Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-04 / 64. szám
Ki hinné, hogy a pezsgősdugó leszorítása ilyen bonyolult...- Mintha a dróthuialba ördögök bújtok volna, úgy viselkedett az anyag, megcáfolva minden józan elméleti elgondolást — állítja Barta József, a baranyahidvégi termelőszövetkezet műszaki vezetője, oki részese a pezsgö- kosórgyártó gép létrejöttének. Ki hinné, hogy a pezsgős- dugót leszorító kosárka előállítása nem is olyan egyszerű? Magyarországon többen próbálkoztak már vele, de nem jártak sikerrel. Jelenleg is párhuzamosan folynak kísérletek, s úgy néz ki, hogy Baranyahidvégen jutottak legtovább: a nemzetközi szabványnak megfelelő formát hét főművelettel alakítja ki a valamivel több mint félméteres huzalból az automatizált gép. A történet kezdete visszanyúlik 1983 októberéig. Akkor kötött megállapodást a tsz a pécsi Korona Iparcikkgyártó Gmk-val a gép megvalósítására, valamint o folyamatos gyártásra. A gmk-t képviselő Szabó József hozta a gép dokumentációját, s ez alapján rendelte meg a tsz 1,3 millió forintért a prototípust az ÉPGÉP mohácsi gyáregységétől.- A Mohácson legyártott gép csak a sodrásig jutottéi, a kosárkialakitásig nem - emlékezik vissza Borta József 'arra az időre, amikor úgy döntöttek, hogy Baranyahidvégen folytatják tovább a kísérletezést. - A félig működő géppel együtt eljött az ÉPGÉP-től Stork János és Dobási Sándor is a tsz-hez. E két szakmunkásnak nagy szerepe van abban, hogy úgy ahogy megvalósult a pezsgős- kosárgyártás alapgépe, ösz- szesen négy mérnök és hat kvalifikált szakmunkás dolgozott a gépen: döntően kézi kísérletezéssel, manuális tervezés folyt, aztán készült a valóságból tervrajz. Akárhogy is, mind a tizen részt vettünk az alkotásban. Külön kiemelném az automatizálást megvalósító két MÉV-es villamos- mérnök tevékenységét, hiszen kitűnő munkát végeztek. Végül is a prototípus elkészült, de kísérleti jellegéből adódóan pontatlan. A pezsgőgyárakban működő palackozó automaták viszont megkövetelik, hogy a kosarak egymástól pontosan 4,5 milliméterre legyenek, különben leáll az egész rendszer. Most tehát Baranyahidvégen a berendezés finomitása, a sorozatgyártás feltételeinek a megteremtése következne.- Kedvezőtlen adottságú a mi termelőszövetkezetünk, ráadásul a halmozottan hátrányos helyzetű térségben található — mondja Kovács Sándor, aki egy éve elnöke a baranyahidvégi tsz-nek. - Egy nyereséges ipari áqazat sokat segítene a fejlődésben. A korábbi vezetőség is ezért próbálkozott a pezsgőskosár- gyártással. Eddig épülettel együtt közel tizenegymillióba került nekünk ez a vállalkozás. Nyolcmillió forint termelési adóból visszatérítendő hitelt kaptunk a Pénzügyminisztériumtól, a törlesztés kezdete ez év. Ha nem lépünk valamit, akkor akár alaphiányossá is válhat a tsz. A gép jelenlegi állapotában sorozat- gyártásra alkalmatlan, s a fejlesztés egyrészt már meghaladja erőnket, másrészt nem rendelkezünk megfelelő műszaki háttérrel, valamint a feladat megoldásához szükséges szellemi kapacitással. Ez utóbbit megfizetni sem tudnánk, mert az meg bérfeszültséget eredményezne. Tavaly nyártól keresi a tsz azt a partnert, akivel karöltve a kivitelezés hátralévő részét megvalósíthatná, valamint akivel közösen a sorozatgyártást megindítaná. Több cég érdeklődött, legintenzívebben a budapesti PIRO-METAL Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezet. Az adósságot átvállalva, úgy ahogy van, átvették volna a gépet. De kiderült, hogy ilyen jellegű iparfejlesztési támogatásban kisszövetkezet nem részesülhet. Végül a Novotrade Rt. Szabadalmi és Építőipari Innovációs Igazgatóság is bekapcsolódott a tárgyalásokba, 1988. március 5., szombat Ördöngös kosárka Kész gépet behozni nem lehet, mert a COCOtA- listán szerepel — A baranyaiak pereskednek, Győrben megvalósították a gyártást mint lehetséges finanszírozó. A tsz még próbálkozott az egyszerű gazdasági társulás létrehozásával is, ehhez a PM hozzájárult volna, ha a tsz részesedése 51 százalékos. Ezt azonban a másik két fél — a kisszövetkezet és a Novotrade Rt. - nem vállalta.