Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-04 / 64. szám

A Dunántúli napló 1988. március 5., szombat Mérlegzáró közgyűlések az ipari szövetkezeteknél Megyeszerte hét ipari szövetkezet tartotta tegnap mérlegzáró tag-, illetve közgyűlését, ahol az elmúlt év eredményeit ismer­tették. MINŐSÉGI RUHÁZATI SZÖVETKEZET Jó évet zártak a pécsi Mi­nőségi Ruházati Szövetkezetnél. Az 1986-osnól hét százalékkal magasabb termelés 11,6 szá­zalékkal több, 5 696 000 forint­nyi nyereséget eredményezett, amit az előző évinél huszonkét fővel kevesebben, száznyolcvan- hárman áhítottak elő. A szö­vetkezet túlnyomórészt tavaly is exportra termelt. Csaknem kétharmadával nőtt a tőkés bérmunka, de a szocialista piacra is jelentős, 20 milliós nagyságrendű volt a termelés. A 43 872 000 forintos összárbe­vételt eredményező termelés harmadik összetevője a kü­lönböző társszövetkezetekkel közösen végzett belföldi bér­munka volt. MOHÁCSI RUHÁZATI SZÖVETKEZET Jelentős, 18 százalékos tő­kés exportnövekedéssel büsz­kélkedhetett tegnapi mérlegzá­róján a Mohácsi Ruházati Szövetkezet. Hasonló arány­ban, 7 389 000 forintra növeke­dett a szövetkezet nyeresége, de kedvező mutatónak bizo­nyul a 11,57 százalékos bér- növekedés is. Az összesen 15 204 000 forintos árbevétel­ből igen jelentős volt a szö­vetkezet mohácsi boltjának 2 milliós forgalma, ami az elő­ző évihez kénest 40 százalé­kos előreléoést jelentett. A szövetkezet 1988-os célia meqtortani az előző évi export­dinamizmust. pécsvaradi építőipari SZÖVETKEZET Több lábon álló, kiegyensú­lyozott gazdálkodás. Röviden iqy összegezhető q Pécsvárqdi Építőipari Szövetkezet múlt évi tevékenysége, melyben a meg­határozó építőipari kivitelező munka és a szintén alappillér­nek tekinthető mozaiklapgyór- tás mellett helyet kap a hor­dókészítés és a kereskedelmi tevékenység is. Az 1987-ben elért 166 millió forintos árbe­vétel és 11 milliós nyereség 260 főre vetítve tisztes ered­ménynek mondható, még ok­kor is, ha a tervezett 15 mil­liós nyereséget nem is sike­rült hozniuk. Az idén öt és fél millió fo­rintos nyereséget terveznek, annak ellenére, hogy mind építőipari kivitelező, mind mo­zaikgyártó kapacitásuk csak­nem teljesen lekötött az 1988- as évre. Mecseknádasdon létesülő híradástechnikai üzemükben nosztalgia telefonkészülékek gyártását kezdik meg, mely beruházás egyben új munka­helyek teremtését is jelenti a környéken. SIKLÓSI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET — A 37 milliós termelési ér­tékünk a tervet három, az elő­FILMJEGYZET ző évi bázist egymillió fo­rinttal haladta meg — kap­tuk az információt Magyar Mi- hólytól, a Siklósi Építőipari Szövetkezet elnökétől. Ez az eredmény egy főre kivetítve a termelési értékben 10, míg a keresetekben 8 szá­zalékos emelkedést mutat, a szövetkezet nyeresége össze­sen 4 540 000 forint volt. Figye­lemre méltó eredményt, 50 százalékos termelésnövekedést ért el a szövetkezet lakatos­üzeme. Bár idén nehezebb piaci körülmények között, csök­kenő létszámmal, nem javuló anyaqellátással dolgoznak, a tavalyihoz hasonló teljesítmény­nyel biztosítva látszik a szö­vetkezet talponmaradása. ÉPÜLET- ÉS LAKASKARBAN- TARTÓ IPARI SZÖVETKEZET Mig előtte többnyire Pécs városának közigazgatási te­rületén belül dolgozott, az el­múlt évben már megyén kívüli megrendelések vállalására is rászorult az ÉLISZ. Ez külö­nösen a téli időszakban a szakipari munkák biztosítása érdekében volt szükséges. A létszámcsökkenés ellené­re a szövetkezet 10 százalékos árbevétel növekedést tudott felmutatni, a bérszínvonal 16 százalékkal emelkedett. Az elmúlt év második felé­ben az 1988. évi előzetes Drog- nosztizálós már azt jelezte, hogy a megrendelések csök­kennek. o piac szűkül, élese­dik a verseny a m^arendelóért, a munka elnyeréséért. SZIGETVÁRI IPARI KISSZÖVETKEZET Az 1988 márciusától kisszö­vetkezeti formában működő, vezetésében teliesen meqújult ipari szövetkezet 42 millió fo­rintos árbevételt. 