Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-17 / 76. szám
2 Dunántúli napló 1988. március 17., csütörtök Urbán Lajos közlekedési (Folytatás az 1. oldalról) Urbán Lajos a módosítási javaslatokkal egyetértett. A vitákban elhangzottak közül két kérdést emelt ki. Felvetődött, hogy a jelenleg érvényes közúti közlekedési szabályok közül kell-e néhányat a törvényben szerepeltetni. Az a véleményünk, hogy a közúti közlekedési szabályokat tartalmazó miniszteri szintű rendelet, még ha a gyakorlat számára nap mint nap megfelelőnek bizonyul is, nélkülözi az alapvető kérdésekben a törvényi hátteret. Ezért tartjuk továbbra is indokoltnak, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény foglalkozzon a mindenkori közúti közlekedési szabályok olyan meghatározó elemeivel, amelyekre a részletes forgalomszabályozás épülhet. A vitában felvetődött az is, hogy a törvénynek foglalkoznia kellene a parkolóhelyek kialakításával, általában a parkolás kérdéseivel. Ezt az építésügyről szóló törvény és végrehajtási jogszabályai rendezik, a mi törvényjavaslatunkban tehát ennek szerepeltetésére nincs szükség. A közúti közlekedéssel kapcsolatos kérdések szabályozásában természetesen a jövőben szerepe lesz néhány más törvénynek — köztük elsősorban az építésügyről szóló, valamint a környezetvédelmi törvénynek. A törvényelőkészítő munka egyik legnehezebb feladatát az eltérő érdekek egyeztetése jelentette. Ellentétes az érdek például az utak és az út menti ingatlanok használatában. Az utak biztonságos és zavarmentes használata elsősorban a forgalomban résztvevők érdeke, míg az ingatlanok zavartalan használata azok tulajdonosaié. Az út menti ingatlanon végzett egyes tevékenységek a közúti forgalom számára veszélyt is jelenthetnek. Az érdekek ütköznek a történelmi és a műemléki városrészek közlekedésénél is. Ezeket fokozottan védeni szükséges a környezeti ártalmaktól, de itt is kell közlekedni, itt is laknak járműtulajdonosok. Kérdés: melyik érdeket és milyen mértékben helyezzük előbbre. A közúthálózat igen jelentős nemzeti vagyont képvisel, pénzben kifejezett értéke több mint 600 milliárd forint. A nehezebb gazdasági körülmények között is indokolt, sőt szükséges fokozottabb figyelmet forditani ennek az értéknek a védelmére. Ezt szolgálják a törvényjavaslatnak a közutakra vonatkozó új vagy újszerű rendelkezései. — Az elmondottakból is megállapítható, hogy a javaslat olyan magas szintű és a közúti közlekedés egészét átA Dél-dunántúli TÜZÉR Vállalat dombóvári telepén FA FALBURKOLÓ ÉS HAJÓPADLÓ kapható nagy mennyiségben! Számítunk kedves vásárlóink érdeklődésére! PÉCS miniszter expozéja fogó jogszabály megalkotását kezdeményezi, amely jogrendszerünkből eddig hiányzott. A szabályozás általunk kezdeményezett, átfogó felülvizsgálata nem egy újabb jogszabály, egy újabb kerettörvény megalkotását jelenti az amúgy is túlszabályozott társadalmigazdasági életünkben. Ellenkezőleg: a szabályozás alapjainak a meghatározásával és o szükséges felhatalmazások megadásával lehetővé teszi egy sor kötöttség feloldását, az elavult jogi rendelkezések hatályon kívül helyezését. Jelenleg a közúti törvény hiányában mintegy 80 különféle szintű jogszabály van hatályban, ennek mintegy fele megszüntethető lehet. Végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a közúti közlekedés fejlődése — a többi országhoz hasonlóan — hazánkban is megállíthatatlan folyamat. A képviselők figyelmébe ajánlotta: amikor a törvény sorsáról döntenek, mérlegeljék azt, hogy a közúti közlekedés rendjét szabályozó törvény nemcsak a forgalomban közvetlenül vagy közvetve érintettek anyagi érdekeit védi, hanem olyan törvény, amely a közúti forgalomban a nap minden órájában résztvevők életét, egészségét óvja a biztonságos közlekedés feltételeinek meghatározásával és annak betartásával. •!c