Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-30 / 90. szám

2 Dunántúli napló 1988. március 31., csütörtök Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ■ ■ I r r rr I üléséről 1988. március 29-30-án Szó­fiában, a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamai külügyminiszteri bi­zottsága megtartotta soros ülését. Az ülésén részt vettek: Pé­ter Mladenov, a BKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság külügy­minisztere; Bohuslav Chnou- pék, a CSKP Központi Bizott­ságának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügy­minisztere; Marian Orzechows- ki, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Lengyel Népköztársaság külügyminisz­tere; Várkonyi Péter, , az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere; Oskar Fischer, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársa­ság külügyminisztere; loan To­fu, az RKP KB Politikai Végre, hajtó Bizottságának póttagja, a Román Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere és Edu­ard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. O Az ülésen áttekintették a nemzetközi, mindenekelőtt !az európai problémák széles körét. A miniszterek tüzetesen megvitatták a nemzetközi 'helyzet pozitív tendenciái to­vábbfejlesztésének és megszi­lárdításának elsődleges fel­adatait. Megállapították, hogy a nemzetközi helyzet Európá­ban s az egész világon vál­tozatlanul bonyolult és ellent­mondásos, aláhúzták a lesze­relési folyamat előmozdításá­nak, a nukleáris fegyverektől és erőszaktól mentes világ megteremtésének nyomatékos szükségességét, fontos, hogy valamennyi állom tartózkodjék bármely olyan cselekménytől, amely ezt a folyamatot meg­nehezítené. Megengedhetetlen, hogy míg egyes területeken folyik a leszerelés, másutt fegyverkezési verseny bonta­kozzék ki. Az ülésen a NATO-tagálla- mokhoz, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet valamennyi résztvevőjéhez in­tézett felhívást fogadtak el. © Az ülés résztvevői síkra- szálltak a Szovjetunió és az USA között a közepes és rö- videbb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerző­dés ratifikációs folyamatának mielőbbi befejezéséért. E szer­ződés általános megítélés sze­rint történelmi jelentőségű. 0 A miniszterek elmélyült véleménycserét folytattak a le­szerelés, valamint az európai biztonság és bizalom erősítése, a kölcsönösen előnyös együtt­működés fejlesztésének kérdé­seiről és kifejezték államaik arra irányuló készségét, hogy e célból valamennyi európai országgal szélesítsék a konst­ruktív párbeszédet. © Az ülés részvevői kifejez­ték országaik eltökélt szándé­kát az európai — az Atlanti- óceántól az Uraiig terjedő te­rületen lévő — fegyveres erők és hagyományos fegyverzet je­lentős csökkentésére, az ezzel kapcsolatos tárgyalások mi­előbbi megkezdésére. A meg- lepésszerű támadás veszélye csökkentésének céljából külön­leges figyelmet kell szentelni azon fegyverfajták csökkenté­sének, amelyek a fegyveres erők támadóképességének alapját képezik, beleértve a taktikai nukleáris fegyvereket is. 0 Az ülés résztvevői meg­vitatták a bécsi találkozó mun­káját, és megállapították, hogy ez a fórum egészen közel ke­rült olyan politikai döntések meghozatalának fontos szaka­szához, amelyek biztosíthatnák az európai biztonság és együttműködés további erősí­tését. © A miniszterek megállapí­tották, hogy a nukleáris lesze­relés terén bekövetkezett vál­tozások kedvező előfeltételeket teremtenek olyan európai regi­onális szintű intézkedések elfo­gadásához, amelyek a katonai szembenállás csökkentésére, a bizalom és biztonság erősítésé­re irányulnak. Ennek kapcsán megerősítették azon javasla­tok megvalósításának nagy jelentőségét, amelyeket közö­sen vagy külön-külön államaik előterjesztettek. © A miniszterek úgy vélik, hogy az európai stabilitás ■megerősítésére irányuló erőfe­szítéseket ki kell egészíteni az európai kontinens körüli ten­gerek és óceánok vizein folyó katonai tevékenység csökken­tésével kapcsolatos határozott intézkedésekkel. Támogatásuk­ról biztosították a Szovjetunió­nak azokat a javaslatait, hogy jelentősen csökkentsék a ka­tonai szembenállás szintjét Európa északi részén és az egész északi-sarki térségben, hogy e térség váljon a béke és együttműködés övezetévé, és hogy e célból kerüljön sor tárgyalásokra az érdekelt álla­mok között. © Az ülésen képviselt álla­mok pozitívan értékelik a bal­káni államok külügyminiszterei belgrádi találkozójának ered­ményeit — ezek hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a jószomszédi kapcsolatok és kölcsönös megértés légkörének kialakulásához a Balkánon —, támogatják a balkáni orszá­goknak azt a készségét, hogy folytassák és elmélyítsék a két és sokoldalú párbeszédet va­lamennyi szinten, beleértve a legmagasabb szintet is, a bé­ke, a kölcsönös megértés, a biztonság és együttműködés erősítése érdekében a térség­ben. o Az ülés résztvevői külön­leges jelentőséget tulajdoní­tanak az ENSZ-közgyűlés har­madik, rendkívüli leszerelési ülésszakának, mint az e téren működő legszélesebb körű vi­lágfórumnak, és abból indul­nak ki, hogy annak tevékeny­sége megerősíti a biztonság, a leszerelés koncepciót és más, az első rendkívüli leszerelési ülésszak záródokumentumában megfogalmazott tételeket. © A miniszterek pozitívan értékelték az átfogó nemzet­közi béke és biztonsági rend­szer létrehozásáról az ENSZ- közgyűlés 42. ülésszakán el­fogadott dokumentumokat, amelyek alapot nyújtanak a kérdéssel kapcsolatos nemzet­közi párbeszéd fejlesztésére és elmélyítésére. Síkraszólltak azért, hogy valamennyi érde­kelt állammal folytatódjon a konzultáció egy ilyen rendszer kialakításának különböző ele­meiről, és hangsúlyozták, hogy e cél érdekében különleges jelentősége van a konkrét ka­tonapolitikai, gazdasági, öko­lógiai és humanitárius kérdé­sek megoldásának. 0 Az ülésen képviselt ál­lamok megerősítették annak szükségességét, hogy vala­mennyi ország szigorúan tart­sa tiszteletben a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás, az erőszakról és a vele való fe­nyegetésről való lemondás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a viták bé­kés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás és az egyenjogúság elveit, valamint az ENSZ alapokmányának töb­bi elvét és célját. © Az ülés résztvevői véle­ményt cseréltek a világban meglevő feszültséggócokról és konfliktusokról. Kiemelték ezek mielőbbi politikai rendezésé­nek szükségességét, és kifej­tették államaik eltökéltségét, hogy aktívan hozzájáruljanak ehhez. © Az ülés résztvevői meg­vizsgálták a szövetséges orszá­gok külpolitikai együttműkö­désének kérdéseit, annak hely­zetét a nemzetközi küzdőtéren, és kifejezték eltökéltségüket annak további elmélyítésére és fejlesztésére. Az ülés a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. A következő ülésre Budapesten kerül sor. A VSZ külügyminiszteri bizottságának FELHÍVÁSA a NATO-tagállamokhoz, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőihez A Szovjetunió és az Egyesült Államok között megkötött, a közép- és rövidebb hatótávol­ságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés a nemzetközi élet történelmi jelentőségű eseménye, a realista politika győzelme volt. Létrejöttében része volt sok ország tevékeny­ségének, valamennyi kontinens békeszerető erői és háborúel­lenes mozgalmai fellépésének. A szerződés megerősíti, hogy lehetséges a nukleáris lesze­relés, valamint az erőszaktól és a nukleáris fegyverektől mentes világ. A szerződés azonban csak kezdet. Ma a legfontosabb, hogy megőrizve és felhasznál­va mindazon