- Miért olyan különleges ez a gép? - kérdezem Horvtáh Istvántól, a PIRO—METÁL kisszövetkezet elnökétől.- Végeztünk egy gyors piackutatást: közel hatvanmillió pezsgőskosárigényt mutatott a felmérés. Az OlaszMindeddig az írásban háttérbe szorult valaki, aki nélkül nem lenne pezsgőskosár- gyártó gép Baranyahidvégen.- Ha más meg tudja csinálni, akkor én is, s ráböktem a kupakra — meséli a kezdeteket Szabó József nyugdíjas bányamérnök. — Akkor nem tudtam, mit jelentek ki! Aztán éjszakákon át gondolkoztam, kötőtűkön tekergettem a drótot. Családi gmk-val akartam a gyártást megvalósítani, ezért hoztuk létre a Korona Iparcikkgyórtó Gmk-t, de a gép megvalósításához túl sok pénz kellett. A tsz lett a finanszírozó, a gép gyártóországból származó kosárnak darabja hetven fillér, tehát jelentős importmegtakarítást eredményezne a hazai gyártás. Kész gépet behozni nem lehet, mert a COCOM-listán szerepel. Az itt kidolgozott elv mindenképpen jó, már csak optimális technológiai megoldásokat kell találni. Amikor a piacfelmérést végeztük, a Hungarovin, ahol tavaly pár ezer darabot kipróbáltak a Baranyahidvégen készitett pezsgőskosárból, harmincmillió darabos igényt jelzett, s közölte, hogy ezt o terméket előnyben részesíti a többi magyar próbálkozás közül. A kisszövetkezet ez év októberére sorozatgyártásra alkalmas - megfelelő csomagoló egységgel rendelkező - gépet kíván megalkotni, hiszen a mintákat még az őszszel be kell mutatniuk a pezsgőgyártó cégeknek, nehogy importból kössék le a jövő évi pezsgőskosár-megrendelé- seiket. Olyan termelékeny gyártósort kíván létrehozni a kisszövetkezet, hogy háromnégy gép elég legyen a belföldi igények kielégítésére.- A tsz műszaki vezetőjét időnként majd kölcsönkérjük, hiszen olyan felhalmozott is- 'merettel rendelkezik, amit mindenképpen fel kell használnunk annak érdekében, hogy célhoz érjünk — mondja a kisszövetkezet elnöke. - A gép vezérlése is tetszik, van továbbfejlesztési lehetőség, hiszen a meglévő rendszerhez hozzákapcsolható a számítógép, tehát egyszerűen megoldható az ellenőrzés. Az alapanyagnál megpróbálkozunk a hazaival: ekkora meny- nyiségnél ugyanis minőségre is szerződünk o huzalgyártóval. Frankó Endre, a Novotrade Rt. mérnök üzletkötője alaposan szemrevételezi a gépet: — Igen komoly fejlesztést igényelne, hogy üzembiztosán termeljen - állítja —, valamint olyan csomagolást kell megvalósítani, hogy a palackozógép automatikusan le tudja venni a kosarat. Egy hét múlva már többet tudok mondani. Akkorra döntünk, hogy finanszírozzuk-e a fejlesztést és a gyártást. íja a pécsi ÉPGÉP mohácsi gyáregysége. Szinte naponta jártam Mohácsra. Az ott elkészített gép azonban nem tudott folyamatoson működni. Elvi okok miatt, amin menet közben változtatni kellett, valamint kivitelezési gondok miatt, azaz nem úgy csinálták, ahogy a terven volt. Végül is a befejezés Baranyahidvégen történt.- Dn szerint elkészült a pezsgőkosárgyártó gép?- Igen. 1986 áprilisában megtartottuk a próbaüzemet: egy órából tiszta üzemben harminc percet ment a gép. Ez szerintem megfelel a próbaüzem kritériumainak. Most jöhet a nullsorozat, majd a sorozatgyártás, erről a PMMF is szakvéleményt adott.