Kiscelli László (Győr-Sopron m., 3. vk.), a győri Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola főigazgatója a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta, hogy az építési és közlekedési bizottság három alkalommal foglalkozott a törvény tervezetével. Az üléseken több mint negyvenen szólaltak fel, s a kisebb-nagyobb módosítások száma elérte a százat. A bizottsági előadó a két bizottság nevében javasolta, hogy az Országgyűlés a képviselőkhöz eljuttatott módosításokkal fogadja el a közúti közlekedés törvénytervezetét. Ezután Simon Ernöné (Somogy m., 11. vk.), Bódi János (Baranya m., 11. vk.), Szalai Géza (Budapest, 20 vk.), Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplém m., 13. vk.), Vastag Ottilia (Nógrád m., 8. vk.), Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.), Winkler László (Győr-Sopron m., 8. vk.), Szilágyi Sándor, (Hajdú- Bihar m., 2. vk.), Németh Ferenc (Békés m., 9. vk.), Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk), Szatmári Lajos (Veszprém m., 6. vk.), dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.), Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.) kapott szót. Több felszólaló nem lévén, ismét Urbán Laojs közlekedési miniszter kapott szót. Válaszában megköszönte az igen alapos törvényelőkészítő munkát. Urbán Lajos válasza után határozathozatal következett. A képviselők először az építési és közlekedési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által már elfogadott s az Országgyűlés tagjainak írásban elküldött — módosító indítványokról döntöttek. A két bizottság összesen 16 pontban fogalmazta meg javaslatait, amelyekről a képviselők külön- külön szavaztak. Egy kivétellel —, amelyre öten nemmel szavaztak és hárman tartózkodtak —, a módosító javaslatokat egyhangúlag elfogadták. így például a törvénybe került, hogy a lakott területeket, különösen a történelmi városrészeket, a műemléki és védett természeti területeket, továbbá a gyógy- és üdülőhelyeket forgalomszabályozási eszközökkel és megfelelő várakozási dijak alkalmazásával is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól. Ugyancsak elfogadták őzt a módosító indítványt, hogy a közút megrongálódósát a közút kezelője köteles haladéktalanul kijavítani, vagy a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. A kijavításig, illetőleg a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni. Egyhangúlag fogadták el azt a módosító javaslatot is, amely kimondja, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért — a közmüvek építését és fenntartását kivéve — díjat kell fizetni. Ezt követően a mór elfogadott módosításokkal kiegészített törvényjavaslatról szavaztak a képviselők. Az Országgyűlés a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslatot általánosságban, és a már megszavazott módosításokkal részleteiben, egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirend szerint megkezdődött a szövetkezetekről szóló 1971. évi, II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Összekötő utak segítenének Faluk az üt wegen a falvak gondjain Bódi János felszólalása Bódi János (Baranya m., 11. vk.), a Beremendi Cement- és Mészművek művezetője a Baranya megyei tapasztalatok alapján a közlekedés néhány országos érvényű gondjára hívta fel a figyelmet. Ezek megoldása - mutatott rá — hazánk más területein is gördülékenyebbé, gyorsabbá tenné az utóbbi évtizedben rohamosan növekedő közúti forgalom lebonyolítását. A megyei közlekedés egyik legfőbb problémája az országrész településszerkezetével függ össze: Baranyában 118 olyan falu, község található, amely — úgymond — az út végén helyezkedik el; csak egyetlen becsatlakozó úton közelíthető meg. A lakosság emiatt gyakran csak nagy kerülővel juthat el orvoshoz, nehezen szerzi be a gyógyszereket, gondot okoz a vásárlás. Télen gyakorta hótorlaszok bénítják meg az ap. rófalvak közlekedését. Ezen a problémán segítene a szomszédos települések közötti ösz- szekötő utak kiépítése. Máig ható következménye van a megyében több vasúti vonalszakasz megszüntetésének. A vasút forgalma jórészt a közútra terelődött át, s a dinamikus motorizációval együtt túlzsúfoltsághoz vezetett. Emiatt nőtt az utazási idő, a baleset- veszély. Az élénk utasforgalom levezetésében oroszlánrészt vállal a megyében a Pannon Volán Vállalat, amely minden tőle telhetőt igyekszik megtenni o közlekedés lebonyolításában. Munkáját azonban megnehezíti, hogy kevés az autóbuszvezető, helyenként a technikai bázis sem kielégítő, s a szabályozók sem éppen kedvezőek. Mindez megköveteli, hogy a tömegközlekedés nehéz feladata ne legyen egyetlen vállalat gondja, s a problémák megoldásában vállalat és utas partnerként működjön együtt. Emellett — szögezte , le a képviselő - meg kell teremteni a személyszállítás más, alternatív lehetőségét is, főleg ott, ahol naponta csak kétszer, reggel és este van buszjárat. A „lakossági kapcsolatot” javítaná az is, ha az utazási vállalatok nagyobb figyelmet fordítanának az utasok igényeinek felmérésére. Fontos például, hogy év közben ne módosítgassák a menetrendet, a vonatpótló autóbuszok járatai ne legyenek hiányosak, a tájékoztatás mindig naprakész legyen. Markója Imre igazságügy-m in iszter előterjesztése Törvénytervezet a szövetkezetekről Ezután Markója Imre igazságügy-miniszter bevezetőben elmondotta, hogy közel két évtized telt el a szövetkezetekről szóló törvény megalkotása óta. Bár szövetkezeti jogunk fejlődése sem volt töretlen, mégis e törvénynek jelentős szerepe volt abban, hogy keretei között a szövetkezeti mozgalom kiemelkedő sikereket ért el. Hazánk ma a társadalmi és a gazdasági reformok korát éli. A jogalkotásra jelentős felelősség hárul abban, hogy a reformfolyamat kibontakozását minél következetesebben segítse elő. Éppen ezért megújulásra van szükség a szövetkezeti jog területén is. Indokolt napirendre tűzni —, a nem is távoli jövőben — a szövetkezetekre vonatkozó szabályozás átfogó és teljes felülvizsgálatát: egy új szövetkezeti törvény megalkotását. Ehhez azonban komoly, tudományosan is megalapozott előkészítő munkára van szükség, amely már elkezdődött. Az Országgyűlés elé terjesztett törvénytervezet ezért még nem a szövetkezeti jog átfogó reformját tűzte ki célul. A javaslót azokat a változtatásokat kívánja végrehajtani, amelyek elősegítik a törvényben megfogalmazott elvek következetesebb érvényesülését. A továbbiakban a módosítás fő törekvéseiről szólt a miniszter. Hangsúlyozta, a szövetkezeti törvény alapelve, hogy a szövetkezet a tagoké, ők döntenek belső ügyeiben, így a szövetkezeti önkormányzat kérdéseiben is. Ehhez nélkülözhetetlen eszköz, hogy a szövetkezetek belső életében meghatározó szerepük legyen az alapszabályoknak és egyéb belső szabályzatoknak, a jogi szabályozás pedig tág keretet adjon ezek demokratikus, a tagok akaratát tükröző, s az egyes szövetkezetek adottságaihoz igazodó kialakítására. Szövetkezeti törvényünk alapvető elvként fogalmazza meg a szövetkezetek gazdasági önállóságát. A törvényjavaslat ezért kimondja, hogy a szövetkezet tevékenységi körét alapszabályának módosítása nélkül kiegészítheti, s ehhez nincs szükség az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jóváhagyó határozatára sem. A törvényjavaslat a kisszövetkezeteknél is érvényesíti azt az általános szabályt, hogy a szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény, törvényerejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet nem utal állami gazdálkodó szerv vagy más állami szerv kizárólagos tevékenységi körébe. Ezek a körülmények lehetővé teszik, hogy a kisszövetkezetek külön álló szabályozását megszüntessék, s a reájuk vonatkozó saiátos