Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-04 / 64. szám
Ällomaskorszerüsites Siofokon Megújuló felvételi épület, aluljárók, fedett peronok 700 millió forintos beruházás — Autósvonatokat is fogadnak — Május végén már átadások Hitelstop után Megriadt kereskedelmi vállalatik Áruhiány a láthatáron? \ Radikálisan csökkenteni kell a készleteket Ahhoz képest, hogy milyen nagy munkát végeznek a siófoki vasútállomáson, tulajdonképpen rend van. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy oz építkezések nem zavarják a pályaudvar megszokott életét, az utasforgalmat, de a jó szervezésnek köszönhetően ez is minimális. S az információra sem lehet panasz, vonatérkezéskor, -induláskor a hangosbemondó szinte szünet nélkül skandálja, hogy a vasúti kocsik melyik oldalán szánjanak le oz utasok, mettöl, meddik közlekednek vonatpótló autóbuszok. Ha pedig valaki azon füstölög, hogy miért ezek a kényelmetlenségek az állomásépület falán egy tablóról megtudhatja, milyen is lesz 1989. végére a pályaudvar és környéke. — Szerencsére a beruházás minden mozzanatába bevontak - mondja Bíró Sándor állomásfőnök —, szinte valamennyi tervtárgyaláson részt vettem, így igyekeztünk úgy megszervezni a forgalmi szolgálat munkáját, hogy az utasok a legkevesebbet mérgelődjenek az átépítés miatt. — Feltételezem, hogy ezzel együtt sem könnyű most az életük? — Úgy fogalmaznék, hogy a felelősségünk a szokásosnál is nagyobb. Mert például a peronépítés miatt nagy a balesetveszély! Nem egyszer előfordul, hogy éjjel is bejövök és körülnézek, hogy minden rendben van-e. Azt hiszem, hogy ezek figyelembevételével sincs olyan ember a városban, aki ne örülne ennek a beruházásnak, hiszen az ország egyik .legkorszerűbb vasútállomása lesz a siófoki, öröm lesz itt dolgozni, az utazók pedig a hazai átlagnál lényegesen magasabb színvonalú szcgálta- tóst kapnak. * A vasút villamosítása ezekben az években a dél-balatoni vonalon zajlik: jelenleg Sza- badbattyán és Keszthely között dolgoznak a szerelők. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert a villamosítás tervezésekor született az a döntés, hogy ezzel párhuzamosan teljesen átépítik a siófoki vasútállomást. Mi indokolta ezt az elhatározást? — Mindenekelőtt az. hogy az állomás már nem felelt meg a követelményeknek — válaszol Reményi Ferenc, a Pécsi Vasútigazgatóság műszaki osztályának vezetője. — Együtt volt a személy- és teherforgalom, aluljárók hiányában az utasoknak a vágányok között kellett botorkálniuk, a felvételi épület elavult, felújítása halaszthatatlanná vált, a forga- lombiztosító-berendezések korszerűtlenek, a Sión átívelő vasúti hidat negyven évvel ezelőtt ideiglenesen állították helyre, s most már szükség van egy új építésére . . . A nagyszabású munka első üteme tulajdonképpen befejeződött. Az elmúlt év végén elkészült az új teherpályaudvar, így ez elköltözött a „nagyállomás" területéről. A tervek szerinti, második ütem megvalósítása most folyik. * A kivitelezés gyorsított tempóban zajlik: ennek oka, hogy az eredetileg tervezett 1990. vége helyett egy esztendővel korábbra hozták az átadást, így nem csoda, hogy amikor Murányi Istvánnal, a beruházó MÁV Pécsi Igazgatóság műszaki ellenőrével körbejártuk a készülő létesítményeket, a szakadó eső ellenére is több helyütt dolgoztak. — Partnereink — egyidőben 14 kivitelező cég emberei vannak a különböző munkákon —, valóban partnerek ebben a beruházásban, tudomásul vették az előrehozott határidőket. Az állomás keleti végén már elkészült az új szertártélep, szomszédságában áll a központi üzemi épület vázszerkezete — ide költözik majd a mostani állomásépületből a forgalmi szakszolgálat -, s ezen a szakaszon már az újonnan« lefektetett vágányok között gyalogolunk. A felvételi épület előtt, mellett csak a tábla hiányzik, hogy ez most „építési terület”: itt a peron, s a leendő aluljáró épül, vágányokat helyeznek át. A két emelt peron egy része elkészült, de végleges formájában mindegyik 100 méter hosszú és 9 méter széles lesz, s tetővel is lefedik. ' .— Azon a részen, - mutat a Mártírok útja irányába Murányi István —, rakodórámpa épül, ezen fogadni tudjuk azokat a vonatokat, melyek személygépr kocsikat hoznak. Ez egyértelműen turisztikai célokat szolgál, hisz tulajdonképpen lehetőség lesz, hogy a Balaton is bekapcsolódjon az autósvonatos idegenforgalomba. Az infrastruktúrát is ennek megfelelően alakítjuk ki, nagy befogadó képességű parkoló, kiszolgáló létesítmények épülnek. A hatvan méter hosszú aluljárónak egyelőre a két végén dolgoznak: említést érdemel, hogy az állomásépület felőli részen, három irányból lehet majd lejutni, a térről, a felvételi épületből és a nyári váróteremből. A villamosítás miatt, megemelik a jelenlegi felüljárót, s a siófokiak régi igényét teljesítve épül egy új is, a Tamási Áron 'utca közelében. (A meglévő felüljárót az átépítés miatt, március elejétől, május végéig nem tudják használni a gyalogosok, ezért csak a közúti átjárókon közlekedhetnek. óva intenek mindenkit attól, hogy az állomás vágányai között menjenek a Balatonhoz, mert nagy a baleset- veszély!) A felvételi épület átalakítását ősszel kezdik, a munkálatok ideje alatt a nyári váróteremben fogadják az utasokat. Milyen lesz? Mint felvételünk is mutatja, külső formájában az évtizedekkel ezelőttihez hasonlít, de belső kialakítása, felszereltsége, minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Kényelmes várótermek, színvonalas vendéglátóegységek biztosítják majd a kultúrált várakozást. * A beruházás részeként a régi mellett - ezt később majd lebontják -, egy új, acélszerkezetű vasúti híd épül, a Siócsatorna felett. Jelenleg az alapozásnál tartanak, a méreteket érzékelteti, hogy összesen 76 darab, hét méter hosszú cölöpöt vernek le a kivitelezők. Lévén, hogy az új hid a régitől hat méterre készül, a vasúti pólya nyomvonalát is ehhez kell majd igazítom. Szólni kell arról is, hogy az állomást a jelenlegi legkorszerűbb D 70- es biztosítóberendezéssel szerelik fel, melynél már főszerep jut az automatikának. Ennek a 700 millió forint értékű beruházásnak a koordinálását, ellenőrzését egy tíz fős csapat tartja a kezében. Szinte nap mint nap a helyszínen vannak, tárgyalnak, egyeztetnek, segítenek a felmerülő gondok megoldásában. Mint mondták: a határidőkben, a minőségben nagyon következetesek. Nem fordulhat elő csúszós, rossz munka. Az állomásfőnöki irodában mutatja Reményi Ferenc, hogy minek kell elkészülnie idén. Ezek szerint május végéig átadják az aluljárót — igaz, csak ideiglenes jelleggel, de lehet benne közlekedni —, a két peront — az egyiket lefedve —, a két gyalogos felüljárót, s elkészül az állomás részleges villamosítása. Szeptember végére pedig a nyári váróterem felújítása, s az aluljáró, év végéig a vágányépítés, a végleges térvilágítás és az új Sió híd.- Az előrehozott átadásokkal az a célunk, hogy az utasforgalmat a legkisebb mértékben zavarjuk. S mivel Siófokon nyáron van igazán nagy forgalom, úgv szerveztük a munkát, hogy már az idei nyárra, pontosabban fogalmazva, a menetrendváltozásra elkészülünk jó néhány létesítménnyel. Erőfeszítéseink ellenére sem lesz zavartalan az élet az állomáson, ezért az utasok türelmét és megértését kérjük. Roszprim Nándor A felvásárlási láz miatt december’ végére kiürültek a boltok. Igaz, januárban megkezdődött a készletek pótlása, a raktárak feltöltése, a megye kereskedelmi vállalatainál most mégis gondokról beszélnek. Februái közepén ugyanis telefonon váratlan értesítést kaptak: megvonják tőlük a banki hitelt! A baranyai cégek a korábban megkötött szerződések alapján több mint 1 milliárd forintra számítottak, ezzel szemben — egyelőre legalábbis úgy tűnik —, be kell érniük néhányszáz ' millióval. A kereskedelmi vállalatok többsége nem csinált titkot belőle, hogy a váratlan banki akció meg[ehetősen kényelmetlen helyzetet teremtett. A nyilatkozók határozottan és őszintén szóltak a nehézségekről, sőt arról is, hogy mit szándékoznak tenni. Persze akadt olyan vállalatvezető is, aki azt kérte: ne írjuk meg, hogy a cég bajban van! * A kereskedők — a korábbi években kialakult gyakorlat szerint a hiteleket a készletek finanszírozására használják. Magyarán: a banktól felvett pénzért árut vásároltak. A hitel, vagy hitelek után jelentős kamatot fizetnek és meghatározott időre törlesztik a kölcsönt is. A vállalatok szerint számukra ez nem túl nagy üzlet, ezért vigyáznak is arra, hogy csak annyi pénzt vegyenek fel, amennyi feltétlenül szükséges. A Konzum Kereskedelmi és Ipari Részvénytársaságnak például évek óta mindig volt folyószámlahitele. A 40 milliós keret most felére csökkent. Márpedig ebből lényegesen kevesebb feladatot tudnak megoldani dr. Bíró László igazgató szerint a pénzügyi lehetőségek beszűkülése akár egy teljes üzletágat tönkre tehet. A nagykereskedelmi részlegnek biztosan nem elég a rendelkezésre álló pénz, hiszen az áruért sokszor már jó előre fizetni kell A piacon versenyfutás van a termékekért, ám aki nem tud fizetni, az nem jut hozzá. A pénztelenség ugyanis nemcsak a Konzumot sújtja, de hazai partnereit is. A szállítók, a termelők, a gyártók hasonló nehézségekkel küszködnek Nem véletlen, hogy áruikért kevésnek tartják a puszta ígéretet és azt részesítik előnyben, aki pontosan fizet. Münszter András, a Ba- ranyaker igazgatója így fogalmaz : — A vállalat normális működéséhez legalább 45 milliós hitel kell, bár csúcsidőben használtunk mór 80 milliót is. A mai helyzetben viszont mindössze 10 millió forinttal számolhatunk. Eny- nyiből nem lehet 100 üzlet árukészletét biztosítani. Nem beszélve arról, hogy január 1-től nekünk kell a korábbi közös fenntartású boltok készletét is finanszírozni. Nagykereskedelmi részlegünk még tavaly szerződéseket kötött az idén érkező árukra, ezeket a kialakult pénzügyi helyzet miatt le kell mondanunk. Szocialista árucseréből mintegy 3 millió rubel értékű termékről, a magyar—jugoszláv kishatár- menti forgalomban pedig közel 4,5 millió dolláros üzletről van szó. Ez a szükséges árualapot, vagy annak egy részét biztosítaná, de nem tudjuk mi lesz a peremkerü- ieti és a vidéki boltokkal, a szaküzletekkel, amelyeket eddig is csak nehezen tudtunk eltartani. A Baranya Megyei Élelmiszerkéreskedelmi Vállalatnak 20 millió forint folyószámlahitele volt a Magyar Hitelbank Pécsi Igazgatóságánál, amit telefonon mondtak le — tájékoztat Pálmai Zoltán, a vállalat igazgatója. — Tekintettel arra, hogy boltjainak forgalma gyenge és lelassult a készletek forgási sebessége, mindenképpen szükségünk van hitelre. Jönnek az ünnepek, a szállítókkal megállapodtunk a határidőkben, de ha nem kapunk pénzt, kénytelenek leszünk radikálisan csökkenteni a készleteket. A Kereskedelmi Minisztérium közgazdasági főosztálya tájékoztatót kért tőlünk a pénzügyi helyzet alakulásáról, ebben leírtuk: sérelmesnek tartjuk, hogy az ellátást szolgáló átmeneti készletnövekedéshez a bank nem biztosít