- Eladhatjo-e a tsz a gyártósort az ön beleegyezése nélkül?- Tavaly nyáron a tsz felajánlotta nekem, illetve az általam képviselt Korona Gmk-nak a teljes gyártási jogot, persze több mint nyolcmillió forint ellenében. Azt válaszoltam, hogy nem tartok igényt a hetvenöt százalékos gyártásra, ugyanis huszonöt százalékos termelési jog az enyém, valamint a gépet sem veszem meg. Az 1983. október 17-én kötött megállapodás szerint a gép tulajdonosa a tsz, de az elkészült prototípust bérbe kell adnia a gmk-nak, öt évre, havi ezer forint díjért.- De időközben megszűnt a gmk. . .- Igen. 1987 nyaráig működött a Korona Iparcikkgyártó Gmk, tulajdonképpen csak elvileg. A megállapodás értelmében a mindenkori megrendelések egynegyedét o gmk gyártja le, de termelésre addig nem került sor. Rájöttem, nem érdemes a névleges működtetés, megkezdtem a megszüntetési eljárást. A gépet tehát eladhatja a tsz, de csak úgy, ha a vevő az öt évvel ezelőtti megállapodás többi feltételét teljesíti, konkrétan: huszonöt éven keresztül a termelési értékesítés két százalékát fizeti meg nekem. A találmányomért nem egy ösz- szegben kértem sokat, hanem hosszú időre elosztott kicsit, mivel a tsz-nek sem volt akkoriban pénze. Eladás esetén is ragaszkodom a gyártási joghoz és az ehhez szükséges gép legyártásához. — Mennyire öné ez a gép? — Mennyire? Teljesen. Komplett gyártási rajzokat, tervdokumentáció; adtom. — Peres ügy kezdődött az elmúlt évben. Mit követel öntől a tsz? — Erről nem nyilatkozom. — A pert azért indítottuk a feltaláló ellen, mert olyan pénzt fizetett ki a tsz a gmk- nak, ami nem járt neki - jelenti ki dr. Szász László, a tsz jogtanácsosa. - Az alapszerződésben az áll, hogy a sikeres próbaüzemelés befejezését követő harminc napon belül, százezer darab legyártása után kap kétszázezer forintot. Próbaüzem nem volt, a százezer darab pezsgőskosár nem készült el. Ezért követeljük vissza az említett összeget. A bíróságot a szerződés felbontására is kértük, mert nem valósultak meg az abban vállaltak, ez a gép már nem az eredeti rajzokon szereplő gép. Egyébként is igen egyoldalú a megállapodás: minden előny a gmk-é. A Pécsi Bíróság hatáskör hiánya miatt, ugyanis szellemi alkotásról van szó, áttette az ügyet a Megyei Biróságra.- A pezsgőskosárgyártós ötlete jó - mondja Kovács Sándor tsz-elnök. - Sajnálom, hogy nem mehetett úgy, mint ahogy eredetileg elképzelték. Ez a termelőszövetkezetnek jelentős eredményt termelt volL. Cs. K. A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE Tanulságos, egyben szomorú is a pezsgőskosárka története. Közreadtuk, annak ellenére is, hogy időközben a baranyaiak mellett elszaladt az élet, mások eredménnyel léptek. írásunk elkészülte után olvastuk ugyanis a Népszava e hétfői számában ,,Bevált a kupaktanács" cím alatt: Győrött, a Rekord Mezőgépgyártó és Mechanikai Szolgáltató Vállalatnál Bucsák Gyula pezsgőkosárgyártó berendezést szerkesztett, s már három ilyen is működik a vállalat abdai üzemében, Izsákon és Kiskunfélegyházán immár százezer számra a Bucsák- féle kosárka kerül a pezsgővel teli palackok kupakjára. Vagyis leköröztek bennünket. Neves baranyai elődök Neves elődöket bemutató számmal jelent meg a Pécsi Műszaki Szemle, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Baranya Megyei Szervezetének folyóirata. Az előzményekhez tartozik: az MTESZ-ben jó tíz évvel ezelőtt néhány lelkes tagtárs kis létszámú bizottságot hozott létre, mely feladatának tekintette a Pécsett és Baranyában