rendelkezéseket beépítsék a szövetkezeti törvénybe és végrehajtási rendeletébe. (Folytatás a 3. oldalon.) fi Parlamentből jelentjük... „Csak a feltétlenül szükséges mértékben szabályoz” A közlekedési miniszter nyilatkozott a DN-nek Közhelyszerű a megállapítás, de mindenképpen igaz; mindenki közlekedik. Éppen ezért egyáltalán nem meglepő, hogy az Országgyűlés elé tegnap került közúti közlekedésről szóló törvénytervezet előkészítése a szokásosnál is szélesebb nyilvánosság bevonásával zajlott. A nyilvánosság azt is jelentette, hogy a legkülönbözőbb fórumokon, sokan és többször kifejtették véleményüket. Szinte az utolsó pillanatig nyitott volt a törvényjavaslat. (Legutóbb alig egy héttel a Parlament ülése előtt tett módosító;- kiegészítő javaslatot az Országgyűlés két bizottsága, így a képviselők és az újságírók a törvénytervezet lefűzött anyaga mellé a változtatásokat tartalmazó kiegészítést kaptak. Tehát joggal feltételezhető, hogy a tervezetben tükröződik a köz akarata. A Dunántúli Naplónak adott nyilatkozatában Urbán Lajos közlekedési miniszter hangsúlyozta, az eszmecseréket követően arra nem volt szükség, hogy a tervezetet alapvetően átdolgozzák, de minden ésszerű javaslatot beépítettek. — Ez a minisztériumon belül is vitát váltott ki, de én a kezdettől fogva azon a véleményen voltam, nem ritkán az apparátusunk ellenében is, hogy nyitottnak kell lennünk és a törvényi túlszabályozást el kell kerülnünk. Hiszen például olyan fogalmakat és elveket, melyek már meglévő egyéb törvényekben, jogszabályokban szerepelnek, felesleges lett volna a mi tervezetünkbe beépíteni. Nagyon örültem a széles körű társadalmi konzultációnak, amely a legtöbbet abban segített, hogy az elfogadásra kerülő törvény csak a feltétlenül szükséges mértékben szabályoz. Olyan törvénytervezetet vitatott meg és hagyott jóvá az Országgyűlés, mely a közúti közlekedés valameny- nyi lényeges elemét átfogja. Meghatározza a közúti közlekedés jogi szabályozásának elveit, felhatalmazást ad a Minisztertanácsnak és a minisztereknek a részletes szabályozásra, és megállapítja azokat a részletszabályokat, melyek valamennyi közlekedő legalapvetőbb jogait és érdekeit érinti. Meghatározza az irányító apparátus szervezeti rendjét, ugyonakkor hangsúlyozottan szól a közutak folyamatos karbantartásának, védelmének fontosságáról. Számomra talán a legfigyelemreméltóbb rendelkezés, hogy a közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése érdekében a törvény két paragrafusban foglalkozik a rendszeres oktató-nevelő, felvilágosító munkával. Rendelkezik például arról, hogy utánképzésre kell kötelezni azokat a gépjárművezetőket, akik sorozatosan megszegik a közúti közlekedésre vonatkozó szabályokat. (Ennek részletes kimunkálása nyilván ezt követően történik, egy dologban azonban bizonyosnak látszik, a szigor erejével az eddiginél is fokozottabban küzdenek a biztonságosabb közlekedés megteremtéséért.) De fontos rendelkezés, hogy meghatározott feltételek esetén a járművezető-képzésben magánszemélyek is részt vehetnek, immáron törvény szabályozza, hogy a járművek alkatrészekkel való ellátása a gyártó, illetve az importáló leiadata (ennek értelmében reménykedhetünk, hogy a jelenlegi áldatlan alkatrészhelyzet megszűnik!) Tény, hogy ezzel a törvénnyel a tárca sokat vállalt fel, de úgy tűnik, hogy a törvény maradéktalan végrehajtásának jelenleg nem mindenben adottak a feltételei. Csak bízni lehet abban, hogy a megvalósuláshoz szükséges gazdasági változások kedvezően alakulnak. Az egyik képviselő hozzászólásában Széchenyit idézve azt mondta, nem elég ma törvényeket írni, azok iránt szimpátiát is kell kelteni. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a közúti közlekedési törvény élvezi a közlekedők többségének szimpátiáját, és ez manapság sem utolsó szempont. Roszprim Nándor
