Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-21 / 140. szám
Megkezdte munkáját az MSZMP országos értekezlete Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli Több szocializmust! A pártértekezletnek kötelessége dönteni minden olyan ügyben,amit a jelen megkövetel A párt főtitkára beszéde közben A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete pénteken délelőtt 10 órakor Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját. A párt több mint 800 ezer tagját 860 küldött képviseli a tanácskozáson. Jelen vannak — szavazati joggal — a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, valamint az értekezlet meghívott vendégei. A szerény ünnepélyességgel díszített teremben mottóként hirdetik a feliratok: „A párt vezetésével, a demokrácia és a reformok útján a szocializmusért!" „Nemzeti összefogással a kibontakozásért, a megújulásért!" Szavaz a pártértekezlet (MTI-telefotó) A tanácskozás elnökségébe kapott meghívást: Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója; Beck Tamás, a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke; Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Csehák Judit egészség- ügyi és szociális miniszter; Dudla Józsel, az MSZMP Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára; Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke; Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács nyugalmazott elnöke, az MTESZ elnöke; Garaczi Károly, "a Szerszámgépipari Művek Kecskeméti Gyárának művezetője; Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke; Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igazgatója; Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke; Gye- nes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; Havasi Ferenc, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára; Hámori Cspba, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke; Köveskúti Lajos, a Híradástechnika Szövetkezet elnöke, az OKISZ elnöke; Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkár- helyettese; Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Magyar Kálmán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára, egyetemi tanár; Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter; Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese; Mihalics Veronika, a KISZ Somogy Megyei Bizottságának első titkára; Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke; Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára; Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Olajos Imre, a kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke; Oláh Jánosné, a Gardénia Csipkefüggönygyór osztályvezetője; dr. Ormos Mária, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora; Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Schmidt Zoltánná, a Diósgyőri Gépgyár köszörűse; Schwajda György, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója; Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, a TOT elnöke; Sziklai Antal, a Fejér Megyei Tanács elnöke; Szlamenicky István, a SZÖVOSZ főtitkára; Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója és Varga László, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára. Az országos értekezletet Lázár György nyitotta meg. Megállapította, hogy a tanácskozás határozatképes. A küldötteket mindenütt a Központi Bizottság határozatának megfelelően választották meg, a pártértekezleten képviselve van az MSZMP minden nemzedéke, a társadalom valamennyi rétege, az ország minden területi egysége. Ezután bejelentette, hogy a küldöttcsoportok az elnökségre, a munkabizottságok közül a pártértekezlet titkárságára, a szerkesztő bizottságra és a szavazatszedő bizottságra vonatkozó, írásban kiosztott javaslatokat változtatás nélkül elfogadták. Egyetértettek azzal, hogy a második napirendi pont „Szervezeti és személyi kérdések” megnevezést kapjon. Lázár György ismertette, hogy a Magyar Néphadsereg küldöttcsoportja indítványozza: a jelölő bizottságban kapjon képviseletet a Külügyminisztérium és a Határőrség küldöttcsoportja is, így o 33 tagú bizottság két taggal egészül ki, s valamennyi küldöttcsoport képviselője részt vehet a munkában. A küldöttek együttesen szavaztak valamennyi javaslatról: az országos értekezlet a tanácskozás elnökségére, napirendjére, ügyrendjére, munkabizottságaira tett javaslatokat az ismertetett módosításokkal egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság május 10-i ülésén úgy határozott, hogy a párt vezető testületéi megújításának elősegítése céljából javasolja az országos értekezletnek mindkét testület újjáválasztását. A jelenlegi Központi Bizottság és Központi Ellenőrző Bizottság mandátuma a vezető testületek újjáválasztásáig marad érvényben. Javasolja a Központi Bizottság, hogy a két testület létszáma - jelenleg 106, illetőleg 25 fő — az újjáválasztás során lényegesen ne változzék. A küldöttcsoportok előzetesen egyetértettek azzal, hogy a jelölő bizottság ebből kiindulva tegye meg javaslatát. A küldöttek egyhangúlag megszavazták a két vezető testület újjáválasztására, valamint a létszámra vonatkozó javaslatokat. Az országos értekezlet napirendje tehát a következő: 1. Állásfoglalás a párt feladatairól, a politikai intéz: ményrendszer fejlesztéséről. 2. Szervezeti és személyi kérdések. Lázár György emlékeztette küldött-társait arra, hogy a XIII. kongresszus óta eltelt három évben a magyar munkásmozgalom több kiemelkedő személyisége távozott el az élők sorából. A pártértekezlet egyperces néma felállással adózott a Központi Bizottság volt tagjai: Brutyó János, Cserháti István, Her- czeg Károly, Nemes Dezső, Oláh István és Révész Ferenc, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai közül elhunyt Győri Imre és Takács Imre emlékének. Elnöki megnyitójának végén az MSZMP főtitkárhelyettese tisztelettel köszöntötte a küldötteket, a meghívottakat — a magyar munkásmozgalom veteránjait, pártonkívülieket - az MSZMP minden tagját, s az Ezután megkezdődött az első napirendi pont tárgyalása: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára mondott előadói beszédet. eredrpényes munkát kívánt országos pártértekezletnek. Kadar János beszedő Világos, tiszta helyzetet Tisztelt Pórtértekezlet! Kedves Elvtársak! Pártunkban rendszeressé vált, hogy két kongresszus között, az ötéves tervidőszak felén túlhaladva o Központi Bizottság kibővített ülésen áttekinti a kongresszusi határozatok végre, hajtásának alakulását, tapasztalatait. Múlt év decemberében a Központi Bizottság úgy határozott, hogy ezúttal nem a szokásos ülésén, hanem országos pártértekezlet összehívásával tesz eleget e kötelezettségének. * A pártértekezlet összehívását a XIII. kongresszus után kialakult helyzet 'indokolta. Felelősen gondolkodó és cselekvő marxista—leninista pártnak szigorúan, a tényeket mérlegelve kell a helyzet értékelését elvégeznie. Mit mutatnak a tények? A VII. ötéves terv első két évében a bruttó nemzeti össztermék 4,9 százalékkal emelkedett, az ipari termelés 5,8 százalékkal, a mezőgazda- sági termékek termelése 0,8 százalékkal nőtt. Beruházásokra 1987-'ben 9,4 százalékkal költöttünk többet, mint 1985- ben. A lakosság reáljövedelme 1 főre számítva két év alatt 2,4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1,3 százalékkal nőtt. Az állami költségvetés hiánya 1986-ban 46,9 milliárd forint, 1987-ben 35 milliárd forint volt. Bruttó adósságunk konvertibilis valutában 18 milliárd dollárra, nettó adósságunk 10,9 milliárd dollárra emelkedett. A fejlődést mutató számok mellett látnunk kell azt is, hogy gazdaságunkban nem következtek be minőségi változások, a szerkezetátalakítás vontatottan halad, a belső és a külső pénzügyi egyensúly romlott, s mindennek következtében nemcsak az életszínvonal érzékelhető emeléséhez, hanem annak teljes körű megvédéséhez is hiányzanak a feltételek. Mindez azt is mutatja, hogy a XIII. kongresszus helyzetértékelése, és a kitűzött gazdasági és életszínvonal-fejlesztési célok nem voltak kellően megalapozottak, s a végrehajtás is elmaradt a követelményektől. Ezt felismerve a Központi Bizottság kidolgozta és a múlt év júliusában határozattá emelte a gazdasági—társadalmi kibontakozás programját, majd a kormány szeptemberben hároméves gazdasági stabilizációs programot terjesztett az Országgyűlés elé, amely elfogadta azt. A gazdasági helyzet alakulása természetszerűleg kihatott az ország társadalmi és politikai életére is. Nőtt az elégedetlenség a korábbi években megszokott gazdasági és társadalmi fejlődés megtorpanása, a szokatlan nehézségek szaporodása miatt. A jelen nehézségei miatt a korábbinál többen látják bizonytalonnak a jövőt. Politikai intézmény- rendszerünk a megváltozott viszonyok között nem áll feladata magaslatán, működésében zavarok jelentkeznek. Romlott a közhangulat, csökkent a bizalom a párt és a vezetők iránt. S ahogy ez ilyenkor lenni szokott, az ország határain belül és kívül is jelentkeznek mindazok, akik szeretnek a zavarosban halászni, s megpróbálják az ország nehézségeit a szocialista rendszer ellen felhasználni. Mindezt mérlegelve határozott úgy a Központi Bizottság, hogy a párt szerveit és szervezeteit képviselő magasabb fórum, a párt most összeült országos értekezlete tekintse át a párt helyzetét, és jelölje ki a legfontosabb feladatokat a következő kongresszusig. Nyilvánvaló, ha a pórtértekezlet figyelmét a szocialista építés (Folytatás a 2. oldalon) A baranyai küldöttek az értekezlet színhelyén