működött, a műszaki és természettudományi területeken kiemelkedőt nyújtó elődök életútjának összegyűjtését, emlékük ápolását. Elhatározásuk szerint „neves elődöknek" tekintik mindazokat a baranyai születésű, vagy itt tevékenykedett, esetleg itt elhunyt nagyjainkat, akik munkájukkal, eredményeikkel előrevitték a megye, az ország fejlődését, vagy éppen nemzetközi elismerést is szereztek. Célúk volt egyfelől megakadályozni, hogy a feledés pora elhomályosítsa emléküket, másrészt hasznos gyűjteményt akartak az érdeklődők kezébe adni. A gyűjtemény most megjelent. A szerzők (akik közül sajnos többen mór elhunytak): Bezerédy Győző, Biró György, Borsy Károly, dr. Csősz Gyula, dr. Fejér Leontin, Fodor György, Hellényi Miksa, dr. Horvát Adolf Olivér, dr. Kádas István, dr. Kecskeméthy Zoltán, dr. Koncsag Károly, dr. Kolta János, Pálffy György- né dr„ Reuter Camillo, dr. Szabó Rezső, dr. Szabolcs Lajos, Szakonyi Lajos, Szoyka Pál, Vajda József, Vargha Dezső, dr. Vass Anna, Várnai Tivadar és dr. Vörös László Zsigmond. A bizottság — mely napjainkban Szeniorok Tanácsa néven működik az MTESZ-ben — a gyűjtemény közreadásával nem tekinti lezártnak tevékenységét, köszönettel fogadnak továbbra is minden, a hiányok pótlására, az adatok kiigazítására vonatkozó észrevételt, megjegyzést. Ipari információs bázis a Baranya Megyei Tanácson A népszerű Felkínálom tv- műsor legutóbbi adásában közölték, hogy Pécs is vonalban van, hívható. E bejelentéssel a baranyai Felkínálom klub kezdő lépéseinek lehettek tanúi a nézők. A pécsi telefonnál Puskás András ült a Baranya Megyei Tanács ügyeleti szobájában. — A Területi Ipari Bizottság koordinációs irodáját képviselve kerestem fel Pomezanski György szerkesztő-műsorvezetőt - mondja Puskás András. — Az iroda egyik feladata kooperációs kapcsolatok létrejöttének segítése, a szabad gyártókapacitások lekötése. A megye iparfejlesztési elképzeléseit ismerve kívánunk bekapcsolódni az országos Felkínálom-hálózatba. A Baranya megyei TIB titkársági koordinációs irodája tavaly novemberben alakult meg, az országban másodikként. Létesülését nemcsak az Ipari Minisztérium, hanem a megyei tanács és a Területi TIES-íroda Ipari Bizottság is szorgalmazta. A debreceni TIB-iroda egy vállalathoz kihelyezve működik, a pécsi ellenben a megyei tanácson. — így sikerül megoldanunk, hogy az információk egy helyen fussanak össze - hangsúlyozza Markos György, a Baranya Megyei Tanács ipari osztályának vezetője, aki egyben a TIB titkára is. — Csakis így válhat az iroda a megye iparának alapos ismerőjévé. A koordinációs iroda főállású vezetője Puskás András. A TIB-ülés elé kerülő anyagok előkészítésén, az információk begyűjtésén túlmenően az iroda a gazdálkodó egységek közötti rést szeretné megszüntetni: működésével erősíteni kívánja a megyén belüli kooperációs kapcsolatokat, hogy ne megyehatáron kívüli partnereket keressenek a vállalatok. A szabad kapacitások lekötése, a gyártmányfejlesztési, szolgáltatási együttműködések megvalósítása nagyrészt információ hiányában hiúsul meg, illetve kikerül a térségből. A TIB-iroda felvállalja az ösz- szekötő kapocs szerepét. A TIB-titkár kezdeményezésére — az iroda közreműködésével - elkészült a Ki mit gyárt, szolgáltat Baranyában? kiadvány. Háromszázötven gazdálkodó szervezetet tartalmaz a kötet. Ennek a segédeszköznek nagy szerepe lehet a megyén belüli kooperációs kapcsolatok megerősödésében. Az iroda aktívan részi vesz o megye iparfejlesztési feladatainak aktualizálásában, valamint a magyar—jugoszláv határ menti termelési lehetőségek feltárásában. HÉTVÉGE □