Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-30 / 90. szám

1988. március 31., csütörtök Dunántúli napló 3 magifärpacSi városrész — váltás előtt Á közműköltség szorításában „n KAF-ril lemondani — szűk látákörűség lenne” Alig több. mint egy eszten­deje arról írtunk, hogy Lvov- Kertvóros 7. szerkezeti egysé­gében - a Mólomtól keletre lévő „Rózsadombon" - a la­kók kénytelenek „együttélni" a megkésett közműépítési mun­kákkal. Egy új jelenségről volt szó. Korábban már megszok­tuk, hogy a beköltözésre kész lakóterületi egységek: utak, járdák, közmüvek tekintetében komfortosak voltak. Az pedig nagy eredmény volt, hiszen még korábban, pl. Uránváros építésének a hőskorában ez egyáltalán nem volt természe­tes, sőt a polgárok a beköl­tözésük után még hosszú hó­napokig taposták a sarat. Lvov-Kertváros említett területén az történt, hogy felgyorsult a lakásépítés, ugyanakkor a vá­ros, mint beruházó, szorult anyagi helyzetében lassúbb közműépítési ütemre kénysze­rült. vállakozói lakásépítés: az OTP és a BÉV a „piacra”, vagyis közvetlen értékesítésre termel lakásokat, melyeknek csak egy része kerül a tanács hatáskö­rébe. A közművesített telkek értékesítése a tanács számára 60 millió forintos bevételt je­lent, ami a szűkülő források közepette némi lélegzethez jut­műköltség lakásonként félmil­lió forintot tesz ki. Ebből — az OTP-vel két éve történt megál­lapodás szerint — mindössze 100 000 forint épülhet be a lakásárba, a többit nekünk kell »lenyelni«. Maga a lakásépí­tés egyébként AFA-mentes és az benne a közműépítés is, ha az építené, aki üzemeltetni géig 2000 ember fog itt élni. Számukra csak a minimális ellátást tudják biztosítani egy augusztusra elkészülő dombó­vári típusú faházban leendő ideiglenes élelmiszerbolt for­májában. Minden egyéb vo­natkozású ellátás Lvov-Kertvá- rosra — és az egész városra hárul. Egyelőre. A közlekedést Óráról órára emelkedik a vízszint Mohácson, a parti sétányt már elöntötte a viz. A tervek sze­rint jövőre kezdik meg a beton támfal magasítását és erősí­tését. Fotó: Szundi György Most — lehet? - ugyanez a helyzet „átköltözik" az 58-as úttól keletre, a nagyárpádi városrészbe. Pécsnek ez a legifjabb la­kóterülete, pontosabban is an­nak a IV/1 —2—3. üteme átadás­ra készülődik. 19 épület áll a Kanizsai Dorottya út déli ol­dalán. Az útról nézve zsúfolt­nak látszik, ezért ajánlatos be­bukdácsolni a házak közé, hogy némi fogalmat alkothas­sunk az épületegyüttes miben­létéről. Ma szó szerint veendő a bukdácsolás, hiszen a háza­kat árkok, földhányások öve­zik, s ugyancsak nehéz elkép­zelni, hogy május—június körül már költöznek ide a lakók. A házak valóbon a megszokott­nál szorosabban állnak egy­más mellett és egy terjedel­mes, nagyjából L-alakú belső teret öveznek, ami mentes lesz mindennemű járműforgalomtól, hiszen az utak, a parkolók mind az épületsorok külső ol­dalán lesznek. A házak szoro­sabb együvétartozását a KAF (közműalagút-folyosó) rendszer is magyarázza: a költségek csökkentése végett erőteljesen mérsékelni kellett a házak közti .improduktív" alagutak hosszát. És ez az itteni szorosság még levegős lazaság ahhoz képest, ami ezután jön: egymáshoz kapcsolódó házak hosszú sora. „A költségek csökkentése miatt kell az alagútszakaszokat a minimálisra csökkenteni — ma­gyarázza Szőke Éva, a pécsi Városi Tanács tervosztályának a vezetője —, ez pedig csakis a beépítés sűrítése árón érhe­tő el. A KAF-ról — ez ma az álláspont — nem szabad le­mondanunk. Szűklátókörűség lenne kisebb beruházási meg­takarítás érdekében kockáztat­ni az üzemeltetés hosszú távú előnyeit." * Lvov-Kertvárosban még nem „csengett le” a közműügy, jól­lehet a lakásépítés — már­mint a „hagyományos” értelmű lakásépítés — befejeződött. Hi­szen ezután kezdődik az ún. Kanizsai Dorottya út tatja. A BÉV-től elosztásra át­veendő lakásokat, minthogy azok a