Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-26 / 56. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ■■ nanlo XLV. évfolyam, 56. szám 1988. február 26., péntek Ára: 1.8ft»ft 1 Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságénak lapja A tartalomból: A tégkönyvcserél' előkészítő beszélgetések tapasztalatai (3. oldal) Érték és tisztésség (5. oldal) Kiállítás kézimunkákból (5. oldal) A lakossági közérzet érzékeny műszerei a közérdekű bejelentések Az ünnepi beszédet Keresztes János mondta Fotó: Läufer László Harmincéves a Baranya Hegyei NEB Vizsgálataik közvetlenül segítik a gazdálkodást „Közös európai otthonunkat úgy kell együtt épí­tenünk, hogy ne legyen kitéve a megsemmisülés veszélyének." Andrej Gromika beszéde az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén- Harminc évvel ezelőtt let­tem a Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke — emlékezik vissza az ünnepség előtti beszélgetésen Lakatos József. — Előtte a komlói Épí­tőipari Vállalat igazgatója vol­tam. Az első időkben társadal­mi munkában csináltam, majd 1960-ban függetlenítettek. Há­rom évtizede, amikor elhatá­rozták ennek az új szervezet­nek a létrehozását, nagyrészt munkásokat és parasztokat vá­lasztottak sorainkba. A lakos­ság bízott bennünk, akkori­ban ez volt az egyedüli nem egyenruhás szervezet, amelyik ügyelt a társadalmi, gazdasá­gi rendre. Nyíltan, néha szin­te nyersen tártuk fel a ténye­ket. Most is úgy érzem, hogy ezért a bizalmukba fogadtak bennünket az emberek. Tegnap ünnepi -ülésen em­lékezett meg a Baranya Me­gyei Népi Ellenőr/ési Bizott­ság megalakulásának harmin­cadik évfordulójáról. Az ün­nepségen részt vett Szálkái Tóth István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhe­lyettese, dr. Geisz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottságának titkára, és dr. Bognár Zoltán, a Baranya Me­gyei Tanács elnökhelyettese. Dr. Vida József, a Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke köszöntötte' a megjelenteket. Ezt követően Keresztes János, a Baranya Megyei NEB társadalmi elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet az alapitó tagok ne­vében.- A népi ellenőrzés olyan időszakban jött létre, amikor az ellenforradalom okozta er­kölcsi és anyagi károk felszá­molásával egyidöben, fontos feladat volt az állami és ál­lampolgári fegyelem megszi­lárdítása és a társadalmi tu­lajdon védelme. A megalaku­lást követő első időszakban el­sősorban a bürokrácia elleni harchoz és a gazdálkodási fegyelem megszilárdításához nyújtott segítséget. Tagjai az első témavizsgálatokban az állományon kívüli bér fel­használósával és a társadalmi tulajdon védelmével foglalkoz. tak - mondta el többek között Keresztes János. A későbbiekben a népi el­lenőrök azonban a gazdálko­dást mór közvetlenül is segítő vizsgálatokat végeztek. Igye­keztek felszámolni a társadal­mi, gazdasági és kulturális te­rületeken található hiányossá­gokat. Többek között elemez­ték az egyes exporttermékek minőségét, csomagolásuk mód­ját, a vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenysé­gét, a magánerős lakásépítés helyzetét, az építőanyag. a szén és az. egészségügyi intéz­mények műszerellótását. Fog­lalkoztak a magánkereskede­lem szerepével, a szakmun­kásképzés helyzetével, a mun­kaerő- és bérgazdálkodóssal, a pályakezdő fiatalok elhe­lyezkedési lehetőségeivel. Min­dig fontos helyet foglalt el a népi ellenőrzés feladatai kö­zött a közérdekű panaszok és bejelentések kivizsgálása. A beadványok száma, hangvétele és tartalma ugyanis érzékeny műszerként jelzi a lakosság közérzetét. Az ünnepi megemlékezés után Szalkoi Tóth István, a KNEB-elnökhelyettese Kiváló Társadalmi munkáért kitünte­tést adott ót Dobos Bélának és Kövesy Károlynak, emlék­plakettet Győr Jánosnak, la- kabos Zoltánnénak, dr. Kon- csag Károlynak, Kovácsy Jó- zsefnének, dr. Pagáts Pálnak. Eredményes Társadalmi Mun­káért négyen, huszonöt és har­minc éves népi ellenőri tevé­kenységért k át oklevelet. Ülést tartott a Miniszter­tanács Kormány­szóvivői tájékoztató A Minisztertanács csü- i törtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tá- ; jékoztatást adta: A Minisztertanács irány­elveket alkotott a jogsza­bályok előkészítésével kap­csolatos szakmai-társadal­mi vitákról. Az irányelvek a törvényben megfogalma­zott, alapvető garanciális szabályokkal együtt lehe­tővé teszik, hogy a társa­dalmi vitákat a helyi sajá­tosságok figyelembevéte­lével szervezzék meg. A kormány jóváhagyó­lag tudomásul vette a családsegítő központok vizsgálatáról készített KNEB-jelentést. A Minisztertanács Ba- rity Miklós külügyminiszter­helyettest, más fontos meg­bízatására tekintettel —, március 1 - jei hatállyal — e tisztségéből felmentette, egyidejűleg Őszi Istvánt külügyminiszter-helyettessé kinevezte. A kormány dr. Juszt La­jos, szociális és egészs.