Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-27 / 86. szám

Drogok towosxi főrodtsőg ellen C-vitamin csak pult alól A téli vitaminszegény táp­lálkozás és a szokásos téli fer­tőző betegségek után itt ál­lunk legyengült szervezettel. Ez a tavaszi fáradtság ideje, ami­kor a fizikai és szellemi tel­jesítőképességünk mélyponton von. A primőrök még csak mutatóban. S az árak? Jó, ha a legapróbbak tányérjára jut egy-egy táplálóbb falat. Nincs C-vitamindrazsé hiány, de csak azért nincs, mert a pécsi gyógyszertárak tablettá- zó gépei egész télen megállás nélkül dolgoztak. Hála érte, de a fehér színű, máztalan — manufakturális - tablettát a kisgyermekek nem tudják le­nyelni. A cukormázzal bevont sárga drazsé - a gyári - csak pult alól kapható, ha van. De többnyire nincs. Maradnak a háziszerek, és a drogok. A szakember, Szabó László, pécsi kandidátus tava­szi fáradtság ellen a nyerscék­lát ajánlja, reszelve, édesítve, kis tormával keverve. Tömény vitamin a rostja, és a leve is, ha egy-két napig hűvös he­lyen áll. Akinek bírja a gyom­ra, egyen sok nyers, savanyú káposztát, akinek nem, az áz­tasson vízben csipkebogyót, vagy alkoholban nyárfarügyet, ez utóbbi vetekszik a propolisszal, és a HERBARIA árusítja. A HERBARIA Bem utcai boltja tavaly 6 milliós forgal­mat csinált, nem egész 40 négyzetméteren. A magyarok még Kanadából, az USA-ból is idejárnak a turistaszezonban „bespájzolni", mert itt olcsóbb és jobb a drog, mint odaát. Jövőre itt Eklézsia-bolt nyílik, mert az épület az egyházé. Nagy István boltvezető nem bánja, hogy ez év végén újra költözködniük kell, ezúttal a Sallai utca 22-be, mert az új bolt kétszer akkora lesz, na­gyobb előkészítővel és ' raktár­ral, jobb kiszolgálással. Erre most nincs panasz, töm­ve vannak áruval a polcok, a pultok, s csak ritkán ikell va­lamire azt mondani, hogy nincs. A dolláros import-cikkek hiányoznak olykor, de most ezekből is meglehetős a skála. A tavaszi fáradtságban szen­vedők erősítőszereket kérnek. Most van ginzeng, a távol- keletiek „életgyökérnek" hív­ják, erősít, étvágygerjesztő, ro­borál. Koreából egy sor készítmény érkezett, natúr ginzenggyökér 3 gramm, 204 forint, van gin- zenglikőr, a picinyeknek mézes­tejes ginzengtonik, s újdonsá­guk a filteres, granulált gin- zengtea. Többszöröse fogyna, mint amit kapnak, így van ez a Koronótor, és a Lecitin NSZK import regenerálókkal is, drágák, mégis percek alatt elfogynak. A magyar roborálószereket meg a külföldiek kapkodják. A négyórás film nagy reklámot csinált a Béres-cseppeknek. Ti­zenkét éves kortól ajánlják, 1 doboz csak 17,80, nem drága. Most kapható, mint ahogy a Propolisz sem hiánycikk. Van propoliszos méz influenzás gye­rekeknek, alkoholos propolisz tinktúra felnőtteknek, amit koc­kacukorra kell csepegtetni. Ilyenkor tavasszal, a szervezet legyengülésével újulnak ki a reumatikus panaszok, a propo­liszos balzsamos bedörzsölés enyhíti a fájdalmat. Kapható méhpempő, a pollen, a vi­rágpor porítva és tablettázva is. Na, és nagyanyáink téli háziszere, a C-vitaminban dús csipkebogyó egészben, húsban és filterezve. Minden megdrágul, a dro­gok, a gyógyteák is, de az áruk elérhető még a nyugdíja­soknak is. A citromban van a legtöbb C-vitamin, de