40 milliós termelési értéket. valamint néav és fél millió forintot meahalodó "vereséaet könyvel­hetett el. Mint a közavűlésen kiderült: naaviából ezt meg­közelítő eredményt várnak az idei évtől is. TEMPORG A Temporg Nyomdaipari Szervező és -Szolgáltató Kis szövetkezet az 1987 júniusá ban átalakított Tempó két jogutódiánok egyikeként tevé­kenykedik. Rentábilis nyereség­gel zárult gazdálkodásról ad­hatott számot beszámolójában dr. Kállai Sándor, a kisszövet­kezet elnöke, aki az idei cé­lok között a műszaki fejlesz­tés előtérbe helyezését, vala­mint az átfutási idők csök­kentése és minőségjavítás ré­vén a piaci részesedés meg­tartását említette. A Temporgnál idén 44 mil­lió forintos nettó árbevétel el­érését tervezik. Csökkenti létszámát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Sajtótájékoztató Budapesten (Munkatársunk telelőn jelen­tése) Visszatetsző lehet az a szándék, ha felülről érkező utasítások úgy követelnek lét­számcsökkentést a termelő szférában, hogy közben a fel­sőbb apparátusban mindenki nagy biztonsággal ragaszkod­hat íróasztalához. Bizalomkel­tő viszont, ha az elvek meg­hirdetésekor a magasabb szin­ten is hasonló intézkedések történnek. Jó példoként szolgál erre a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium március 1-jétöl életbe lépett létszám- csökkentéssel egybekötött át­szervezése. Mint a miniszté­riumban tartott pénteki sajtó- tájékoztatón elhangzott: a minisztériumi részlegek felada­taiból a felesleges hatáskörök kiszűrését, az irányító tevé­kenység meghatározott téma­körökhöz való kapcsolását, a termelési és közgazdasági, va­lamint a hatósági ellenőrzés feladatainak elkülönítését tűz­ték ki célul. Váncsa Jenő miniszter hangsúlyozta tájékoztatójában, hogy a részlegeknek eközben meg kell tartaniuk az elvi és szakmai irányításhoz szüksé­ges és jogszabályokban rögzí­tett hatósági feladatokot. Az ágazati irányítás fő területe a termeléspolitika, a teljes köz- gazdasági környezet és a ke­reskedelem, valamint a ható­sági feladatok témakörei lesz­nek a jövőben. Mindezeket a változásokat a minisztériumi apparátus lét­számának 160 fős csökkenté­se mellett kívánják megoldani; ennek első lépése az 1987. január 1-jétől bevezetett lét­számstop volt. Mivel ez idő óta a távozók helyére új embere­det nem vettek fel, 80 fős csökkentés már megvalósult. A többiek elhelyezéséről június 30-ig gondoskodnak. Hatáskörök, feladatok tisz­tázása, a megmaradó mun­kák konkrét, személyes felelős­ségre épülő elosztása. Mind­ezt 700 helyett 538 fővel, 5 miniszterhelyettes helyett 3­mol, 22 főosztály és 76 osztály helyett 15-tel, illetve 55-tel kí­vánják megoldani. Változik a vezetési stílus, mely a vezetők, vezetői testü­letek szerepének, működésének megújulásával párosul. Csök­ken a miniszteri értekezletek száma. Ezeken csak átfogó, el­vi jellegű ügyeket tárgyalnak. Az operatív témák megvitatá­sa az államtitkár által veze­tett koordinációs értekezlet fel­adata. Az élelmiszergazdaságot érintő naav hordereiü ügyek­ben való javaslattételre agrór- politikai tanácsot hoznak létre. A változások természetesen átalakítást követelnek, a szak­igazgatási intézményrendszer területén is. Balog Nándor Zöld utat a fejlesztésnekI A Posta Távközlési Üzemében rendszeresen ellenőrzik a vonalak működőképességét Fotó: Kóródi Gábor Folytatódik a baranyai telefonprogram Összeállította: Balog N., Kaszás E. Dél-Dunántúl postás szocia­lista brigádjainak küldöttei ta­nácskoztak tegnap Pécsett, az Ifjúsági Házban. Az évenként megrendezésre kerülő műsza­ki-forgalmi konferencia részt­vevői között jelen volt Doros Béla, a Magyar Posta elnök- helyettese, aki elmondta: a postának továbbra is kiemel­kedő célja és feladata a tele­fonfejlesztés. 1988 ebből a szempontból az egyik legne­hezebb év lesz, hiszen a terv­időszakra eső célkitűzések mintegy egynegyedét kell meg­valósítaniuk. Hogy ez mit jelent, arról Sík Sándor gazdasági igazgató is beszélt. Kiemelte, hogy idén tovább folytatódik a pécsi táv­beszélő-hálózat építése. Év végéig több mint 1000 kötvé­nyes kap új készüléket, jövőre pedig a maradék telefonok felszerelése is megtörténik az ígért határidőre. A tavaly meghirdetett kötvényes akciók közül, a siklósit kivéve, vala­mennyi sikerrel zárult. Ennek ellenére a posta nem mond le korábbi elképzeléséről, to­vábbra is tervezik egy konté­nerközpont létesítését Siklóson. Méghogy bíborszín? A film valós színe inkább haloványli- la — meglehet eredetiben job­bak voltak a tónusok, s csak a magyarországi kópiák gyen­ge minőségűek, de az is, hogy a négerek ludasak ebben is: olyan feketék, hogy alul kell exponálni alaposan. A film mondandójának színe meg ha­sonlatos azon női alsóneműé­hez, melyet melegbugyi néven ismerünk, s amelyet már vagy ötvenszer kimostak: az erede­ti rózsaszín sem akármilyen', hát még agyonfakult formájá­ban. Nos, a nagy fehér főnök, Steven Spielberg filmet készí­tett derék honfitársairól, a né­gerekről - negyven évet fogva át a századelőről: az még alig zavar, hogy ismereteim szerint ebbe az időszakba esik a nagy gazdasági világválság, amikor még a fehér farmerek is hullottak mint a legyek, de lóm, a Blborszin című film szerint ez volt az az időszak, amikor a déli államokban a Haloványlila... másodgenerációs szabad né­gerek megszedték magukat. Igaz, csak anyagiakban. Merthát szellemiekben hol tar­tanak? Megizélik tulajdon lá­nyukat, eladják gyerekük gye­rekét, majd feleség-gyereküket is egy másik négernek, aki szin­tén csak használja a szegényt, ráadásul elszakítja szeretett test­vérétől, aki még Afrikába is elkerül, de vannak még cso­dák, a testvér találkozik test­vére gyerekeivel, azaz kicso­dáival is, s a végére minden jóra fordul, a pap is megbo­csát a léha énekesnőnek, a kocsma és a templom népe egymás keblére borul, s zokog oz egész vászon — talán emiatt is fakó az a bizonyos bíborszín. De nagy nehezen áll a tétel: ha hiszitek, ha nem, ezek a négerek, még iga­zi emberi érzelmekre is képe­sek! Igen. Hát akkor még inkább a Cápa. A cápát ugyanis lehet egyértelműen utálni, állat, vé­rengző, s holmi felvilágosult eszmék szellemében nem kell úgy csinálni, mintha embernek tartanánk őket, s ilyenformán szeretni. A cápa ábrázolása tehát nem okozhat gondot: a cápa fekete, az ellene küzdők fehérek, feketét fehér mellé festeni még egy gyereknek sem okoz gondot. Na, de ha a fe­ketéről készítünk filmet, akkor már nagy a gond, nem elég a helyes expozícióra ügyelni, de a feketékben fel kellene tud­ni mutatni a fehéret is — o valóságban nem különül el az emberben lévő rossz és jó, a fekete és a fehér: úgy nem ábrázolhatom az embert, hogy csíkosra festem, mint egy zeb­rát, de úgy sem, hogy az át­lag szürkéjére. Ha ez nem si­került, akkor viszont jönnek a filmen kívüli eszközök: annyit sírnak ebben a filmben a hő­sök magukon, hogy csak na, s a kísérőzene is telistele vonó­sokkal, hogy tudja a néző, mikor kell elérzékenyülnie: te­hát akkor, ha a szereplők is sírnak és a vonósok is szól­nak. A gyengébb lelkűek eset­leg külön-külön is. S hogy egy jobb amerikai filmet is ajánlhassak: a Vég­ső visszaszámlálás úgy tűnt el egy időre a magyar filmfor­galmazásból, mint a filmbéli Nimitz anyahajó, a rossznyel­vek szerint azért, mert néme­lyek megijedtek az amerikai haditechnikától, illetve attói, hogy a szegény néző kijön a moziból, felemelt karral meg­adva magát. A haditechnika valóban lenyűgöző, de mi az az időparadoxonhoz képest, amit viszont nem tudtak kel­lően kihasználni a film ké­szítői. Úgy látszik ez igaz a mos­tanában bemutatott amerikai filmekre, ami bennük valóság, az érdekes, ami fikció, oz va­lami elképesztő blődség. Nem hiszik: ajánlom a Feltámad a vadnyugat című filmet meg­nézésre. Bodó L. A távközlés fejlesztéséhez a Pécsi Postaigazgatóság külön­féle forrásokat vesz igénybe. Megtalálhatók ezek között c kötvényekből származó forin­tok, az előfizetők belépési