Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-14 / 133. szám
Az év lakóháza, 1987 Mohács különdiját érdemelte ki a Bajcsy-Zsilinszky utca 58. sz. alatti bővített és korszerűsített családi ház A pályaművek többsége átlag feletti színvonalat képvisel Lehet, hogy az elnevezéssel van baj? Konok következetességgel „év lakóházát" mondunk, miközben jól tudjuk, hogy az évről évre meghirdetett pályázat részvételi aránya még a jéghegy csúcsát sem jelenti, nemhogy a magánerős családiház-építés éppen érvényes időszerű tendenciáit. Mindazonáltal — ha abban a szűk körben is - a legjobbak nyertek minősítést idén is. A közelmúlt hónapokban ,, Keressük az év lakóházát" címmel a megye különböző tájairól származó riportokban próbáltuk bizonyságát adni annak, hogy mindenfelé találni megmérettetésre méltó, új házakat, öröm is volt ezek némelyikét viszontlátni a pályázaton, s szomorúan tapasztalni, hogy vélhetően esélyes házak távolmaradtak. Az 1987- es „termésre" kiírt baranyai pályázatra összesen 18-an jelentkeztek, kétharmaduk vidékről, egyharmaduk Pécsről. Kevés ez vagy sok? Mindenképpen kevés és ez végre hangot kapott a záróértékelésben is: ,,A bíráló bizottság örvendetesnek tartja, hogy nőtt a Pécsen kívüli területekről beérkezett pályázatok aránya, ugyanakkor nem tartja kielégítőnek a pályamunkák abszolút számát". Ezt a megállapítást egészítette ki a díjátadáskor dr. Bognár Zoltán megyei tanácselnök-helyettes azzal, hogy a mogunk elégedetlensége ellenére a baranyai pályázati arány mindig - és reméljük idén is - a legmagasabb volt az országban, talán, mert nálunk nagyobb a pályázat presztízse, mint más megyékben. A kép így teljes! A nagyobb vidéki részvételben az az örvendetes, hogy olyan területek jelentkeztek, amik különben nem nagyon jeleskedtek eddig, jóllehet, különböző híradásainkból az olvasó is tudhatta: ott is igen színvonalas családiház-építke- zés folyik. Szigetvárnak örülhettünk, s Mohácsnak is, ahol elsősorban néhány tanácsi dolgozó próbált jó példával előljárni — önmagukat nyilván könnyebb volt meggyőzni, mint más „civil” otthonteremtőket. Sajnálatos, hogy ezúttal mindössze két falusi pályamű (Mozsgó és Palotabozsok) akadt, Harkányt ugyanis igazából nem nagyon sorolhatnánk e kategóriába. A 18 pályamű egyfajta színes metszetté adja a megyében folyó csalódiház-építések- nek, de vitatható, hogy ez hűen tükrözné oz általános képet. A pályaművek java QHÉTVÉGE ugyanis egy, az átlagot meghaladó színvonalat képvisel, s ez nemcsak a külsőben, hanem a belsőben, a használhatóságban, mi több, a berendezettségben is megnyilvánul. Jó volna, ha az építtetők többsége számára ezt ajánlhatnánk követendő példaként. A házak egy jól meghatározható igényszint kifejezői, a századvég hazai lakáskultúrájának - túlzás nélkül mondható ez - a reprezentánsai. Ez akkor is vállalható, ha tudjuk: mindez utáncsengése - a magunk szerényebb lehetőségei közepette - annak, ami e tárgykörben tőlünk nyugatra mór egy-két évtizede alkalmazott séma. Általában kétszintesek ezek a házak, mintha ma már nem is lenne sikk földszinteset építeni (a szigetvári különdíjas Szökendi-ház (tervező Gófs András) örvendetesen éppen ebbe a kategóriába tartozik, mert a tömegformálásban sikerült szinte észrevétlenné tenni a tetőtér-beépítést). A helyesen értelmezett két szint különben okos különválasztása a családi élet különböző funkcióinak — o hosszúhetényi „év lakóháza" (dr. Bachmann Zoltán tervezte dr. Németh Lászlónak) erre is jó példa gyanánt szolgál. Az alsó szint többnyire a közösségi élet színtere, a felső a családtagok egyéni életét szolgálja. Persze van olyan is, amikor az alsó szint jelenti a birtokon belül kerülést, azt úgy ahogy be is rendezik, a felsőnek a lakhatóvá tétele pedig a következő évek feladata marad. így volt ez a megyei díjas Pécs, Gergely utca 13-as ház (építtető és tervező Soltész László és Révész Márta) esetében is: már az első pályázati esztendőben 1983-ban - jelentkezett, nagyon befejezetlenül, így a zsűri nem is foglalkozott vele, jóllehet, mindazok az értékei, amikért most a magas elismerésben részesült, akkor is megmutatkoztak. Ez is meggondolásra érdemesíti: mit minősítsen a jövőben a zsűri befejezetlenségnek? A kétszintes házak legtöbbször több generációs otthonnak készülnek: beköltöznek az építésben saját régi otthonuk feláldozásával közreműködő nagyszülők, s otthont kap a felnövekvő következő generáció is (de vajon ott lesz-e az otthona a fiatalnak?...) Mindez azzal jár, hogy pl. az ún. mellék- helyiségekre mindkét szinten szükség van. Általában a felső szinti a fényűzőbb, méreteiben nem ritkán nagyobb egy panellakásbeíi szobánál, természetes tartozéka a bidé, s gyakran két mosdókagyló által kerülhető el a reggeli „tolongás". Ezekben a házakban padlófűtés van, de esetenként megjelenik az igazi kandalló is, hol díszként, hol működő fűtési alkalmatosságként. Gyakori megoldás, hogy a konyha és a csalód közösségi életének a színtere, az ún. nappali egy teret alkot, a funkciók elválasztása szinte csak szimbolikus, a jelzés az eltérő szintű padozat, a kétfelé szolgáló szekrény-polcrendszer. Az igényes megoldások mögött szinte mindig igényes anyagok felhasználását látni, amiből úgy tűnik, mégsem olyan rossz az építési anyagellátás, mint szoktuk volt mondani. Ám az építtetők el- elpanaszolják, hogy milyen nehezen, az egész országot bejárva tudták összeszedni mindazt, ami ma a kényelmes, szép otthont alkotja. Jelen van a házak némelyikében a hagyománytisztelet. A Mohács különdíjával elismert Bajcsy-Zsilinszky utca 58. sz. ház (építtető Balogh Zoltán, tervező Pinczei József) magja egy régi, falusias jellegű ház; amivé fejlesztették, az a régi forma továbbéltetése korszerű módon. Ugyancsak mohácsi, bár nem díjazott a Mészáros utca 7 A. sz. ház (építtető és tervező Tabó János), amely kitűnő példa arra, hogyan lehet zavarmentesen beilleszteni egy új épületet a kisváros zártbeépítésű utcasorába. Kiemelkedően szép a múltidéző kapuzata, óm - és ezt a gyengét másutt is meg lehet figyelni - a túl közeli ablakok zsalutáblái egymást zavarják. Őszintén sajnálhattuk, hogy ténylegesen befejezetlenként szerepelt a pályázaton a Pécs, Bálicsi út 46. sz. ház (építtető Baumholczer Judit és József, tervező Kovács Antal), ahol a tervező sikeresen visz- szamentette a Mecsek-oldali présházakra jellemző, de egyre inkább eltűnő, vagy „csak” tönkretett díszes faragású „emeletes" tornácot; ennek itt csak a váza van még meg, a faragványok eddig nem készültek el. Feltétlenül említést kell tenni egy-két jelenségről, ami a pályázaton is észlelhető volt, mert azonkívül is meglehetősen széles körben megfigyelhető. Bizonyos formajegyek, mint pl. a több szintet is átfogó, a homlokzatsíkból hajó- orrszerűen kiugró ablakok már-már eluralkodni látszanak. Alig tapasztalható változatosság a tetőtéri ablakoknál. A látványosságra törekvő, sokszor nyugtalan, sőt zaklatott tetőmegoldások legtöbbször egy- egy hagyományosan nyugodt környezetet tördelnek szét. És ez azért is zavaró, mert esetenként a formákban tobzódó tető díszes kalpagként semmitmondó homlokzatot fed. Hársfai István Pécsi körkép Á hét kérdése: Hogyan parkolunk? Kényes dolog ext a kérdést ismét feltenni — bár ez maradjon az újságíró gondja, akinek az a tiszte, hogy közvetítse a gondokat és a törekvéseket -f de a jó szándék ellenére is újabb heves indulatokat keltünk. Igaz, a szakemberek, akik a parkolók ügyével foglalkoznak elismerik, hogy ellentmondásos a helyzet, valóban alig van nap, hogy ne szólalna meg emiatt a. szerkesztőségi telefon. A belvárosban élők, és az itt közlekedők számtalan problémájának alapja ebben a kérdésben az, hogy január egytől radikálisan emelkedtek a parkolási dijak. S bármilyen magyarázatot nehéz elfogadtatni azzal, akinek emiatt a pénztárcájába kell nyúlni. Érthetetlen azok számára is, akik évtizedeken keresztül megállhattak az otthonuk előtt, és egyik napról a másikra ezért fizetniük kell. Azokban az utcákban pedig, ahol nincs fizető parkoló, nem tud megállni az ott lakó. Érthetően az emberek ezekért a dijakért számonkérnek és elvárnak, azt, hogy rendezettek legyenek a parkolók, hogy fessék fel a jeleket, hogy tisztességesen őrizzék a járműveket . . . Jogos elvárás' az is, hogy a történelmi belváros közlekedését rendezők szándéka ne maradjon Ígéret, legyen elegendő szabad parkolóhely a belvároson kivül. Elmondtam már, de teszem újra, ma is az látszik, hogy megfordult a szándék sorrendié: a feltételek kialokitása helyett intézkedtek azokról a dolgokról, amelyeket jobb lett volna a végére hagyni, akkor belátóbb megértésre talál a helyes elképzelés is. A belvárosi közlekedés rendezésében nem biztos, hogy az első lépés a parkolódijak emelése. Péntek Gábor, a Városgondnokság vezetője e szándék mellett érvel, szintén jogosan, mint mondja a város lakóinak érdeke, hogy a belvárosban rendezett legyen a forgalom, meg* oidhatóbb a takarítás, de az itt élők egészségét is védik a tervezett és részben megvalósított intézkedések. (Az elmúlt évek mérései megdöbbentő adatokat adnak a levegő szennyezettségéről.) A programon valóban végig kell menni, ez ma már kétségtelen. Sokat javít a mai ellentmondásos helyzeten, ha a terv szerint megvalósulnak a fizető parkolók - megjegyezzük hétfőtől az Anna utcában is működik a mealévő 15 mellett — és a védett területen kivül a szabad helyek. Tisztázni kell azt is, hogy a Városgondnokságtól megvásárolható parkoló bérletek egy évre érvényesek: aki a saját utcájába vásárol, annak 500 forint (ez egy napra nem több, mint 1 forint 30 fillér), az egész városra 3000 - július 1-jétől fél évre 1500 forintért adnak, mig a közületeknek az egész városra és egy gépjárműre 10 000 forint. A mai napig mindössze egy cég vásárolt ilyet. A Városgondnokság tervei a fizető parkolóhelyek növelését célozzák: két hónapon belül rendezik a Kossuth teret, a közepén lévő járdaszigetet a felére csökkentik, a taxikat a déli oldalára telepítik, igy nagyobb területet kapnak az itt megálók. Gondolkodnak a parkolóórák felállításán is, és szeretnének előbbre lépni abban, amiben valóban lemaradtak, parkolóhelyeket létesíteni a védet terület környezetében. A beszedett dijakból talán a közeljövőben erre több lehetőség lesz. Azon mindenesetre érdemes el gondolkodni, hogy a világ legtöbb városában (legutóbb Budapesten), a történelmi belvárosok lakói ingyen parkolnak . . . A nagyárpádi városrészben augusztus közepéig 570 lakást adnak át. A tanács és a Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat megállapodott, hogy egy 250 négyzetméter alapterületű boltot létesítenek itt, amelyet később egy nagyobb alapterületű ABC áruházzá bővíthetnek. A bolt jövőre készül el, és várhatóan hétmillió forintba kerül, ezt az összeget növeli az ÁFA. * Az István utca 2— 4-es számú ház földszintjén egy 66,64 négyzetméter alapterületű üzlethelyiséget a tanács átadott az Ipari Fejlesztési Bank Rt-nek 1 900 000 forintért. A pécsi székhelyű területi igazgatóság több megye ügyeit intézi. A PIK felújítja az épületek homlokzatát a nyár közepéig több utcában. Ezek: a Janus Pannonius utca 6., 8., a Sallai 34., 36., 4. és 15., a Bajcsy- Zsilinszky 7., 11., 35., valamint a Zsolnay út 33-től 49-ig. Az épületek tatarozására négymillió forintos kölcsönt kapott a PIK a városi tanácstól. A pénzt 1989. június 30-ig fizeti vissza. * Megállapodott a városi tanács, a BARANYAKER és a Mecsek Fűszert a 3000 négyzetméter alapterületű autós bevásárló központ és a hozzá kapcsolódó 300 férőhelyes parkoló létesítésében. Az átadást 1990. január 31-re tervezik. Megkezdik a Ivov-kertvárosi vas-műszaki-iparcikk áruház építését, amely pénzhiány miatt tavaly kimaradt a tervekből. A tanács a BARANYAKER vállalattal kötött megállapodást a 737 négyzetméter alapterületű létesítmény megvalósítására. * Szeszmentes büfét lehet nyitni a Szabadság út 58-ban, mert a tanács Gazdasági Ellátó Szervezete a kezelésében.levő helyiséget hasznosítani kívánja magánvállalkozók részére is. Az üzemeltetés ideiglenes jellegű, mert az épületet később szanálják. Az ajánlatokat iiósban lehet beadni a GESZ- nél (Széchenyi tér 1.) május 20-ig. A helyiség bérletével, valamint az üzemeltetési feltételekkel kapcsolatos kérdésekről az érdekeltek megállapodást kötnek. * A kötvénnyel rendelkező telekigénylőknek még két hét gondolkodási idejük van arra, hogy a tanácstól soron kivül vásároljanak közművesített lakótelket. A legalább 200 000 forint értékű területelőkészitési kötvénytulajdonosoknak Ma- gyarürögön, Mólomban, vagy Hirden kínálnak telkeket. A határidő lejárta után ezeket más igénylőknek ajánlják fel. * Készül a Rodostó utcában kisajátított terület beépítési terve. A tervezett telkes lakóházakhoz szükséges közművek a Rodostó utca ma is beépített szakaszán valósíthatók meg, biztosítva a meglevő épületek ellátását is. A beruházás műszaki és pénzügyi kérdéseinek tisztázása után a tanács ismerteti az érintett lakókkal a gázvezeték és szennyvízcsatorna társulások szervezésének lehetőségeit. * Nőtt a jogosulatlan horgászat miatt tett szabálysértési feljelentések száma. A feljelentettek többségének nincs horgászengedélye, de a szabály- sértést azok az egyesületi tagok is elkövetik, akik az ellenőrzéskor nem tartják maguknál a horgászathoz szükséges iratokat. A kiszabható pénzbírság 3000 forintig terjedhet. * A tanács munkaügyi osztálya felmérést készített arról, hogy hány szálláshellyel rendelkező munkahelyet kínálnak a cégek az áttelepülteknek. Az eredmény: hatszáz embernek kínálnak munkát. Április végéig ötven magyar nemzetiségű külföldi állampolgárnak adtak munkavállalási engedélyt, többségük a bányavállalatoknál helyezkedett el. * Hétfőn megkezdi a DÉDÁSZ szigetvári üzeme a munkát: az alagút villamosenergia ellátásán dolgoznak június 30-ig. Emiatt lezárják a Megye utcát a Megye köz—Széchenyi tér között. A József utca a Zetkin Klára utca felől pedig zsákutca lesz, valamint megállási tilalom a Megye és a József utcában. * Az Orgona utcában — a Móra Ferenc utcától északra levő szakaszon — befejezték a szennyvízcsatorna építését. A lakók portánként harmincezer forinttal hozzájárultak a közművesítéshez. * Rendezik a belvizeket Hirden és Vasason is: a kővágó- szőlősi tsz kubikos brigádja rövidesen befejezi a Vasas I. mellékárok tisztítását, míg a Földmunkás gmk pedig a Hirdi úti árkot rendezi. * A Városgondnokság közli, hogy intézkedett a lakossági bejelentésekre: a Hősök terén, a kátyúzás után ottmaradt törmeléket a KÉV folyamatosan elszállítja, a Bacsó Béla utcában, a kisóllomásnál kidőlt fák elszállítására felszólították a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatot, szintén kérték a céatől a Kodály Zoltán úti ABC előtti padok rendbetételét. A Tüzér utca, Alkotmány utca sarkán a vízelvezetést aguzsuts 1-jéig megoldják. Gáldonyi Magdolna 1988. május 14., szombat Furcsán, egyedül maradt a Séta téri Kodály szobor, most, hogy nem „néz” le az egykori lépcsőn sétálókra, vagy a homokozóban játszó gyerekekre, elveszítette a kapcsolatát a közönségével. A sétánynak háttal áll, a füves partoldal pedig elválasztja a parktól. A helye itt, igy, nem méltó a szoborhoz, az alkotó szándékához.
