Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-08 / 97. szám

1986. április 8., péntek Dunántúli napló 3 adü POLITIKAI FÓRUMA Mi így látjuk Tenniakarásra van szükség Szigetvári tapasztalatok tükrében Országunk elmúlt két és fél éve nem tartozik a szocialista épitőmunkánk legsikeresebb évei közé. A tervciklus elején kitűzött célok többsége hibás helyzetelemzésen alapult, az ország gazdasági teljesítmé­nye romlott, az eladósodás mértéke nőtt, a lakosság je­lentős rétegeinek életszínvona­la erőteljesen visszaesett. De mindezek ellenére ez a kis ország talpon maradt, az em­berek tisztességesen dolgoz­nak, világos, tiszta célokat várnak a vezetéstől, mert ja­vítani akarnak az ország, la­kóhelyük, munkahelyük, csa­ládjuk helyzetén. A mogyar ember munkaszeretete. szor­galma és tehetsége az egyet­len olyan kincsünk — egyéb gazdasági és bő energiafor­rások hiányában — amire építeni lehet a megújulást, a gazdasági kibontakozást. De ezt úgy ahogy ezt ma egyes hírközlő szervekben, vitafóru­mokon, taggyűléseken — és főleg felelős beosztású veze­tők teszik — nem lehet! A gondok és problémák természetesen súlyosak. Eze­ket nem lehet kézlegyintéssel elintézni és ráolvasással sem gyógyítani. Azonban a hely­zet kiúttalanságának vázolása, a jelen olyan feltüntetése, amikor nem lehet semmit ten­ni, hisz nincs pénz, rossz a szabályozás, mindent elvon­nak — már elkeserítő. Ahhoz, hogy az ország lakossága fel tudjon sorakozni a párt és a kormány programja mögé, kikerüljünk a mélypontról, nemcsak a dolgok fonákját, 'hanem a szinét is be kell mutatni. Igenis vannak, akik akarnak, tesznek, keresik a lehetőségeket, nem várják az ölükbe hulló eredményeket. A szigetvári térség elmúlt két és fél éve is ennek meg­felelően ellentmondásos idő­szak volt, A városi párt és ál- ■lami vezetés — sok egyéb mellett — két alapvető célt tűzött ki maga elé: a gaz­dasági eredmények érezhető javítását, hiszen csak ez le­het minden további lépés alapja, valamint Szigetvár városának erőteljes fejleszté­sét. A gozdasági munka megerősítését a termelés két­harmadát kitevő mezőgazda­ságnál kellett kezdeni, külö­nös tekintettel a tartósan alacsony hatékonyságú üze­mekre. Az első év — igaz sú­lyos aszálykárral — nagyon rosszul sikerült. A megye öt veszteséges termelőszövetke­zete közül négy a szigetvári térségben volt. A párt-végrehajtóbizottság együttműködve minden érde­kelt megyei szervvel megala­pozta a kibontakozás szemé­lyi (Dobsza, Szentlörinc) pénzüayi feltételeit (Mozsgó, Szentlászló). A politikai veze­tés feladata csak a folyama­tok megindítása és folyama­tos segítése volt, az eredmé­nyek az üzemekben születtek a helyi párt- és gazdasági ve­zetés irányításával. 1987-ben a mezőgazdasági ágazat 84 százalékkal halad­ta meg az előző évi nyeresé­gét, veszteséges üzem pedig nem volt. Az eredményes, ja­vuló munka tükröződött a dol­gozók jövedelmében is, ami 10,1 százalékkal nőtt. A je­len időszak fő feladata az ipari területen gyengébb eredményeket elérők sokolda­lú segítése, valami hasonló áttörés elérése, mint amilyen a mezőgazdaságban történt. A másik alapvető célunk Szigetvár városát egyszer és mindenkorra átvezetni a „nagyközségi állapotokból a városiba". Ez többek között a következőket jelenti: töltse be a középfokú vonzáskörzeti szerepét, meglévő vagy épü­lő intézmények, üzemek szol­gálják a térség minden lakó­ját, oldjuk meg az