti a kétfrontos harc tapasztalatainak felhasználása. A párt a jövőben sem kívánja azt az utat követni, hogy bizonyos elméleti tételeket hatórozatilag mondjon ki, de a párttagság joggal igényli, hogy a vezető testületek állást foglaljanak a szocialista fejlődés és a reformfolyamatok fő irányát érintő legfontosabb ideológiai és politikai kérdésekben. A Központi Bizottság szilárdan elkötelezte magát a szocialista demokrácia, az önkormányzat, az állampolgári kezdeményezések felkarolása. a társadalmi nyilvánosság kiszélesítése mellett, és ennek meo- erősítését javasolja a pártértekezletnek. Számolnunk kell azzal is, hogy a demokrácia és a nyilvánosság bővülő lehetőségeivel olyanok is élnek, sőt visszaélnek, akik politikánk fő irányát. sőt fennálló társadalmi rendünket sem fogadják el. Az ilyen megnyilvánulásokkal szemben —, amennyiben a nézetek síkján jelentkeznek - a vita, a politikai harc módszereivel kell fellépni. A jövőben sem fogjuk azonban megengedni az alkotmányos rendünket, a szocialista törvényességet sértő politikai szervezkedést, ellenséges törekvéseket. Ellenségeink számát nem akarjuk címkézéssel szaporítani, de törvényeink megtartását alkotmányos rendünk védelmében joggal elvárhatjuk, megkövetelhetjük minden állampolgártól. Akadnak, akikben aggodalom él, és fölteszik a kérdést: vajon az új módon dolgozó párt képes lesz-e betölteni vezető szerepét? Meggyőződésünk, hogy igen, ha a politikai munkában is magasabbra tesszük a mércét, s a Központi Bizottság, a középfokú irányító szervek, a párt minden szervezete és tagja ennek érdekében dolgozik. Nélkülözhetetlen a tájékozottság, a műveltség, a kulturált vitaképesség. Elengedhetetlen a szoros, mindennapi kapcsolat a dolgozó emberekkel, kisebb és nagyobb közösségeikkel. Követelmény a megalapozott, átgondolt döntés, a körültekintő szervező- munka. Munkánk eredményének, politikánk sikerének kulcskérdése az, hogy meggyőző érvekkel, türelemmel, példával megnyerjük céljainknak az emberek többségét. Kedves Elvtársak! A társadalom életének alapja a munka, a fejlődésnek alapkérdése, hogy a szocialista társadalom humánus vonásainak megőrzésével megteremtsük a hatékony gazdasági munka feltételeit. A 'megoldandó feladatok ismertek. Van kibontakozási és törvényerőre emelt stabilizációs programunk. Javaslom, hogy az országos pártértekezlet erősítse meg e két programot, és a párt két év múlva esedékes következő kongresszusáig ezek megvalósítását állítsa a gazdasági, politikai munka előterébe. Az erőfeszítésnek már mutatkoznak a kezdeti eredményei. A múlt évben megmozdult, emelkedett az ipari termelés, a nemzeti jövedelem, az idei év első negyedében — hosszú idő óta először — kiegyenlített volt a külkereskedelmi mérleg. Ezek jó jelek, de a szükséges fordulat még nem következett be. A hatékony gazdálkodós megteremtéséért folytatott küzdelemben a vezető szerveknek, a kormánynak megvannak a maguk feladatai, de meg kell mondani, hogy a csata végül is a termelő és a termelést kiszolgáló üzemekben dől el. A munkához való jog él Bevezetőmben a gazdasági munkának csak néhány elvi kérdését kívánom érinteni. A gazdasági munkát nálunk a szocialista tervezés és a piac értékítéletének érvényesítése együttesen kell hogy meghatározza. A tervezést új módon kell felfogni. Országunk adottságai, gazdaságunk nyitottsága miatt a nemzeti jövedelem alakulása nagymértékben függ az exporttól. A világgazdaság a gyors változás állapotában van, a kereslet és a kínálat is ettől függ. Világos, hogy ilyen viszonyok között az ötéves népgazdasági terv csak irányokat programozhat és nem tervezheti meg öt évre tételesen az előállítandó és értékesítendő árumennyiséget. A hatékony gazdálkodás megköveteli a teljesítmény szerinti differenciálást. Biztosítani kell egyrészről a veszteséges termelés