Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)
1988-04-08 / 97. szám
Dunántúli napló 1988. április 8., péntek A HNF és a KISZ vezetőinek találkozója Első alkalommal rendezték meg a Hazafias Népfront és a KISZ. vezetőinek hivatalos találkozóját csütörtökön a HNF Országos Tanácsának székházában. A tárgyaló küldöttségeket Pozsgay Imre. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, illetve Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezette. Közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról) dósa a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről. A két párt vezetői aláhúzták a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének dokumentumaiban foglalt javaslatok fontosságát a béke és az európai együttműködés ügyében. Hangsúlyozták, hogy az európai biztonság megszilárdítását segítené a közép-európai vegyi- és atomfegyvermentes folyosó, a bizalom, a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés övezetének létrehozása, oz atomfegyverekkel nem rendelkező országok együttműködésének kialakítása, valamint a szocialista országok más javaslatainak megvalósítá. sa. A két főtitkár értékelte a helsinki folyamat eredményeit. Kifejezték országaik készségét, hogy továbbra is hozzájáruljanak e folyamat továbbfejlesztéséhez, a jószomszédi viszony, a bizalom, a békés egymás mellett élés és a kölcsönös megértés kialakításához Európában. Támogatásukról biztosították az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok bécsi utótalálkozójának tartalmas, kiegyensúlyozott záródokumentummal történő befejezését, amely hozzájárulna az összeurópai folyamat elmélyítéséhez, politikai, katonai, gazdasági és humanitárius téren egyaránt. Egyetértettek abban, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom a pártok önállósága, a kölcsönös bizalom és a szolidaritás alapján következetesen, elvszerűen fellép a békéért, a függetlenségért, a társadalmi haladásért és a népek barátságáért. A világ baloldali pártjai és mozgalmai képviselőinek moszkvai találkozója jelentős ösztönzést adott az aktív, felelős véleménycserének és új megközelítést jelent a kommunista és munkásmozgalomban. Kádár János és Milos Jakes megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kapcsolatai a marxizmus— leninizmus és az internacionalizmus elvei alapján, az MNK és a CSSZK közötti bar rótsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek megfelelően fejlődnek. A sokrétű, egyre mélyülő együttműködés jól szolgálja a két orszáqban folyó szocialista építést. Rámutattak arra is, hogy a magyar—csehszlovák együttműködésben jelentős tartalékok rejlenek, amelyek kiaknázása érdekében összehangolt és hatékony intézkedésekre van szükség. Hangsúlyozták, hogy a két ország 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési programjának végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani a korszerű együttmőködési formák minél szélesebb körű alkalmazó-, sóra, a két ország közötti munkamegosztás további elmélyítésére. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű a termelési kooperáció és a szakosítás fejlesztése, elsősorban a személygépkocsi-gyártásban, az elektrotechnikai-elektronikai ágazatban, a vegyiparban, valamint más területeken. A tudomány és a technika eredményeinek szélesebb felhasználósával, közös vállalatok alapításával és a gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsolatai bővítésével hatékonyabban kell elősegíteni a termelési együttműködés fejlesztését. A két főtitkár állást foglalt a KGST-együttmüködés továbbfejlesztése mellett, különös tekintettel az objektív gazdasági törvényszerűségek következetes érvényesítésére, a tagállamok sajátosságaira. Szorgalmazták a KGST működési mechanizmusának átalakítását szolgáló gyakorlati lépések meggyorsítását. Az MSZMP főtitkára és a CSKP KB főtitkára megelégedéssel nyugtázta, hogy a magyar—csehszlovák kulturális, tudományos, oktatási és egészségügyi kapcsolatok fejlődése jól szolgálja a két ország népeinek közeledését. Kiemelték a társadalmi és tömegszervezetek együttműködésének, a két baráti ország közötti lakossági kapcsolatok más formái — beleértve a turizmus — fejlesztésének jelentőségét. Hangsúlyozták, nagy jelentőséget tulajdonítanak a Magyar Népköztársaságban és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetének, a sokoldalú fejlődésükhöz szükséges feltételek biztosításának, beleértve az anyanyelvi oktatást és nevelést. Aláhúzták, hogy a nemzetiségi kérdésnek a marxizmus—leninizmus elvei alapján történő kezelése Csehszlovákiában és Magyarországon a két nép közötti barátság erősítésének fontos eleme és ez hozzájárul a szocializmus tekintélyének növeléséhez, az európai együttműködés és bizalom erősítéséhez. A két fél a jövőben is arra törekszik, hogy a nemzetiségek országuk hű állampolgáraiként, a szocializmus talaján, eredményesen segítsék az együttműködést, a jószomszédi viszony fejlesztését. Kádár János és Milos Jakes baráti munkatalálkozója szívélyes, elvtársi légkörben, a megvitatott kérdésekben megnyilvánuló nézetazonosság jegyében zajlott le. A találkozó hozzájárult az MSZMP és c CSKP, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság hagyományos barátságának és együttműködésének további elmélyítéséhez. Milos Jakes a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban teendő baráti látogatásra hívta meg Kádár Jánost, aki a meghívást köszönettel elfogadta. NAGYVILÁGBAN Árafat moszkvai Thatcher munkalátogatása Törökországban Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vb-el- nöke csütörtökön a szovjet kormány meghívására rövid munkalátogatásra Moszkvába érkezett. A szovjet főváros repülőterén Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, valamint más hivatalos személyiségek fogadták a palesztin vezetőt.-o- TOKIÓ: Amennyiben Dél- Korea kéri, az Egyesült Államok kész Japánból csapatokat átküldeni az olimpia idején, a játékok biztonsága érdekében — jelentette ki csütörtökön James Davis altábornagy, a Japánban állomásozó amerikai haderők főparancsnoka. Margaret Thatcher brit kormányfő csütörtökön Ankarában megkezdte tárgyalásait Turgut özal török miniszterelnökkel. Thatcher és özal kétórás megbeszélésén elsősorban az irak—iráni háborúról, Ciprusról és gazdasági kérdésekről volt szó. özal tájékoztatta vendégét nemrégiben folytatott iraki és iráni tárgyalásairól. Törökország mindkét országgal jó kapcsolatokat tart fenn, s igyekszik közvetíteni közöttük a harcok befejezése érdekében. Thatcher pedig a Geor- giosz Vasziliu ciprusi elnökkel folytatott múlt heti megbeszéléseiről számolt be a török kormányfőnek. Lövések a veszteglő gépből A kuvaiti légitársaság repülőgépét Iránba térítő géprablók csütörtökön lövöldözni kezdtek, mert az iráni hatóságok nem voltak hajlandók üzemanyaggal feltölteni a Boeinget. A légikalózok még azt is követelték, hogy távolítsák el a kifutópályáról az indulást akadályozó torlaszokat. Amikor a követelésük teljesítésére szabott határidő lejárt, a géprablók figyelmeztető lövéseket adtak le a Boeingot körülvevő biztonsági erőkre. Sebesülés nem történt. A pilóta a lövöldözés után közölte az irányítótoronnyal, hogy a géprablók megölik, ha nem száll fel a géppel. Ezt követően f eltol tötték c Boeingot üzemanyaggal, de csütörtök estig érkezett hírek szerint a gép nem szállt fel. A Reuter brit hírügynökség értesülése szerint a Hezbollah elnevezésű szélsőséges siita szervezet üzenetet intézett a kuvaiti emírhez. Ebben figyelmeztetik, hogy ha katonai ak ciót indítanak a meshedi repülőtéren veszteglő gép elrablói ellen, a szervezet világszerte nagyszabású támadásokat indít a kuvaiti érdekeltségek ellen.-ó- HELSINKI: 13 ezer katona és kétezernél is több jármű részvételével nagyszabású hadgyakorlat kezdődött csütörtökön Finnország északi részén, a Lappföldön. A „Tuisku '88" elnevezésű egyhetes manőversorozatra - amelyen a finn hadsereg egyharmada vesz részt — 19 ország, köztük a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldte el megfigyelőit.-ó- BAGDAD: Irak kilenc rakétát lőtt ki csütörtökön iráni városokra, köztük Teheránra és Kumra. Teheránban azt közölték, hogy Irán 10 rakétával viszonozta a támadásokat. Nadzsibullah hazautazott Visszatuazott Kabulba cs törtökön Nadzsibullah, az Afganisztáni Köztársaság elnöke, az Afganisztáni Népi Demokratikus Pórt KB főtitkára, aki az üzbéq SZSZK fővárosában Mi hail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával találkozott. Az afgán elnököt a taskenti repülőtéren Eduard Sevardnad ze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Rafik Nyisanov, az üzbég Kommunista Párt KB főtitkára búcsúztatta. A megállapodások aláírása esetén május 15-én megkezdik a szovjet csapatok kivonását Szovjet-afgán közös nyilatkozat A szovjet—afgán kapcsolatok új szakaszát nyitotta meq Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának és Nadzsibullahnak, az Afganisztáni Köztársaság elnökének, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkárának csütörtökön Taskentben megtartott találkozója. A meleg, baráti légkörű találkozó eredményeként közös nyilatkozatot fogadtak el. Ennek szövege: 1988. ápri- is 7-én Taskentben találkozott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Nadzsibullah, az Afganisztáni Köztársaság elnöke, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára. A találkozón részt vett Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Ralik Nyisa- nov, az üzbég Kommunista Párt KB első titkára. Mihail Gorbacsov és Nadzsibullah