eredmé­nyes működéshez szükséges fiatal értelmiségiek letelepí­tését és igen fontos feladat a történelmi óváros és műem­lék védelme, megújítása. Sok volt o kétkedő, bizalmat­lan ember. Ügy gondolták, hogy nem a jelen időszak az. két és fél év amikor a város legnagyobb fejlesztési tervét meg lehet csinálni. Mi megpróbáltuk. Ahogy látszik munkánk ered­ménye, egyre több a támo­gató. Már a fejlesztési prog­ram vitájánál is sok hasznos javaslatot kaptunk. Az igazi népszavazás az ezer Ft-os teho elfogadása volt. Ilyen lakossági hozzáállást csak egy módon, a kitűzött célok végrehajtásával lehet viszo­nozni. Az elmúlt két év és az idei év látványos és kézzel fog­ható eredményeket hozott: elkészült a város büszkesége, a nagyon szép zeneiskola, az általános iskola tornaterme, a Zrínyi téri épületcsoport első része, a Lenin lakótelepi kis ABC, a városi víztisztítómű, aminek eredményeképpen ma az ivóvíz minősége Szigetvá­ron a legjobb, a 24x48 méter alapterületű sportcsarnok alapépülete, a MEFAG új üzeme. 1988-ban átadásra kerülő, mintegy 750 millió Ft értékű létesítmény azt jelenti, hogy a VII. ötéves tervi cél­kitűzések közel 80 százalékát teljesítjük. Még a felsorolás is hosszú, de jólesik leírni, elmondani, mivel gazdagodik a város: év elején átadásra került a belváros új üzletköz­pontjában az ABC-áruház. Bajánál április 1-jén egy Pozsonyból Jugoszlá­via felé tartó jugoszláv uszály nekisodródott a bajai híd egyik pillérének és az erős ütközés következtében kettétört, majd rakományá­val együtt elsüllyedt. Több tucat — egyenként 3—4 ton­nás — acéllemez hullt o hul­lám sírba. A tolóhojók személyzete még időben meg­mentette az uszály alkalma­zottait, de az acélnyersanya­got már nem tudták a felszí­nen tartani. Az uszály ketté- törése szinte pillanatokon be­lül lezajlott. A MÁV Szegedi Igazgatóságának a műszaki szakemberei órákon belül a helyszínre érkeztek és a vizs­gálatot tartó műszakiak meg­állapították, hogy a bajai röviddel ezt követően a „Szi­get" ruházati üzletház. Mind­két létesítmény a mai kor igényeit magas fokon elégíti ki mind megjelenésében, mind áruválasztékában. A ta­vasz folyamán kerül átadásra az új kenyérgyár, ami a tér­ség kenyérellátásához hoz gyökeres javulást, nyáron ke­rül átadásra a 229 ágyas ál­talános kórház és rendelőin­tézet, amely összehasonlítha­tatlanul magasabb szintű el­látást biztosít a térség rászo­rulóinak, mint elődje. Ez év­ben készül el — a következő évek középiskolás tanulói lét­szám növekedésére előre fel­készülve — a nyolc gimnázi­umi tanterem. Teljes gőzzel folytatódik a belvárosi re- kontstrukció, ami magába foglalja az új banképületet, valamint 35 állami bérlakást. Befejezés előtt áll a történel­mi belvárost megkerülő 6-os út építése is. Elkezdődött a vasútállomás épületének re­konstrukciója, valamint az üzemanyagtöltő állomás kor­szerűsítése, felépül a buszpá­lyaudvar várócsarnoka. Közel 30 millió Ft-os koordinált esz­közök bevonásával folyik a crossbar hálózat kiépítése. A mai „pénztelen", „nehéz" időkben szobrot rendeltünk az új kórház elé. a görög parttól számított második hid- pillér nem rongálódott meg, ■a vasútközlekedést nem kell szüneteltetni. Viszont a hajó­közlekedésben korlátozást vezettek be, s ennek értel­mében a hajónyilás alatt egyszerre csak két hajóegy­ség haladhat át, azok is csak erősen összekötözve. így ne­héz, körülményes a bójákkal kijelölt terület megkerülése, ahol a kettétört vízijármű roncsai fekszenek, valamint a szétszóródott, igen súlyos acéllemezek. A MAHART da­rus hajói majd akkor kezdik meg a kiemelést, ha már a Duna vízszintje alacsonyabb lesz, s mérséklődik a víz sod­rása. Mindaddig a hajóköz­lekedési korlátozás érvényben marod. Cs. J. származású szobrászművésztől, Makrisz Agamemnontól, ami el is készült, ősszel kerül fel­állításra. A terveknek megfe­lelően épül a Makovecz Imre tervezte művelődési ház. Hogy vannak gondjaink, sőt hibáink is ez tény. A ta­nács ez évi költségvetéséből 'még hiányzik néhány millió Ft, de majd előteremtjük. Sú­lyos hiányosság, hogy nem tudtuk megoldani az általá­nos iskola fűtését és tudjuk, hogy a belvárost elkerülő út helyett az egész várost elke­rülő kellene, amire viszont most nincs pénz, hogy a sok építés kellemetlenséget is okoz a lakosságnak, de ez örömmé válik a következő években, hogy még sok fel­adat — fürdő korszerűsítése, idegennyelvű oktatás lehető­ségeinek javítása, a sport megreformálása — áll előt­tünk. De ennek ellenére sem értem a csak sírni tudókat, az örökösen magyarózkodó- kat, a „mit, hogy nem lehet megcsinálni" elveket valló­kat. Tisztességes célokért, látható eredményekért meg- nyerhetők az állampolgárok. A fontos, hogy a párt, álla­mi, a társadalmi és tömeg­szervezetek vezetői és tagsá­ga, a vállalatok és szövetke­zetek, intézmények vezetői és dolqozói közösen tevékeny- kedienek a célok megvalósí­tásáért, a közösség szekerét eayütt húzzák, mert így még heqynek felfelé is lehet ha- ladni, pihenni pedig ráérünk, •ha enyhébb lesz az emelke­dő. A mai politikai közhangu­latot sokban javíthatja, ha az emberek érzik, hoqy értük, velük eayütt formáljuk kör­nyezetünket. De sokat - vitatott téma a vezetők megítélése. A városi DÓrtbizottság munkájának is kritikus pontja ez a terület. Eavfelől egy sor jól felké­szült, nagy szakmai ismere­tekkel rendelkező, a köz javá­ért felelősséggel tenni tudó vezető tevékenykedik Sziget­vár városában és a térséq- ben. Ugyanakkor rendre elő­fordulnak súlyos fegyelem, sértések, a hatalommal való visszaélés, de bűncselekmé­nyek is. Az elmúlt két évben közel húsz vezető ellen kellett eljárni és több mint kéthar­maduknál nem volt más meg­oldás, mint a funkcióból való felmentés, fegyelmi elbocsá­tás. Azt hihetnénk, hogy a szigor, a következetes felelős­ségre vonás meghozta ered­ményét, a vezetők tanultak mások kárán. Sajnos nem így történt. A márciusi párt-végre-* hcjtóbizottsági ülésen négy újabb vezető pártfegyelmi ügyét kellett megindítani. Szerepel itt községi tanácsi vezetők esetében jutalmakból visszatartás, volt szövetkezeti elnök bolti lopása, üzemveze­tő családtagjainak szabályta­lan alkalmazása és így to­vább. Az elmúlt két évben sokat edződött testületi tagok is értetlenül álltak a történ­tek előtt. Egyben viszont egyetértett mindenki: a meg­kezdett úton megyünk to­vább. megköveteljük a ren­det, fegyelmet, tisztességes munkát. Ugyanakkor minden jószándékú, eredményesen dolgozó vezető támogatást kap munkájához, megvédjük oz alaptalan rágalmaktól, fő­leg a névtelen levelek mögé bújó gyalázkodóktól. A veze­tői munka elsőszámú mércé­je az eredményesség, a min­den követelményt kielégítő alkalmasság. Reméljük ezt most már egyre többen meg­értik Szigetváron. Gráf József, Szigetvár Városi PB első titkára A közelmúltban adták át a Sziget üzletházat