hitelt. Mindez a vállalatnak 10—12 százalékos árucsökkenést jelent, közben tőlünk elvárják, hogy új üzleteket nyissunk, régieket újítsunk fel, bővítsük a választékot, De hogyan? A Dél-dunántúli Tüzépnek két gondja is van. Az egyik, hogy ők fizetik az árkiegészítést a tüzelő után. Például 400 forintért veszik a brikettet, amit aztán 100-ért adnak tovább. A különböze- tet visszatéríti ugyan az állam, de csak utólag. Igaz, erre korábban kaptak 75 millió forint előleget, ez azonban január 1-jétől megszűnt. Most 50—60 milliós tüzelőkészletük van, ami később 130—140 millióra növekszik. A költségeket hitelből szerették volna pénzelni, a bank azonban csökkentette a rendelkezésre álló keretet. — Most kellene felkészülnünk az építési szezonra, ehhez 15C—180 milliós hitelre lenne szükségünk — sorolja Meiszter Péter kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Jelenleg szinte semmilyen készletünk nincs, hiszen az előző év végére minden elfogyott és nem tudunk árut venni, nincs miből. A tüzelőt kénytelenek átvenni, ezt szigorú előírások szabályozzák. Ám téglát, cserepet, ajtót, ablakot, vagy. más építőanyagot valószínűleg hiába keresünk a Tüzép- telepeken. A kialakult helyzetet még az is súlyosbítja, hogy a piac egyébként is elbizonytalanodott. A beszerzés állítólag azoknak is gondot okoz, akiknek pénze van. Egyes vélemények szerint ugyanis a gyártók az április utáni áremelés'lehetőségében bízva — igyekszenek visszatartani az árut. A kényszer más területen i.s, a szokásostól eltérő megoldásokat szül. A pécsi TRI- TEX-nél például a hitelbeszűkülés miatt 20 30 százalékkal kevesebb áruaiappql számolnak. Jelen esetben még csak abban sem bízhatnak, hogy a kiskereskedelmi vállalatok majd egy másik nagykertől vásárolhatnak, hiszen a pénzügyi stop, ha eltérően is, de minden céget érint. A TRITEX hamarjában átigazította ugyan idei terveit, de könnyen előfordulhat, hogy a 100 milliós hitelmegvonás miatt néhány gazdaságtalan terméket mégsem árusítanak, egyik-másik hiányzik majd a boltokból. — Ilyen például az iskolaköpeny, aminek a viselete már nem kötelező az iskolákban — mondja Bencze Géza, a vállalat igazgatója. — A gyárak egész évben készítik, mi viszont csak néhány hónapig forgalmazzuk. Az alacsony ár miatt ezeken kicsi a haszon, tőlünk viszont elvárják, hogy gazdaságosan tevékenykedjünk, nyereségesek legyünk. Jelentős hitelekkel dolgozott eddig az AGROKER is. Most viszont szembe kell nézniük azzal a problémával, hogy vannak gazdaságok, amelyek nem tudnak fizetni nekik az áruért és az .eddig biztosnak tűnő pénzügyi forrás is eldugult. A közel 300 milliós hitelkeret beszűkülése további bajok forrása. Nem lesz elegendő áru és felborul a vevőkkel, szállítókkal kialakított üzleti kapcsolat, a következmények a kereskedők szerint — ma még belóthatatlanok . . . A hitelek befagyasztása érzékenyen érintette a megye- kereskedelmi vállalatait. Szinte mindenütt kisebb- nagyobb pénzügyi zavar támadt, aminek az első feltételezések szerint véqülis elsősorban a logyasztók látják kárát. Igaz, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. első közlése szerinti határidők módosultak. Az viszont tény, hogy a váratlan intézkedés kapkodást és tanácstalanságot idézett elő. A kereskedők nem csupán az elmaradt haszon, a várható forgalomcsökkenés miatt aggódnak, de azért is, mert többségük „ellehetetlenült", megbízhatatlanná vált a partnerek szemében. A helyzet komoly és nem lehetetlen, hogy lesz, aki perre viszi a dolgot. Ferenci Demeter Új színt hozott a város kereskedelmi ellátásában az elmúlt évben megnyílott Agroker Áruház. HÉTVÉGE 1988. március 5., szombat