pozitívumokat, amelyek lehetővé tették a szer­ződés megkötését, következe­tesen fokozódjanak minden egyes állam erőfeszítései a le­szerelési folyamat állandóvá és visszafordíthatatlanná tételé­re, új szerződések megkötésé­re, amelyek a felhalmozott ar­zenálok további csökkentésére irányulva elvezetnek a katonai erőegyensúly mind alacso­nyabb szinten való megterem­téséhez, a háborús veszély el­hárításához az európai konti­nensen és az egész világon. Európa előtt reális lehetőség nyílik meg a szilárd biztonság garantálására, a fegyveres erők és a hagyományos fegy­verzetek lehetséges csökkenté­sére, a két fél meglepéssze- rű támadásra alkalmas poten­ciáljának felszámolására, kon­tinensünknek a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyve­rektől való teljes mentesítése révén. Ebből kiindulva a Varsói Szerződés tagállamai szüksé­gesnek tartják, hogy valameny- nyi ország erőfeszítéseit a kö­vetkező elsődleges feladatok megoldására összpontosítsa: — A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között megkötött, a közép- és rövidebb hatótá­volságú rakéták felszámolásá­ról szóló szerződés hatályba lépésének és végrehajtásának biztosítósa; — Szerződés megkötése, va­lamint megállapodás megkö­tése a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között 1988 első felében a hadászati támadó­fegyverek 50 százalékos csök­kentéséről, illetve az ABM- szerződés szigorú megtartásá­ról abban a formában, aho­gyan ezt 1972-ben aláírták, valamint arról, hogy a szerző­dést egyeztetett időn belül nem fogják felmondani. — A nukleáris fegyverkísér­letek teljes és általános betil­tása, az e cél felé való hala­dás meggyorsítása oly módon, hogy a nukleáris kísérletekről folytatott szovjet—amerikai tár­gyalásokon megállapodáso­kat dolgoznak ki a kiegészítő ellenőrző intézkedésekről az 1974-es és 1976-os szovjet— amerikai szerződések mielőbbi ratifikálása érdekében. Meg­állapodás a nukleáris robban­tások hatóerejének és számá­nak további csökkentéséről. — 1988-ban be kell fejezni a vegyi fegyverek és készleteik betiltásáról szóló egyezmény kidolgozását. A szerződésnek megbízható felülvizsgálati és ellenőrzési eljárásokat, egye­bek között — kívánságra — vissza nem utasítható kötelező ellenőrzéseket kell előírnia. Elősegíteni a nyilvánosságot és a bizalom légkörének kialaku­lását, amennyiben hamarosan sor kerülne az egyezmény ki­dolgozásával kapcsolatosan a vonatkozó adatok sokoldalú cseréjére. — Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet bé­csi találkozója keretében a 23-ak (a VSZ és a NATO or­szágai) konzultációin az euró­pai fegyveres erőknek és ha­gyományos fegyverzeteknek az Atlanti-óceántól az Uraiig ter­jedő térségben történő csök­kentésével foglalkozó tárgya­lások mandátumának mielőbbi kidolgozása, e tárgyalások megkezdése, még 1988-ban. E célok eléréséhez hozzájárul­na a Varsói Szerződés és a NATO tagországainak határ menti haderőire és hagyomá­nyos fegyverzeteire vonatkozó adatcsere megvalósulása a legrövidebb időn belüT Euró­pában. A Varsói Szerződés tagállamai, miközben fellép­nek a fegyveres erőknek és a hagyományos fegyverzetek­nek a katonai költségvetések megfelelő mérséklése melletti jelentős csökkentéséért, készek arra, hogy e tárgyalások során kölcsönös alapon kimutassák és megszüntessék a fennálló aránytalanságokat és egyen­súlyhiányokat, mind össz­európai szinten, mind az egyes térségekben. — önálló tárgyalások meg­kezdése az európai harcászati nukleáris fegyverek csökkenté­séről, beleértve a kettős ren­deltetésű eszközök nukleáris összetevőit, valamint e fegyve­rek későbbi felszámolásáról. — A Varsói Szerződés és a NATO tagállamai képviselői­nek össze kell hasonlítaniuk katonai doktrínájukat, figye­lembe véve azok katonai-tech­nikai vonatkozásait is, azzal a céllal, hogy mindkét szövetségi rendszer és azok tagállamai katonai doktrínájának és el­képzeléseinek szigorúan védel­mi jelleget adnak. — Az európai bizalomerősí­tési, biztonsági és leszerelési konferencia első szakasza so­rán elfogadott bizalomerősítő intézkedések továbbfejleszté­se és kiszélesítése, párhuzamo­san új bizalom- és biztonság­erősítő intézkedések kidolgozá­sával, beleértve a hadgyakor­latok számának és méretének korlátozását, a bizalomerősítő intézkedéseknek a haditenge­részet és a légierő tevékenysé­gére való kiterjesztését. — A Balkánon, Európa kö­zépső és északi térségében atom- és vegyifegyvermentes zónák létrehozása, a fegyver­zet csökkentése és a bizalom növelése Közép-Európában. A Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonala mentén atomfegyvermentes folyosó, va­lamint a bizalom és csökken­tett fegyverzet övezetének lét­rehozása. A katonai tevékeny­ség korlátozása és a katonai szembenállás szintje csökken­tése folyamatának megkezdé­se Európa északi és déli ré­szén. A Földközi-tenger térsé­gének a béke és együttműkö­dés övezetévé való átalakítása. — Tárgyalások megkezdé­se a haditengerészeti nagyha­talmak, különösen a nukleáris fegyverekkel rendelkező álla­mok, valamint más érdekelt országok részvételével a hadi­tengerészeti tevékenység kor­látozásáról és megtiltásáról egyeztetett övezetekben. A ha­ditengerészeti fegyverzet kor­látozása és csökkentése, a bi­zalomerősítő intézkedések ki- terjesztése a tengeri és óceáni térségekre azzal a céllal, hogy biztosítsák a tengeri hajózás biztonságát.- A Varsói Szerződés és a NATO tagállamai egy-két évre hirdessenek moratóriumot ka­tonai költségeik növelésére az­zal, hogy távlatilag sor kerül azok további hatékony csök­kentésére. Aktivizálni kell a genfi lesze­relési konferencia gyakorlati munkáját olyan hatékony in­tézkedések elfogadása érdeké­ben, amelyek elvezetnek a nukleáris fegyverkísérletek ál­talános és teljes betiltásához, a nukleáris leszereléshez és vi­lágűrben fegyverkezési verseny megakadályozásához. A cél, hogy az e témákról folytatott két- és többoldalú tárgyalások kölcsönösen kiegészítsék egy­mást és azonos célt kövesse­nek. Az összes említett területen való megállapodás elérése és sikeres végrehajtása szempont­jából különös jelentőségű a nagyobb nyíltság katonai terü­leten, a szükséges információk cseréje, valamint a felek által vállalt kötelezettségek ellenőr­zését biztosító szigorú és haté­kony rendszer létrehozása. A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszterei meg­erősítik államaiknak a katonai támaszpontok felszámolására és a más országok területén állomásozó külföldi csapatok kivonására vonatkozó javasla­tait, és megállapítják, hogy ezek megvalósítása lényeges hozzájárulást jelentene a sta­bilitás és biztonság megerősí­téséhez Európában és a világ­ban. A leszerelés és a fegyverzet­csökkentés folyamatában meg­semmisítésre kerülő fegyverze­tet nem szabad másokkal fel­váltani, meg kell akadályozni a fegyverkezési verseny minden új irányát. A kompenzálás megvalósítása, új eszközök lét­rehozása és tökéletesítése, le­gyenek azok nukleáris, vegyi, vagy hagyományos eszközök, ellentétesek lennének Európa népeinek alapvető érdekeivel, akik arra törekszenek, hogy megszabadítsák a földrészt az itt felhalmozott fegyverektől. A Varsói Szerződés tagálla­mai nyomatékosan felhívják a NATO-országokat, valamennyi európai államot, hogy éljenek a történelmi eséllyel, és együt­tes erőfeszítésekkel folytassák a haladást a leszerelés, a biz­tonság és az együttműködés minden téren való erősítése útján. A maguk részéről min­den tőlük telhetőt meg fognak tenni ennek érdekében — fe­jeződik be a VSZ külügymi­niszteri bizottságának felhívása. A Cement- és Mészművek beremendi gyára MUNKATÁRSAKAT KERES: — szakirányú felsőfokú végzettségű programozó, IBM—PC számitógépek kezelésére, — valamint pécsi lakással és garázzsal rendelkező gépkocsivezetőt, Pécs és gyárunk telephelye között közlekedő mikrobuszra. Személyi alapbért az 5/1983. (XI. 12.) ME. sz. rendelet alapján, közös megegyezéssel állapítjuk meg, az iskolai végzettség és a gyakorlati idő függvényében. Jelentkezni lehet írásban, rövid szakmai önéletrajz gyárunk személyzeti és oktatási osztályára történő eljuttatásával. Telefoni érdeklődésre Szirényi János személyzeti és oktatási osztályvezető ad felvilágosítást a 06-72-13-122 és a 06-72-80-524-es telefonszámokon. Willi Stoph szerdai programja (Folytatás az f. oldalról) Időszerű nemzetközi problé­mákat áttekintve mindenek­előtt az európai béke, bizton­ság és együttműködés folya­matának kiteljesítését szorgal­mazó újabb kezdeményezések kerültek az érdeklődés közép­pontjába Grósz Károly és Willi Stoph megbeszélésein. A felek végezetül megvitat­ták a kétoldalú együttműkö­dés elmélyítésének konkrét kérdéseit, amelyekről a magyar tárgyalócsoport tagjai az NDK- ból érkezett kollégáikkal a nap hátralévő részében külön part­nertárgyalásokat is folytattak. Marjai József, a Magyar— NDK Gazdasági és Műszaki­tudományos Együttműködési Bi­zottság magyar tagozatának elnöke partnerével, Wolfgang Rauchluss-sza\, a bizottság társelnökével folytatott megbe­szélést. A testület elmúlt idő­szakban végzett tevékenységét áttekintve kölcsönösen jónak értékelték a két félnek a bi­zottság keretében végzett mun­káját. Megállapodtak abban, hogy a kormányfők mostani budapesti megbeszéléseinek eredményei, megállapodásai nyomán intézkedési tervet ké­szítenek a közeljövőben a fel­adatok összehangolására. Vé­gezetül megvitatták az NDK fővárosában áprilisban meg­rendezendő magyar napok programját. Horn Gyula és Bernhard Neugebauer megbeszélésén a szocialista országoknak az át­fogó biztonsági rendszer meg­teremtését célzó kezdeménye­zései és az ENSZ május végén kezdődő, leszerelési rendkívüli ülésszakának kérdései kerültek előtérbe. Emellett megvitatták azokat az új kezdeményezése­ket is, amelyek elősegítik az európai leszerelési folyamat ki- szélesítését, megszilárdítását. A magyar és az NDK köz­ponti tervező szerveinek el­nökhelyettesei, Berényi Lajos és Horst Tschanter találkozójukon értékelték a két ország gazda­sági és műszaki-tudományos eqyüttműködésének fejleszté­sére aláírt, 2000-ig szóló hosz- szú távú program alakulását. Megállapodtak az 1991—1995. évi népgazdasági tervek koor­dinációjának előkészítésével kapcsolatos lépésekről. Átte­kintették a két ország vállala­tai közötti tartós termelési együttműködések helyzetét, és egyeztették a gyártásszakosí­tás és -kooperáció szélesítésé­vel kapcsolatos teendőket. Gombocz Zoltán partnerével, Dietrich Lemkével az árucsere­forgalom alakulását tekintette át. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy az 1988-ra elő­irányzott csaknem 1,9 milliárd rubel értékű kölcsönös szállí­tásoknak több mint 90 száza­lékára már megkötötték a szer­ződéseket, ami a korábbi évek hasonló időszakához viszonyít­va igen kedvező arány. Jelen­tős - mintegy 525 millió ru­bel értékű — szerződéseket kötöttek az idei lipcsei vásá­ron is, A jövő évi árucsereforga­lom előirányzatait áttekintve mindenekelőtt a kooperációs és a szakosítási egyezmények­nek megfelelő szállításokra összpontosították a figyelmet« * Hivatalos, baráti látogatásá­nak befejeztével a délutáni órákban Willi Stoph elutazott hazánkból. Az NDK kormányfő­jét, feleségét és a kíséret tag­jait Grósz Károly, Marjai Jó­zsef és felesége, valamint Horn Gyula búcsúztatta a nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. A búcsúztatáson jelen volt Roska István és Karl-Heinz Lugenheim.

Next

/
Thumbnails
Contents