Elsüllyedt egy jugoszláv uszály Bajánál A kiemelést a Duna apadásakor kezdik meg A KISZ Pécs városi küldött- gyűlésének főbb gondolatai Bizonyára több újságolva­sóban is felmerült a kérdés: miért tartanak rendkívüli kül­döttgyűlést a KISZ-esek Pé­csen, mi az oka oz egyhetes tanácskozásnak? A KISZ-ben zajló folyama­tok értéséhez pár évvel ko­rábbról kell indulnunk. Az ifjúsági szövetség legutolsó kongresszusán, 1986-ban a megfogalmazott fő célkitűzés o politikai jelleg erősítése volt. De mit is jelent e szűk szavakkal megfogalmazott törekvés? Az értelmezés ma is zajló vitái közepette abban egyet­értés látszik, hogy a KISZ nem egyszerűen elfogadni és magyarázni látszik, hanem alakítani, saját tagjainak ké­pére formálni akarja környe­zetét. A fiatalok azt mondják: a szocialista társadalom esz­ményei, a kitűzött célok szá­munkra vonzók, tenni érte, mozgósítani a cselekvésre vi­szont csak akkor tudunk, ha ott lehetünk a társadalomirá­nyítás és működtetés vala­mennyi fázisában, a javasla­tok felmerülésétől, a döntő­en kereztül a végrehajtáson ót az ellenőrzésig mindenütt. A KISZ Pécs városi kül­döttgyűlésének politikai alap­állását az elfogadott állás- foglalás bevezetője a követ­kezőképpen fogalmazza meg: „Tenni akarunk országunk sokasodó társadalmi-gazda­sági gondjainak megoldásá­ért, a kibontakozás megvaló­sításáért, a hatékonyan mű­ködő Magyarország megte­remtéséért! Meggyőződésünk szerint je­lenlegi helyzetünket a társa­dalmi folyamatokra való ha­tóképességünk túlértékelése, a gazdaság objektív törvény- szerűségeinek gyakori figyel­men kívül hagyása, az egyéni és csoportos kezdeményezé­sek háttérbe szorítása, a lo­kális autonómiák szűkössége okozta. Üay látjuk, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt és a kormány, valamint a köréjük szerveződő politikai erők felismerték az ország valódi állapotát, kidolgozott é' elfogadott programjuk megalapozott célokat és mű­ködtethető garanciákat te­remt a mai gondok és prob­lémák megoldására. E prog­ram támogatása, az ehhez való csatlakozás nem a jól ismert formulák ismételgeté­sét jelenti. Mi — a KISZ Pécs városi küldöttgyűlés — poli­tikái feladatunkat és felelős­ségünket a bennünket közvet­lenül körülvevő környezet — Pécs városa — és önmagunk alakításában és megváltoz­tatásában látjuk. Saját hely­zetünket is tükröző vélemé­nyünk alapján megfogalma­zott javaslataink, az azok ér­vényesítésére szánt eszközök­kel, tennivalóinkkal a Pécs Városi KISZ-bizottság prog­ramszerű működésének elő­feltételeit jelentik. Ezen állás­foglalás helyi részvételünk politikai platformját képezi." Az állásfoglolás további ré­szei városunk életének egy- egy általunk fontosnak Ítélt szeletével foglalkozik, nem kiszakítva e részeket a be­ágyazó szélesebb társadalmi folyamatokból. Amikor a po­litikai intézményrendszer kor­szerűsítésének igénylésétől hangos az ország, szinte ter­mészetes, hogy a mi szá­munkra is az első kérdéskör a városvezetés, irányítás, in­tézményrendszer volt. Azt ta­pasztaljuk, hogy Pécs város polgárai előtt alig i mertek a rájuk is vonatkozó dönté­sek születésének helyei, mód­jai, a döntésekre ható érde­kek, a döntéshozók személyes véleményei. A szükségesnél és a kívánatosnál több misz­tikum fedi még az egyébként teljesen jogszerűen és korrek­ten intézett káderkérdéseket is. A küldöttayülés címszavait a piaci koordináció elmélyí­tésének, az ár- és bérreform