a pécsi boltokban mostanság csak ro­hadt citromot árulnak, „válo­gasson a vevő" alapon. Ak­kor már inkább a gyógytea. — Rné Igére« a minisztertől Csendesebb lesz a balatoni nyár? Nő a tanulási vágy Dél-Dunántúlon A trópusi növényekkel ismerkednek az elsőévesek a JPTE Tanárképző Karának üvegházában Fotó: Proksza László Ki ne tapasztalta volna már a balatoni üdülőhelyeken azt a kellemesnek éppen nem mond­ható élményt, mikor hatalmas dörrenéssel, ablakok, ajtók, polcok rezgésével meg-megre- meg nappal, éjszaka? -Lőttek, mondják ilyenkor a tájékozat­lanabbak, a haditechnikában járatosabbak azonban tudják, hogy másról van szó: valahol „odafenn" egy repülőgép ta­lán éppen most lépte át a hangsebesség hatáiát ... A már-már természetesnek szá­mító zajok nemcsak a nyaralók nyugalmát, éjjeli álmát zavar­ták meg, de a veszprémi sza­badtéri színpad Ó-magyar Má- ria-siralom előadásait is, ahogy ezt a rendező az Élet és Irodalom tavalyi, 32. számá­ban elkeseregte. Egy tanácstagi interpelláció nyomán az ügy — a Somogy Megyei Tanács elnökén keresz­tül — a honvédelmi miniszter elé került. A miniszter vólaszá­A Magyar Néphadsereg ki­képzési tervének megfelelően befejeződött a február végén bevonult fiatalok alapkiképzé­se, és szombaton az újoncka­tonák esküt tettek. Az ünnepé­lyes katonai külsőségek kö­zött a BM Határőrség siklósi bázisán és a Pécsett megtar­tott eskükön a szülők, hozzá­tartozók és ismerősök jelenlé­tében a csapatzászlók előtt tettek fogadalmat néphadsere­ban rámutatott: a panaszokra való tekintettel már évekkel ez­előtt is több irányú vizsgálatot folytattak a hangrobbanások hatásainak csökkentése érde­kében, különösen a Balaton mint nyári időszakban kiemelt üdülőkörzet — légterében. A hangrobbanások azonban, saj­nos, a repülőtechnika sajátos­ságaiból adódóan teljesen nem szüntethetők meg, csak csökkenthetők. A hangsebes­ség feletti repüléssel járó hangrobbanás kellemetlen ha­tása a repülés magasságának növelésével csökken, ezért má­jus 15-től szeptember 15-ig a balatoni térség felett megnö­velik az ilyen repülések előírt magasságát, s a lehetőségek szerint tovább csökkentik a végrehajtandó gyorsítási fel­adatok mennyiségét. A minisz­ter arra is Ígéretet tett, hogy a rendszabályok betartását szi­gorúan figyelemmel fogják kí­sérni. Verebics János günk fiatal katonái a honvé­delem feladatainak, a haza fegyveres védelmének teljesí­tésére. A rendezvényeken mindenütt részt vettek a helyi párt-, állami és tömegszerve­zetek képviselői is. A nagykanizsai helyőrségben megtartott eskütételen jelen volt Horváth István altábor­nagy. politikai főcsoportfőnök, honvédelmi miniszterhelyet­tes is. Felvételi körkép összességében tíz százalék­kal többen jelentkeztek idén Dél-Dunántúl felsőoktatási in­tézményeibe Nem módosultak viszont az arányok: amelyik intézmény, vagy szak eddig népszerű volt, most is az. To­vábbra is vannak olyan he­lyek, ahol a jelentkezők létszá­ma nem éri el a felvehetőkét. Csökkent az érdeklődés a Keszthelyi Agráregyetemre és a tanárképző reál-szak párosí­tásaira, más helyeken — ösz- szefüggésben a középiskolák­ban tanulók egyre növekvő számával -, többen kívánnak tanulni. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karára összesen 1187 pályázó akadt, 416 helyre. Szélsőségek: az egyetemi képzésben a ma­gyar irodalom—magyar nyelv szak 12 helyére 120, az orosz- olasz négy helyére négy jelent­kező kívánkozik. A főiskolai képzésben például a matek­kémia 30 helyére 26, ugyan­akkor a földrajz-testnevelés pá­rosítás 24 helyére 127 pályázó. A jogi kar előzetesen meg­adott 95 helyére 301, míg a közgazdasági karon jelzett 100 helyre, 248 jelentkező volt. A Pécsi Orvostudományi Egyletem népszerűsége nem csökkent. Az összesen 170 hely­re 535 pályázó kíván bejutni, közülük 91 -en leendő fogor­vosnak pályáznak az itt meg­hirdetett 23 helyre. A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán a 390-es keret­számra összesen 649 ember kívánkozik. A legnépszerűbb­nek az épületgépészeti szak bizonyult, itt 126 hallgatóje­lölt van 50 helyre, míg pél­dául a műszaki informatika szak 50 helyére, 62-en jutná­nak be. Itt jegyezzük meg, hogy ebben az évben is van lehetőség átirányításra. A PMMF-en, úgynevezett szakma- csoportos átirányítással, másutt az azonos típusú intézmények­be lehet kérni a módosítást, ha megfelelő eredményt ért el a pályázó a vizsgákon. A Kaposvári Tanítóképző Főiskolán 180-as keretszámra 485-en mennének, a húsz óvó­női lehetőségre 68" lap érke­zett. Elmondjuk, hogy sajnála­tunkra, a tanítójelöltek a ta­vaszi szünet idején ének alkal­massági vizsgán vesznek részt, amennyiben ez sikertelen, más pólyát kell idén választaniuk. A Keszthelyi Agráregyetemre alig valamivel többen kíván­koznak, mint a meghirdetett keretszám, az egyetem kapos­vári állattenyésztési karán be­jelentett 80 helyre, 260 jelent­kezés érkezett. A Bajai Tanítóképző Főiskola 140 helyére 259-en, a 20 óvó- pedagógusi posztra 32-en kí­vánkoznak, míg a Kaposvári Tanítóképző szekszárdi tagoza­tán 50 helyet, 167 jelölt kíván betölteni, az óvónői 60 lehető­ségre 86 lap érkezett. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatán 22 helyre 69-en jelentkeztek. A legnépszerűbb a zongora és szolfézs szak. A Zalaegerszegi Pénzügyi Számviteli Főiskolán, az adatok szerint mintegy másfélszeres a túljelentkezés. Az írásban szereplő adatok kizárólag a nappali tagozatra vonatkoznak. Bozsik L. Katonai eskütételek B evallom: nem szívesen- sőt, egyáltalán nem! — cseréltem volna M. A. kollégámmal, aki múlt hé­ten a pécsi tévétorony „meg­mászására" vállalkozott. De úgy sejtem, vannak rajtam kí­vül jócskán, akik irtóznak a mélységtől. Tériszony — mondjuk erre a „kellemetlenségre", ami a sok­féle fóbia egyike. Mi is a fó­bia? Az orvostudományban: beteges félelem, iszony, irtó­zás valamitől, a kényszerkép­zetek egyik fajtája; az élet­tanban: bizonyos természeti feltételek hatására kiváltott, azokat kikerülni igyekvő visel­kedés. Az utóbbi mondatban benne is van a bevezető mon­dat állítását illető magya­rázat. Csakhogy a magasságtól va­ló félelem csupán egyike szám­talan szorongásunknak, félel­münknek, amik - mint dr. Trixler Mátyástól, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem pszi­chiátriai klinikájának do­censétől hallottam — önma­gukban még nem jelentenek klinikai esetet, de azzá vál­nak, ha a normális tevékeny­séget gátolják, mi több, mun­kaképtelenné teszik az egyént.