Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-26 / 85. szám

A Dunántúli napló 1988. március 26., szombat A KISZ KB Vörös Vándorzászlaját kapták Az Országgyűlés ad hoc bizottságának ülése Pécsi rendező Göttingában színház is található Göttin­gában. Az előadások telt há­zakat vonzanak, a kevésbé jól sikerűiteket is megtekintik — meséli Bagossy László. - A Macbeth premierje valóságos ünnep volt, vörös rózsaeső bo­rította be az előadás végén a színpadot. A kritikák kedvezőek, a na­pokban várja is a megjelent újságcikkeket Göttingából. A próbákat, az előkészületet is nagy érdeklődés övezte, új­ságírók, rádiósok keresték föl őket. — Hogyan folytak a próbák? — A színészek teljes energia­bedobással dolgoztak. Már az olvasópróbán úgy mondták a szöveget, mintha a premier előtt álltunk volna . . . Általá­ban 10-től estig próbáltunk, nem fáradtak el, nem unták. Ha kifogásuk támadt valame­lyik ötletem ellen, a próbák utón mondták el, és a szere­pet az én kívánságomnak megfelelően játszották. Lelke­sek, tehetségesek, a játékot át- élőek. — Hat szereplővel valósította meg Shakespeare drámáját, ami merőben új felfogást kö­vetelhetett és bizonyára eltért a Pécsi Nyári Színház előadá­sától .. . — Igen. Négy boszorkány játssza el az összes szerepet Macbeth és a Lady körül. Át­változásuk a nézők szeme előtt történik: egyfajta játék a já­tékban. A boszorkányok a né­zőkkel valamiféle párbeszédet is folytatnak. Ez a felfogás megnöveli a környező figurák szerepét és emberibbé teszi a hősök kínlódását. Macbeth föl is ismeri az ölés értelmetlensé­gét. — Meg volt elégedve a pre­mieren látottakkal? — Úgy érzem, a körülmé­nyekhez képest jól sikerült. Ez utóbbinál arra gondolok, hogy mivel a szereplők készítették el a díszleteket, azok nem let­tek a legtökéletesebbek. Jel­mezeket is nehezen tudtunk szerezni. Említettem, hogy a közönség az egyetemi színhá­zat is teljes értékűnek tartja, de a színházak egymással ke­vésbé állnak jó kapcsolatban. — Lesz-e a göttingai kapcso­latnak további folytatása? — Úgy néz ki, hogy az ősz­szel Vidákovics Antallal együtt elutazunk Göttingába. Vidáko­vics Antal mozgásművészetet tanítana a tíz csoportból kivá­lasztott színészeknek, én pedig egy egyfelvonásos darabot ren­deznék. — Pécsett megtekinthető-e valamikor a hctszereplős Mac­beth? — Szeretnénk, ha a szekszár­di Deutsche Büchne meghívná a kis társulatot, és akkor Pé­csett is bemutatnák a dara­bot. Gondoltam arra is, hogy ha majd mód nyílik rá, egy­szer talán, magyar szereplők­kel is megrendezem ekképpen a drámát. B. A. Gellért József (balról) átveszi a Vörös Vándorzászlót dr. Fodor Lászlótól Fotó: Proksza László Az adóreform bevezeté­sével kapcsolatos kezdeti tapasztalatokat vitatta meg az Országgyűlés ad hoc bizottsága, Nyers Rezső elnökletével pénte­ken a Parlamentben. Nyers Rezső a bizottság eddigi tevékenységéről egyebek között elmondta: a testület vizsgálja, hogy az új adórendszer beveze­tése milyen hatást gyako­rolt a lakossági, az álla­mi, a vállalkozói megtaka­rításokra, az árak alaku­lására, valamint a nyugdí­jasokra, a nagycsaládo­sokra. Hat hétig dolgozott Göttin­gában Bagossy László, a Pé­csi Nyári Színház igazgatója, ahonnan a napokban érkezett vissza. Az ottani egyetem drá­mai szemináriuma hívta meg a THOP Színházba, a Mac­beth rendezésére. Az egyetem tíz amatőr színtársulatából az egyik már szerepelt Pé­csett a Baál című darabbal.- A THOP az egyetem szín­háza, amelynek közönsége nemcsak az egyetemistákból áll, hanem a város lakossága is szívesen jár el az előadá­sokra. A szinházbamenés úgy hozzátartozik az életükhöz, mint mondjuk az autó. Az egyetemi színházon kívül két A húsipari vállalat ünnepi ifjúsági parlamentje Ifjúsági parlamentet tartott tegnap Pécsett, a Tüzér utcai Mozgalmi Házban a Baranya Megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat. Az ifjúsági par­lamentnek ünnepi aktualitása is volt: a tavalyi munkája alapján, a vállalat KlSZ-szer- vezete elnyerte a KISZ Köz­ponti Bizottsága Vörös Ván­dorzászlaja kitüntetést. Az if­júsági parlament tanácskozá­sán és a kitüntetési ünnepsé­gen részt vett dr. Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bi­zottságának első titkára, Ko­vács József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkára és Cselik László, a KISZ Pécs Vá­rosi Bizottságának első titká­ra is. Brun József igazgató az ifjúsági törvény vállalati vég­rehajtásának eredményeiről szóló beszámolóját a gazda­sági helyzet, több száz milli­ós beruházások, a technoló­giai megújulás támasztotta kö­vetelmények és lehetőségek elemzésével kezdte. Leszögez­te: a vállalat programja a minőség programja a termelés­ben, a munkában, a gazdál­kodásban. Ehhez mérten ér­tékelte a vállalati ifjúsági in­tézkedési terv végrehajtását, amely egy apró részkérdés ki­vételével megvalósította a ko­rábbi parlamenten elfogadott tervet. Különösen jelentősnek mondható a fiatalok beillesz­kedésének segítése, kezdemé­nyező készségük felkarolása, tanulási szándékuk támogatá­sa, ösztönzése, a fiatal mű­szaki értelmiségiek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A be­számoló és az újabb intézke­dési terv javaslata a fejlődés alapkérdésének minősítette az alkotókészség kibontakoztatá­sát. Ennek érdekében a vál­lalat „Alkotásért" műszaki dí­jat, műszaki főtanácsosi és tanácsosi címet, és „Mester szakmunkás" díjat alapított. A vitában felszólalók gaz­dag érvanyaggal támasztották aló a beszámolóban foglal­tak igazát. Megfogalmazva, vagy mondanivalójuk tartalmá­ban, egyértelmű és egyöntetű volt a vélemény: érzik, hogy a vállalat számít, épit a fiata­lokra, akik egyetértenek a jövőjüket szolgáló célkitűzé­sekkel. A beszámoló és az új in­tézkedési terv egyhangú elfo­gadása után került sor az ünnepélyes aktusra, kitüntetés átadására. Dr. Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bi­zottságának első titkára, az ünnepi ceremónia előtt a Ba­ranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat KlSZ-szerve- zetének teljesítményét, ered­ményeit méltatva, az üzemi KISZ-szervezetek előtt álló fel­adatokról szólt. Hangsúlyozta: a kitüntetés is bizonyítja, ezek teljesítésében a vállalat KISZ- szervezete eddig is élen járt. A feladatok között az első helyre sorolta a szerkezetát­alakítás, a műszaki haladás előmozdítását. Hasonlóan fon­tosnak minősítette a teljesít­ményelv elfogadtatását, ame­lyért a KISZ-nek sokat kell tennie a fiatalok érdekében, hiszen ezen múlik a helyze­tük, életkörülményeik javulása, a saját otthonhoz jutásuk, megvalósulása. „A KISZ akkor tudja megőrizni, a fiatalok bi­zalmát, ha azok olyan erőt, olyan szervezetet látnak ben­ne, amely képes érdekeik kép­viseletére, érvényesítésére - mondotta dr. Fodor László. A KISZ KB Vörös Vándor- zászlaját Gellért József, a vállalat KISZ-bizottságának tit­kára vette át dr. Fodor Lász­lótól. A kollektív kitüntetés után több KISZ-es fiatal ka­pott KISZ, illetve miniszteri és vállalati kitüntetést. D. I. 2V - a magyar menedzserlap bemutatkozása Pécsett Bemutatkozik a 2V menedzserlap. Balról jobbra: Matkó István főszerkesztő, Kiss Ilona grafikus- művész, Lőrincze Péter, a szerkesztő bizottság elnöke, és Breitner Miklós főszerkesztő-helyettes. A politikának bizalom, a menedzsernek aranygyűrű, a vadásznak golyóspuska . . . Már nem igaz, amit tegnap annak hittünk... íme, a 2 V, a Verseny és Vállalkozás című, magyar menedzserlap legutób­bi száma cimlapoldalának tar­talmi beharangozója. A Ma­gyar Gazdasági Kamara egyik —, a szocialista orszá­gokban egyetlen ilyen jelle­gű - lapjáról van szó, mely mai társadalmunkban a leg­különbözőbb érdekek és véle­mények felszínre hozásának ügyét szem előtt tartva, a vállalkozások vezetőinek érde­keit képviseli és véleményüket hallatja, hozzájárulva ezzel a társadalmi egyetértéshez és együttműködéshez. Minderről tegnap a Ma­gyar Gazdasági Kamara dél­dunántúli bizottsága pécsi székházában a 2 V főszerkesz­tője, Matkó István beszélt, bemutatva az immár 4. évfo­lyamába lépett lapot és a szerkesztők elgondolásait, tö­rekvéseit a jövőre. Kívánatos, jöjjön létre Magyarországon is a tőkét, a gazdasági szerve­zeteket hatékonyan működtet­ni tudó menedzseri réteg, ezt kívánja szolgálni a lap harco­sabb, sarkított, a politikába beleszóló cikkeivel. Jelenleg 7000 példányszámban jelen­nek meg, s a szerkesztők sze­me előtt a nálunknál kisebb lélekszámú Ausztria példája lebeg, az ottani ilyen lap példányszáma félmillió. A teg­napi találkozónak egyik meg­hívottja volt dr. Zeller Gyula, a JPTE Közgazdaságtudományi Karának dékánja, aki a hazai menedzserképzés van—nincs- éről szólt, bejelentve, a karon reformba kezdtek, az oktatás­ban nagyobb hangsúlyt kap a hallgatók- menedzseri felkészí­tése. A Magyar Közgazdasági Tár­saság, a Szervezési és Vezeté­si Tudományos Társaság Bara­nya megyei szervezetei, vala­mint a kamara közös rendez­vényének házigazdája dr. Dá- nyi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első tit­kára volt. Egyúttal a 2 V cím- laptervezöjének és grafikus­művészének, Kiss Ilonának munkáit is kiállították, ezt Lőrincze Péter, a Magyar Gaz­dasági Kamara főtitkára nyi­totta meg. Trükk FILMJEGYZET Hozzáértők szerint Bruce Lee alig vette igénybe a film adta „csalási" lehetősé­geket: világhírű verekedéseit szinte egy az egyben rögzí­tette a kamera, legfeljebb a vágással segítette látványo­sabbá, még mozgalmasabbá tenni azokat. A nyomdokai­ba lépő, sikereit meghaladni igyekvő, s hozzáértők szerint ugyancsak nem rosszul kara- tézó Jackie Chan viszont már ugyancsak él a film- trükk lehetőségeivel: lassít­ja, gyorsítja a felvétel se­bességét, attól függően, melyik felel meg éppen cél­jainak, természetesen a vá­gással is meg lehet hatvá­nyozni egy verekedő ügyes­ségét. De nem ettől lesz Jackie Chan a karatefilmek bohó­cává. Hiszen messze már az az idő, amikor a vásznon szembe jövő vonat látványa elől félreugrólta'k a nézők, félvén -attól, Ihogy közéjük vágtat a vasparipa, vagy amikor az első premier plan láttán rosszul lettek egye­sek, hogy egy test nélküli fej beszél, mozog. Orson Welles is gyakran szédítette meg nézőit csupán csak az­zal, hogy a szokványos víz­szintestől eldöntötte a ka­mera tengelyét, s amin ele­inte szédültek, az mára meg­szokottá vált. Nem lehet eléggé messzi­re visszamenni, hiszen már a film megszületése pillanatá­tól részét képezi eszköztárá­nak a trükk — nevezzük most kissé tágan mindazon jelen­séget, amit csak a filmka­merával, vágóasztallal, olló­val érhető el. Mellies volt, ki „véletlenül” felfedezte a vágást, az idősűrítést, állító­lag úgy, hogy ugyanazon helyszínen ugyanazon film­szalagra némi időbeni elté­réssel forgatott —, s lám, ér­telme volt az akkor látszó­lag értelmetlen dolognak. Mármint annak, hogy nem folyamatos cselekményt rög­zített folyamatosan. Bár nem valószínű, hogy emiatt ké­szített aztán máig élvezhető sci-fi filmeket: utazásokat a Holdra, a La Manche csa­torna alatt stb. — a kor színvonalán azok legalább annyira, ha nem jobban elégítették ki a fantasztikum iránti igényt, mint most a Csillagok háborúja, vagy az E. T. De ne higgyük, hogy c filmtrükk csak az ún. szóra­koztató film sajátja: fii m- trükkel nemcsak a bunyó­zások, verekedések tehetők látványosabbá, nemcsak a csillagok közé repíthet a kamera, nemcsak a bagdadi tolvajt segíti a varázssző­nyegre. A már halhatatlan Huszárik Zoltán filmesztéti­kájához, filmnyelvéhez szer­vesen hozzátartozott a film­trükk: az Elégia esztétikai ér­tékeit a trükkasztalon nyer­te el; a Capriccióban a hó­emberek a trükk által lesz­nek emberekké, a Csontvá- ryban a taorminai fenséges táj nyugtalanságát a film­trükk teremti meg: egy percbe sűrítve egy napot . . . Nem, nem a filmtrükk al­kalmazása miatt tetszik jó­val kevésbé Jackie Chan filmje, a Rendőrsztori, mint Bruce Lee-től, mondjuk a Sárkány , visszatér - a film­trükk, mint eszköz nem te­het semmiről. Hanem azért, ahogy felhasználja: egy szel­lemileg retardált hároméves gyermeknek nézi nézőit — s trükkjeit is ahhoz igazítja. Igaz, ebben kár csak rá haragudni: trükkel és anél­kül megteszik azt más fil­mesek is. B. L. A pécsi Művészetek Háza „Min dolgozik?” sorozatában tegnap Koller József építész számolt be legkedvesebb munkáiról. Ha­vonta más és más művészeti ág, szakma egy-egy képviselőjét hívják meg beszélgetésre, bemutatkozásra. Koller József a Mű­vészetek Házában kamarakiállításon felvonultatta legújabb ter­veit is. Fotó: Kóródi Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents