Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-06 / 65. szám
Dobány Sándor keramikus Az 1986-os kerámiabien- nálét követően felgyorsult Dobány Sándor pécsi keramikus körül az élet: a bien- nálé különdíját elnyerte, majd egy pécsi önálló kiállítás következett, ezután egy egyhónapos kecskeméti nemzetközi kerámiastúdió, tavaly ilyenkor. — Kecskeméti Sándor budapesti keramikussal, akinek jó a neve a szakmában, Kecskeméten találkoztam — meséli Dobány Sándor. — Szellemi rokonságot talált az én munkáim és egy bécsi stúdió alkotásai között. A bécsiek felkérésére egy hónapot töltöttem Ausztriában. A tanulmányút eredménye az lett, hogy a karácsony előtti kiállításukra is meghívtak. Az Ausztria kerámiaforgal- mónak nyolcvan százalékát bonyolító galériában jól sikerült a bemutatkozás, alkotásai is hamar vevőre találtak. A kapcsolat nem szakadt meg ezzel a kiállítással, sőt! A megállapodás úgy szól, hogy ha összejön egy jelentősebb anyag, akkor a pécsi Garancia Szállító és Szolgáltató Szövetkezeten keresztül mindent átvesznek a bécsiek. Ez az osztrák stúdió görög- országi megrendelést kapott: Athén centrumában egy óriási játszótér kerámia burkolóelemeit készíti el, s szóba került Dobány Sándor 'neve, hogy ő lássa el a szakmai felügyeletet. Egy francia üzlet is kilátásban van. A mintadarabokat elvitték, s már annak az eldöntésénél tartanak, hogy melyik készlet mellett maradjanak. Az ötezer darabos megrendelés úgyszólván biztos. Egy amerikai műgyűjtő fényképeket vitt el, s nagy a valószínűsége, hogy ebből is lesz szállítás. Mi is ragadta meg a szakértő szemeket? Talán az, ami a laikusét: a forma. Pontosabban az, hogy bármilyen formából képes teáskannát alkotni, a gömbölyűből, a szögletesből, a csillagból, a spirálból, a hengerből, az alak nélküliből. Külön érték, hogy porcelánt csinál, gózkemencében égeti ki az agyagot. — Észrevettem, hogy tárgyaimat díszként használják mondja Dobány Sándor. — Ezért most már a funkció kevésbé érdekel: a formailag dísztárgy összhatásban nem veszti el eredeti használati tárgy mivoltát. Sok mindennel kísérletezem. Köztük egy új vonalú tányérral. Először is el kell felejteni, hogy milyen egy szokósas tányér. A középen lyukas csészealj, a fül nélküli — duplafalú csésze, a tea-, fűszer-, cukortartók sokasága, s huszonhatféle komplett teáskészlet jött létre Dobány Sándor által. A pécsi Tety- tye vendéglő rövid, csőrös, kis lyukú, bajonettzáras forraltboros készletét, amelyikhez kónuszos csészéket tervezett, bárki szemrevételezheti. L. Cs. K. Jelvényszövegek, szöveges Jelvények Csókolj + Ki kicsoda a világon? Panoráma Júlia Santa Barbarában A képünkön látható Nancy Grahn játssza Júlia Wainwright szerepét a Santa Barbara című most elkészült belga tévéfilmben, melyet eddig huszonhat ország vett meg. Ligeti újabb sikere A kolozsvári születésű Kodály-tanítvány, a Franciaországban élő Ligeti György kiadta újabb lemezét Etüdik zongorára címmel. Műveit ezen a korongon Volker Banfield játssza. A nemzetközi kritika szerint mind a zeneszerző, mind az előadó- művész az utóbbi évek egyik legszebb lemezét nyújta a hallgatóságnak. Gene Kelly feltámadt A táncművészet egyik egyetemes egyénisége: Gene Kelly rendezte a Belépés tánccal című 1957- ben készült revüfilmet, melynek vezető táncosa is volt. Most Európa hét tévéállomása újította fel a máig modern hangvételű filmet. Csókolj +, mert álmodom, hogy velem álmodj és elmúltam 14, szabad a szívem, nem vagyok AIDS-es és te ki vagy?! Aki nem dolgozik, ne is egyék, de ja ljublju tvebja és rád vágyom, különben is kérdezd -f-, hány óra, mert beszélek magyarul, és igaz rólam a pletyka, így pipa vagyok. Ez a két kedves mondat jelvényszövegek összeollózásá- val íródott. A jelvényszöveg új keletű kifejezés széles e hazában. Néhány hónapja maszek vagy szerződéses üzemeltetésű trafikok egynémelyiké- ben szöveges, sokszor képekkel illusztrált jelvényeket lehet kapni. Szintén néhány hónapja — elsősorban tinédzserek kabátgallérjain - megjelentek ezek a jelvények. ,,A család szégyene vagyok", hirdeti az egyik felirat, „jövök" vagy „gyere vissza", mondja a másik. „Mit bámulsz?" hirdeti a harmadik, a Kommunista kiáltványból vett idézettel kérkedik a negyedik. „Ez egy jelvény!" állapítja meg az ötödik. „NO (és alatti kedli)”, vihog a hatodikon. És így tovább. Többszázféle jelvényből választhatunk. A kitűzőket jelvénykészítők vagy más szakmából átrándultak gyártják. Egyiküket, Zeke István, budapesti urat telefonon hívtam. Ö a pécsi üzletek egyik szállítója: „A baráti körömmel közösen találjuk ki a szövegeket. Eddig a legsikeresebb az volt, hogy »imádom az iskolát, ha be van zárva«. En szeretem ezeket a bohém szövegeket . . . Nézze, meg lehet élni a jelvénykészítésből, de milliomos sohasem leszek . . . Tűzzománckészítő az eredeti szakmám . . . Hazai alapanyagból dolgozom, hadd ne mondjam, hány darabot szállítok, mindenesetre csak az ország egy részébe vannak kapcsolataim . . ." És egyre több a jelvény! Gondolkozom, én melyiket venném fel a legszívesebben. Nincs eredeti ötletem, kitalálnék egy olyat, hogy „Újságíró vagyok". Kitűzném, és figyelném az emberek arckifejezését. Egyre figyelném . . . Bozsik L. Kék borítású vastag könyvet kaptam kölcsön a „Ki kicsoda a világon?" 1987-88- as évekre szóló kötetét, amely 1138 oldalon sorolja a politikai, a tudományos, a művészeti élet közel harmincezer kiemelkedő képviselőjét. A Who's Who in the World-öt az Egyesült Államokban szerkesztik. A szerkesztők most első alkalommal kérték, hogy a kötet „szereplői" árulják el, mi a hobbijuk, hogv ezzel a kis többlettel színesítsék a tényeket. Közlik a személyiség születési, családi adatait, iskolai végzettségét, publikációit, a különböző elismeréseket, tudományos fokozatokat, pályájának néhány lépcsőjét, lakásának, munkahelyének címét. A magyarok közül Kádár János, Berecz János, Berend T. Iván, Szabó Magda, Szent- ágotai János, Szokolay Sándor, Szabó István, Szabolcsi Miklós, Komlós Péter hegedű- művész, Komáromi József mérnök, Breznay József festő, Szent-Györgyi Albert és Pécsről Tigyi József szerepel a könyvben. A Ki kicsodák keletkezéséről, történetéről Fehérvári Klárával, a Baranya Megyei Könyvtár osztályvezetőjével beszélgettünk.- A Ki kicsodák „jogelődjei" az ókori életrajzokig nyúlnak vissza. Kezdetben egy-egy tudós vagy író életrajzót és műveinek címét jegyezték fel. A középkorban már több neves tudós adatait gyűjtötték egy kötetbe. Ezek a bibliográfiák a XIX. század végén, a XX. század elején kezdtek igazán fellendülni, német és angol nyelvterületeken. Elkezdődött a szakterületek szerinti specializálódás is, hiszen egy kötetben mór nem is férnének el a fontos személyiségek. Jóformán minden országnak van saját címtára vagy Ki kicsodája. Magyarországon elég későn kezdett kialakulni ez a műfaj, és sokszor pontatlan adatokat is közöltek. Míg a nagyobb kiadók valóban a naprakészségre törekednek és évenként, kétévenként jelentetnek meg újabb és újabb köteteket, nálunk úgy öt-hatévenként lát napvilágot egy Ki kicsoda. — A Megyei Könyvtárban milyen kötetek találhatók és általában kik keresik azokat?- Az ismert londoni Európa Kiadó nemzetközi Ki kicsodája a legjobbak közé tartozik. Sajnos, nálunk a legutóbbi is hatéves. Igen drágák ezek a könyvek, de 1988-ra rendeltünk egy újabb kiadást. Van német és magyar Ki kicsodánk. Rengetegen forgatják a könyveket. Fontos tudni például, hogy egy-egy tudomány- területen kik dolgoznak a világon. Természetesen egy Ki kicsoda sem mindentudó, neves egyéniségek is kimaradnak gyakran - és attól sem lehet teljesen eltekinteni, hogy milyen társadalmi berendezkedésű országban jelenik meg egy kötet, mert tőkésorszó- gokban több nyugati, a szocialista országokban pedig több szocialista tudós, író, politikus található. Rádió mellett... Volt időszak, — az ötvenes évek elején, amikor főleg nyilvánosság előtt(!) nem mertem volna bevallani azt, amit most megteszek: utálom az önéletrajzokat. Utáltam, mert megalázó volt az a tudat, hogy végül is idegenek pillantanak be magánügyeim rejtettebb zugába, továbbá értelmetienenk tartottam a szüntelen önéletrajzi követeléseket. Aggódtam, hátha kihagytam valamit, amit a korábbiban „bevallottam" vagy fordítva. És soha senki meg nem magyarázta, hogy a „részletes" önéletrajz alatt mi értendő, hol az a határ, amelyen túl már senkinek semmi köze személyi sorsomhoz, nem létező „titkaimhoz". Azt már nem is tudom, tizenvalahányadik önéletrajzi fogalmazásom során annyira feldühödtem, hogy a végére bátorkodtam megjegyezni: „Egyszer már szeretném elolvasni azoknak az önéletrajzát, akik tőlem az enyémet megkövetelik." Tartottam a következményektől. Nem történt semmi. Vagy el sem olvasták, vagy talán, igazat adtak. Az idők folyamán aztán — mert a múló idővel egyre bölcsebb lesz az ember — beláttam, hogy bizonyos szinten, munkaköröknél azért mégis csak szükség van önéletrajzi írásokra, amit aztán csatolnak a munkavállaló személyi lapjához. Gondolom, felelős, bizalmi beosztások esetén. Nos, a napokban — amint hazatérve szokásos módon bekapcsolom a rádiót és a tévét, a képernyőn éppen Önéletrajzok szöveges hirdetés megy. Körülbelül - ezzel a szöveggel: „Takarítónőt felveszünk. Jé- lentkezés önéletrajzzal (itt jön a vállalat címe) . . . karbantartó részlegnél. „Tehát Hanákné — kinek kezét már rég kimarta a hipó és a lúg, mielőtt megkapja a szürke köpenyt, a vödröt, partvist és fölmosórongyot, először ír egy önéletrajzot, részletesen taglalva szakmai pályafutásának több, nagyon fontos állomását. Nem tudom, megmutatják-e neki annak az életrajzát, aki e fenti hirdetést kiötlötte. Személyzeti munkával rokon eset a következő is. A napokban a rádióban nyilatkozott P. J.-né. Sokan ismerik őt: közismert szakácsnő, színes fényképe ma is látható a Szilas ételízesítő tasak egyik oldalán. De hosz- szú-hosszú éveken át a péntek reggeli krónika alkalmából rövidke ételreceptet mondott el a háziasszonyoknak, vagy éppen a szakácskodó férfiaknak. Megjelent több remek szakácskönyve. Láthattuk időnként a tévé egyikmásik műsorában is. Nyilatkozatában most elmondotta, hogy amikor a rádió „felfedezte", a főváros egyik vendéglátó vállalatának hidegkonyháját vezette. Természetesen irigyelték a népszerűségét és talán a szerény tiszteletdíját is. Hogyan lehetne belekötni? Úgy, hogy a vállalat némely vezetője — megjelent a reggel határai munkakezdéskor a hidegkonyhán, hogy ellenőrizzék P. J. konyhaművészt: ott áll-e a posztján, éppen pénteken, amikor a rádióban tanácsot ad . . . Eszükbe sem jutott, hogy nem élő műsorban szerepel, hanem tanácsait már munkaidőn kívül korábban felvett magnószalagok őrzik. Az ellenőrzést végző tisztségviselők nevét ma sem ismeri az ország Csak P. J.-nét ismerik, régóta már a fényképét is a szilasmenti tsz jóvoltából. Pedig már nyugdíjas. Mellesleg szólva, P. J.-né rendszeresen gondolt a fogyókúrázókra is kímélő ételeivel. Ez most azért jutott eszembe, mert a héten több telefont kaptam: áruljam el, ki az az orvosnő, aki akupunktúra-kezeléssel segíti a fogyókúrázókat fölös testsúlyuk csökkentéséhez, és aki szerepelt múlt vasárnapi kis dolgozatomban. Nem tehetem, mert a doktornő Budapesten él és ott van a rendelője is. 0->T_ Kertbaráttalálkozó Zalakaroson A népszerű, közkedvelt fürdőhelyen ma délután 2 órakor rendezik meg a kertbarátok találkozóját a Zalakarosi Községi Népfrontbizottság és a Kertbarát Kör közös szervezésében. A rendezvényre a SZOT gyógyüdülőben kerül sor, melynek keretében előadások hangzanak el a szőlőmetszésről, növényvédelemről és a borkezelésről. Megrendezik a hagyományosnak számitó borversenyt, majd a találkozó közös vacsorával és tombolasorsolással zárul. H vasárnapi