véleményt cserélt a nemzetközi helyzet központi kérdéseiről és részletesen áttekintette az országaik érdekeit közvetlenül érintő időszerű kérdéseket. Megállapították, hogy az afgán vezetés által következetesen folytatott nemzeti megbékélési politika, a politikai rendezés kérdéseiben elfoglalt konstruktív álláspontja az egyedüli helyes irányvonal, amely megfelel az afgán nép és minden szomszédja, valamint az egész nemzetközi közösség érdekeinek. A felek megerősítették hűségüket ahhoz a régi hagyományhoz, hogy a Szovjetunió és Afganisztán közötti kapcsolatokat az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, a kölcsönös előnyök és a belügyekbe való be nem avatkozás elveire építik. A találkozó eredményeként Mihail Gorbacsov és Nadzsibullah azonos véleményre jutott a következőkben: Először. A Szovjetunió és az Afganisztáni Köztársaság az 1988. február 8-án közzétett nyilatkozatokkal összhangban fognak tevékenykedni. E nyilatkozatok új lendületet adtak a rendkívül bonyolult regionális konfliktus politikai rendezési folyamatának és lehetővé tették, hogy a tárgyalásokat a gyakorlati megoldás síkjára tereljék. Másodszor. Az SZKP KB főtitkára és az Afganisztáni Köztársaság elnöke úgy tartja, hogy a rendezésben érintett összes erők konstruktív együttműködésének eredményeként mostanra felszámolták a megállapodások megkötését gátló utolsó akadályokat és e megállapodások haladéktalan aláírásáért szállnak síkra. Ennek kapcsán mindkét fél nagyra értékeli az ENSZ főtitkárának és személyes képviseÁrverésre kerül 1988. április 13-án délelőtt 10 órakor a Pécsi Megyei Bíróságon, az Erdész-közben levő 250 n.-öl, déli lejtésű, ikerházzal beépíthető lakótelek. Kikiáltási ár: 250 000 Ft. Érdeklődni lehet a 12-866/22-es mellék telefonon. lőjének, Diego Cordoveznek a szerepét. Az Afganisztáni Köztársaság elnöke üdvözli a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak azt a készségét, hogy a Genfben elért megállapodások szavatolóiként lépjenek fel. Harmadszor. A Szovjetunió és Afganisztán megerősíti, hogy az említett megállapodások rövid határidőn belüli aláírása esetén érvényben marad oz Afganisztán és a Szovjetunió között létrejött megegyezés arról, hogy a szovjet csapotokat az említett megállapodásokban foglalt határidőn belül, 1988. május 15-i kezdettel ki fogják vonni. Negyedszer: A nemzeti megbékélési politika lehetővé teszi az Afganisztán körüli helyzet rendezését, a háború és a testvérgyilkosság beszüntetését, a békének az ország egész területén való megteremtését, koalíciós kormány létrehozását az afgán társadalmat képviselő minden erő részvételével, beleértve azokat, akik jelenleg egvmással szemhen állnak. Ötödször. Saját oszáguknak a más államok közötti végérvényes státusát maguk az afgánok foqják meghatározni és senki más. A Szovjetunió megerősíti támogatását Nadzsibullah elnöknek Afganisztánról, mint független, el nem kötelezett, semleges államról tett nyilatkozata iránt. Ezzel kapcsolatban abból indul ki, hogy Afganisztán területét vagy annak bármely részét soha nem foqják olyan célokra felhasználni, amelyek ellenségesek az ország szomszédaival, amelyek iránt Afganisztán továbbra is a jószomszédság és az enyütt- működés politikáját folytatja. Ez egyformán vonatkozik a Szovjetunióra, a Kínai Népköztársaságra, az Indiai Köztársaságra, a Pakisztáni Iszlám Köztársaságra és az Iráni Iszlám Köztársaságra. A szovjet fél támogatja az afganisztáni elnök nyilatkozatát arról, hogy Afaanisztán belső felépítését politikai téren a többpártrendszer, a gazdasáq vonatkozásában a különböző tulajdonformák egyidejű léte fogja megható rozni. Hatodszor. A nemzeti megbékélési politika valóra váltása szempontjából nagy jelentősége von oz ideiglenesen Pokisztón és más országok területén tartózkodó afqán menekültek visszatéréséhez szükséges kielégítő körülmények megteremtésének, annak, hogy ugyanazokat a jogokat biztosítsák számukra, mint oz ország összes állampolgára számára. A Szovjetunió seqít- séaet nyújt Afganisztán kormányának az ilyen .körülmények megteremtéséhez, Hetedszer: A Szovjetunió a hagyományos és történelmi ba- látság kapcsolataira támaszkodva kifejezi készséqét, hogy magas szinten együttműködik Afganisztánnal annak érdekében, hogy az helyreállítsa gazdaságát és elősegíti az Afganisztáni Köztársaság gazdasági és társadalmi fejlődését. Nyolcadszor. A főtitkár és az elnök felhívja a többi államot, hogy seqítsék elő a béke és a nemzeti megbékélés megteremtését Afganisztánban, a genfi megállaoodgsok tiszteletben tartását. Ez jó és reményt keltő példát szolgáltatna a többi regionális konfliktus megoldásához. * Mihail Gorbacsov csütörtökön ebédet adott Nadzsibullah tiszteletére, amely baráti, elvtársi légkörben zajlott le
