Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-04 / 64. szám
19U. március 5., szombat Dunántúli natHó 3 Mit uarhal Pécs az idei évtől? A közelmúltban, miután egy korábbi ülésén a tanács meghatározta Pécs 1988-as tervének irányvonalait, az elkészült egységes pénzügyi terv került a tanács elé, melyet az csaknem négyórás, mélyreható vita után elfogadott. A tervről, Pécs várható idei helyzetéről, lehetőségeiről kért interjút a Dunántúli Napló Piti Zoltántól Pécs Megyei Város Tanácsának az elnökétől. Szerkesztőségünket Hársfai István fő- munkatárs képviselte.- 1988. általános jellemzői ma már ismeretesek, de kérdés, hogy ennek az évnek milyen különleges jellemzői vannak tanácsi szempontból? — A mi szempontunkból rendkívül fontos, hogy 1988. a választások óta eltelt időszak félideje, ami felelős számvetést igényel eddigi eredményeinkről, megköveteli helyzetünk reális értékelését, a következő időszak tennivalóinak komplex végiggondolását. Aztán 1988-ban minden más jövedelemtulajdonosnál nagyobb forráselvonásra került sor a tanácsoknál, a támogatósok névleges összegének a drasztikus csökkentésén túl, számolnunk kell az általános forgalmi adó ma még nem számszerűsíthető hatásaival, a fogyasztói áremelkedések ismert terheivel A tanácsi pénztárca, csak visz- szafogcttabb fogyasztást, szerényebb beruházásokat tesz lehetővé.- Miben foglalhatók össze 1988. várospolitikai törekvései? — A testület úgy foglalt állást, hogy a megvalósítás ütemének a csökkentése árán se mondjunk le a középtávú tervben megjelölt főbb céljainkról. Vagyis mipden mást megelőzően, biztosítani kell o folyamatos városüzemeltetés és a lakosságot ellátó intézmény- hálózat működőképességét; lolytatni kell a kiemelt társadalmi rétegek életkörülményeit javító programjainkat, számolva a szociálpolitika iránti igények fokozódásával; folytatni kell a történeti belváros rehabilitációját; a kedvezőtlen folyamatok megállításával meg kell kezdenünk a peremterületek felzárkóztatási programját; ösztönözni és segíteni kell a magánerős fejlesztési programokat, az önkéntes lakossági társulásokat.- Milyen erőforrások szolgálják a városüzemeltetést és a fejlesztést, melyek a változások jellemzői? — Tervünk abszolút összegben nem kisebb az előző év egységes pénzalapjánál, a bevételek és a kiadások 1988-as mérlege 3 068 000 000 forint. Viszont számottevő a változás a bevételek és kiadások szerkezetében, valamint az előirányzatok reálértékének az alakulásában. A bevételi oldalon meghatározó jelentősége van a lakosságtól származó adóknak és illetékeknek, ezen belül az újonnan bevezetett személyi jövedelemadó számított előirányzatnak. Kiemelt jelentősége van az állami támogatásnak, bár ebben közel 25 százalékos forráscsökkentésre került sor. Csökkent a megyei cél- támogatásokhoz kapcsolódás lehetősége is. Ezek ellensúlyozása érdekében felértékelődik a saját vállalkozású tevékenység eredménye, az intézményi működési bevétel jelentősége, és a vállalkozói együttműködés szerepe. A tanács arra is rákényszerül, hogy jelentős, mértékű hitelt vegyen fel, s hogy foglalkozzon az újabb kötvény- kibocsátás gondolatával, örvendetes, hogy mind szélesebo körben szerveződnek közműtársulások, s mind többen vállalják a településfejlesztési hozzájárulás fizetését, jóllehet oz bevételeink egy százalékát sem éri el. És hogyan alakul a kiadási oldal? A legjelentősebb tétel az intézmények működtetéséVárospolitika, 1988 Beszélgetés Piti Zoltánnal Pécs tanácselnökével vei, a folyamatos városüzemeltetéssel kapcsolatos kiadások összege. A feladatok mennyiségi növekedésében a fajlagos működési költségek - árak —, emelkedésében rejlik ennek o magyarázata. Pl. a város tisztaságával, illetve a parkgondozással összefüggő terheink néhány év alatt megkétszereződtek, s a sokat vitatott köz- világítás díjtétele, az 1986-os évi 66 millióról, idén megközelítőleg 96 millióra emelkedik.