- A pszichoanalitikai felfo­gás a korábbi életkorban, pl. a gyerekkorban elszenvedett lelki megrázkódtatáshoz vezeti vissza az ilyen félelmek, fó­biák kialakulását — magyaráz­za. — A kellemetlen élmény úgy kerül nyugvópontra az egyénben, hogy más, semle­ges területre, a példánál ma­radva: a mélységtől való irtó­zásra tevődik át. Az elfele­dett tudatalatti élményanyagot kell feltárni, mert ez szabadít­hatja meg az embert a szo­rongás, a félelem igazi okától. Dr. Ozsváth Károly, az alig egy éve működő klinika pro­fesszora szerint a különféle fé­lelmek teljesen normális do­lognak tekinthetők, az emberi magatartás velejárói. Ám ese­tenként a félelem elhatalma­sodhat :- Ezek mögött csaknem min­dig feldolgozatlan érzelmi fe­szültségek húzódnak meg, s ezek annyira a lélek mélyén vannak, hogy a tudat számá­ra hozzáférhetetlenek. A pszi­chológus dolga ezeket feltár­ni, méfyen rejtőző érzelmi gó­cokat a felszínre hozni . . . És innen kezdve a beszél­getés a freudi mélylélektan medrébe terelődik, amiről a professzor megállapítja: — Az emberek többsége nem is tudja, hogy érzelmi prob­lémái vannak, annyira csak a testi bajaira figyel. Pedig sok ilyen panasz mögött érzelmi konfliktusok, feszültségek hú­zódnak meg. Mi ezeknek a feltárásában — a pszichoterá­piában — nagyon el vagyunk maradva. Amikor a világban a freudizmus a virágkorát él­te, ez nálunk faji alapon volt tiltott terület. Amikor pedig a faji előítéletek eltűntek, a po­litika lépett közbe’ mondván: a szocialista társadalomnak nincs szüksége a pszichológiá­ra. Ezért nincs nálunk meg­szervezve a pszichoterápia, ezért nem „divat" pszichiáter­hez menni (hiszen rögtön rá­sütnék az emberre - sajnos ilyen negatív a társadalmi megítélés —, hogy bolond), s mert az orvosok sem tanulnak ilyent, zavarja őket, hogy nem tudnak mit kezdeni egy eléjük kerülő fóbiással és ezt sok­szor beképzelésnek tartják. Ta­pasztalatom szerint a lakosság egyharmadának rendszeres pszichológiai segítségre lenne szüksége, de ehhez olyan te­rápiái rendszer kellene, ami ma hiányzik, s amit SZTK- alapon nem is lehet elképzel­ni. öt perc alatt nem lehet elintézni azt. amihez sokórás kezelésre van szükség. Azt is elmondja a profesz- szor, hogy szaporodnak nálunk is a személyiségzavarok a mélyben lévő megoldatlan problémák miatt, s az egyén alkoholhoz, kábítószerhez, vég­sőnek hitt esetben az öngyil­kossághoz menekül. íme, hová vezet egy egy­szerű, mélységtől való félelem által elindított gondolatsor. . . Dr. Kállai János klinikai pszi­chológussal fejezzük be a be­szélgetést :- A veszély elleni természe­tes reakció a fejlődésünk so­rán alakult ki, de a fóbia már igen messze van ettől, hiszen megakadályozza a félelem le­győzését. A friss fóbiákat, amíg nem alakult ki az elke­rülő magatartásforma, arány­lag könnyű kezelni, de ha va­laki ehelyett az alkoholhoz, a fokozott gyógyszerfogyasztás­hoz fordul, erősíti a fóbiáját. A szervezet különben minden nehezebb vállalkozás elején felkészül a nehézség leküzdé­sére, az ezzel járó belső fe­szültség, nyugtalanság jó, mert cselekvésre ösztönöz; ha ez el­marad, jön a szorongás, a pá­nikállapot . . . Hársfai István T eriszony vasárnapi 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents