Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)
1988-04-30 / 119. szám
Megújuló nemzeti egységgel a haladásért! Komló kulturális életében kiemelkedő szerepet játszik a Színház- és Hangversenyterem. Hindenki találhat kedvére való elfoglaltságot H Beömlői életritmus 2000 kiskert a város körűi — igényes előadások a színházteremben — Az idén tető alá kerül az uszoda Minden városnak, minden településnek megvan a maga sajátos életritmusa. Komló például korán ébred. Reggel öt órakor már csúcsforgalom van, sűrűn indulnak és érkeznek a buszok. A tömeget elnyelik a gyárak, p bányák kapui. S ez azt is jelenti, hogy a legtöbb ember kora délutánra mór ismét szabad. A komlóiak büszkék arra, hogy náluk mindenki találhat valamilyen kedvére való, munkaidő utáni elfoglaltságot. A várost teljesen körülveszik a kiskertek. Több mint 2000 parcellán termesztenek zöldséget, gyümölcsöt. — Ez ma a modern ember önmegvalósításának egyik formája - magyarázza dr. Rácz Sándor, a komlói tanács művelődési osztályának vezetője. — Azt mindenki tudja, hogy a szabadban végzett munka kedvező hatással van az egészségre, arról viszont kevesebb szó esik, hogy ez újabb ismeretek szerzésére is ösztönöz. Nagy érdeklődést tapasztalunk például a növénytermesztés, a növényvédelem kérdései iránt. Az ilyen jellegű előadásoknak mindig van hallgatósága, sőt azt is tudjuk, ,hogy a kertészkedők egyre több szakkönyvet vásárolnak. A könyvek szerepe felértékelődött. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének felnőtt- és gyermekkönyvtára, fiókintézményei is vannak Komlón. A hétezres olvasótáborból több mint 5000 helybeli diák és felnőtt. A 160 000 kötet jelentős részéhez az üzemi kölcsönzőhelyeken is hozzájuthatnak.- Változnak a szokások - mondja Mérei József, a könyvtár igazgatója. — Az embereknek manapság kevesebb pénze van újságokra, folyóiratokra, könyvekre, nálunk viszont a legtöbb még mindig megtalálható. Persze, bennünket is szorít a pénztelenség. Az olvasók, a rendszeresen hozzánk; járók száma nő, az összejöveteleit kéthetenként tartó könyv- barátkörnek például már több mint félszáz tagja van. A komlói szakkörök, klubok és tanfolyamok iránt változatlanul nagy az érdeklődés. Igaz, a divatnak, vagy az igényeknek megfelelően, egy-egy kiscsoport megszűnik, vagy éppen újraformálódik. Az úttörőház olyan régi, jól működő szakkörei, mint a fotó, a rézdomborító, jól megférnek az A közelmúltban átadott sza- badidöpark Komló kökönyösi városrészében. újabbakkal, a számítógépes, vagy a balettfoglalkozással. — Művelődési intézményeinkben fiataloknak, időseknek, magányosoknak, vagy egy-egy hobbi kedvelőinek kínálunk szórakozási, művelődési lehetőségeket - sorolja Páll Lajos, a Városi Művelődési Központ igazgatója. — Szerintünk az a gyerek, aki már fiatal korában eljár hozzánk, az később is rendszeres látogatónk lesz. Komlón minden művelődési háznak, klubkönyvtárnak sajátos arculata van. A Zrínyiklubba többségében dolgozó fiatalok és a szakmunkásképző tanulói járnak, de itt működik a német-, az eszperantó, a nyugdijasklub is. Sőt, az épületben van a város egyetlen mozija, amely újabbarr három külön egységet jelent. A nagyteremben játékfilmeket vetítenek, a kamaraterem a kisebb nézettségű daraboké és működik vidéóvetítő is. A Május 1. Művelődési Házban felnőttklub várja a látogatókat szolid büfével és folyóirat-olvasóval. A szomszédos helyiségben található a fonotéka, amelynek népszerű szolgáltatásaiért gyakran állnak sorba az érdeklődők. Az emeleti kiállítási teremben évente 10—15 bemutatót rendeznek. Május második felében például Haui József grafikus munkáit és Kricskovisz Zsuzsanna papírfiguráit mutatják be. Az egykori mozitermet jelenleg a helyi OTP bérli, ám a tervek szerint, ha visz- szakapják, sportolásra, zenéstáncos összejövetelek rendezésére teszik alkalmassá. Mánián, Mecsekfalun, Me- csekjánosibon, Kökönyösben, Gesztenyésben klubkönyvtár működik. Az utóbbi években felépült színházteremben és a sportcsarnokban rendszeresen tartanak előadásokat, könnyűzenei programokat. A színházterem májusi vendége például az Állami Népi Együttes, a Kaposvári Csiky Gergely Színház és a Népszínház társulata.