- Kiemelt várospolitikai feladat a meglévő értékek védelme, ami területileg a történeti belvárosra, jellegét tekintve, az elmaradt felújításokra koncentrálódik. Az év új törekvése a megelőző karbantartósok növelése. Beruházási célú előirányzataink évek óta csökkennek. Mégis első helyen szerepel a lakásépítés, a feltételrendszerének a biztosításával együtt. Jelentős a lakossági programokhoz kapcsolódó tanácsi támogatás mértéke, s évről évre növekvő terhet jelentenek oz ún. nem beruházási jellegű fizetési kötelezettségeink, melyek mögött a korábbi hitelek törlesztő részletei, o lakástámogatás előirányzatai, a társadalmi összefogás szervezésének az anyagi feltételei állnak.- Végül is mivel gazdagodik Pécs 1988-ban? — Ez az év még nerh tartozik a rossz évjáratok közé; az elkezdett programok jelentős része idén befejeződik, a naturális fejlesztési lehetőségek tehát jónak is mondhatók. 950- 1000 új lakás épül — az első lakók beköltözhetnek az új ncgyárpádi városrészbe —, vállalkozói jelleggel is épülnek lakások, 450-500 lakás felújításával, korszerűsítésével számolunk, s erősödik a lakásmobilitás is. összességében az év végéig - számításunk szerint —, kb. 3000 család kerülhet jobb körülmények közé. 18 tanteremmel bővül a középfokú oktatás (Művészeti Szakközép- iskola, Kodály Gimnázium), javulnak az oktatási feltételek a Leőwey Gimnáziumban, a Mátyás Király és az Egyetem Utcai Általános Iskolában. 150 ággyal bővül a málomi szociális otthon, befejeződik a pécsszabolcsi öregek napközi otthonának a kialakítása, s további gondozási központokat hozunk létre a város területén. Sorsdöntő szakaszához érkezik a Pécsi Nemzeti Színház felújítása — közel 100 millió forint az idei ráfordítási igény —, átadásra kerül a Hotel Palatínus és az Egyetemi Könyvtár, folytatódnak a megkezdett útépítések és befejeződik az I. István tér felújítása. Ebben az évben várjuk a második Duna-vezeték elkészültét, o víz Pécsre érkezését, új víztározók létesülnek és folytatódik a mecsekaljai szennyvíz- telep építése. Idén megkezdődik Patacs nyugati területén oz ércbányász-lakásépítkezés, o város másik oldalán pedig o Meszes-keleti vízellátó rendszer kiépítésével, az újabb tömegszerű iakásépités feltételeit teremtjük meg. Ezek talán a legfontosabbak . . .- Volt a tervjavaslatnak egy igen sokat vitatott melléklete, amely intézmények megszüntetését irányozta elő . . .- A tervjavaslat tételesen számba vette, milyen pótlólagos bevételnövelési lehetőségeink vannak, de áttekintette azokat a nem népszerű, kiadóscsökkentő elgondolásokat is, amelyeket egy feltételezett forrás- csökkentő intézkedés esetén elő kell vennünk. Tartósan kihasználatlan intézményekről van szó. A testület állásfoglalása szerint, a bevételt növelő programokhoz azonnal hozzá kell kezdeni, a kiadóst esetlegesen mérséklő ellátásszervező és integrációs törekvéseket azonban tovább kell vizsgálni. Meg kell mondani, hogy a gazdaságosan nem üzemeltethető intézmények többsége a peremterületeken van, c várospolitikai törekvések között szereplő felzárkóztatási program, viszont nem kezdődhet azzaf, hogy működő ellátási formákat szüntetünk meg, pusztán gazdasági szempontokra hivatkozva. — Ha már a peremterületekről van szó: mire számiihatnak ezek 1988-ban?- A peremterületek felzárkóztatása idő- és pénzigényes folyamat, s nem kezelhető csupán gazdasági kérdésként. Idén Somogy, Vasas és Hird városrészek területén kísérleti jelleggel, elöljáróságokat hozunk létre; a tapasztalatoktól függően a későbbiekben bővíteni kívánjuk a városrészek érdekfeltáró és érdekérvényesítő szerveződési formáit. A peremterületi ellátási körülmények javítását illetően a lakosság és a tanács összefogásával megvalósuló társulásos programoknak tulajdonítunk nagy jelentőséget. Óriási gond, hogy gazdaságtalansóg miatt, sorra szűnnek meg vállalcti üzemeltetésű boltok, szolgáltató egységek. Ezeket a tanács nem tudjo átvállalni, de keressük a koordinációs lehetőségeket és nyitottak vagyunk minden új vállalkozói ajánlatra. — A növekvő lakossági igények és a csökkenő pénzügyi források, hogyan hatnak a tanácstagi, illetve a tes' . tületi munkára?- Nincs könnyű helyzetben az, aki ma közéleti munkát vállal; a szabadidejüket fordítják közösségi célokra, miközben sajnálatosan nem becsüljük eléggé az önzetlen tevékenységüket. Pedig ha ezen nem változtatunk, igen nagy lesz a társadalmi veszteségünk. A mai tanácstagok igen áldozatos munkát végeznek a lakossági társulások életre keltésében, az önkéntes társadalmi munka végzésében, a lakosság ügyes-bajos dolgainak az intézésében. A legnagyobb figyelmet természetesen a választott testületben végzett munka kapja. Érdekes átrendeződés megy végbe a testület által tárgyalt témákban: a ciklus első felében távlati koncepciós kérdéseket vitattunk meg, idén viszont már a végrehajtást szervező és ellenőrző témák kerülnek túlsúlyba, a tanács a lakosság életét közvetlenül érintő kérdéseket kívánja vizsgálni. — Az elmondottak tükrében hogyan látja a város helyzetét?- Szerintem óriási a választott testület és a függetlenített apparátus felelőssége, hogy a figyelmét a legfontosabb tá'- sadalmi kérdésekre fordítsa, a rendelkezésére álló erőforrásokat pedig a lehető legnagyobb hatékonysággal használja fel. Ennél is nagyobb a termelő ágazatok felelőssége, hiszen a gazdaság fellendítésének nem járható útja a közösségi és az egyéni fogyasztás tartós visszafogása, mert — egyéb okok mellett —, éppen a közösségi ellátás hiánya akadályozhatja a termelés kívánt fejlődését. S mindannyiunk érdeke, hogy ez ne következzék be. Ü] szárnnyal bővül a pécsi Művészeti Szakközépiskola Pécs Megyei Város Tanácsa 1988-as pénzügyi tervének a mérlege (millió forintban) BEVÉTEL Ft 0' fi Intézmények működési bevétele, saját vállalkozású tevékenység eredménye ebből: ár- és díjbevétel 71 311 10,1 Lakossági adók, illetékek ebből: személyi jövedelemadó-részesedés 1084 1184 38,6 Állami támogatás, normativ központi juttatás 1027 33,5 Megyei (pályázati) céltámogatás 99 3,2 Átvett forrás, koordinációs hozzájárulás 289 9.4 Lakossági közmű- (út, viz, csatorna) és településfejlesztési hozzájárulás 25 0,8 Bankhitel, kötvény 118 3.8 Egyéb helyi bevétel 15 0.6 Összes bevétel 3068 100,0 KIADÁS Ft n ii Intézmények működtetése, városüzemeltetés 1686 55,5 Nagyjavítás, felújítás 433 14,1 ebből: intézményi 76 lakóházjavitási, 272 út- és híd77 koordinációs alap 8 Beruházási tevékenység 727 23,7 ebből: közlekedés, 66 hírközlés, kereskedelem, 12 szolgáltatás, viz, csatorna 110 lakásépítés 138 energiaellátás 71 egészségügy 34 művelődésügy 183 városgazdálkodás 113 Nem beruházási jellegű kifizetések (törlesztés, lakástámogatás, tanácstagalap, stb.) 158 4,6 Tartalék 64 2,1 Összes kiadás 3068 100,0 A közhivatalnoki jog és erkölcs. A közhatalmat gyakorló állami szervek ügydöntő és ügyviteli alkalmazottai az állam nevében járnak el és hatalmi jogosítványokat gyakorolnak. Hivatali állásuk betöltése, funkcióban maradásuk különös politikai, szakmai és erkölcsi követelmények teljesítésétől függ. Az államszervezet hatékony működése és társadalmi elfogadottsága, a közhivafal tekintélyének megőrzése érdekében, szinte mindegyik állam megköveteli hivatalnokaitól a politikai hűséget, a munkakör szakszerű és gondos ellátását, valamint bizonyos erkölcsi szabályok maradéktalan követését. E sajátosságokra tekintettel, a közhivatalnoki jogviszonyt és az azt szabályozó normákat rendszerint megkülönböztetik az egyéb munkajogi viszonyoktól, és azok szabály- anyagától. Számos körülmény játszott közre abban, hogy a szocialista társadalomépítés kezdeti, illetve korábbi szakaszaiban viszont a legtöbb ország, így hazánk is elvetette az ún. közszolgálati jog elkülönültségének indokoltságát. A társadalmi és emberi egyeniogúságot hirdető szocialista politikai rendszer, nem részesítheti priviléaiu- mokban hivatalnokait. A társadalmi osztály- és réteakü- lönbségek gyors eltűnésével, a szocialista állam korai elhalásával, a kommunista társadalmi önigazgatás közeli megvalósulásával számoló szocialista társadalomelmélet, a közhivatalnokok és a túlnyomórészt állami, illetve társadalmi tulajdonban lévő munkahelyek dolgozói, munkavállalói helyzetének azonossága mellett szállt síkra. A szocialista államépítés eddigi gyakorlati tapasztalatai azonban nem igazolták az utóbb jelzett elképzeléseket. A társadalmi haladás nnay r-é|ki»ű-éseinek valóra váltását előmozdító eszközök és biztosítékok között ugyanis kiemelkedő szerep hárul az állami irányító, szervező, befolyásoló, ellenőrző, kényszerítő apparátusra. Bizonyossá vált, hogy a szocialista állam elhalásával, leépítésével, vagy mellőzésével belátható időn belül, nem számolhatunk. Az állam szerepének alakulására, az államszervezet felépítésére, elvégzendő feladataira és működési formáira hatást gyakorló körülmények, természetesen folytonosan változnak. A szocialista államszervezetnek pedig igazodnia kell ezekhez a hatásokhoz. A társadalom és a társadalmi közösségek öntudatának, kulturáltságának, vállalkozó, önszerveződő, cselekvő, alkotó készségének színvonala, a társadalom érdek-, nézet-, és egyéb tagoltságának szervezeti és más kifejeződési lehetőségei, a hiánygazdaság, vagy az anyagi jólét szintje, váltakozó elvárásokat támasztanak a szocialista államszervezettel szemben. A magyar társadalom és az állam között napjainkban tapasztalható feszültségek főleg abból fakadnak, hogy a növekvő társadalmi szükségletek kizárólag állami erőforrásokból és közvetlen állami szervező munkával már nem elégíthetők ki. A mea- újuló feszültségek feloldásához a társadalmi, közösséai és egyéni vállalkozó készséget serkentő stratégiai kormányzásra, koncepcionális irányításra, ösztönző hatású állami kedvezmények, engedmények, támogatások nyújtására, egyszerű, gyors, szakszerű és igazságos hatósági igazgatásra, következetes törvényességi felügyeletre, garanciális jogvédelemre, független igazságszolaáltatásra, hatékony társadalmi ellenőrzésre és érdekképviseletre, tehát a társadalom és az állam nyilvános és kulturált j egyensúlyozására és kölcsö- ! nős támogatására van szükség. A szocialista politikai in- | tézményrendszer valamennyi j láncszemére kiterjedő reform- j folyamatok alatt és után, a ; társadalom és az állam újszerű viszonyaiban fokozódnak a közhivatalnokokkal és a politikai szervezetek főhi- j vatású munkatársaival szembeni jogi és erkölcsi köve- ' telmények. Be kell vallanunk, , hogy az egységes munkajog- : viszony és munkajog elvét a gyakorlatban már régen fel- j adtuk. A közigazgatási szer- j vek vezetői, ügyintézői és : ügyviteli alkalmazottai, a 1 bírák, az ügyészek, valamint j az egyéb közhatalmi szervek , és a társadalmi-politikai szervezetek dolgozói alkalmazásának feltételeire, a közhivatalnokok továbbképzé- j sére, előmenetelére, jutái- i mazására, védelmére, foko- j zott fegyelmi és büntetőjogi felelősségére, funkciójuk, be- 1 töltésével kapcsolatos összeférhetetlenségi, kizárási ese- i tekre és sajátos erkölcsi kö- I vetelményekre vonatkozó jo- i gi előírások rendszerezett összességét közhivatalnoki, esetleg közszolgálati, vagy közalkalmazotti praqmatiká- ' nak nevezhetjük. Külön is megjegyzendő tehát, hogy a körvonalazott értelemben vett közhivatalnoki pragmatiko, a felsorolt dolgozókkal szemben támasztott fokozott politikai és erkölcsi követelményeket is jogi rangra emeli. Jelenleg azonban sem valamennyi közhivatalnokra ki- ; terjedő általános, sem a közhivatalnokok főbb csoportjai szerint tagolt ágazati pragmatikákkal nem rendelkezünk. A közigazaatósi alkalmazottak, a bírák, az ügyészek stb., jogi helyzetének vázolt összetevőire vonatkozó, az általános munkajogi szabályoktól eltérő rendelkezéseket számos és különböző fokozatú jogszabály tartalmazza. Külön csoportot alkotnak e normák körében, a tanácsi vezetőkkel és .üayintéző, ügyviteli dolqozókkal, valamint a bírókkal, az ügyészekkel, a rendőrökkel szemben támasztott személyzetpolitikai követelményeket, valamint a munkájuk, maqatar- , tásuk értékelésének és minősítésének rendjét meghatározó jogszabályok, amelyeknek megújított és kiegészített változatai 1987-ben jelentek meg. A politikai intézményrendszer, azon belül az állam- szervezet és az állami munka korszerűsítésére irányuló törekvések valóra váltásától elválaszthatatlan a közhivatalnokok képzettségével, személyi alkalmassáaával, kulturált magatartásával, az üqyfelek iránti előzékenységével, feddhetetlen hivatali és magánéletével, erkölcsi tisztaságával, megvesztegethetetlenségével, fokozott felelősségével, különös jogi védelmével, társadalmi és anyagi meabecsülésével kapcsolatos r elvek és követelmények kimunkálása és rendszerbe foglalt meqhatározása. E sorok írójával egvütt. eqyre többen vallják hazánkban, hoay a közhivatalnoki pozíciók sajátosságait szem előtt tartó, differenciált politikai, társadalmi, joqi és erkölcsi elvárások érvényesítésére, a ; színvonalas és eredményes ; közhivatalnoki munka társa- , dalmi elismertségére kedvező hatást gyakorolna, ha a vá- ; zolt jogi és erkölcsi előírásokat, az érintettek közremű- I ködésével, magasszintű ioqi ; normákban rendszereznénk, j közismertté tennénk és al- j kalmazásukat a hivatali belső vezetés eszközeinek igénybevételén kívül politikai, társadalmi ráhatással is előmozdítanánk. Dr. Adóm Antal