visszafejlesztését, másrészről a beruházási eszközök és az élőmunka átcsoportosítását a hatékonyan dolgozó vállalatokhoz. Érvényben van a munkához való jog, s ez azt jelenti, hogy gondoskodni kell az ótképzendő, illetve átmenetileg munka nélkül lévő emberek gondjainak intézményes megoldásáról. Az előkészületben lévő intézkedések között kiemelkedik a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényjavaslat- A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a törvény irányelveit, de á törvénytervezet politikai jelentősége miatt szükségesnek tartotta, hogy a pártértekezlet állás- foglalását kérje. A készülő gazdasági társasági törvény megőrzi az állami és a szövetkezeti tulajdon meghatározó szerepét, de számol azzal a ténnyel, hogy a szocialista társadalom építésének hosszú történelmi szakaszában korlátozott mértékben még fennmarad a magántulajdon is, és ezt célszerű törvényben megszabott keretek közt integrálni gazdasági életünkbe. Gazdaságunk modernizálása, a szerkezetátalakítás szükségessé teszi azt is, hogy ugyancsak törvényes keretek között megfelelő szabályozással igénybe vegyünk külföldi működőtökét mind a szocialista, mind a kapitalista országokból. A törvény a társasági formák szabályozósával meg fogja köny- nyíteni a tőkeáramlást a hatékonyan gazdálkodó területekre, s ezáltal segíti kibonaz a feladata, hogy amint az ország helyzete lehetővé teszi, növelje a kutatás és a művelődés részesedését a költségvetésből. A tudományos és kulturális élet irányító szervei fokozott figyelmet fordítsanak arra, hogy a rendelkezésre álló ma sem csekély összegek az alkotás és a művelődés területén a legjobban hasznosuljanak. Értelmiségi barátainktól azt kérjük, hogy kibontakozási programunk végrehajtásának segítésével járuljanak hozzá a felosztható anyagi eszközök bővítéséhez. A párt régóta követi azt az elvet, hogy biztosítani kell a tudományos kutatás és a művészi alkotás szabadságát. Jogosnak tartja azt a figyelmeztetést, hogy a kulturális életben a rosszul értelmezett üzleti szellemre hivatkozva ne engedjük az ízléstelenség terjedését a valódi kulturális értékek rovására. A párt számít az alkotókra a közízlés fejlesztésében, a közerkölcsöl romboló tevékenység megfékezésében, a szocialista és humanista eszmék terjesztésében. Bízik abban, hogy kulturális életünk képviselői a maguk eszközeivel is fellépnek az áltudományosság, a látszattevékenység, az erőszak kultusza, az ízléstelenség számos formájának terjedése ellen. Politikai téren is kedvezőbb feltételeket kell teremteni az alkotó munka számára. Jobban kell bízni az alkotó értelmiség politikai felelősség- tudatában, nincs szükség gyámkodásra, kicsinyes beavatkozásra, adminisztratív eszközökkel történő direkt irányításra. A szocialista haza jövőjéért érzett felelősség lehetővé teszi termékeny pan- neri kapcsolatok építését politikai intézményeink és a valódi alkotó munkára kész értelmiségiek között. A viták az élet természetes velejárói, és sok hasznot hozhatnak, ha félretesszük a presztízsszempontokat, s a közös célért dolgozunk. A jövő társadalma születik Tisztelt Pártértekezlet! A pártértekezlet elsősorban belpolitikai kérdéseket tárgyal, ezért az állásfoglalástakozási programunk végrehajtását. Szólni kell arról is, hogy ezek a változások nemcsak a gazdasági tevékenység szervezeti formáit gazdagítják. A mennyiségi változásokon túl olyan kérdésekkel is szembe kell néznünk, hogy mit kell tekintenünk nem munkával szerzett jövedelemnek, milyen a viszonyunk a profithoz, az osztalékhoz vagy éppen a kizsákmányoláshoz. Ezeket a kérdéseket elsősorban gyakorlati, tehát politikai s nem ideológiai kérdéseknek kell tekintenünk. Szocialista rendszerünk garancia arra, hogy 'hazánkban a kizsákmányoló osztályok uralma soha többé nem térhet vissza. Kedves Elvtársak! Ha több szocializmusról beszélünk, az egyben több kultúrát is jelent. Ha több demokráciát mondunk, az egyben magasabb műveltséget is igényel. Az országos pártértekezletnek nincs módja arra, hogy részleteiben foglalkozzon a művelődésügy, a kulturális élet kérdéseivel. Azt javaslom, hogy erősítsük meg azt a régi szocialista sarkigazságot, hogy* társadalmunk létérdeke a kulturális fejlődés segítése, a tudás anyagi és erkölcsi megbecsülése. Megértem, hogy értelmiségi körökben kifogásolják a tudományos és kulturális célokat szolgáló anyagi eszközök szűkösségét, nem tudom viszont elfogadni, ha ebben kultúraellenes politikai tendenciát látnak. A tudományra, a kultúrára fordítható anyagi eszközök mennyisége nem politikai koncepciót fejez ki, hanem a szükség diktálta — remélhetőleg átmeneti — helyzetből adódik. Ezzel összefüggésben több feladat is van. A kormánynak tervezet keveset foglalkozik nemzetközi kérdésekkel, de elkerülhetetlen, hogy ezekre is kitérjünk. Erre szükség van azért, mert a világban nagy jelentőségű események mennek végbe, s munkánk eredménye nagymértékben függ a nemzetközi viszonyok alakulásától. Röviden én is utalnék arra, hogy nemzetközi megítélésünk döntően hazai dolgaink alakulásától, soros feladataink megoldásától függ. Jelenleg az ország külföldi megítélése jó. Ez eddig elért eredményeinken, a szocialista gyakorlatot megújító lépéseinken és természetesen pozitívan értékelt nemzetközi tevékenységünkön alapszik. Most, ismerve a nehéz feladatokat, amelyek megoldásával küzdünk, a figyelem ismét fokozott mértékben fordul a Magyar Népköztársaság felé. A közvetlen érdekeltségen túl azért is megfelelően kell dolgoznunk, hogy országunk, népünk becsülete növekedjék határainkon kívül. Napjainkban gyakran és sokféleképpen vitatják a szocializmus mai helyzetét a világban. A szocialista fejlődéssel járó konfliktusok láttán egyesek a szocializmus válságáról beszélnek, mások pedig nagyon is ósdi, konzervatív, kommunistaellenes nézeteket elevenítenek fel. Szerintem nem a szocializmus válságának, hanem megújulásának vagyunk tanúi. Saját ta- pasztolatainkból is tudjuk, hogy a társadalom vajúdása kínokkal jár, de ezek között a kínok között a jövő szép és egészséges társadalma születik. Bár az egyes országok fejlettségi szintje különböző, az egész szocialista világrendszer fejlődésének új, magasabb szintjéhez érkezett. A Szovjetunióban « és más szocialista országokban megindult megújulási folyamatnak óriási a jelentősége, mert mindenekelőtt a realitás, a tényleges helyzettel való szembenézés és a nyíltság a fő jellemzője, ami a feladatok megoldásának első és elengedhetetlen feltétele. Számunkra, magyar kommunisták számára ez mindenekelőtt azt jelzi, hoqv a szocialista fejlődés fő áramlatában haladunk, a magyarországi reformfolyamatok a szocializmus fejlődésének szerves részévé váltak. A nemzetközi helyzet a Szovjetunió és a Varsói Szerződés kezdeményezései nyomán kedvező irányban változott. üdvözöljük a szovjet- amerikai tárgyalásokat, a Washingtonban aláírt megállapodást a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról és a tárgyalásokat a stratégiai atomfegyverek 50 százalékos csökkentéséről. A közeli napokban Moszkvában kerül sor egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóra. Népünk a világ minden békeszerető népével eqyütt bízik benne, hogy a világ sorsának alakulására nagy befolyással lévő Szovjetunió és az Egyesült Államok vezető államférfiai tovább tudnak lépni a megkezdett úton, megvalósítható a kölcsönös és egyenlő biztonság a fegyverzet alacsonyabb szintjén, s egy enyhültebb világban biztosítható népünk építőmunkájának leqfőbb külső feltétele, a béke. Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak! Bevezető előadásom végéhez érkeztem. Kérem, hogy a Központi Bizottság által beterjesztett állásfoglalás-tervezetet vitassák meg és fogadják el. Meggyőződésem, hogy a pártértekezlet eredményesen el fogja végezni feladatát. Erre annál is inkább szükség van, mert az országban az utóbbi időben sokan és sokat vitatkoztak a helyzet megítéléséről. Amit még vizsgálni kell, azt vizsgálják meg, amit tisztázni kell, azt tisztázzák mindenütt, de a meddő filozofálást, a semmin sem segítő, tétlen sopánkodást abba kell hagyni, mert most már a tetteken a sor. A pártban egységre, az országban összefogásra, a politikában kiállásra, a munkában helytállásra van most szükség. A történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy a párt és a nép közös akarattal a mainál sokkal súlyosabb helyzetben, a mostaninál sokkal nehezebb feladatokat is megoldott már. Van elég erőnk ahhoz, hogy feladatainkat megoldjuk és tovább haladjunk előre a szocializmus építésének útján. Következetes reform mellett állnak ki a felszólalók A vita első felszólalója Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. Bevezetőben kiemelte: a fővárosi pártvitákra az aktivitás, a sokszínűség, a konstruktivi- tás és a felelősségérzet volt a jellemző. A vita kezdeti szakaszában az átfogó és radikális reformok követelése állt középpontban, később hasonló igényként kapott hangsúlyt szocialista vívmányaink védelme és a változáshoz szükséges személyi feltételek megte-* remtése. Pártunk mindig gondosan ügyelt arra, hogy a pártélet a lenini normáknak megfelelően alakuljon. Az érdemi tevékenységet, a kommunista szellemiséget mégis kikezdte a formalitás, a bürokratizmus. A tagság ezért eltávolodott a vezetéstől, a párt kapcsolatai lazultak a tömegekkel. Előrehaladásunk egyik kulcskérdése a politikai intézmény- rendszer korszerűsítése. Bebizonyosodott, hogy úgy nem iehet eredményesnek lenni, hogy minden területen csak egy kicsit változtatunk. Ki kell mondani, hogy átfogó társadalmi-gazdasági változtatások kellenek. Az államapparátus felépítése, az államigazgatós tagoltsága, a minisztériumok szervezete és egy sor intézmény sok vonatkozásban idejétmúlt. Igenis változtatni kell a formákon, a struktúrán. Az intézményrendszert alkalmassá kell tenni a gazdaság menedzselésére, a gazdasági alkotmányosság érvényesítésére. Változtatni kell az úgynevezett civil társadalom, az állampolgár, s azok csoportjai és az állam közötti viszonyon. Az állampolgárok befolyásának növelésére nagy szükség van. A hierarchikusan felépített alá- és fölérendeltséget fel kell váltani az egymás mellé rendelt önkormányzati és önigazgatási fortnáknak. El keli érni, hogy az önkormányzati népképviseleti fórumok, köztük a parlament, de a tanácsok is szuverén módon működhessenek, a szocializmus intézményrendszerének -megújí- tóiként dolgozzanak. A politikai intézményrendszer korszerűsítését az egy- pártrendszer viszonyai között kell megoldanunk úgy, hogy a vezető szerepet ellátó párt politikai tevékenysége fölött is széles körű társadalmi ellenőrzés érvényesüljön. Havasi Ferenc ezután a tömegszervezetek, a társadalmi szervek és mozgalmak szerepéről szólt. Ä teendők között első a párt tevékenységének megjavítása, hogy eredményesen lássa el az intézményrendszer reformjából és hatékony működtetéséből reá háruló feladatokat. Javítani kell a párt és a közélet tisztaságát, a feddhetetlenség, az összeférhetetlenség érvényesítését. Ezek nélkül nincs hitele sem az egyénnek, sem az intézményeknek. Panker Mihály, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár géplakatosa, fődarusa: Ne haragudjanak, de én nem tudom elfogadni, hogy az elkövetett hibákért mindenki egyformán felelős, a munkások is. Az ország nagy gondjainak megoldását mi elsősorban fegyelmezett munkával tudjuk segíteni, de nem döntöttünk és nem is dönthetjük el dollármilliók felhasz(Folytatás a 4. oldalon)