- Ha nincsenek is folyton nagy események, valami azért mindig van - állítja dr. Rácz Sándor. - Igaz, a reklám, a propaganda lehetne jobb is. Főleg a komolyzenei és a színházi előadások érdemelnének nagyobb hírverést. A könnyűműfaj enélkül is boldogul, egy Hofi-estre például tódul a közönség. Van persze látogatója a diszkóknak is. Az úttörőházon kívül az üzemi klubok, sőt a Zrínyi is rendez ilyesmit. Az utóbbi érdekessége, hogy ez kifejezetten a fiatalok vállalkozása, a bevételből mennek nyáron kirándulni. Az új ötletek, kezdeményezések egyébként másutt is termékeny talajra találtak. A színházteremben például kis bolt működik, a szakkörök „termékeit" árusítják. A munkoidő utáni szabadidő eltöltését szolgálja a nagy gonddal kialakított cserma- aljai és kökönyösi park, melyek egyaránt alkalmasak pihenésre, sportolásra. De szerepel a tervek között egy halastó és egy uszoda létesítése is. Az utóbbi előkészületei már megkezdődtek, elvégezték a talajmechanikai vizsgálatokat. Május végéig elkészül a próbacölöpözés, utána pedig valószínűleg kezdődhet a földmunka is. Az uszodát a már meglévő sportcsarnokkal folyosó köti össze. Az öltözők, az irodák, a kiszolgáló létesítmények egy része közös lesz. A gépház, a vizvisszaforgató és a 25X11 méteres, versenyzésre is alkalmas medence viszont valószínűleg még idén tető alá kerül. A város lakóinak egyhar- mada, közel 10 000 ember használja majd a felépült új létesítményt. F. D. A térség lakosságát Is szolgálják Kenyérgyár és mentesítő útszakasz Szigetváron Két jelentős beruházás befejezését hozta ez a tavasz Szigetvárnak. Elkészült a 6-os főút óvárost kikerülő szakasza, és járatják már a gépeket az új kenyérgyárban. Mindkét létesítmény kiemelt fejlesztésként szerepelt a VII. ötéves tervidőszak városi feladatai között és mindkettő nagyon gyorsan elkészült. További közös jellemzőjük, hogy nemcsak a város, hanem a térség lakosságát is szolgálják. Építésük költsége több, mint 120 millió forint. * Ezen a május 1-jén mór nem szakítja meg az ünnepi felvonulás a 6-os főút forgalmát Szigetváron. Ezután nem kell Pécs vagy Barcs irányából érkezve órákon át várakozni a továbbhaladásra akkor sem, ha netán pont a Zrínyi téren történik olyasmi, ami miatt le kell állítani a forgalmat. Volt rá példa éppen elég. A történelmi belvároson átvezető főúton — 1984- es adatok szerint — naponta 13 000 gépjármű haladt át és az útmenti - helyenként csak 80 centiméter széles — járdán — 6-8000 gyalogos araszolt. A kamionok, mezőgazdasági munkagépek, teherautók átmenő forgalma nemcsak a belvárosi közlekedést tette lehetetlenné, hanem a műemlékeket is veszélyeztette. Több évtizedes óhaja teljesült azzal a szigetváriaknak, hogy a belváros végre mentesül a teherforgalomtól. Az új útszakasz egyben része a belváros rekonstrukciójának. Igaz, az óhaj nem úgy valósult meg, ahogy szerették volna. Ügy vannak vele a szigetváriak, mint azok a fiatalok, akik lakást vesznek. Hiába tudják, hogy mekkora és milyen kellene ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra letudják ezt a gondot, ha a pénz, csak garzonra, vagy másfél- szöbásra futja. Pénz hiányában nem épülhetett meg a várost északi irányban kikerülő, 3,5 kilométer hosszú út. |A most elkészült, 600 méternyi szakasz délről, félkörívben kerüli meg a belvárost. Láng Jánossal, a városi tanács főmunkatársával Pécs felől érkezve járjuk be az új útvonalat. A József Attila utcában, a bíróság és a posta épületét elhagyva, balra, a Kossuth tér irányába térünk le a 6-os főútról és az Ist- vánffy Miklós utcán jutunk le a vasútállomásig. Itt kezdődik az újonnan épített szakasz, amely mellett az elmúlt héten már javában parkosítottak, s amelyen végighaladva, az Almás-patak régi, már felújításra érett hídja mellett jutunk vissza a 6-os főútra. Az új szakasz építésével párhuzamosan — további 600 méter hosszúságban — megerősítették a Sánc utca, az Ist- vánffy utca, a Kossuth és a Felszabadulás tér burkolatát, mivel ezekben az utcákban a megváltozott forgalmi rendA 6-os út kikerülő szakasza tehermentesíteni fogja Szigetvár belváros forgalmát. del megnő a forgalom. A DÉDASZ megépítette az új szakasz közvilágítását, a Déldunántúli VÍZIG pedig az épi. tési helyzetet célszerűen kihasználva, korrigálta és kitisztította az Almásjpatak medrét és füvesítette ezt a partszakaszt. A csaknem 35 millió forintos beruházás költségét a Közlekedési Minisztérium és a Közúti Igazgatóság, illetve a városi tanács állta. A kivitelező, a Közúti Építő Vállalat valóban gyorsan dolgozott, ám sok kritika érte a lakosság részéről amiatt, ahogy az érintett utcákat - a téli ideiglenes forgalom biztosítása érdekében - többször is felvágta. A mentesítő út elkészültével megváltozott a belváros forgalmi rendje. Tehergépjárművel Pécs felől csak a Kossuth térig lehet közlekedni a 6-os főúton, Barcs felől érkezve pedig az Almás-patak hídja előtt kell jobbra elkanyarodni. A Felszabadulás teret és a Sánc utcát egyirányúsították. A belvárosi üzleteket célforgalommal mindkét irányból meg lehet közelíteni, * Fedett áthojtó rampa, automatizált lisztmozgató rendszer, „szakajtók" helyett konténeres kelesztés és nem gyárra, sokkal inkább egy túlméretezett családi házra emlékeztető épület. Ezt a négy különlegességet lehet egy csokorba szedni a szigetvári új kenyérgyárról, amely egyben egy hosz- szú távú megyei sütőipari program első részének befejezését is jelenti. Elkészültével mindegyik városunkban, korszerű gyárban, üzemben sütik a kenyeret, péksüteményt. Az épület körül már kibújt a fű, apró virágok nyílnak, helyükre kerültek a díszcserjék, de az elmúlt napokban idebent még tartott a munka. Aztán begyújtották az első kemencét és a langyosodó levegőjű üzemrészben műszakiak Szigetvár új ipari létesítménye, a Kenyérgyár és termelésiek köré gyűltek. Talán ez volt a legszebb pillanata az 1986 őszén kezdett munkának. Bár az nem csoda, hogy egy próbaüzem előtt álló kenyérgyárban nem lehet lisztet látni, valószínű, hogy akkor sem sokat láttam volna, ha már nagyüzem van. A háromféle liszt ugyanis az udvaron lévő, egyenként 50 tonnás silókból lisztfúvó csőrendszeren jut az épületen belüli, 7 tonnás fogadó tartályokba, onnét pedig a napi feldolgozó tartályokba. A további útját a Sütőipari Kutató Intézetben kidolgozott, mágneskártya vezérléssel működő adaaolóblokk szabályozza, amelyet a programozóasztalról irányítanak. Ez határozza meg, és adagolja, az egységnyi liszthez kellő só és viz mennyiségét is. A kétvona- las üzemcsarnok dagasztócsészéiben 2 perc alatt 80 kilogramm tésztát lehet dagasztani. Az adagokra osztott tészta a köztes pihentető szitáiból a hosszformázó gépbe, majd a kelesztő konténerekbe kerül. Ezek a kelesztő konténerek újdonságok, a „szakajtókat” váltották fel. Mivel ezekben nem kell lisztezni a tésztát, a szakemberek azt remélik, hogy fényesebb héjú lesz a kenyér. A kelesztő- konténerekből már a 38 négy- zetmétér sütőfelületű kemencébe rakják a tésztát, amelyben óránként 700 kilogramm kenyeret tudnak sütni. Szigetvár és térségének 90-100 mázsa a napi kenyérigénye. Két műszakban dolgozva nem lehet gond ezt az igényt teljesíteni, hiszen a gyár teljes kenyérkapacitása 220 mázsa 16 óra alatt. A süteményvonal csak egy, legfeljebb másfél műszakban dolgozik és ha szükséges, ezen is kenyeret lehet futtatni. Fényes, ropogós héjú, de lágy belsejű görbe kiflit, összesen negyven féle péksüteményt és hat féle — fehér, alföldi, házias, kukoricapelyhes, rózsás búzatöretes, azaz diabetikus — kenyeret ígér ebből a gyárból Mojzes János, a megyei sütőipari vállalat termelésvezetője és Rajczi György, szigetvári üzemvezető. A térségbe is szállítanak, így Sellye környékére is, bár Sely- lyén van üzemük. Az az elképzelésük,. hogy versenyeztetni fogják a helyi és a szigetivári gyár termékeit. A 87 millió forintos beruházáshoz -.amelyet a megyei tanács és a városi tanács támogatásával, építtetett a Barcsi Éoítőipari Szövetkezeti Közös Vállalattal a megyei sütőipar —, egy bolt is tartozik. Ebben az üzletben május 15- től lehet friss sütőipari termékeket vásárolni. Az addig visz- szalévő napokban még kipróbálnak minden gépet a város nyugati kapujában épült gyárban, aztán május 5-től kezdődik a próbaüzem . . . Török Éva
