Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-17 / 106. szám

A somogyi falvakban falugyűléseken döntenek Vízlépcső a Dráván Megelőzik a környezeti ártalmakat Djurdjevácnál, a Drava mel­lett a jugoszláv vízügyi szer­vek vízlépcső építését terve­zik. A jugoszláv fél már idén szeretné megkezdeni a kivite­lezést. A 700 kilométer hosszú folyón Ausztriában kilenc, míg Jugoszláviában tíz vízi erőmű működik már. Jugoszláv szaka­szon jelenleg készül a dubra- vai vízlépcső idei átadással. Ezeknek a létesítményeknek nemcsak az a jelentősége, hogy villamos energiát ter­melnek, hanem a folyó „éle­tét”, vagyis mozgását is szabá­lyozzák, így például elkerülhe- tőbbek az árvizek, könnyebb a vízkivétel, megvalósulhat a ha­józás. A Dráva egyébként ma is zabolátlan folyó, erős sod­rású, medrét változtató, kiszá­míthatatlan. Nem véletlen, hogy szükség van a további megzabolázására. A jugoszlá- vok ezt Djurdjevácig szinte meg is tették. Most a magyar -jugoszláv közös folyószakasz, ami majdnem 240 kilométer hosszú, kordába fogása követ­kezik, ha megszületik az ál­lamközi egyezmény és együtt lesz magyar részről csaknem kétmilliárd forint, ami egyéb­ként a beruházási költség alig 11—12 százalékát teszi ki. Szá­munkra ez is óriási tőke, ne­hezen előteremthető, de a ju goszláv beruházók már ugrás­ra készen és idén kezdenék a kivitelezést. Sorolhatnánk a minket érin­tő előnyöket is, hisz például Somogy és Zala megye déli részének villamosenergia-ellá- tósa jelentősen javulna 1993- tól. A magyar társberuházók nemcsak gazdasági okok miatt óvatosak, de előre is gondol­kodnak, nem szeretnék, hogy­ha környezeti ártalmak lépné­nek fel. A jugoszláv partnerek is ugyanígy vélekednek, nem véletlen, hogy komplex környe­zeti közös hatástanulmányon Már fogadják a vendégeket A vázlatos térképrajzon is jól látható, hogy a tervezett 21,5 négyzetkilométeres víztározó legnagyobb része jugoszláv terü­leten helyezkedik el is dolgoznak. A djurdjeváci kö­zös beruházás már legalább húsz éve téma. Nem akarják, hogy az állat- és növényvilá­got károk érjék, hogy értékes földterületek kerüljenek víz aló. A hazai folyóoldalunkon mi egy tározótöltést és egy szi­várgócsatornát alakítunk ki majd, elsősorban holtágakkal, kavicsbányagödrökkel, ártéri erdőkkel teli részeken. Nálunk mindössze 413 hektár területet kell kisajátítani, elsősorban ré­tet, legelőt, mocsarat, kevés szántót és még kevesebb bel­területet. A talajvizszintet sza­bályozni fogják és a belvize­ket is el tudják vezetni. A Környezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztérium, valamint a helyi tanácsok a beruházás megkezdése előtt kikérik a he­lyi, főként a somogyi lakosság véleményét, összegyűjtik javas­lataikat, észrevételeiket. Ezért április 18-tól falugyűléseket tartanak több településen. 18- án Gyékényesen, 19-én Zá­kányban, 20-án Örtiloson, 21- én pedig Csurgón, ami egy­ben az utóbbi helyen rétegta­lálkozó is lesz. Este 7 órakor kezdődnek a vitafórumok. Az említett minisztérium tájékoz­tató füzetet adott ki és meg­küldte az érintett települések­nek. Ily módon is előkészítik a beruházás „beindításához" szükséges államközi egyez­ményt. Cs. J. Faipari technikusképzés Baján Már 1980-ban komoly igény mutatkozott Baján és a szomszédos megyékben működő faipari vállalatok­nál az erősen fogyatkozó középkáderek utánpótlásá­nak megoldására. Bár a 609. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézetben, továbbá a Bácska Bútorgyár, a Bajai Lakberen­dező és Vas Ipari Szövetkezet és a Bajai Épületasztalosipari és Faipari Vállalat tanműhe­lyeiben megindult a faipari szakmunkásképzés, de ez mind kevésnek bizonyult a szakem­berhiány pótlására. Ezért 1984-ben az érdekeltek szoros együttműködésével meg­nyílt egy négyéves levelező­tagozatos faipari szakközép- iskola 40 fős létszámmal, ahol ma 20 főre lemorzsolód­va a 3. osztályt végzik. Közben folytak a tárgyalá­sok az illetékes tanácsi, tan­ügyi, a HOME ART Közös Vállalat (10 faipari céggel exporttermékek értékesíté­sére alakult közös vállalat neve), valamint Bács-Kiskun, Baranya és Tolna megye fa­ipari üzemeivel egy közös anyagi támogatással léte­sítendő 5 éves, nappali