Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)
1988-04-17 / 106. szám
SIKER ff! JBt Egy film - kilenc díj „Az utolsó császár” Magyarországra is eljön A kínaiak kissé gyanúsak; ők már Hollywood előtt tudtak valamit! Igaz, Hollywood messze van Pekingtól, akár a földgolyó egyik, akár a másik felét kívánnánk megkerülni odafelé. De Bertolucci kínai tárgyú filmjének sikere — már a döntés előtt —, csillagmagasra futott fel. A siker és a kínai hivatalos szervek döntése között összefüggés látszik: a Kínai Nép- köztársaság televíziója fennállása óta először adott helyszíni közvetítést Hollywoodból. Ezzel a hatvan- ötödik ország lett, ahonnét tévékamerákat küldtek a filmvárosba, s a kínai bejelentkezés előtt is világszerte egymilliárdra becsült tévénézők számát egyelőre pon- tosíthatatlan százmilliókkal növelték. Bernardo Bertolucci, az alig negyvennyolc esztendős egykori pármai fiú, akinek édesapja író volt, nyilván rossz előjelnek vehette, hogy az idei Oscar-díj ünnepséget az amerikai írók majdnem meghiúsították. A toll művészei ugyanis sztrájkot hirdettek a világ valamennyi tévéállomásának mindenfajta ceremóniája ellen; távol- maradásukkal tiltakoztak és olvasóikat a tévékészülékek gombjának lecsavarására szólították fel. Az ugyanis a bajuk, hogy a tévéjátékok irodalmi alapmüvéért, avagy az egyenesen forgató- könyvnek írott munkáért, aránylag igen kevés szerzői jogdíjat kapnak. így aztán rendkívül ideges körülmények között látott munkához ifjú Samuel Goldwyn, a patinás Metro- Goldwyn-Mayer filmgyár alapítójának leszármazottja, aki Meseopera Nagyatádon Bernardo Bertolucci nyerte el a legjobb filmrendezésért járó Oscar-dijat április 10-én Los Angelesben. MTI-telefotó a díjátadási ünnepséget rendezte. „Egyetlen szervezési baki megindíthatja a gúny áradatát, az pedig katasztrófát jelentene!” - nyilatkozta még hétfőn este. Biztos, ami biztos, a nézők mellé hatalmas, összesen nyolcszáz főnyi rendőrsereget mozgósított, titkosszogálati embereket kevert a széksorokba és a sorok szélére, illetve egyenruhás rendőröket vezé- nyeltetett az épület környékére, bejárataihoz. A többit tudjuk: az estélyi ruhák csillogtak, a frakkok felett a fehér mellények pedig úgy világítottak, mint jobb pingvinek hasán a fehér toll, szóval az ünnepség lezajlott. Úgy látszik, a közönség lélegzetét általában nem érző filmalkotók néha megirigv- lik a színházi művészeket, és ilyenkor ők is élvezik a közvetlen tapsot, a nézőtömeg felől rájuk áramló közvetlen figyelmet. Egy film - „Az utolsó császár” —, és kilenc Oscar- díj! Idehaza pedig, a hollywoodi hírek után, a magyar mozinéző ilyenkor egyre gondol: mikor láthatja? A világ legtermészetesebb mozinézői igényét tudakolva tárgyaltunk a filmátvételi szakemberekkel. Jó hír: már januárban Párizsban megegyeztek, hogy átveszik ezt a filmet. Az ára? — Még nem tudni, de valahol 30 000 dollár körül lesz. Kilenc Oscar-dijat nyert filmért nem sok, az állam valutahelyzetét tekintve persze mégsem kevés. Földessy Dénes Ki ne ismerné Móra Ferenc meséjét, a hidegszívű didergő királyról,' akinek gonoszságát, szomorú magányát egy kedves kislány gyermeki szeretete oszlatja el? Szőnyi Erzsébet zeneszerző meseoperát alkotott a történetből, amelyet most áprilisban, egyedülálló vállalkozásként, egy iskolai kórus mutat be. A Nagyatádi I. számú Általános Iskola két tanára, dr. Vargáné lag Ágota és Pauker föltárt elhatározták, hogy az iskola egyesített kórusával — 120 gyerekkel —, előadják az amatőrök által még be nem mutatott, zeneileg is rendkívül magas színvonalú művet a dél-somogyi dalostalálkozón. A dalostalálkozót tavaly kezdeményezték a barcsiak és a három város — Barcs, Csurgó, Nagyatád — hét kő; rusa az idén is találkozik egymással. Nagyatádon a „Gábor Andor” Művelődési Központban gyűlnek össze a kórusok és a zenekedvelő hallgatóság, április 21 —24-ig. A nagyatádi 1. sz. iskola a Didergő királlyal szerepel 21-én és 24-én.- Amikor belefogtunk ebbe a több hónapnyi felkészülést igénylő munkába, a gyerekek csakis egy didergő királyt tudtak elképzelni, az ifjúsági koncertekről jól ismert Marczis Demetert. Fogalmaztunk egy felkérő levelet, mind a 120 gyerek aláírta. Nagy örömünkre „Döme bácsi" elvállalta, ráadásul semmilyen, gázsit, fellépti díjat nem fogadott el — mondja Zag Ágota. — Legalább tizenöt éve foglalkozom az ifjúság színpadról való nevelésével. A gyermekkori zenei, színházi élmény a felnőttkorra is kihat, ettől is függ, igényli-e majd a zenét, a színházat felnőttként. Szeretek lelkes gyerekekkel és nem. kevésbé ügyszerető, hozzáértő tanárokkal dolgozni. Nagyatádon Zag Ágota és Pauker Zoltán vállalkozott a meseopera betanítására, megrendezésére, vezénylésére, zongorán a nagyatádi zeneiskola igazgatója. Kenedy Tibor játszik, és még néhány pedagógus segített a betanításnál, a koreográfia és a díszletek megalkotásánál. A gyerekek élvezettel bírják a hosszú, - nehéz próbákat, friss ötleteket adnak a színpadi jelenetekhez — meséli Pécsett Marczis Demeter, aki a meseopera kedvéért most már nemcsak Budapest és Pécs, hanem Nagyatád között ingázik. A dalostalálkozó hírére megmozdult az egész város. A nagyatádi szülők elvállalták, hogy a Csurgóról és Barcsról érkező gyerekeket vendégül látják három napig. A városi tanács, a zeneiskola, a művelődési központ, a Danuvia gyár, a konzervgyár és a nagyatádi KTSZ női szabó részlege is támogatja a rendezvényt, anyagilag vagy társadalmi munkával segíti a megvalósítását. Barlahidai A. A nagyatádi gyerekek és Marczis Demeter az egyik próbán. Panoráma Új Ziegfeld-girl Hedy Lamarr játszotta az 1941-ben készült Ziegfeld-girl című amerikai film főszerepét. A filmet most egy amerikai tévé számára újrarendezik. Képünkön: Helen Howard, az új Ziegfeld-girl. Tüntetés a televízió ellen Hamburgban kisebb tüntetés zajlott le a múlt héten: szülők százai követelték, hogy a tévéállomások műsoraiból iktassák ki a kegyetlen jeleneteket, mert a gyerekeket nem lehet teljesen kizárni az ilyen műsorok nézői közül. Somogyvári ásatás Új szelek a Kupa-hegyen Kiegyezés a régész és az OMF között Romkertavatás 1991-ben „Képzeljük magunk elé a somogyi apátság kéttornyos, méltóságteljes épülettömbjét, melyhez az északi oldalon szorosan hozzáépült a kolostor. A Szent Benedek-rendi kolostorok meghatározott alapfajz szerint épültek szinte egész Európában. Minden kolostor középrészén helyezkedett el a négyzetes belsőudvar, melyet körülfogott a kerengőfolyosó. A kerengő tulajdonképpen az udvar felőli oldalon nyitott közlekedő. A