szokásosnál magasabb színvonalat képviselnek majd, minőségi cserékre használják fel, az ily módon visszanyert lakásokat pedig a kiemelt tár­sadalmi rétegek lakáshozjutta- tásánál hasznosítják. Úgy tűnik tehát, hogy Lvov- Kertvárosban a közműgondok ily módon — a tanács számá­ra bizonyos bevétellel —meg­oldódtak. Fennáll viszont a gond a nagyárpádi városrész­ben. „Úgy tudunk áprilistól augusztusig lakásátadást pro­dukálni ebben az^ új városré­szünkben — mondja Szőke Éva —, hogy roppant magas köz­műköltséget vállalunk. Az első három ütemben 570 lakás épült. Az általános forgalmi adóval számítható teljes 'köz­fogja, tehát a közüzemi válla­lat. A jelenlegi konstrukció szerint viszont mi vagyunk a beruházó.” Ami azt is jelent­heti: módját kellene találni annak, hogy a közüzemi vál­lalatok legyenek a beruházók. Különben elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb a teljes közmű­költséget érvényesítsék a lakás­árban, ez pedig hallatlanul növelné az otthonteremtők egyébként is tetemes terheit. Felmerül most már a kér­dés: mi fogadja az új város­részben a néhány hónap múl­va megjelenő lakókat? — Csupán a legszükségesebbek. Vagyis járdák, utak, a dombor­zat miatt szükséges támfalak, s ezek is úgy, hogy a miattuk esedékes fizetési kötelezettség áthúzódik már 1989-re, ami kb. 30 milliót tesz ki. Év vé­a Volán a megerősítendő nagyárpádi járattal fogja lebo­nyolítani. * Az átadásra váró 570 lakás 19 épülete — már áll, a befe­jező munkák folynak. A to­vábblépést itt is a vállalkozói forma jelenti: a BÉV 500 la­kást fog építeni közvetlen ér­tékesítésre. Ennek a pénzügyi vonatkozásairól még nem zá­rultak le a tárgyalások. Ter­mészetesen itt is arról van szó: beépülhet-e a lakásárba a teljes közműköltség? A nagy- árpádi-városrészben tehát rö­videsen váltásra kerül sor. Mit jelent ez? Szőke Éva: „Azt, hogy augusztusban átvesszük az utolsó lakást is és utána kb. egy évig csak a vállalko­zótól átvett lakásokkal rendel­kezünk.” Hársfai István Újabb árhullám várható a Dunán Mohács térségében péntek-szombatra másodfokú készültség várható Kíváncsiskodók nézik a mo­hácsi kompkikötő környékén a Duna vízállását. Az érdeklő­dés érthető: óráról órára emel­kedik a víz szintje. A piszkos­sárga hullámok sodrása erős - fahulladékot, szemetet szál­lítanak tova. Tegnap délelőtt még járható volt a mohácsi parti sétány — délután már az egészet víz borította. A komp alig egy méterrel lej­jebb állt az úttesttől. Számí­tani lehet rá, hogy a kikö­tőt lezárják. Az autós és a gyalogos forgalmat a duna- székcsői komp bonyolítja majd. Vízben állnak a mohácsi-szi­geti, parti üdülők, és legalább hatvan centis víz borítja a mohácsi cigányzátonyt. A Dél-dunántúli Vízügyi igazgatóság vízkárelhárítási és üzemeltetési osztálya a dunai áradással kapcsolatos első in­formációt március 13-án kapta. Azóta folyamatosan érkezik a meteorológiai előrejelzés. A legújabb szerint a Brit-szigetek felől érkező melegfront hatá­sára a Duna felső vízgyűjtőjén csapadékos idő várható: a hóolvadás határa a mai 800 méterről 1900 méter magas­ságig emelkedik. így további árhullámra lehet számítani. Sőt Pozsonyt már elhagyta az árhullám, és lefelé halad a Dunán. Nagy Károly műszaki-bizton­sági szolgálatvezetőve1 Niva terepjárón járjuk a Duna jobb partján a védelmi töltést a mohácsi támfaltól a jugoszláv határig. — Mohácsnál március 17- én indult el az árhullám — akkor a gátőrök napi figyelést 136 tonna kenyér az ünnepekre Előzetes felmérést végzett a sütőipar Pénteken és szombaton is ügyeletet tartanak Szállításhoz készítik elő a péksüteményt a hajnali műszak dol­gozói a Pécsi Kenyérgyárban A Pécsi Sütőipari Vállalat üzemeiből a kétnapos ünnepre várhatóan 136 tonna kenyér kerül a boltokba. Már egy hó­nappal ezelőtt körlevelet küld­tek az üzletekbe, hogy felké­szülhessenek. A visszaérkezett megrendelések