ég- ügyi miniszterhelyettest — nyugállományba vonulásá­ra tekintettel, érdemei el­ismerése mellett —, már­cius 1 -jei hatállyal —, e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg dr. Győrli Ist­vánt, dr. Kökény Mihályt és Illés Bélát szociális és egészségügyi miniszter- helyettessé kinevezte. A Minisztertanács javas­latot tett az Elnöki Ta­nácsnak szociális és egész­ségügyi államtitkári kine­vezésre. (A kormányszóvivői tájé­koztató a 2. oldalon.) Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke -, aki hivatalos, baráti láto­gatáson tartózkodik hazánk­ban - csütörtökön, az Or­szággyűlés külügyi bizottságá­nak kibővített ülésén vett részt. A magas rangú szovjet poli­tikust az ülés kezdete előtt Sarlós István, a Parlament el­nöke üdvözölte az Országház­ban, majd a vendégek és vendéglátóik elfoglalták helyü­ket a kongresszusi teremben. Az elnökségi karzaton foglalt helyet Andrej Gromiko, Né­meth Károly, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Sarlós István, Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára, az Or­szággyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke, és Avguszt Vossz, a Legfelsőbb Tanács Nemzeti­ségi Tanácsának elnöke. Az ülésen megjelent magyar és szovjet személyiségeket, a budapesti diplomáciai képvise­letek vezetőit és tagjait Szű­rös Mátyás üdvözölte. Az Or­szággyűlés külügyi bizottsága nevében őszinte nagyrabecsü­léssel köszöntötte Andrej Gro- mikót, akinek személyében a szovjet állam, a szovjet diplo­mácia kiemelkedő vezetőjét fo­gadhattuk hazánkban. Különös hangsúllyal szólt arról a ha­zánkban is méltán becsült munkáról, amellyel Andrej Gromiko hozzájárult a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a szovjet állam békeszerető po­litikájának kidolgozásához és megvalósításához. Külön öröm számunkra — fűzte hozzá —, hogy államfőként első külföl­di útja Magyarországra veze­tett. Szűrös Mátyás ezután tájé­koztatást adott az Országgyű­lés külügyi bizottságának te­vékenységéről. Elmondta, hogy a testület, hasonlóan más parlamenti bizottságokhoz, ki­veszi részét abból a széles­körű munkából, amely a ma­gyarországi gazdasági és tár­sadalmi megújulást, a szoci­alista demokrácia erősítését, a társadalmi nyilvánosság bő­vítését szolgálja. Andrej Gromiko látogatása — folytatta Szűrös Mátyás —, a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődésének fontos eseménye. A magyar külpolitika törek­véseit ismertetve kifejtette: most a -legfontosabb feladat a társadalmi-gazdasági stabi­lizáció és kibontakozás külső feltételeinek biztosítása. Ezután Andrej Gromiko mondott csaknem egyórás be­szédet. Andrej Gromiko a világpo­litika főbb problémáit, a rob­banásveszélyes régiók helyzetét áttekintve, mindenekelőtt a szovjet politikus azt hangsú­lyozta, hogy korunk legége­tőbb feladata a béke megőr­zése, a nukleáris veszély el­hárítása. A szocialista orszá­gok közösségének állásfogla­lása e kérdésben régóta is­mert: békeszerető politikájuk­kal, a béke megszilárdítását szolgáló javaslataikkal a ba­ráti országok bizonyítják, hogy a háborús veszély elhárításá­nak legkövetkezetesebb erői. A Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének elnöke ezután azokról a változásokról szólt, amelyek kedvezően hatottak a nemzet­közi légkör alakulására. Andrej Gromiko megelége­déssel szólt arról, hogy világ­szerte megélénkült a különbö­ző békeszerető társadalmi erők aktivitása. A nukleáris fenye­getéstől és az erőszaktól men­tes világ megteremtését zász­lajukra tűző mozgalmak tevé­kenységének további lendüle­tet adott a szovjet—amerikai rakéta megállapodás. A szovjet politikus ezután a világ. különböző régióinak helyzetét elemezte. Afganisztán helyzetének ren­dezése érdekében a Szovjet­unió az afaán kormánnyal kötött megállapodásnak meg­felelően, elvi politikai döntést hozott csapatainak kivonásá­ról. A Genfben folyó afgán— pakiszáni tárgyalások sikeres befejezését szolgáló döntések értelmében, 1988. május 15-én megkezdődik a szovjet csapa­tok kivonása, s az alakulatok 10 hónap alatt hagyják el teljesen Afganisztánt. Ezt az ütemtervet abból kiindulva szabták meg, hogy március 15-ig létrejönnek a rendezést szolgáló megállapodások — hangsúlyozta Andrej Gromiko. Az ázsiai térségről szólva kiemelte: a vlagyivosztoki ja­vaslatoknak megfelelően, a Szovjetunió a kapcsolatok fej­lesztésére törekszik az ázsiai— csendes-óceáni térség államai­val. Hasonlóan kiemelt figyel­(Folytatás a 2. oldalon) A Pécsi Sütőipari Vállalat darabáruvonalán hétköznap, egy nyújtott műszakban 100—120 mázsa házi jellegű kenyeret sütnek. A bal oldali képen a táblás dolgozók gömbölyítik, gyúrják és formázzák a nyers alapanyagot, a jobb oldalon a kemencék­be vetik a nyers kenyeret. Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents