Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-17 / 76. szám
/ Vilég proletárjai, egyesüljetek! Dx iqntüll napló Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Megkezdődött az Ország- gyűlés tavaszi ülésszaka Törvény a közúti közlekedésről, módosították a szövetkezetekről szóló törvényt, ma folytatják a vitát a mezőgazdasági szövetkezetekről előterjesztett törvényjavaslat felett XLV. évfolyam, 76. számai 1988. március 17., csütörtök Ára: 1,80 Ft Szerdán délelőtt a Parlamentben Sarlós István, a ház elnöke megnyitotta c > Otszaggyülés tavaszi ülésszakot Az ülésteremben helyet foglalt Németi> Károly, az Elnöki Tonács elnöke, Kadar János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István megemlékezett az előző ülésszak óta elhunyt dr. Szakács Jóiseiröl, a Magyarországi Szabadegyházak Országos Tanácsa elnökéről; a törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk emlékének, érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a két ülésszak között végzett munkájáról szóló jelentést, majd döntöttek a tanácskozás tárgysorozatáról: 1. A közúti közlekedésről szóló törvényjavaslat taigyalasa; 2. A szövetkezetekről szóló 1971. évi ill. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. A mezőgazdasági termelöszövetkezetekiö! szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása: 4. Az élelmiszerekről szóló, 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 5. A pénzügyminiszter tájékoztatója az új adórendszer bevezetésének első tapasztalatairól; 6. Interpellációk, kérdések. A már elfogadott napirendnek megfelelően elsőként Urbán Lajos közlekedési miniszter tartotta meg expozéját. Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja jubileumi ünnepség 75 éves a pécsi Zipernevszky Ipari Szakközépiskola Jubileumi ünnepséget tartott tegnap a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola épületében a Zipernovszky Károly Ipari Szakközépiskola, fennállásának 75. évfordulója alkalmából. Érdekes végigtekinteni azon, hogy hívták az iskolát az elmúlt háromnegyed százodban: Fémipari szakiskola, Fa- és Fémipari Szakiskola, Felsöipar- iskola, Ipari Gimnázium Vas-, Fém-, Gép-, és Villamosipari tagozata, Zipernovszky Károly Általános Gépipari és Erősáramú Ipari Technikum, Gép- és Villamosipari Szakközépiskola, most pedig ipari szakközépiskola. A transzformátor egyik magyar feltalálójának, Zipernovszkynak, 1955. óta viseli a nevét az intézmény. A tegnapi ünnepségen Lakatos György, az iskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Rákos János, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta egyebek mellett az ipar és az oktatás összefüggéseit a jelenlegi magyar gazdaságban, szólt arról a felelősségről, amely a mai iparistáki„a hárul majd az életben. A Nagy Lajos Gimnázium vegyeskarónak programja után Hosszú Mihály, az Ipari Minisztérium személyzeti és oktatási osztályának vezetője méltatta a pécsi iskola múltját, jelenét. Említést tett arról, hogy a minisztérium, mint egyjk fenntartó, hamarosan módosítja az ipari szakmák oktatásának szerkezetét Ezután az iskolo két diákja, Budavári Attila és Zseni Attila Haydn egyik oboaversenyét adta elő, majd dr. Antal Gyula, az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának igazgatója szólt a ,,zipi" öregdiákjai nevében. Bejelentette, hogy az iskola nemrégiben megalakult baráti köre várja az egykori tanulókat. • A Zipernovszky Ipari Szakközépiskola fennállásának 75. évfordulóján rendezett ünnepség befejező részében Hosszú Mihály Kiváló Munkáért kitüntetést adott át a pécsi iskola két tanárának, Szenner Ká- rolynak és Faránki Gyulának, majd köszönettel átvette az iskola az eszéki testvérintézmény jelen lévő képviselője által átadott ajándéktárgyat. Bozsik L. Baranya legnagyobb angóranyúl-tenyészete Baranya legnagyobb angóranyúl-tenyészete a Bikali Állami Gazdaság nemeröi telepén található. Az itt tenyésztett állatok gyapját a helyszínen nyírják, és teljes egészében ezportra szállítják. A gazdaság a központi telepén kívül, az idei évben, a háztájiban is előállít nyolc tonna angóragyapjút. Läufer László felvételei Urbán Lajos közlekedési miniszter expozéja Bevezetőjében hangsúlyozta: ma országunkban a közúti közlekedés a leggyorsabban fejlődő közlekedési alágazat. Magyarországon 1960 óta a személygépkocsi-állomány több mint ötvenszeresére növekedett és meghaladta az 1,7 milliót. Több mint hárommillió személynek van gépjárművezetői engedélye. A tehergépkocsi-állomány elérte a 200 ezret, az autóbuszok száma 27 ezer, a motor- kerékpároké mintegy 400 ezer. Ezeken a járműveken kívül az évente hazánkban megforduló több mint 3 millió külföldi személygépkocsi és az országon áthaladó mintegy 300 ezer kamion vesz részt a közúti forgalomban. — A rendkívül dinamikusan növekvő közúti forgalommal útjaink állapota és kapacitása sajnos nem tudott lépést tartani. Az útfelület egyre szőkébbnek bizonyul, és így növekszik az utakon a zs.úfoltsáq, a balesetveszély. A közúti balesetek száma 25 év alatt az 1960. évinek több mint háromszorosára emelkedett. Évente 1500—1700 ember vesziti életét az utakon. A vasúti, a légi- és viziköz- lekedést 15 20 éve már törvények szabályozzák. A közúti közlekedésben, ahol a legnagyobb szükség van a különböző érdekek összehangolására, a széles körű hatósági teendők meghatározására, ma még nincs törvény, amely keretet adna a jogi szabályozás számára. A közúti közlekedést a különböző országokban viszonylag nagy számú, részletkérdésekre is kiterjedő jogszabályokkal, törvényekkel szabályozzák. Mi egyetlen törvényben tartottuk indokoltnak összefoglalni a közúti közlekedés egészére, az utakra — ezen belül a kerékpárútokra __, azok fejl esztésére, fenntartására, használatára és a közúti közlekedésben részt vevő emberre, járműre, az egyre fokozódó környezeti ártalmak mérséklésére vonatkozó szabályozás alapjait. Tartalmát tekintve azonban szorosan igazodnunk kell elsősorban a fejlett közúti közlekedéssel rendelkező európai államok szabályaihoz. Ehhez Ülésezik az Országgyűlés adnak keretet a közúti közlekedést és a közúti jelzéseket szabályozó sokoldalú nemzetközi egyezmények, amelyekhez hazánk is csatlakozott — mondotta a miniszter. Mindezeket szem előtt tartva javasolta az Országgyűlésnek, hogy törvényben határozza meg a közúti közlekedés további jogi szabályozásának, valamint a hatóságok működésének legfontosabb céljait, az állami szervek feladatait, a közlekedésben részt vevők alapvető jogait és kötelességeit, mindazok felelősségét, akiken akár közvetlenül, akár közvetetten múlik a közúti közlekedés továbbfejlődése, színvonala, kultúrája és biztonsága. A továbbiakban kifejtette: a törvényjavaslat egyes fejezetei átfogják oz egész közúti közlekedést, annak valamennyi lényeges elemét, meghatározzák a közúti közlekedés jogi szabályozásának elveit. Felhatalmazást adnak a Minisztertanácsnak és a minisztereknek a további szükséges szabályozósra; megállapítják az állam feladatait, az állami és egyéb szervek felelősségét. Végül rögzítik azokat a legfontosabb részletszabályokat is, amelyek az állampolgárok széles körét, alapvető jogait és érdekeit érintik. (Telefotó: MTI — KS — DN) A miniszter emlékeztetett arra, hogy a javaslat több mint két éve folyó előkészítő és egyeztető munka eredménye. Az Országgyűlés két bizottsága már a javaslat téziseit is megtárgyalta. így alakult ki a törvényi szabályozós kerete, amelyet széles körű társadalmi és szakmai viták formáltak tovább. A Minisztertanács által elfogadott tervezetet ismét megtárgyalta az Országgyűlés kibővített Építési és Közlekedési Bizottsága, s további tartalmi és szövegezési változtatásokra is javaslatokat fogalmazott meg. Az indítványok többségét elfogadták, és minden képviselői felvetésre Írásban válaszolt o tárca vezetője. A módosításokat a Minisztertanács utólagosan tudomásul vette, és eayetértett a törvényjavaslat előterjesztésével. A parlamenti ülés előkészítése során a törvényjavaslatot a fővárosi és megyei képviselő- csoportok, majd — együttes bizottsáqi ülésen — az Or- száqgyülés Építési és Közlekedési, valamint Joai, Igazgatási és Iqazsáqügyi Bizottsáqa is meqtárgyalta, a kéDviselök újabb pontosításokat javasoltak a törvénytervezet szövegében, A képviselői csoportok ülésein élénk vita folyt a javaslat egészéről és részleteiről. (Folytatás a 2. oldalon)