bevezetésének, a redisztribu­ció csökkentésének szüksé­gessége jelentette. Legsürgetőbb feladatnak a későbbi munkanélküliség el­kerülése érdekében a teendő konkrét intézkedések megho­zatalát látjuk. A lakáshelyzet­tel kapcsolatban sokakat ta­lán meglepő megállapítás ol­vasható állásfoglalásunkban: „Megítélésünk szerint a vá­rosban rendelkezésre álló bérlakások mennyisége ele­gendő ahhoz, hogy o szoci­álisan rászorultak első lakás­hoz juttatását biztosítsa." Hogy e lakások ténylegesen elegendők is legyenek, ahhoz persze lakásmobilitás növelé­sére. a tanácsi bérlakásra nem jogosultak építési, la­kásvásárlási kedvének ösztön­zésére van szükség. A sok részletkérdéssel is foglalkozó fejezet a hogyan kérdésre is megpróbál választ adni. Az egészségügy kapcsán a kül­döttek szóltak olyan általá­nosnak tekinthető kérdésről, mint az egészségügyi ellátás ingyenessége és a hálapénz, de javaslatok fogalmazódtok meg pl. a több tízezer em­bert mindennapjaiban érintő kertvárosi szakrendelés felál­lítására vonatkozóan is. A közlekedéssel kapcsolatos ja­vaslatok az éjszakai kereske­delmi szállítások bevezetésé­től az új kertvárosi átjárók helyének kiválasztásáig, meg­építésérek módozatáig széles skálán mozogtak. A küldöttgyűlés javaslatot tett olyan független ellenőrző szerv működtetésére, amely folyamatoson, szúrópróbasze­rűen, valamint bejelentésre, hiteles eszközökkel vizsgálja a közüzemi szolgáltatások minőségét, lakás- és vízhő­fokot, fűtőértéket stb. A közoktatás szekció sze­rint az 1974-es közoktatási fejlesztési program és az 1986-os oktatási törvény vég­rehajtásához szükséges objek.' tív feltételek a mai napig hi­ányoznak, megvalósításukat — többek között — a peda­gógusok egzisztenciális ki­szolgáltatottsága és az isko­lai demokrácia kialakulatlan­sága akadályozza. Ilyen szi­tuációban különösen fontosnak tartjuk a tárgyi és anyagi fejlesztések objektív és nyil­vános elosztási rendszerének bevezetését. Küldöttgyűlésünk szerint társadalmi problé­mánkból való kilábalás az értelmiség szerepének újra­gondolását igényli. A fejlett gazdasággal rendelkező or­szágok választott stratégiája a felsőoktatás és a tudomá­nyos életre fordított állami ki­adásokat a qazdasági stagná­lás időszakában növelni. Szellemi értékeink elveszí­tését a kialakult kontrasze­lekciót csak úgy állíthatjuk meg, ha jelentősen növeljük az e területeken dolgozók bé­rét. Országos kérdések mel­lett persze egy két tucat he­lyi tennivaló is megfogalma­zódott. Közművelődésről szól­va, a témakörnél messzebb­re mutató javaslat szerint tö­rekedni kell arra, hogy a művelődési intézmények a társadalmi szerveződés bázi­saivá váljanak. El kell érni, hogy a spontán módon létre­jött egyesületek, klubok ben­nük otthonra leljenek. Sport­tal kapcsolatosan már a té­makör címének megválasztá­sa — szabadidősport — is jelzi, hogy a KISZ Pécs Vá­rosi Bizottsága a rendszeres, a napi élet részévé váló spor­tolás feltételeinek megterem­tésében látja a különböző sporttal foglalkozó szervek és önmaga feladatát. Természetesen nemcsak mások, hanem a magunk és KISZ-szervezeteink számára is megfogalmaztunk feladatokat. Az igazi munka azonban még csak most kezdődik: vélemé­nyünknek, javaslatainknak ér­vényt kell szereznünk, részt kell vennünk a megvalósítás­ban. Cselik László, a KISZ Pécs Városi Bizottsága első titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents