Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-27 / 57. szám

puwanwt nacKö im.-&_dk Igazgatótanács-ülés Baján 36 évet zárt a BKR FKV- A magyar mezőgazdaság belföldi termeléséhez, illetve a külföldi jó híre elterjedésé­hez jelentősen hozzájárul a Bajai Kukoricatermelési Rend­szer Fejlesztő Közös Vállalat — hangsúlyozta Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes a BKR FKV tegnapi igazgató-tanács­ülésén. - Az állandó fejlődés mutatja a rendszer életképes­ségét. Pénzügyileg is jó évet zártak, számottevően nőtt az árbevételük és a nyereségük. A MÉM nagyra értékeli a BKR tevékenységét, hiszen nagy sze­repet játszik a növénytermesz­tési főágazat országos szin­tű megerősítésében, a gabo­naprogram megvalósításában, az exportárualapot biztosító napraforgómennyiség megter­melésében. A tegnapi bajai igazgató­tanács-ülésen dr. Matos Lő­rinc igazgató számolt be az elmúlt évi eredményekről: az árbevétel közelíti a hatszáz­millió forintot, a nyereség va­lamivel több mint huszonhét- millió. A partnergazdaságok száma 146. (Ebből tíz bara­nyai.) Tavaly 2,8 millió rubel rendszerexportot valósítottak meg. A Szlovákiában működő alközpont már 28,5 ezer hek­táron tevékenykedik, majdnem dupláján az 1986-osnak. A termésátlagok BKR-szin- ten is jól alakultak: kukori­cából 7,17, búzából 4,30, nap­raforgóból 2,08 és szójából 2,18 tonnát értek el hektáron­ként. Elkészültek a szuperin- tenzív kukoricatermesztési tech­nológiával, kidolgozták a ci­rokfélék termesztésének mód­szerét, valamint a cirok és kukorica kevert vetésű kettős termesztést. A műszaki szolgáltatás az összárbevétel több mint egy- harmadát teszi ki. Az alkat­részellátásban javulást jelent majd, hogy 1988-ban Egyhá- zaskozáron és Szentlőrincen egy-egy kihelyezett alkatrész- raktárt adnak át. Dr. Vass lános, az egyhá- zaskozári tsz elnöke, a BKR FKV felügyelő bizottságának jelentését ismertetve kiemelte, hogy a korszerű fajták bemu­tatása, a kukorica mellett más növények elterjesztése is fel­adatuk. Rámutatott, hogy az integrált területek vegyszerel­látását meg kell oldani. Az igazgatótanács-üléseri részt vevő Raisz Gusztáv mi­niszterhelyettes szólt az or­szágos termeléspolitikai célok­ról: figyelmeztetett a minősé­gi búza termesztésének szük­ségességére. Nitrogénműtrágya lesz elég, növényvédő szerből az alapanyag és a készter­mék vonatkozásában bizonyos lemaradás van — mondta a miniszterhelyettes de a szükséges időre lesz elegen­dő, sőt idén másfélszeres nagy­ságrendben kívánnak a gaz­daságok rendelkezésére bocsá­tani növényvédőszereket (a szépen induló gabona meg­védésének érdekében). Jozef Mudroch, a Szlovák Mezőgazdasági Minisztérium főosztályvezetője is köszöntöt­te a BKR FKV igazgatóta­nács-ülését, felszólalásában ki­emelve, hogy a 330 ezer hek­táros összterületükből nyolc­vanezer hektáron alkalmaznak IKR, BKR, KITE technológiát, s ezek közül o BKR a leg­eredményesebb: 7,8 tonna/hek- tár átlagot értek el kukoricá­ból. Ezért is növelik a BKR- es termésterületet idén több ezer hektárral. L. Cs. K. Kamatkedvezmény vállalatoknak A pénzügyminiszter most megjelent rendelete alapján, o vállalatok lehetőséget kapnak arra, hogy a bérbruttósítás fedezetére 1988-ban állami garanciavállalás mellett felvett hitelek kamatát levonják a nyereségadójukból. E rendelet hatálya a gazdálkodó szerve­zetek jövedelemszabólyozásó- ról szóló 40/1987. számú mi­nisztertanácsi rendelet 1. pa­ragrafusában meghatározott körre terjed ki. A kedvezmény '•-'Fa, hogy tovább javítsa a bérbruttósítás vállalati feltéte­leit, csökkentse az ezzel kap­csolatos hitelfelvétel terheit. A kedvezményt az 1988. évi eredményelszámolás során ve­hetik figyelembe. Dányi Pál találkozása művészekkel A pécsi Művészetek Há­zában tegnap délután dr. Dányi Pál, a Baranya Me­gyei Pártbizottság első tit­kára találkozott a művészeti szövetségek tagjaival, és tá­jékoztatta őket a megyei po­litika időszerű kérdéseiről. A találkozó azonban nem egyoldalú tájékoztatás volt, hanem inkább eszmecsere: az írók, képzőművészek, szí­nészek, építészek, muzsiku­sok kérdés, hozzászólás for­májában azt mondták el, hogy mi foglalkoztatja őket személyes életükben és al­kotó munkájukban: mi se­gíti és mi gátolja azt, hogy a mainál jobban elfogadja és támogassa a kultúrát, a művészetet a társadalom. Mind Dányi Pál, mind a hozzászólók a politika és a kultúra egymásrautaltságát fogalmazták meg a több mint kétórás beszélgetésben. Lakáshoz jutási lehetőségek Komlón Ebben az ötéves tervben nem építenek Komlón szociális bérlakásokat. A leadott laká­sokat osztják el újra, évente átlagosan százat. Az összkom­fortos lakásoknál az idén a négyszeres használatbavételi díj visszatérítést a hatszorosá­ra emelték, a komfortosokért és félkomfortosokért a kétsze­resét fizetik. A differenciálás oka, hogy Komlón sok a kom­fortos lakás, és a Kökönyösi városrészben elsősorban idős emberek élnek, akik már nehe­zen viszik fel a fát, szenet, olajat az emeletre. Közülük sokan nyújtanak be kérelmet minőségi cserére. Az összkom­fortos lakások közül e miatt a legkeresettebbek az egy- és másfél szobások. A pályakezdőknek, fiatal há­zasoknak először egy- vagy kétszobás, komfortos lakást ajánl fel a tanács, amit ké­sőbb nagyobbra, esetleg össz­komfortosra cserélhetnek. Komlón sokan élnek egyedül. Az ő lakásgondjaikat nehezeb­ben tudják megoldani. A kö­zépkorú, idősebb, egyedülállók részére, elsősorban komfortos, félkomfortos lakást tud adni a tanács. 1988-ban 1076 igény­lőt tartanak nyilván a komlói tanácson, közülük azonban há­romszázan élnek albérletben, szülőknél, munkásszálláson. Az ezredfordulóig elegendő telek áll rendelkezésre Komlón. Dávidföld nyugati részén nyolcvankilenc telket alakítot­tak ki. Tizennyolc területen már megkezdődött az építke­zés is. A Körtvélyesi városrészben, a tervek szerint 3600 lakás épül, ebből már 750 elkészült. Az U-alakban épített, többszintes házak belső tereit parkosítot­ták. Az emeletes házak mögöt­ti területen társas, és sorhá­zak épülnek. Több helyen, mint a Körtvélyes utcában is, díszburkolattal fedik az utat. A Magyar Lajos GyermekoN'hon kezdeményezése ^ Koordináció 1 a gyermek es ifjúság­védelemben ’* í *J A kérők és Oláh Zsuzsa Fotó: Kálmándy Ferenc Gogol Háztűznézője Hazai színpadokon alig ját­szott Gogol-darab értékeire törekszik fényt deríteni a Pé­csi Nemzeti Színház mai be­mutatója. A Háztűznézö c. kétfelvonásos vígjáték témá­ja egy leánykérés kapcsán voltaképp ugyanaz, mint az író számos más prózai művé­nek: tollhegyre tűzni az el- burjánzó hivatalnoki és a kis­polgári rétegek jellegzetes fi­guráit és tulajdonságait. A Háztűznézöt vendégrende­ző, Csiszár Imre, o Miskolci Nemzeti Színház művészeti ve­zetője állítja színpadra. Csi­szár Imre a fiatalabb művész­generációhoz tartozik. Néhány szolnoki és kecskeméti évad után 1979-től dolgozik Mis­kolcon. Rendezéseinek jelen­tős részével (pl. Optimista tra­gédia, Peer Gy nt. Az ember tagédiája, Szecsuáni jólélek, Lear király, Cseresznyéskert és sok más): izgalmas, merész, újszerű elgondolásaival or­szágos figyelmet keltett. Munkásságáért, az irányítá­sával folyó műhelymunka szín­vonaláért egy éve Érdemes művész elismerésben részesült. Premier előtti beszélgetésün­kön érdeklődésemre megtud­tam, hogy felvillanyozva, nagy örömmel jött Pécsre: munkás­ságában még nem találkozott ilyen feladatattal. azaz Gogol- művel. Bár egyéb rendezései­ben sokszor alkalmazta azt a groteszk látásmódot. amelyet FILMJEGYZET Ódor Emília otthagyja az előkelő leánynevelő intézetet - s visszavedlik Szabó Ildi­kóvá. De ez a Szabó Ildikó már más, mint amikor Ódor Emíliává vált: közben meg­érintette őt a film — bizo­nyára már akkor elhatároz­ta, hogy ha törik, ha sza­kad, de lesz még ő rendező is. Hiszen aki aranyosan be-_ szédhibás, és szemtelenül fi­atal, s ezáltal igazi Emília lehet, az joggal érezheti úgy, hogy a kamera másik oldalán is megállná a he­lyét. Kereken húsz év után Sza­bó Ildikó valóban rendező lett: Hótreál című filmjével találkozhatunk most a mozi­ban. A húsz év alatt sok­minden eltörhetett, elszakad­hatott: tanúbizonyság ró a film: a Hótreál mint egy hatalmas romhalmaz, maga alá temette egy bizonyos Szabó Ildikóról kialakult il­lúziót. Filmje alapján a rendező­Hótreál nő mindenben csalódott. Csalódott az ifjúságban, a szerelemben, az ábrándok­ban és hitekben, csalódott barátságban, közösségben; nemzetben, tekintélyekben — de minek a hosszadalmas felsorolás, mikor tulajdon­képpen egy dologban csa­lódott igazán: önmagában. Ami persze még mindig lehet a művészi kifejezés tár­gya —, feltéve, ha van va­lami mondandója valakinek önmaga csalódásának okai­ról, csalódottságának tüne­teiről, kórképéről. A csaló­dásnak azonban van egy olyan stádiuma, amikor már akkora az önsajnálat, hogy artikulált kifejezésére kép­telenné válik az ember —, hacsak a hisztériát nem te­kintjük a maga módján ar­tikulált közlési módnak. Ez sem elképzelhetetlen ugyan­is —, egy „normális" ember legfeljebb egy pofonnal se­gíthet a hisztérikán, hogy hagyományos, „normális" módon megtudja tőle kibo­rulásának okát, de több hisztériás már bizonyára érti a másik akcióit, és reakcióit. Vannak, kik szerint tár­sadalmunkban ma fellel­hetők hisztériás vonások — így bizonnyal vannak olya­nok, akiknek a Hótreál cí­mű film tud mondani vala­mit a hisztérikák külön nyel­vén, melynek egyes elemeit a rendszeres mozibajáró már megtanulhatta —, ne­vezzük ezeket egyfajta mo­dern jövevényszavaknak. így hát következtethetünk a Hótreál című film üzeneté­re. Ebből egyfelől jdlesően vehetjük tudomásul, hogy a mai fiatalok nemzedéke ugyancsak elégedetlen a helyzetével, még akkor is örülhetünk ennek, ha tudjuk, hogy ez nem új dolog: minden kor minden fiatalja elégedetlen volt. Ami viszont különbség, annak már nem örvendezhetünk egyértelmű­en: minden korok ifjúsága eddig ugyanis elégedetlen­ségéből is eredően akart valamit, ha mást nem, akkor megváltoztatni a világot. A mai fiatalok viszont ön­pusztítók, ha akarnak is va­lamit, az is kilátástalan, mégpedig azért, mert nem­hogy nem akarják megváltoz­tatni a világot, de felveszik annak azon tulajdonságait, melyek miatt rosszul érzik magukat. Legalábbis a magyar fil­mekben ez így van. Néme­lyikben. A Hótreálban bizto­san. Azt ugyan én nem mer­ném mondani, hogy ez min­den emberre, fiatalra igaz, szemben Szabó Ildikóval, kinek bizonyára sok csaló­dással járt, hogy néhány filmszerep alapján kivere- kedje magának a filmrende­zői státust. Arról az útról lehet így is látni a világot, ilyen fekete-sematikusan. De vannak néhányon még, akiket nem választottak ki, az iskolapadból filmfőszerep­re, s akik következésképpen nem akartak filmrendezők lenni. Jó Iznne egvszer ezek­ről a fiatalokról filmet látni. Bodó L. kortársai és — e stílusban — követői is elsősorban Gogol­tól tanulhattak meg. Mint minden klasszikus mű rendezésében, ezúttal is igen fontosnak tartja megláttatni benne azt, ami a mai kornak, a ma emberének szól. Számá­ra a mű két sajátos vonása általánosabban értelmezhető, azon túl, ami ott lejátszódik előttünk. A gogoli szatirikus műveket, így a Háztűznézöt is „fantasz­tikus realista" darabnak neve­zi. Ugyanis miközben e „hő­sök" fantasztikus erőfeszítések­kel sem képesek magára a tettre, emberi sorsok, életek kudarcai tárulnak elénk az abszurditásig fokozott „fekete humorú" ábrázolással, s a monológokban számos önfel- tárulkozó belső drámával. És ez a másik, amire nekünk, né­zőknek érdemes figyelnünk a cselekmény belső rétegeiben: a magány a kitörés szándé­kának rugója itt — ugyan­okkor fékje is. A félelem okán: széttörni a burkot, amelyben élünk . . . A szereposztás ígéretes: Oláh Zsuzsa, Lang Györgyi, Vári Éva, Ujlaky László, Mo- ravetz Levente, Újvári Zoltán, Pállai Péter, Sipos László, Dé­vényi Ildikó, Németh János és Szivler József kelti életre oz író „hihetetlen történetét”. W. E. A Magyar Lajos Gyermek- otthon kezdeményezésére, a Baranya Megyei Tanács V. B. Ifjúsági és Sportosztólya szer­vezésében koordinációs érte­kezletet tartottak tegnap dél­előtt a gyermekotthonban, a család, a gyermek- és ifjúság- védelemben dolgozó szakembe­re k. Mi indokolta e rendhagyó értekezlet összehívását?- Ez az értekezlet készíti elő azt a szakmai és nyilvá­nos programsorozatot, amely­nek indítását októberre tervez­zük — mondotta Merckle Lász- lóné, a Magyar Lajos Gyer­mekotthon vezetője. - Ma, a társadalmi változások, a csa­lád válsága, szinte megold­hatatlan problémák elé állít­ják a gyermek, és ifjúságvé­delemben dolgozókat. Nincs egységes szemlélet és állás- foglalás, amely segíti az e te­rületen dolgozó szakemberek munkáját, akik elszigetelten dolgoznak, s jóformán nem is ismerik egymást, és lehetősé­gük sincs a tapasztalatcserére. Elavult az intézményi neve­lés, s ez nemcsak a tárgyi feltételekre vonatkozik, hanem óriási szemléletváltozásra is szükség lenne. A nevelőszülői hálózat fejlesztése, az anya­gi problémák miatt, szinte il­lúzió. Hiányzik az a jogi szabályozós, ami segítené az utógondozói hálózat fejleszté­sét. Megújulásra szorul a gyermek- és ifjúságvédelem, de ennek előkészítéseként újítani kell az e területen dolgozó szakembereknek is, s ennek a koordinációs értekezletnek ez a célja. Tegnap a gyermek- és if-' júsóqvéHelemben dolgozó szak­emberek megvitatták a szak­mai és ismeretterjesztő prog­ram tervezetét, azt, hogy az ismeretterjesztő programokat hol és milyen körben tartsák. A pécsi kezdeményezés cél- ia, hogy összeqyűjtsék a prob­lémákat. s azt az országos főhatóságok elé teriesszék. Távlati célként felmerült egy szakmai érdekképviseleti szer­vezet megalakítása, amely fóruma lenne a gyermek- és ffiúsáqvédelemben dolgozás­nak, s biztosítaná az infor­mációáramlást. M. Gy. A Kertbarátok és Kistenyésztők Megyei Szövetségének ülése Idei első ülését tartotta a Kertbarátok és Kistenyésztők Baranya Megyei Szövetsége tegnap délután Pécsett, a HNF megyei bizottságának székházában Balázs János el­nökletével. Az ülésen részt vett dr. Geisz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottságának titkára is és tá­jékoztatót tartott időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekről, a megye gazdasága előtt álló feladatokról, valamint arról, hogy ezek teljesítésében mi­lyen szerep jut a mezőgazda- sági kistermelésnek. A tájé­koztatót követő kötetlen beszél­getés után a Kertbarátok és Kistenyésztők Baranya Megyei Szövetsége 1988. évi munka- programját vitatta meg és fo­gadta el. iSfliJPmM |#r©f»ilCr 0

Next

/
Thumbnails
Contents