Dunántúli Napló, 1988. április (45. évfolyam, 91-119. szám)

1988-04-17 / 106. szám

SIKER ff! JBt Egy film - kilenc díj „Az utolsó császár” Magyarországra is eljön A kínaiak kissé gyanúsak; ők már Hollywood előtt tud­tak valamit! Igaz, Holly­wood messze van Pekingtól, akár a földgolyó egyik, akár a másik felét kívánnánk megkerülni odafelé. De Ber­tolucci kínai tárgyú filmjének sikere — már a döntés előtt —, csillagmagasra futott fel. A siker és a kínai hivatalos szervek döntése között össze­függés látszik: a Kínai Nép- köztársaság televíziója fenn­állása óta először adott helyszíni közvetítést Holly­woodból. Ezzel a hatvan- ötödik ország lett, ahonnét tévékamerákat küldtek a film­városba, s a kínai bejelent­kezés előtt is világszerte egymilliárdra becsült tévé­nézők számát egyelőre pon- tosíthatatlan százmilliókkal növelték. Bernardo Bertolucci, az alig negyvennyolc esztendős egykori pármai fiú, akinek édesapja író volt, nyilván rossz előjelnek vehette, hogy az idei Oscar-díj ünnepsé­get az amerikai írók majd­nem meghiúsították. A toll művészei ugyanis sztrájkot hirdettek a világ valamennyi tévéállomásának mindenfaj­ta ceremóniája ellen; távol- maradásukkal tiltakoztak és olvasóikat a tévékészülékek gombjának lecsavarására szólították fel. Az ugyanis a bajuk, hogy a tévéjáté­kok irodalmi alapmüvéért, avagy az egyenesen forgató- könyvnek írott munkáért, aránylag igen kevés szerzői jogdíjat kapnak. így aztán rendkívül ide­ges körülmények között lá­tott munkához ifjú Samuel Goldwyn, a patinás Metro- Goldwyn-Mayer filmgyár ala­pítójának leszármazottja, aki Meseopera Nagyatádon Bernardo Bertolucci nyerte el a legjobb filmrende­zésért járó Oscar-dijat áp­rilis 10-én Los Angeles­ben. MTI-telefotó a díjátadási ünnepséget ren­dezte. „Egyetlen szervezési baki megindíthatja a gúny áradatát, az pedig kataszt­rófát jelentene!” - nyilatkoz­ta még hétfőn este. Biztos, ami biztos, a nézők mellé hatalmas, összesen nyolcszáz főnyi rendőrsereget mozgósí­tott, titkosszogálati embe­reket kevert a széksorokba és a sorok szélére, illetve egyenruhás rendőröket vezé- nyeltetett az épület környé­kére, bejárataihoz. A többit tudjuk: az estélyi ruhák csil­logtak, a frakkok felett a fehér mellények pedig úgy világítottak, mint jobb ping­vinek hasán a fehér toll, szó­val az ünnepség lezajlott. Úgy látszik, a közönség lé­legzetét általában nem érző filmalkotók néha megirigv- lik a színházi művészeket, és ilyenkor ők is élvezik a köz­vetlen tapsot, a nézőtömeg felől rájuk áramló közvet­len figyelmet. Egy film - „Az utolsó csá­szár” —, és kilenc Oscar- díj! Idehaza pedig, a holly­woodi hírek után, a magyar mozinéző ilyenkor egyre gon­dol: mikor láthatja? A vi­lág legtermészetesebb mozi­nézői igényét tudakolva tár­gyaltunk a filmátvételi szak­emberekkel. Jó hír: már ja­nuárban Párizsban meg­egyeztek, hogy átveszik ezt a filmet. Az ára? — Még nem tudni, de valahol 30 000 dollár körül lesz. Kilenc Oscar-dijat nyert filmért nem sok, az állam valuta­helyzetét tekintve persze mégsem kevés. Földessy Dénes Ki ne ismerné Móra Ferenc meséjét, a hidegszívű didergő királyról,' akinek gonoszságát, szomorú magányát egy kedves kislány gyermeki szeretete osz­latja el? Szőnyi Erzsébet ze­neszerző meseoperát alkotott a történetből, amelyet most áprilisban, egyedülálló vállal­kozásként, egy iskolai kórus mutat be. A Nagyatádi I. szá­mú Általános Iskola két taná­ra, dr. Vargáné lag Ágota és Pauker föltárt elhatározták, hogy az iskola egyesített kó­rusával — 120 gyerekkel —, elő­adják az amatőrök által még be nem mutatott, zeneileg is rendkívül magas színvonalú mű­vet a dél-somogyi dalostalál­kozón. A dalostalálkozót ta­valy kezdeményezték a barcsiak és a három város — Barcs, Csurgó, Nagyatád — hét kő; rusa az idén is találkozik egy­mással. Nagyatádon a „Gábor Andor” Művelődési Központban gyűlnek össze a kórusok és a zenekedvelő hallgatóság, ápri­lis 21 —24-ig. A nagyatádi 1. sz. iskola a Didergő királlyal szerepel 21-én és 24-én.- Amikor belefogtunk ebbe a több hónapnyi felkészülést igénylő munkába, a gyerekek csakis egy didergő királyt tud­tak elképzelni, az ifjúsági kon­certekről jól ismert Marczis De­metert. Fogalmaztunk egy fel­kérő levelet, mind a 120 gye­rek aláírta. Nagy örömünkre „Döme bácsi" elvállalta, ráadá­sul semmilyen, gázsit, fellép­ti díjat nem fogadott el — mondja Zag Ágota. — Legalább tizenöt éve fog­lalkozom az ifjúság színpadról való nevelésével. A gyermekkori zenei, színházi élmény a fel­nőttkorra is kihat, ettől is függ, igényli-e majd a zenét, a színházat felnőttként. Szere­tek lelkes gyerekekkel és nem. kevésbé ügyszerető, hozzáértő tanárokkal dolgozni. Nagyatá­don Zag Ágota és Pauker Zol­tán vállalkozott a meseopera betanítására, megrendezésére, vezénylésére, zongorán a nagy­atádi zeneiskola igazgatója. Kenedy Tibor játszik, és még néhány pedagógus segített a betanításnál, a koreográfia és a díszletek megalkotásánál. A gyerekek élvezettel bírják a hosszú, - nehéz próbákat, friss ötleteket adnak a színpadi je­lenetekhez — meséli Pécsett Marczis Demeter, aki a mese­opera kedvéért most már nem­csak Budapest és Pécs, hanem Nagyatád között ingázik. A dalostalálkozó hírére meg­mozdult az egész város. A nagyatádi szülők elvállalták, hogy a Csurgóról és Barcsról érkező gyerekeket vendégül látják három napig. A városi tanács, a zeneiskola, a művelő­dési központ, a Danuvia gyár, a konzervgyár és a nagyatádi KTSZ női szabó részlege is tá­mogatja a rendezvényt, anya­gilag vagy társadalmi munká­val segíti a megvalósítását. Barlahidai A. A nagyatádi gyerekek és Marczis Demeter az egyik próbán. Panoráma Új Ziegfeld-girl Hedy Lamarr játszotta az 1941-ben készült Ziegfeld-girl című amerikai film főszerepét. A filmet most egy amerikai tévé számára újrarendezik. Képünkön: Helen Howard, az új Ziegfeld-girl. Tüntetés a televízió ellen Hamburgban kisebb tüntetés zajlott le a múlt héten: szülők százai követelték, hogy a tévéállomások műsoraiból ik­tassák ki a kegyetlen jelenete­ket, mert a gyerekeket nem lehet teljesen kizárni az ilyen műsorok nézői közül. Somogyvári ásatás Új szelek a Kupa-hegyen Kiegyezés a régész és az OMF között Romkertavatás 1991-ben „Képzeljük magunk elé a somogyi apátság kéttornyos, méltóságteljes épülettömbjét, melyhez az északi oldalon szo­rosan hozzáépült a kolostor. A Szent Benedek-rendi kolostorok meghatározott alapfajz szerint épültek szinte egész Európá­ban. Minden kolostor középré­szén helyezkedett el a négyze­tes belsőudvar, melyet körül­fogott a kerengőfolyosó. A kerengő tulajdonképpen az udvar felőli oldalon nyitott közlekedő. A tartóoszlopokat csaknem kivétel nélkül minde­nütt igen nagy gonddal és művészettel díszítették. A so­mogyvári oszlopfők és--faIdíszít- mények arról árulkodnak, hogy a királyi építőműhely magyar munkásait kezdetben bizánci műveltségű itáliai, később dél­franciaországi (provencei) mesterek irányították.” így ír a somogyvári Szent Egyed bazilikáról -és kolostorá­ról dr. Bakay Kornél A magyar államalapítás című könyvé­||£^ Radio mellett... Kérdőjelek... Bizony van gond. A „Nap­közben" műsor vezetője és riportertársai is megpróbál­nak állást foglalni — mert az újságírónak illő állást foglalnia, még ha jóhisze­műen esetleg téved is — ám a téma bonyolult és gyakran érthetetlen: a lát­hatatlan jövedelemről van szó. Nyilatkoznak pénz­ügyiek, adóhivatalnokok, il­letve orvosok, pincérek, taxisok és még sokan má­sok, akik hozzájuthatnak a „láthatatlan jövedelem­hez”. A véleménycsere tele van kérdőjelekkel. A pénz­ügyi szakember azt mond­ja: „Minden jövedelem után - egyes esetektől eltekint­ve - mindenkinek adóznia kell.” Ez az alap. Ebből lehet kiindulni, ha már vi­táról van szó. Valaki tréfá­san felveti: „Ha láthatat­lan, akkor nincs is...” A „pénzügy" viszont szigorú: tapasztalatokra épít, azaz tudja, hogy mely szakmák­nál várható hálapénz, bor­ravaló, csúszópénz és egye­bek. Tudja, hogy e szak­mák gyakorlói nem abból élnek és tartják el család­jukat, ami hivatalból a fi­zetési borítékban van. Mert az — tagadhatatlan — nem éppen sok. Ez egy állás­pont. És mindjárt kész rá az ellenérv: „Számtalan or­vos van, aki soha nem fo­gad el hálapénzt. De a bevallásnál elvárják tőle, határozzon meg egy ösz- szeget, amely a láthatat­lan jövedelmet képezi, és adózzon utána. Holott a keresete után már egyszer adózik. Velük mi lesz?” Be­telefonál a rádióhoz egy fiatalasszony: „Harminc­négy éves vagyok, van egy kislányunk, a férjem állat­orvos-kutató... Még laká­sunk sincs. Albérletben la­kunk. Hálapénzről szó sem lehet... Mit valljunk be ...?” Hasonló kérdést vetnek fel a humán-orvosok is, akik kutatással foglal­koznak ... Aztán nyilatkoz­nak a taxisok... a pincé­rek ... A gondok ismerősek. A napokban egy pécsi taxis a következőket mondja: „Négy—ötezer a hivatalos keresetem. Ezzel megyek nyugdíjba? Gondolni is rossz rá ... A borravaló so­ha sem biztos pénz. Ebben az évben csökkent az utas- forgalom is, mert megdrá­gult a taxizás. Kevesebb a borravaló. De ha van, ösz- sze kéne gyűjteni, mert a kocsira számtalan olyan ki­adás van, amit saját zseb­ből kell fedeznem ... De azt mindenki tudja, hogy a naponta csurranó-cseppe- pő forintokat nagyon nehéz összerakni, mert elviszi a napi háztartási kiadás, bol­ti vásárlások élelemre, tisz­títószerekre, egyebekre, sőt nem is elég rá ..Kérdő­jelek követik egymást. A pincér azt mondja, a mun­kahely forgalmától függ az ő „láthatatlan jövedelme”, amellett, hogy hihetetle­nül alacsony az alapbére, amivel majd nyugdíjba megy, vagy ha netán meg­betegszik, táppénzt kap...” Aztán fölvetik: mennyi jö­vedelmet vallanak be azok, akik csúszópénzt kapnak, akár a kereskedelemben, akár a szállításnál, akár a benzinkutaknál és a jóég tudja még milyen munka­körben? A „pénzügy” és az„adó­ügy" figyelmeztet: az első negyedévre vonatkozó „lát­hatatlan jövedelem"-beval- lást a napokban kell meg­ejteni. Az tette jól, aki a napi borravalót, hálapénzt, csúszópénzt... stb. napon­ta feljegyezte egy füze- tecskébe. Könnyebben szá­mol . . . Ahogy mondani szokás: „A vita lapzártáig még tart..." Országosan. Ha már ennyire elme­rültünk egy meglehetősen széles lakossági réteg gondjainak ismertetésé­ben, másik hasonló gon­dokról: kisiparosok. Képvi­selőjük elmondja a ripor­ternek, hogy nem ismerik ki magukat a számtalan új jogszabály között és - sze­rinte — ezért az első ne­gyedévben 13 ezer kisipa­ros visszaadta az iparenge­délyét, 6 ezer pedig szüne­telteti. A válasz másnap érkezik a Pénzügyminiszté­rium egy osztályáról: vala­mennyi jogszabály kint van, ezek érthetőek, csak ala­posan át kell tanulmányoz­niuk. Egyébként igaz, hogy tizenháromezer kisiparos visszaadta az iparát, de ez idő alatt körülbelül ugyan- ennyien kértek iparenge­délyt az országban . .. Ha érdekli önöket az új­ságíró véleménye, akkor csak annyit mondhatok: „örülök, hogy nem vagyok Illetékes, sem Pénzügyi Hi­vatalnok. Csak szerény, adózó állampolgár..." A bazilika romjai ben. Az a régész, aki — négy esztendei kényszerű megszakí­tással — több mint egy évtize­de kutatja a falu fölött emel­kedő Kupa-hegy becses régé­szeti lelőhelyét. A romkert, amely mór ma is szerepel a Tájak, korok, múzeumok túra­útvonalában, teljes feltárása és rekonstrukciója után Ma­gyarország egyik legszebb és legértékesebb archeológiái lát­nivalója lesz. Itt temették el ugyanis 1095-ben Szent László királyt, aki saját monostorának tekintette a somogyvárit. Igaz ugyan, hogy földi maradvá­nyait egy évszázaddal később (szentté avatásakor) átvitték Nagyváradra, de a még rom­jaiban is lenyűgöző bazilika, valamint az ásatás során elő­került értékes kőanyag magán viseli a korszak alkotó szelle­mének, építőművészeti fejlett­ségének jegyeit. Az elmúlt évek során nem a legjobb hírek érkeztek a so­mogyvári ásatásról. A feltáró régész és az Országos Műem­léki Felügyelőség között - eny­hén szólva — nem volt felhőt­len a munkakapcsolqt. Egy né­hány hete megtartott helyszíni egyeztető tárgyalás után azon­ban okkal remélhetjük, hogy a monostor feltárási és rekonst­rukciós munkái 1991-ig rend­ben befejeződnek. A régész a régi, az OMF gárdája viszont új. Rokonszen­vesen mutatkozott be dr. Fe- jérdy Tamás igazgatóhelyettes és Barts Balázs, a rekonstruk­ció „kormánybiztosa". Végre indulatoktól mentesen tárgyal­ták meg dr. Bakay Kornélnak a helyreállítással kapcsolatos észrevételeit. Megállapodtak abban, hogy az építménynek a XI—XII. századi stílusjegyeit fogják hangsúlyozni, a későb­bi hozzáépítéseket csupán jel­zik. Egyezség jött létre abban is, hogy az OMF által koráb­ban emelt, s a feltárást aka­dályozó építményeket elbont­ják. A régész által erődfal­nak, az egyik — azóta mái nyugdíjba ment — műemlékes szakember szerint „szőlőbe ve­zető XX. századi útnak” titu­lált építmény régészeti megha­tározásáról és' rekonstrukciójá­ról tudományos vitában dönte­nek majd. Megállapodás szü­letett továbbá, hogy a ré­gészeti ásatásnak 1989-ben, a rekonstrukciónak pedig 1991- ben kell befejeződnie. A rom- kertet a múzeumi és műemlé­ki hónap tiszteletére kívánják felavatni. Mind a Somogy Me­gyei Tanács, mind a megyei múzeum támogatja az ügyet. A hátralévő munkálatok 10,8 millió forintot emésztenek föl. Az eredmény pénzzel aligha lesz mérhető. Havasi J. 4 vasárnapi

Next

/
Thumbnails
Contents