ta­gozatos faipari technikuso­kat képző intézetről, melyben a tanulók érettségivel befe­jezett négy év múltán, az utolsó évben letett technikusi minősítő vizsga után válnak igazán faipari technikusokká, középvezetőkké, gyártásirá­nyítókká stb. Erre tett pontot az az ipa­ri miniszteri leirat, amely 1988. szeptember 1-jei hatály- lyal engedélyezi a 609. sz. Ipari Szakmunkásképző Inté­zet mellett a Faipari Techni­kusképző Intézet működését. A HOME ART Közös Válla­lat, valamint a többi elköte­lezett faipari üzemek együt­tesen biztosítják a Baja Vá­rosi Tanács fenntartásában álló és a szakmunkásképző irányításával működő iskola személyi, tárgyi és anyagi feltételeit. Az iskolában egyetemi vég­zettségű tanárok tartják az elméleti oktatásokat, míg a gyakorlati foglalkozásokat a Bácska Bútorgyár korszerűen felszerelt tanműhelyében a szakma magas képesítésű szakemberei vezetik. A vidékről jelentkezők kol­légiumi elhelyezéséről a szak­munkásképző gondoskodik —, amennyiben igénylik. Csehók Gyula Kinyitottak a kempingek Kinyitottak a kempingek le­galább is Baranyában és Tol­na megyében, ugyan!: a Sió­foki Siótourtól kapott infor­máció szerint a Balaton men­ti kempingek csak május 13- tól nyitják kapuikat, s a meleg vizes igali is csak május 6-tól fogad vendégeket. So­mogybán csupán a barcsi Határ kemping és a balaton- bélatelepi nyitott meg április 15-én. A Tolna Tourist r.em ilyen óvatos, az összes jelentősebb kempinget megnyitották 15-én. tehát már két napja ismét fo­gadnak vendégeket a Sió- Kemping jurtái (Budapest fe­lé menet a szekszárdi útelá­gazás mellett láthatóak ezek a tetszetős épületek). A Dom­bóvár melletti Gunaras kem­is turista vonzerőt jelentenek? Az elmúlt évben ugyanis itt egymás után többször fogtak ki hatalmas méretű kapitális harcsákat a Duna holtágából. Érthető hát a horgász-szenve­délynek hódolók megélénkült érdeklődése e szép üdülőhely iránt. Kevesen ismerik azonban a dunaföldvári híd melletti kem­pinget, s még kevesebben tudják, hogy ennek közvetlen szomszédságában meleg vizes fürdő van. Gyógyfürdővé mi­nősítése most van folyamat­ban. Érdekes módon holland turisták felfedezték, az elmúlt évben igen sokan érkeztek ide ebből az országból. A pécsi Mandulás kemping vezetője szerint csak rövid ideig szórakoztató olvasmány Nyitásra készülődnek a pécsi Mandulás kempingben Fotó: Proksza László pingje is megnyílt. Itt a lakó­kocsis és sátras helyek mel­lett nyaralóházak várják a gyógyvizet kedvelő üdülőket, Érdekes módon igen jelentős a nyugati országokból a fürdő iránti érdeklődés. A Hotel Gunarast például már a hús­véti napokban megszállta egy nyugatnémet turistacsoport. Ennek a kis hatvan férőhe­lyes szállodának ez az utolsó üdülési szezonja, ugyanis októbertől az idegenforgalmi hivatal átadja a dombóvári kórház részére, annak egyik gyógyító — rehabilitációs osz­tálya lesz. A legnépszerűbb turistahely Tolnában Fadd-Dombori. Ta­valy a szálloda és a kemping portára is gyakran kellett ki­tenni a telt-ház táblát. Re­ménykednek az üzemeltetők, idén is így lesz, legalábbis a szálláshelyek megújulva, meg­szépülve várják a betérőket. S ki gondolná, hogy a harcsák mindaz, amit egy szezon alatt az itt megforduló fiatalok a faházak falára firkálnak. Utá­na csak a bosszúság marad, amikor a sűrűn egymás hegyé­re irt „üzeneteket” el kell tá­volítani. Bár az idő nem ked­vez a kempingeknek, a pécsi már a nyitás pillanatától 70 százalékos telítettséggel di­csekedhet. A szálló kivételé­vel az összes faház megtelt kiránduló fiatalokkal. Orfű is kinyitott április 15- én. Ebben a népszerű kem­pingben még az elmúlt év­ben átadtak egy új napele­mes fürdőépületet, ez 1200 főre növelte a befogadó ké­pességet. Az elmúlt évben csúcsidőben gondok voltak a vízellátással. Ennek javításá­ra 100 köbméteres víztározót építettek, ami a nyitásra el is készült, az elkövetkező na­pokban helyezik üzembe. S. Zs. Kísérletek az éjszakai látásról es láthatóságról Repült a próbababa Hazánkban évente kétezer fölé rúg a halálos balesettel végződő közúti gázolások szá­ma. Az esetek 54 százaléka nappal történik, míg a fenn­maradó 46 százalék az est!, illetve az éjszakai órák ese­ménye. Összehasonlítva a két számadatot csalóka eredményt kapunk, mert csak ha figye­lembe vesszük az esti órák sokkal gyérebb forgalmát, ak- ker jövünk rá, hogy mennyire magas a sötétben bekövetke­ző balesetek száma. Ezek oko­zói között az első helye.i a sötétedéssel romló látási vi­szonyok állnak. Az autóvezetők között ki ne találkozott volna eddig kivilágításán gyalogos­sal, kerékpárossal. Az éjszakai balesetek csök­kentése érdekében Magyaro'­szágon és külföldön is számos kísérletet folytattak. Ezek több­sége statikus mérésekre tá­maszkodik, eddig csak keve­sen vállalkoztak dinamikus kí­sérletek lefolytatására. Ezé;t is figyelemre méltó, amire a fi­atal budapesti autógépész- mérnök, Sárközi Péter vállal­kozott, hiszen ő a kísérletezés utóbbi formáját választotta. — A mérést és eredményeit az akkor még készülő diploma- munkámhoz szerettem volna felhasználni. A kísérlet helyszí­ne az M5 autópálya budapes­ti bevezető szakasza volt. Bó­jákkal jelöltük a kérdéses út­vonalat, amin a sötét ruhába öltöztetett próbabábu észlelé­sét vizsgáltuk normál körül­mények között és szembejövő zavaró jármű esetében. Az autók mozgását magnetofon­nal és kézi adóvevőkkel han­goltuk össze. A mintegy 150 vizsgálat, amelyeknek végre­hajtásában cíaknem 20 egye­temista társam segített, meg­lepő eredményeket hozott. Sötét ruházatú gyalogos tom­pított fénynél történő eszlolése esetén 65 km/h az a sebes­ség, amelyikről még meg le­het állni, de szembejövő jár­mű esetében ez már 47 km/h­ra csökken — mesélt a kísér­letekről Sárközi Péter. Az adatok, még ha nem is tökéletesen pontosak, akkor is roppant tanulságosak lehet­nek a vezetők számára. A kí­sérletben részt vevők számítot­tak a különben váratlanul fel­bukkanó akadályra, mégis nemegyszer fordult elő, hogy repült a próbababa. Érdekes eredményt hozott a bábuk színével kapcsolatos vizsgálat is. A világos ruhá­zatot már 65, míg a sötétet csak 45 méterről észlelték a vezetők, zavaró jármű eseté­ben azonban mindkét esetben 20 méterrel csökken az észle­lési távolság.- A kísérleteket valamennyi esetben tompított fénynél haj­tottuk végre. A mért adatok mindenképpen arra figyelmez­tetnek bennünket, hogy éjsza­kai vezetésnél nagyon körül­tekintően válasszuk meg a se­bességünket. A gyalogosok pedig legalább egy-egy vilá­gos ruhadarabbal tegyék köny- nyebbé észlelésüket. így érvé­nyesülne az aranyszabály: látni és látszani - összegezte a mérések tanulságát Sárközi Péter. K. E. Akik munkaidőben „lógnak" Felújítják a siófoki víztornyot Tavaly nyáron mi is többször hírt adtunk az évtizedek óta Siófok város­jelképének számító Sza­badság téri víztorony sa­nyarú helyzetéről. Az épü­let elhanyagolt, már-már romos állapota nemcsak a helyi Városszépítő Egye­sület tagjait aggasztotta: a kezelő intézmény, a Du­nántúli Regionális Vízmű szakemberei, szintén tisz­tában voltak értékével, je­lentőségével. Gergye Fe­renc üzemigazgatótól meg­tudtuk, hogy 1982 óta nem használják már víztározó­ként az épületet, azóta komolyabb felújításra nem került sor. Mivel a város­képhez szervesen hozzátar­tozik, lebontásáról szó sem lehetett, vállalni kel­lett a mostani műszaki fel­újítás költségeit — egy esetleges hasznosítás re­ményében. Fintos Cecilia, a DRV munkatársa szerint, a felújítás a szezonig be­fejeződik: a károsodott szerkezeti részek, a beton­felület javítása már fo­lyik, ezt követően újra­vakolják az épületet, ez­zel látványos, szép külsőt adnak neki. A munkálatok mintegy 2 millió forintba kerülnek, kivitelezőjük a Csepel SC szolgáltató ágazata. A sportolók áll­ványzat nélkül, kötéltechni­kával, ég és föld között lebegve végzik a nem ép­pen könnyű munkát. Ha az időjárás nem szól közbe — esőben ugyanis nem lehet a betonozási munkákat folytatni —, jú­nius közepére befejeződik a városjelkép külső meg­újulása. Belső szerkezeti változtatásokat egyelőre nem terveznek: még nincs döntés arról, milyen intéz­mény — kiállítás, múzeum, presszó -, kapja majd meg hasznosításra az épületet. Az azonban bi­zonyosnak tűnik, hogy az üzemeltető cégtábláján kí­vül más reklámfelirat nem kerül majd fel az újjáva- rászolt víztorony falaira. Verebics János

Next

/
Thumbnails
Contents