tartóoszlopokat csaknem kivétel nélkül mindenütt igen nagy gonddal és művészettel díszítették. A somogyvári oszlopfők és--faIdíszít- mények arról árulkodnak, hogy a királyi építőműhely magyar munkásait kezdetben bizánci műveltségű itáliai, később délfranciaországi (provencei) mesterek irányították.” így ír a somogyvári Szent Egyed bazilikáról -és kolostoráról dr. Bakay Kornél A magyar államalapítás című könyvé||£^ Radio mellett... Kérdőjelek... Bizony van gond. A „Napközben" műsor vezetője és riportertársai is megpróbálnak állást foglalni — mert az újságírónak illő állást foglalnia, még ha jóhiszeműen esetleg téved is — ám a téma bonyolult és gyakran érthetetlen: a láthatatlan jövedelemről van szó. Nyilatkoznak pénzügyiek, adóhivatalnokok, illetve orvosok, pincérek, taxisok és még sokan mások, akik hozzájuthatnak a „láthatatlan jövedelemhez”. A véleménycsere tele van kérdőjelekkel. A pénzügyi szakember azt mondja: „Minden jövedelem után - egyes esetektől eltekintve - mindenkinek adóznia kell.” Ez az alap. Ebből lehet kiindulni, ha már vitáról van szó. Valaki tréfásan felveti: „Ha láthatatlan, akkor nincs is...” A „pénzügy" viszont szigorú: tapasztalatokra épít, azaz tudja, hogy mely szakmáknál várható hálapénz, borravaló, csúszópénz és egyebek. Tudja, hogy e szakmák gyakorlói nem abból élnek és tartják el családjukat, ami hivatalból a fizetési borítékban van. Mert az — tagadhatatlan — nem éppen sok. Ez egy álláspont. És mindjárt kész rá az ellenérv: „Számtalan orvos van, aki soha nem fogad el hálapénzt. De a bevallásnál elvárják tőle, határozzon meg egy ösz- szeget, amely a láthatatlan jövedelmet képezi, és adózzon utána. Holott a keresete után már egyszer adózik. Velük mi lesz?” Betelefonál a rádióhoz egy fiatalasszony: „Harmincnégy éves vagyok, van egy kislányunk, a férjem állatorvos-kutató... Még lakásunk sincs. Albérletben lakunk. Hálapénzről szó sem lehet... Mit valljunk be ...?” Hasonló kérdést vetnek fel a humán-orvosok is, akik kutatással foglalkoznak ... Aztán nyilatkoznak a taxisok... a pincérek ... A gondok ismerősek. A napokban egy pécsi taxis a következőket mondja: „Négy—ötezer a hivatalos keresetem. Ezzel megyek nyugdíjba? Gondolni is rossz rá ... A borravaló soha sem biztos pénz. Ebben az évben csökkent az utas- forgalom is, mert megdrágult a taxizás. Kevesebb a borravaló. De ha van, ösz- sze kéne gyűjteni, mert a kocsira számtalan olyan kiadás van, amit saját zsebből kell fedeznem ... De azt mindenki tudja, hogy a naponta csurranó-cseppe- pő forintokat nagyon nehéz összerakni, mert elviszi a napi háztartási kiadás, bolti vásárlások élelemre, tisztítószerekre, egyebekre, sőt nem is elég rá ..Kérdőjelek követik egymást. A pincér azt mondja, a munkahely forgalmától függ az ő „láthatatlan jövedelme”, amellett, hogy hihetetlenül alacsony az alapbére, amivel majd nyugdíjba megy, vagy ha netán megbetegszik, táppénzt kap...” Aztán fölvetik: mennyi jövedelmet vallanak be azok, akik csúszópénzt kapnak, akár a kereskedelemben, akár a szállításnál, akár a benzinkutaknál és a jóég tudja még milyen munkakörben? A „pénzügy” és az„adóügy" figyelmeztet: az első negyedévre vonatkozó „láthatatlan jövedelem"-beval- lást a napokban kell megejteni. Az tette jól, aki a napi