Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-14 / 133. szám
Dunántúli napló 1988. május 14., szombat Az ünnepség után a Zeneművészeti Főiskola hallgatói adtak hangversenyt Fotó: Szundi György Megkezdődött az elöregedett ültetvények felújítása Csak kiválé minőségű borokat érdemes termelni Ülést tartott a TESZ ÖV elnöksége A szőlő-, borágazat ma válságos éveket él át, ami nem elsősorban a három fagyos év pusztító hatásával magyarázható, hanem a korábbi esztendők elkényelmesedésével, a minőség évtizedes elhanyogo- lósával, bízva a biztos piac illúziójában. A szocialista piac beszűkült, a hazai fogyasztás visszaesett, súlyos eladási gondokkal küzdenek a tsz-ek, de az egyéni termelők is. Egyéves eladatlan borkészletek vannak a pincékben. A jó bor becsületét csakis a minőség javításával lehet visszaállítani, s a minőség szolgálatába kell állítani a most megindult nagyüzemi szőlőrekonstrukciót is — állapította meg tegnapi ülésén a Baranya Megyei TSZ- Szövetség elnöksége. Az elöregedett nagyüzemi ültetvények felújítása megkezdődött. A telepítési szándékot azonban több tsz a borpiac alakulásától teszi függővé. A korszerű fajták mór rendelkezésre állnak. Kiépültek a termelőszövetkezeti bortárolók is, az igényesebb pinceműveletekhez azonban hiányoznak az eszközök. A Mecsek-aljai borvidék termelőszövetkezetei bejelentették egy közös borpalackozó középüzem létesítésének a szándékát. A bólyi, szaj- ki, szederkényi és a belvárd- gyulai tsz-ek közösen palackoznák a tájegység minőségi borait. A vitában felszólalók a TOT segítségét kérték az utóbbi időben tapasztalt nagymérvű borimport visszaszorítására, a hazai minőségi borok védelmére. — Rné — Kétszáz éves a pécsi állami zeneoktatás A Dunántúli Napló olvasóihoz A megyei párt-végrehajtóbizottság 1988. május 12-én áttekintette a Dunántúli Napló, a Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége, a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója tevékenységét. A tervek szerint a testület egy hónap múlva visszatér a további feladatok meghatározására. Ebben támaszkodni szeretnénk megyénk lakosságának véleményére is. Kérjük, elgondolásaival, javaslataival segítse ön is a sajtónyilvánosság mind teljesebb körű megvalósulását. Levelüket köszönettel várjuk az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága cimére (7623 Pécs, József Attila u. 10.). MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottsága A nemzetközi munkaverseny győztese Kiváló vállalat a Röviköt Televízió és költészet Képünkön Czigány György és a tegnap, az Apáczai Nevelési Központban rendezett Ki nyer ma? sikeres játékosa Bőbei Kubertné nyugdíjas pedagógus. A Ki nyer ma? Pécsett Aki válaszol: Czigány György Emléktáblát lepleztek le tegnap a pécsi állami zeneoktatás kezdetének 200. évfordulója alkalmából. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi ének- és zenetanárképző tagozatának épületében, a Mátyás király utca 15. sz. alatt a kapubejáratnál helyezték el azt a márványtáblát, amely a nevezetes eseményre emlékeztet. ,,A pécsi állami zeneoktatás 200 éves évfordulójára, az első zenetanár, Svoboda Gáspár 1754-1808 és utódai emlékének 1788-1988" — ez olvasható a márványlapon. Svoboda Gáspár cseh származású tanár volt, az első oktató a pécsi állami zeneiskolában. Az első évek, majd a következő évtizedek, évszázadok pécsi zeneoktatásának történetét — Sasvári Attila igazgató megnyitója után — Kom- tódi Józselné, a városi tanács elnökhelyettese elevenítette fel, mintegy összefoglalva Pécs gazdag zenei hagyományait, s kapcsolatot teremtve a ma is színvonalas pécsi zeneoktatás és eleven Rendhagyó politilógiai órán vett részt pénteken a Budapesti Műszaki Egyetem több hallgatója: a politika-elméleti és történeti tanszék szervezézenei élet között. Az emléktábla leleplezésekor Sipos László, a Pécsi Nemzeti Színház művésze mondott verseket, utána a főiskola hallgatói adtak műsort. Az évfordulóra egyébként a városi tanács kiadásában tanulmánykötet jelent meg Dobos László szerkesztésében, az állami zeneoktatás