di­jai és a világbanki hitel is. A Magyar Posta elnökhelyettese ezzel kapcsolatban kiemelte: Minden jel arra mutat, hogy sikerül az elképzeléseket meg­valósítani, bár vannak nehéz­ségek is. Például akadozik az anyagszállítás, késnek bizo­nyos berendezések és az ipar- vállalatok nem kötnek szerző­déseket a postai üzemekkel. Az idei év baranyai felada­tai között szerepel; hogy be kell fejezni a kötvényes háló­zat kiépítését, hiszen csak így biztosítható, hogy az előfize­tők 1989 első felére telefont kapjanak. A szigetvári góckör­zetben viszont még ezután kezdődnek a technológiai sze­relések. A kitűzött határidők teljesítésére a szocialista bri­gádok vállalást tettek. A régió telefonellátottságát javítja, hogy folytatódnak a dél-balatoni fejlesztések és Pécs-Szigetvár-Mohács között mikroösszeköttetés épül. Foko zatosan sor kerül baranyai és tolnai végközpontok bővítésére, típuscseréjére. Megkezdődött, illetve megkezdődik a Vili. ötéves tervi áthúzódó beruhá­zások előkészítése, szervezése. Ezek közül a legjelentősebb az úgynevezett Pécs II. főközpont építése. Az utóbbiról szólva Doros Béla hangsúlyozta: az újabb központ a távolsági forgalom lebonyolítását segíti és jelen­tős minőségi javulást eredmé­nyez. Magyarán, ha ez meg­épül, nemcsak határainkon belül, de például külföldre is könnyebben telefonálhatunk, hiszen ez a régiósközpont a budapesti távhívóközpontot is tehermentesíti. F. D. Falugyűlés Kökényben Kökény aprócska falu Pécs latárában. Közigazgatásilag Pogányhoz tartozik. A falu la­kóinak többsége horvát nem­zetiségű. A lélekszám nem éri el az ötszázat. Még ehhez vi­szonyítva is csak igen keve­sen vettek részt az e heti fa­lugyűlésen, pedig a szervezés­ben, invitálásban nem volt hi­ba. A családiason szűk körű fa­lugyűlés résztvevőit Taragyia György, a községi népfrontbi­zottság elnöke köszöntötte. Standovár lános, a kökényi elöljáró ismertetőjében arról beszélt, hogy tavaly négy fel­adatot tűztek célul és ebből csak egy volósult meg. A kul- túrhóz bővítését meakezdték — építőanyagok hiánvában nem tudták befejezni. Nem sike­rült az országút rendbehoza­tala: csupán kátyúzásra futot­ta a pénzből. Az eqvik köz­utat akadályozó lámoaoszlopot átrakatták o DÉDÁSZ-szal. de szakemberei nem végeztek tisz­tességes munkát. A község környezeti képe elszomorító: nz utak mentén renqetea a sze­mét, énítési törmelék. Sokon nem vették meg a szemétszál­lító kukákat. Idei feladat a kultúrház bővítésének befeje­zése — ide kerül maid az öre­gek napközi otthona, az út in- vításónak folvtatósa, a felső­sor földútinnak és a aáz-rse- reteleo útidnak lekövezése. Sztanics lános, a poqánvi tanácselnök az idei célokról szólva kiemelte, hoqy fontos a kultúrotthon mielőbbi befe­jezése. Elsődleges lenne az út javítása: ehhez a lakosság hozzájárulása is szükséqes, mert először meg kellene csi­nálni a házak előtt az árkokat és a szegélyeket. Dr. Görcsös ludit, a pogá- nyi tanács vb-titkára bejelen­tette, hogy a Pécsi Áfész fel - újítja, modernizálja a bolt és a kocsma épületét, ezért azok ideiglenesen a mostani kultúr- házba költöznek át. A beszámolókat élénk vita követte. Többen felháborodva emeltek szót a szemetelés, a szennyvíz utcára való kienoe- dése ellen. Ezen kívül neh^r. ményezték, hoqv a t°m°tőko és a ravatalozóhoz nem lehet feljutni, mert nincs köves út. valamint segítséget kértek a pincék villamosításához. Varga Ferenc körzeti meg­bízott ígéretet tett, hogy ta­vasszal falujárásra indulnak a tanácsi vezetőkkel. Ha a fi­gyelmeztetés kevésnek bro­nzul, szigorúan meqbüntetik a környezetszennyezőket, A ta­nácselnök segítséget ígért a zártkertek, pincék árammal való ellátásához, de hangsú­lyozta: elsősorban a lakossóq- nak kell lépni ez ügyben, a pénzt összegyűjteni, és kérni a DÉDÁSZ munkáját. A temető­höz vezető út kövezéséhez is összefogás szükséges. A szőlős­gazdáknak is be kellene se­gíteni a megvalósításába A. E.

Next

/
Thumbnails
Contents