Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-27 / 57. szám
Új helyzetben a gazdálkodók Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal körképe a vállalatokról és szövetkezetekről, a tervezett intézkedésekről Milyen helyzetbe kerültek az adó- és árreform bevezetésével a baranyai vállalatok és ipari szövetkezetek? Méginkább: milyen intézkedéseket terveznek, hogy helyzetükön javítsanak? Erről készített felmérést 37 vállalatnál, ipari szövetkezetnél és kisvállalatnál az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága. Megfigyeléseik tapasztalatairól Górván Jánostól, az APEH megyei igazgatójától kértünk tájékoztatást. Növekvő tőkés exportárbevétel A termelés növelésével a megkérdezettek csaknem egy- harmada számol, ezek zömmel a feldolgozó iparból kerülnek ki. Még olyan gazdálkodó is növekedést irányzott elő, melynek termelése az elmúlt évben rendkívüli módon felfutott kereslet eredményeként minden korábbi szintet meghaladott, mint például a bútorokat gyártó Pécsi Faipari Szövetkezet. Ugyanezen gazdálkodók nagy része a konvertibilis export növelését is tervezi. Az építőiparban a' termelés növekedésével nem számolnak, úgyszintén a tervezőknél sem. Gondok jelentkeznek az elmúlt években termelését folyamatosan és dinamikusan növelő pécsi Sopiana Gépgyárnál, miután a szovjet piac igencsak beszűkült. A konvertibilis export csökkenésével a megkérdezettek közül mindössze egy szövetkezet számol. A többi exportálónál a kivitel növekedését tervezik, nagyobbrészt 10 százalékot meghaladó mértékben. Górván János ehhez hozzáfűzte, az export növelését előirányzó gazdálkodók fele részt vesz a pályázati rendszerben, tehát a növelésre már korábban elkötelezte magát. Rubel exportját csupán egy gazdálkodó tervezte növelni, a többiek — különböző okok miatt — csökkenéssel számolnak, így például a Szigetvári Cipőgyár erősen növeli konvertibilis exportját a rubel elszámolású kivitel terhére, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat gazdaságtalanság miatt keres más piacot, a Sopiana Gépgyár a már említett piaci beszűkülés miatt kénytelen kevesebbet exportálni. Pénzügyi feszültségek várhatók Ami o várható nyereségeket illeti, a legtöbben csökkenéssel számolnak, ennek becsült mértéke változó, nagy szóródást mutat, e területen a legnagyobb a bizonytalanság. Egyedül az építőiparban jelentkezik bizonyos azonosság a vállalati tervek között, mivel általában 50 százalékot meghaladó nyereségcsökkenéssel számolnak. Ezt igazolják a hivatalhoz eddig beérkezett nyereségelőleg-mérséklési kérelmek is: két építőipari és egy ipari vállalat nyújtott be ilyen kérelmet, de a jelzések szerint több is várható. A pénzügyi helyzetben a megfigyelt gazdálkodók kétharmadánál várhatók feszültségek. Az okok sokfélék, például a nyereség erős visszaesése, eladatlan készletek (két cipőipari szövetkezetünknek vannak ilyen gondjai), a korábbi években felvett hitelek, kölcsönök visszafizetése, a banki hitelezés visszafogása és más okok. Tartós fizétésképte- lenséget négy vállalattól jeleztek. A hitelek, kölcsönök átütemezését négy gazdálkodó kéri. Áremelési szándék, termékváltás Az új helyzetben milyen intézkedéseket terveznek a vállalatok? Áremelési szándékát a megfigyeltek egyharmada jelezte, így például a Zsolnay Porcelángyár, a Pécsi Faipari Szövetkezet, a Szikra Nyomda, a Mohácsi Farostlemezgyár, a Pannolit Kőbánya Vállalat. Ehhez hozzá kell tenni, az áremelést szándékozók nagy része már az elmúlt évben is jelentős áremeléssel élt. A termékszerkezet módosítását, illetve új termék és tevékenység beveztését 14 gazdálkodó jelezte. Például a Baranya Megyei Patyolat Mosoda Vállalat a lakossági mosás várható visszaesésének ellensúlyozására többek között önkiszolgáló mosószalon működtetését, kiegészítő szolgáltatások (fodrászat, kozmetika) bevezetését szeretné megvalósítani. A Pécsi Faipari Szövetkezet o bútor iránti kereslet várható visszaesésének ellen- súlyozására szállodai, idegen- forgalmi létesítmények komplett berendezésére vállalkozik. A Sopiana Gépgyárban külföldi licencek alapján több új csomagológép prototípusát készítették el, ezekkel valószínűleg az idén is biztosítani tudják a kapacitás teljes lekötését. Beruházások elkezdését 9 gazdálkodó tervezi, főként gépbeszerzésről van szó. A korábban megkezdett beruházásokat folytatják, mindössze egynek leállítását jelezték - az Autójavító Kisvállalat az importárak emelkedése és a forintleértékelés miatt műszermegrendelést mondott le. A megfigyelt gazdálkodók körében többen is döntöttek állóeszközeik értékesítése mellett, amire a nehéz pénzügyi helyzet kényszere vitte rá őket. Az értékesítésre szánt állóeszközök részben épületek, részben használt gépek, egy részüknek értékesítése pedig kifejezetten a veszteséges szolgáltatói tevékenység megszűntetésével függ össze. Például a Baranya Megyei Cipőipari Vállalat el kívánja adni mohácsi kirendeltségét és hosz- szúhetényi szolgáltató házát. A Komlói Gép- és Elektromos Berendezéseket Javító Kisvállalat a kis, kétszemélyes javító szervizeinek megszüntetését tervezi, miután ezek működése veszteséges. Nagy a bizonytalanság a vgmk-knál Béremelést 1988-ban a megkérdezett gazdálkodók kétharmada 0—3,5 százalék között tervezi. Nem tervez bérfejlesztést 3 gazdálkodó, köztük a Mecseki Szénbányák Vállalat, ahol a veszteséges gazdálkodás a béremelés gátja. Az úgynevezett bérklubba történő belépési szándékát ketten jelezték, közülük a Mohácsi Farostlemezgyárnál kétséges a feltételek teljesülése. Létszámbővítési szándékot mindössze két gazdálkodó jelzett, mindkettő autójavító kisvállalat, illetve kisszövetkezet. Viszont többen terveznek létszámcsökkentést, a fizikaiaknál és az adminisztratív állományban is. Meg kell azonban jegyezni, e létszámcsökkentések nem jelentősek, a legtöbbször arról van szó, hogy a természetes fogyást __ nyugd íjazás, kilépés — nem pó- toliák. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenysége igénybevételének mérséklését 10 gazdálkodó határozta el. A vqmk-k különböző okok (például a megnövekedett adóteher) miatt önmaguk szüntetik meg tevékenységüket, máskor a vállalatok nem igénylik kapacitásukat. E téren mindkét oldalon nagy a bizonytalanság, könnyen lehet, hogy e tevékenység a jövőben eqé- szen másként foq alakulni, mint ahogyan az jelenleg megítélhető. Olyan jelenséqgel viszont, hogy a vgmk-kat a vállalaton belül autonóm munkaszervezetekkel váltanák löl, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársai nem találkoztak. Miklósvári Z. (Jövő keddi számunkban az élelmiszergazdaság vállalatainak és szövetkezeteinek helyzetét elemezzük.) Olasz gyártmányú „Cattabriga" fagylaltkészitö gépsor a pécsi Tejgazdasági Kísérleti Intézetben. Fotó: Proksza László Veszteséges melléküzemág Vállalkozót keres a monyoródi téglagyár Négy éve adtunk hírt a szederkényi Karasica Gyöngye Termelőszövetkezet kezdődő beruházásáról: mór javában építették a gépesített téglagyárukat Monyoródon, 15 millió forintos ráfordítással, melyből 7,7 millió az Allomi Fejlesztési Bank kölcsöne, kétmillió pedig állami támogatás volt. Akkor nyilatkozta Ulbert Adóm, a Karasica Gyöngye elnöke: „Még a kemencéink építéséhez is nehéz kisméretű téglát beszerezni, szerencsénkre a szajki tsz téglagyára segít. Az idén októberben már indulnunk kell a próbagyártással, mert az ÁFB kikötötte, hogy mikorra készüljön el az új téglagyárunk, és hogy évente 4 millió kis méretű téglát kell gyártanunk. Jövőre teljes üzemmel termelünk már." Akkor még téglaínség volt, tehát mindenképp biztos vállalkozásnak tűnt a kis méretű tégla gyártása. A jól induló monyoródi téglagyár viszont tavaly egy és negyedmillió égetett téglát gyártott és veszteséges melléküzemévé vált a tsz-nek. Az okokról kérdeztem ismét Ulbert Adóm tsz-elnököt.- Négy éve téglagyárunk építésénél biztos piacra mentünk, hiszen országos hiánycikk volt a jó minőségű, kis méretű tégla. Korábban már ugyanott foglalkoztunk téglagyártással, de felhagytunk vele, mert kézi erővel az évi 150-200 000 darabos termelés roppant költséges volt. A vállalkozásba azért vágtunk bele, mert mindenképpen olyan melléküzemági tevékenységet kellett keresnünk, amivel szövetkezetünk biztosabb lábon áll, hisz a földjeink termőképessége véges. Tehát akkor biztos befektetésnek tűnt.. .- És elszámitották magukat . . . — Minden vállalkozás rejt magában kockázati elemeket. Téglagyárunkban magas bér- színvonalon 37-en dolgoztak, s hogy ezt ellensúlyozni tudjuk úgy, hogy a tsz bérszínvonalára ne üssön vissza, kialakítottunk egy modern varrodát, mely a komlói Carbon- nok dolgozik be. Varrodánk azóta nyereséges, téglagyárunk viszont feült... Derült égből villámcsapásként ért minket az induláskor, hogy a minisztérium kiadta az új hőtechnikai szabványt, melynek értelmében a kis méretű tégla rossz hőszigetelő tulajdonsága miatt lakásépítésre nem alkalmazható. A kis méretű tégla egyeduralma ezzel egycsapásra megdőlt. Erre nem számíthattunk előre, és nem is voltunk felkészülve. — Ez fordította meg a helyzetet, hogy a biztos üzletnek látszó téglagyártás ráfizetésessé vált? — A döntő lökést mindenképpen ez adta. Ez a hőszabvány indította meg a belső bomlást, hisz bizonytalan helyzetbe kerültünk, lesz-e piaca termékünknek, az emberek meg sorra mentek el olyan helyekre, ahol biztosnak tűnt keresetük. Létszámunk megfogyatkozott, Így óhatatlanul termelésünk is csökkent, s mire — például tavaly ősszel - meglódult a kereslet, mór nem volt kivel elegendő téglát gyártanunk. Tizenegyen maradtak. Csökkent a termelés, a költségek viszont azonosak voltak. — Adva van tehát egy komplett téglagyár, megfelelő technológiával, több mint két évtizedre elegendő, jó minőségű alapanyaggal, mindenféle engedéllyel ... s veszteséges. Mi a tervük? — önálló elszámolású egységként kívánjuk tovább működtetni, ha lesz rá jelentkező. De egyéb formában is benne vagyunk az üzemeltetésben, ha lesz ró megfelelő vállalkozó . . . Murányi László Tesztelik az Amilum új termékeit Kísérlet alatt a majonéz, gyümölcshab, gesztenyemassza stabilizálószere Az elmúlt év novemberében adtunk hírt arról, hogy a Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetben a Magyar Tej- gazdasági Kísérleti Intézet, a Tengeri Mezőgazdasági Kutatási Eredményeket Hasznosító Kisszövetkezet, a Sellyéi Agrokémia Szövetkezet, a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat, valamint a Somogy Megyei Tejipari Vállalat tagságával megalakult az Amilum Gazdasági Társaság. Az öt fél az élelmiszeriparban használt különböző adalékanyagok, stabilizáló szerek, keményítőfélék és származékaik kutatására, gyártására hozta létre társulását. A GT azóta a novemberben még csak tervszinten elfogadott munkaprogram szellemében működött. A munkát két irányban indították meg. A GT profilja iránt megnyilvánuló érdeklődés felmérését, a piacszerzés lehetőségének felderítését elsősorban a budapesti csoport végezte, míg az MTKI pécsi részlegében a kutatómunka gyorsul fel nagymértékben. Ennek, valamint a korábban folytatott kísérletek eredményeképpen a megállapításától eltelt rövid idő alatt több, a napokban a végső tesztelés alatt álló újdonsággal állt elő az Amilum GT. Ilyen a több célra alkalmazható gélesítő szer, amely jól használható például alacsony cukortartalmú lekvárok, cukorkatöltelékek előállítására, így készítői a konzerv- és az édességiparban remélnek biztos piacot számára. Komoly előrelépést jelenthetnek a jégkrémek, illetve különböző húsipari termékek stabilizálására kidolgozott adalékanyagok, mivel ezeket eddig tőkés import útján kellett beszerezni. Az előbbi szert Veszprémben, az utóbbit a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál tesztelik. Kedvező eredmények esetén megindulhat a célkészítmények előállítása, amibe már a GT többi tagjai is aktívan bekapcsolódnak. Az Amilum GT tagjai munkájuk közben gyakran találkoznak egymással, szükség van azonban az együttes, közös tanácskozásokra is. Legközelebb március 2-ón ül ösz- sze az igazgatói tanács, hogy megtanácskozza és jóváhagyja a GT munkaprogramját, meghozza az eddigi eredményekkel kapcsolatos termelési döntéseit, jóváhagyja a GT szervezeti formáját és döntsön az új jelentkező, a Baranya Megyei Tejipari Vállalat felvételéről. Ezen az ülésen tárgyalják meg a célkészitmények előállításából származó bevétel elosztását is. A piackutató, a konkrét termelést beindító és szervező tevékenységek mellett a kísérleti munka is folytatódik. A kutatók munkáját jó műszerpark segíti, így várhatóan hamarosan biztató eredmény születik, a majonéz, a különféle gyümölcshabok és a gesztenye- massza stabilizálószereinek kutatásában is. Az újabb és újabb célkészitmények nagyüzemi gyártásba való bevezetése idővel a GT teljes szervezetét igénybe veszi, és rövid idő alatt kialakíthatja az Amilum teljes arculatát. Kaszás Endre 1988. február 27., szombat