történetét Antal György, Nádor Tamás, Szkla- dányi Péter és Vargha Dezső dolgozták fel. Piti Zoltán tanácselnök írt hozzá előszót. Délután a Művészetek Házában tudományos ülésre került sor. Előadást tartottak: Mária Potemrová (Szlovákiai városok zeneiskolái a 18., 19. sz. fordulóján), dr. Bárdos Kornél (Középiskolai hangszeres zeneoktatás az Entwurf után Magyarországon), Hegyi István (Utak a zenéhez) és dr. Várnai Ferenc (A pécsi zeneoktatás hatása a Baranya megyei zeneiskolai hálózat kialakulására). Az említett tanulmány- kötetet dr. Nemes István mutatta be. sében Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tájékoztatta az egyetemistákat c politikai intézményrendszer fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről, elméleti vitákról. Elmúlt évi tevékenysége alapján kiváló lett a Dél-dunántúli Rövid- és Kötöttáru Kereskedelmi Vállalat. Az erről szóló — a KPVDSZ elnöksége és a Kereskedelmi Minisztérium által adományozott - okmányt, valamint a nemzetközi munkaversenyben elért kiemelkedő sikert tanúsító díszoklevelet a tegnapi pécsi ünnepségen vehette át Tóth András, a nagykereskedelmi vállalat igazgatója. A Tolna, Somogy és Baranya megye kiskereskedelmi hálózatát ellátó Röviköt tavaly 1,8 milliárdos árbevételt és 94,6 milliós nyereséget ért el. A vállalat sikerének egyik titka, hogy a piac igényeinek megfelelően szervezték beszerzéseiket. bátran éltek az árucsere és a termeltetés lehetőségeivel. A hazai gyárak termékei mellett szocialista és tőkés országok kínálatával bővítették a választékot. Például Csehszlovákiából olcsó tréningruhát, Svájcból szabadidő- és sport- ruházatot, divat kötöttárut vásároltak. De importáltak különféle holmikat Egyiptomból, Albániából és a Német Demokratikus Köztársaságból is. A Röviköt tavaly 60 millió forint engedményt adott a kiskereskedelmi vállalatoknak. A januári árváltozások miatt év végén 20 millió forint értékű bakfis-, kamasz- és csecsemőruhát áraztak le. A tegnapi ünnepségen tizen kaptak Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést, a Kiváló Dolgozó jelvényt pedig tizen- ketten vehették át. A lerakatok közötti szocialista munkaversenyt a szekszárdiak nyerték. Nyugodtság. Talán ez a je: ző jellemzi leginkább Czigány Györgyöt, aki tegnap az Apáczai Nevelési Központban közvetítette a rádió népszerű Ki nyer ma? című játékának soros tíz percét. Gondolom, legfeljebb a Magyar Televízió főszerkesztőjeként szokta felemelni hangját vagy ahogy olvastam, verseiben használ „keményebb" jelzőket. Mindenesetre a sikeres pécsi játék után szívesen vállalkozott a beszélgetésre. — Szeretném, ha a televízió főszerkesztőjeként először az ön hatáskörébe tartozó tévés programok terveiről mondana néhány szót! — A komolyzenei és irodalmi műsorok egy részével kapcsolatban elmondhatom, hogy jövőre újra lesz nemzetközi karmesterverseny a tévében, ennek előkészületeit már meg is kezdtük. A július végén Pécsett rendezendő Europa Can- tot kórustalálkozóról is közvetítjük a nyitó- és záróhangversenyt, és más eseményeken is naprakészen „rajta leszünk”. Szinte biztos, hogy az Europa Cantat valamennyi hangversenyéről másnapra videókazetták is készülnek, amelyeket az érdeklődő külföldiek és magyarok azonnal megvásárolhatnak. Itt említem, hogy május 22- én a pécsi Székesegyházból közvetíti egyenes adásban a pünkösdi misét az osztrák televízió. Valamint közreműködésükkel esetleg egy NSZK-beli társaság is. A misét Cserháti József pécsi püspök celebrálja. — Áttérve egy másik területre. Ügy tudom, ön találta ki a Ki nyer ma? című műsort... — Valóban én találtam rá erre a műsorformára, amely 1969 márciusától hallható a rádióban. Elsődleges célunk az volt, hogy azok is figyeljenek a komoly zenére, akiket egyébként nem érdekel ez a terület. — Fűződik valami érdekes sztori az pddigi műsorokhoz? — Nem sok. Tényleg. Volt már olyan persze, hogy a kisorsolt játékos egyetlen kérdésre sem tudott válaszolni. De úgy gondolom, ez a természetes. örvendetes viszont, ha úgy, mint ma Pécsett, mindenre pontos válaszokat kapnak a hallgatók is. — ön költőként is ismert. Több kötete jelent meg, tegnap este iró-olvasó találkozón is részt vett Pécsett. Egyik kötetének fülszövegében olvastam: „Verseimben nem »vallani« szeretnék, csak valami érdekeset, fontosat megmutatni — jó kameraként." Hogy értelmezhető ez a mondat? — Sosem egyéni érzelmeimről írok. Saját tapasztalataimat csupán eszközként tekintem, hogy jelentős dolgokról is kimondhassam ugyanazt vagy hasonlót, amit mások is tudnak, legfeljebb nem képesek szavakba önteni. Költeményeim tehát befeléfordulók, a kamarazenéhez hasonlíthatók inkább, mint az operához. Mindenesetre, ha választanom kellene többféle tevékenységem között, a költészettől, a versírástól szakadnék el a legnehezebben. Bozsik L. FILMJEGYZET A zsaru meg a zsaru Az eredeti A kölyök cimet A zsaru és a szexre magyarosította a forgalmazó, aki pedig ún. háttéranyagot is küldött a kritikusoknak. Ebben a L'Humanite kritikája, a kritikában pedig: „Ez a zsaru egy hallgatag, nagyra nőtt kamasz, aki még nem érte el az érzelmi érettség korát, egy kölyök, aki mivel nem játszhat papást-mamást, a rabló-pandúrosdit választja .. . A kölyökkel Alain Corneau bebizonyította, hogy Franciaországban ő azon rendezők egyike, aki képes összeötvözni az amerikai tradíciójú akciót a francia tradiciójú pszichológiai dimenzióval. De az is bebizo nyosodik, hogy egy tradíció másikba történő beoltása soha nem sikerül tökéletesen. Egy amerikai krimi számunkra mindent elmond az ottani társadalomról. Ugyanaz a film, ha alkalmazzák a másutt bevált receptet a nemzeti filmgyártás során, már csak az adott társadalom utánzata lesz." Mindamellett szex is van, mégpedig jócskán a filmben- a francia kritikus bizonyára nem erre értette az amerikai tradíciót, hiszen e szex kiszolgáltatott és meghitt, érzéki majd érzelmi is, erőszakos és gyengéd: a szexuális partnerek pedig egyenrangúak — legalábbis a főhősök tekintetében — márpedig az amerikai filmekben a nő kiszolgáltatott, s a film végén megkaphatja a főhőst, ha közben jól viselkedett, s ha a főhősnek erre kedve van, merthogy az ő rangsorában első helyen a colt vagy más gyilok van. második helyen a ló vagy a gépkocsi, a harmadikon pedig a széles karimájú kalap- ha ezek után még jöhet a nő, hát akkor sem negyediknek. Francia zsarunk viszont mihelyt a rabló-pandúrosdi helyett papást-mamást játszhat, hát teszi, s már csak azért pandúroskodik, hogy a nőt végképp magáénak tudhassa, s megszabadítsa bankrablásra készülődő, kábítószerkereskedő és leányközvetítő patrónusaitól. 5 még azt sem mondhatnánk, hogy az amerikai ízt az jelenti, hogy ez a zsaru is magányos fickó. S nem abban a régi értelemben, hogy egyedül jár végére a dolgoknak, hanem abban, hogy nemcsak a bűnözök, de saját rendőrségével szemben is. Hiszen Corneau nálunk is bemutatott korábbi filmje, a Police Python Montand-dal ugyanezt a figurát állította elénk — csak ott érett férfiként, Trintignant is játszott mór ilyen figurát, Delon is. De hót az ilyesfajta hősöket kétségkívül az amerikai film futtatta fel: Rambo az amerikai hadsereg ellenében nyeri meg a vietnami háborút. Stallone saját rendőrsége ellenében veri szét, s olvasztja be a gonoszokat. Corneau-nál — s ez kétségkívül igazán franciás, még ha most erőtlenül is — a rendőrséggel szemben is küzdő rendőr figurája, éretlensége, kölyöksége kétségkívül társadalombírálatot is jelent, az amerikaiságot pedig éppen az, hogy ez a társadalombírálat gyenge. Egy amerikai krimi mindent elmondhat az ottani társadalomról, egy francia krimi pedig elmondhatja, a rendező mit gondol saját társadalmáról. S igazából ez izgalmas számomra: az, hogy egy adott társadalomban élő hogyan látja saját társadalmát, s nem az, hogy egy másik társadalmat nekem hogyan kell látni. Az amerikai krimi ebben apoli- tikusan politikus, a francia pedig politikusán apolitikus. Ha ezek kioltják egymást, marad csak az érzéki szerelem. Látványnak az sem utolsó — csak éppen olykor kukkolónak érzi magát a néző. Bodó L. Fejti György előadása a Budapesti Műszaki Egyetemen