borravalót, hálapénzt, csúszópénzt... stb. naponta feljegyezte egy füze- tecskébe. Könnyebben számol . . . Ahogy mondani szokás: „A vita lapzártáig még tart..." Országosan. Ha már ennyire elmerültünk egy meglehetősen széles lakossági réteg gondjainak ismertetésében, másik hasonló gondokról: kisiparosok. Képviselőjük elmondja a riporternek, hogy nem ismerik ki magukat a számtalan új jogszabály között és - szerinte — ezért az első negyedévben 13 ezer kisiparos visszaadta az iparengedélyét, 6 ezer pedig szünetelteti. A válasz másnap érkezik a Pénzügyminisztérium egy osztályáról: valamennyi jogszabály kint van, ezek érthetőek, csak alaposan át kell tanulmányozniuk. Egyébként igaz, hogy tizenháromezer kisiparos visszaadta az iparát, de ez idő alatt körülbelül ugyan- ennyien kértek iparengedélyt az országban . .. Ha érdekli önöket az újságíró véleménye, akkor csak annyit mondhatok: „örülök, hogy nem vagyok Illetékes, sem Pénzügyi Hivatalnok. Csak szerény, adózó állampolgár..." A bazilika romjai ben. Az a régész, aki — négy esztendei kényszerű megszakítással — több mint egy évtizede kutatja a falu fölött emelkedő Kupa-hegy becses régészeti lelőhelyét. A romkert, amely mór ma is szerepel a Tájak, korok, múzeumok túraútvonalában, teljes feltárása és rekonstrukciója után Magyarország egyik legszebb és legértékesebb archeológiái látnivalója lesz. Itt temették el ugyanis 1095-ben Szent László királyt, aki saját monostorának tekintette a somogyvárit. Igaz ugyan, hogy földi maradványait egy évszázaddal később (szentté avatásakor) átvitték Nagyváradra, de a még romjaiban is lenyűgöző bazilika, valamint az ásatás során előkerült értékes kőanyag magán viseli a korszak alkotó szellemének, építőművészeti fejlettségének jegyeit. Az elmúlt évek során nem a legjobb hírek érkeztek a somogyvári ásatásról. A feltáró régész és az Országos Műemléki Felügyelőség között - enyhén szólva — nem volt felhőtlen a munkakapcsolqt. Egy néhány hete megtartott helyszíni egyeztető tárgyalás után azonban okkal remélhetjük, hogy a monostor feltárási és rekonstrukciós munkái 1991-ig rendben befejeződnek. A régész a régi, az OMF gárdája viszont új. Rokonszenvesen mutatkozott be dr. Fe- jérdy Tamás igazgatóhelyettes és Barts Balázs, a rekonstrukció „kormánybiztosa". Végre indulatoktól mentesen tárgyalták meg dr. Bakay Kornélnak a helyreállítással kapcsolatos észrevételeit. Megállapodtak abban, hogy az építménynek a XI—XII. századi stílusjegyeit fogják hangsúlyozni, a későbbi hozzáépítéseket csupán jelzik. Egyezség jött létre abban is, hogy az OMF által korábban emelt, s a feltárást akadályozó építményeket elbontják. A régész által erődfalnak, az egyik — azóta mái nyugdíjba ment — műemlékes szakember szerint „szőlőbe vezető XX. századi útnak” titulált építmény régészeti meghatározásáról és' rekonstrukciójáról tudományos vitában döntenek majd. Megállapodás született továbbá, hogy a régészeti ásatásnak 1989-ben, a rekonstrukciónak pedig 1991- ben kell befejeződnie. A rom- kertet a múzeumi és műemléki hónap tiszteletére kívánják felavatni. Mind a Somogy Megyei Tanács, mind a megyei múzeum támogatja az ügyet. A hátralévő munkálatok 10,8 millió forintot emésztenek föl. Az eredmény pénzzel aligha lesz mérhető. Havasi J. 4 vasárnapi