alapján állítot­ták össze a sütési tervet. Egyes termékekből már megkezdő­dött az elősütés. A kétnapos ünnepre csaknem ötszázezer péksüteményt és tizenötezer si­ma és kakaós foszlós, valamint fonott kalácsot készítenek. Négyezer diós és mákos beig­lit, a félkész- és zsúrtortából huszonötezret, a készből né­hány ezret küldenek az üzle­tekbe. Zsemlekenyérből és ci­póból is csaknem egy tonnát sütnek az ünnepekre. A legnagyobb forgalomra a Sütőipari Vállalatnál pénteken számítanak. Ezen a napon a Pécsett dolgozó vidékiek is várhatóan a város élelmiszer- boltjaiban vásárolnak be. Szombaton már kevesebb lesz a vevő, de ez függ az időjá­rástól is. Szép időben elkép­zelhető, hogy reggel vásárol­nak többen, hogy utána el­utazzanak vendégségbe, vagy kimenjenek a szőlőkbe, kisker­tekbe dolgozni. A pécsi sütö­dékben szombaton tizenegy óráig megsül a megrendelt utolsó kenyér is, de pénteken és szombaton is ügyeletet tar­tanak. A kemencéket melegen tartják, hogy szükség esetén két órán belül kisüljön a ke­nyér. Pénteken az utánrende- lést adó üzletek az április 2-ára kért kenyérszállítmány terhére kapnak utánpótlást. Szombaton viszont azoknak a boltoknak, ahol elfogyott a ke­nyér, várniuk kell, amíg a töb­bi üzletbe kiszállítják az előre megrendelt mennyiséget. A Konzum, a Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Válla­lat és a Sütőipari Vállalat bi­zonyos készleteket tartalékol is, hogy szükség esetén azonnal ki tudja szolgálni a vevőket. végeztek. Kedd reggeltől első­fokú készültséget rendeltünk el — mondja — ezen a közel húsz kilométeres szakaszun­kon. Az 1965-ös árvíz után erősítette meg és emelte a mai szintig a töltéseket az igazgatóságunk. Ez 'biztonsá­gos, mert a legnagyobb, az 1956-os jeges árvíz tetőzésé­nél 10 méter 10 centinél — még 120 centivel magasabb a töltés. Kivéve Mohácson, a csónakház és a töltés között a betontámfalat, amely 60 cen­timéterrel haladja meg a 10 méter 10 centit. Ezért is sze­retnénk megemelni és megerő­síteni. A dunai szakaszt három gátőrjárás ellenőrzi: a mohá­csi, a kölkedi és a böki. A gátőrök reggel 6-tól este 6 óráig ellenőrzik a töltést. Évente a dunai árvízvédelmi mű e szakaszára 3,5 millió fo­rintot fordít a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Járva a töltést, látjuk, hogy valóban gondot fordítanak rá - szé­pen rendbentartott az egész szakasz, viszont az ártéri er­dőket, szántókat félméternél magasabb víz borítja, egészen a töltés aljáig. A bédai hor- gásztanyá'k cölöptartóinak az alját nyaldossák a hullámok, a tárolóknak csupán a tete­je látszik, sok csónak felbo­rult, ellepte a víz. Az erdőben élő vadak menekülni próbál­tak: a szarvasok szerencsésen átjutottak a töltés túloldalára - láttunk egy 50—60 szarvas­ból álló csapatot, mely Ju­goszlávia felé robogott el — de a gátőrök mesélték, hogy sok vaddisznó éktelen sivíto- zással valószínűleg elpusztult. — Felkészültünk a másodfo­kú árvízvédelemre — számolt be a helyzetről Tóth József mohácsi . vszakaszvédefem ve­zető. — Az előrejelzés szerint péntek—szombaton 850 centi­méterrel tetőzik itt a Duna. Minden lehetőségre gondolunk, így már most megszerveztük a földnyerő (homoknyerő) he­lyek igénybevételét Mohács térségében. — Ha speciális műszaki be­avatkozásra — erős aátszivár- gás, tötéselmosós, zsilip kü­lönleges elzárása — kerülne sor, riasztási tervünk van: azonnal mozgósítani tudjuk az árvédelmi osztagunkat. Bár az 1975-ös zöldárnál sem került sor beavatkozásra, csak foko­zottan figyeltünk — magyaráz­za Nagy Károly. A bajai Vízügyi Igazgató­ság központi ügyeletese, Sza­bó Lajos árvízvédelmi mérnök érdeklődésemre elmondta, hogy Bajától lefelé a hullám­téri területeken az erdők, Dunafalvánál és Mohácsi-szi­getnél a víkendházak egy ré­sze vízben áll. Újabb árhul­lámról kaptak jelentést... Ádám Erika

Next

/
Thumbnails
Contents