Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-14 / 133. szám
HÉTVÉGE En csak éltem Elgondolkodom: ha mondjuk, engem megkér valaki, hogy hozzak kenyeret, és elvállalom a megbízó tást — hiszen feltételezem: van kenyér abban az üzletben — biztos, hogy teljesítem a kérést. Vállalom, mert úgyis arra járok. Vállalom, mert a múltkor ö hozott nekem. Vállalom, mert... És hozok olyot, amilyet kapni lehet. Azt tapasztalom, különösképpen a fiatalokat érintő fórumokat látogatva, hogy egyre többen nem így gondolkoznak. Gyakran, mostanában túlságosan sűrűn észlelek eseteket, hogy valakit megbíznak valamivel, aztán a megbízott nem teljesít. Nagy ilyenkor a felháborodás, hivatalos haragok is tornyosulnak a honyagság miatt. Mert annyi minden közbejöhet. Mert például én mór nem hiszek abban, aki engem annak idején megbízott valamivel. Hétköznapi miértekre keresek hiába választ. Ezért mondjuk, nem megyek el ifjúsági parlamentre, igazgatói vagy egyetemi tanácsülésre, máshova. Valahol persze lelkiismeretfurda- lásról is szó lehet: úgy érzem, nem tudtam megbízóim elvárásainak eleget tenni. Szélsőségesebb példával: azt sem tudom, mit akarnak, akik engem bíztak meg egy feladattal. És megfordítva: akik engem megválasztottak, úgyis megbocsátanak. Nekik sem érdekük végül is, hogy saját emberüket málják. Tettek helyett hárítás. Korunk vicce. Baj van a megbízottakkal. A megbízók őket hibáztatják, ők a megbízót. Közben pedig itt a tavasz, megjön a nyár is, aztán lehullanak a levelek. És ebben az időszakban kifejlődhetnek új intézmények új megbízottakkal, akik semmivel sem különbek. De ők ott vannak, mert bíznak, mert úgymond, van idejük. Egyszeresek szétnézünk, és nem tudjuk eldönteni kinek a joga megnyomni az adott munkahelyi szabályzat terelőjét, vagy ennek a szép országnak c iövőjéért felelős billentyűt? És ak kor mutogatunk: „Uraim és hölgyeim, én csak éltem, nekem voltak képviselőim. Nem tehetek orról, hogy nem jelentek meg, hogy nem tettek semmit." És megnyugszunk. Megnyugodhatunk, ha hivatalos képviselőink nem mennek el oda, ahová hívták őket? Megnyugodhatunk, hogy sokszor a mi látszólagos egyetértésünkkel választottak hivatalos képviselőt nekünk? Milyen mértékben felelős a megbízó vagy a megbízott? A bizalom hajszálrepedése-e a távolmaradás? „Az uralkodó osztályhoz tartozók mindig léteznek, az elnyomottak azonban csak akkor, ha képviseleti szervvel látják el őket" — mondja P. Bourdieu francia esszéista, n Valóság legutóbbi számában magyarul is olvasható tanulmányában. Elgondolkoztató. Ki az uralkodó? Ki az elnyomott? Melyik, mennyire van tisztában saját helyzetével? Mennyire tud és akar élni vele? Mikor, hol és hogyan? Nekünk kell válaszolnunk. Itt és ma. bla- felelősségátAz idei baranyai „Év lakóháza" pályázaton megyei dicséretben részesült a Pécs, Gergely utca 13. sz. alatti családi ház. (Részletes beszámolónk a pályázatról a ó. oldalon). Fotó: Kóródi Gábor lfedett területeink: Melegmányi mészkőtufapados vízesés Melegmány A Nyugat-Mecsek egyik legjellegzetesebb része az az északi irányú völgyrendszer, mely Mánfa és Pécs között húzódik. A Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság kezelésében levő 465 hektárnyi tájrész 1957 óta áll védelem alatt, s magába foglalja Kőlyuk, Mélyvölgy, Zsidóvölgy, Melegmányi völgy és a Páfrányos által 'közrefogott erdőrészeket. A területen számos földtani érték található. A főleg mészkőből felépült helységtömb felszíne rendkívül változatos. A tetőkön tölcsér alakú víznyelők (töbrök, dolinák) találhatók, melyek barlangrendszerrel vannak összeköttetésben (kirándulók ne merészkedjenek le a víznyelők aljára, mert azok könnyen beszakadhatnak!). A barlangok közül a Kőlyuk-bar- lang és a Melegmányi-forrás- barlong érdemel említést. A völgyek alján csordogáló patakok országszerte megcsodált képződményei az ún. mésztufapados vízesések. Ezek úgy jöttek létre, hogy a forrásokból származó vízben oldott mész a patakokba hulló elhalt növényi részek felületén ismét kicsapódik, kéregszerű bevonatot képez. Az ily módon egymásra rakodó vékony édesvízi mészkőrétegek építik fel a mésztufát. Ezen elnevezés onnan származik, hogy az így keletkezett kőzetből egy idő után eltávoznak az elkorhadt növényi maradványok, s ezáltal a vulkáni tufákéra emlékeztetőén lyukacsos szerkezetűvé válik. A hűvös, párás mikroklímájú völgyek és északi oldalak jelentős részét idős bükkösök és gyertyános-tölgyesek borítják, melyek a tetőkön száraz, melegkedvelő cseres-tölgyesekkel érintkeznek. Sziklás hegygerinceken és ezek meredek északi oldalain törmeléklejtő-erdők, míg néhány szűkebb, szikla- görgeteges völgy alján szurdokerdők díszlenek. A bővizű patakokat néhol töredékes égerligetek kísérik. A védett növényeket a díszes és karélyos vesepáfrány, az olasz müge, a keleti zerge- virág, valamint a szúrós- és lónyelvű csodabogyó képviseli. Rajtuk kívül a szurdokvölgyekben élő gimpáfrány, a havasi tisztesfű, valamint a szubmedi- terrán jellegű illatos hunyor, are- mónia, arany baraboly, tarka lednek, magas csukóka, pirító gyökér és borostás sás érdemel említést. Külön botanikai látványosság a saspáfrány és hölgyharaszt hatalmas tömegétől „Páfrányos"-nok nevezett tisztás, melynek közelében egy méteres, kb. 300 éves bükkfa él. A Melegmányi'forrásbarlang hideg vizének nevezetessége a rákok közé tartozó vak víziász- ka. A rovarvilágból néhány ritka magashegységi araszoló lepkefaj, táncoslegyek és egy mecseki bennszülött tegzesfaj érdemel említést. A rendkívül gazdag madárvilágból ki kell emelni a fekete harkályt és az ökörszemet. A természetvédelmi terület rendeltetése, hogy őrizze meg az itt található geológiai, hidrológiai, botanikai és zoológiái értékeket, s biztosítson lehetőséget a tudományos kutatásra, oktatásra, valamint közjóléti célokra egyaránt. A kirándulóktól ezért kérjük a természet törvényeihez alkalmazkodó magatartást. Dr. Kevey Balázs Rajz: dr. Békefi Irén
