Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-26 / 56. szám

2 Dunántúli napló- >RÍ u '•■IW®, február 26., péntek Ándrej Gromiko beszéde az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) met fordít az északi térség helyzetének alakulására. Andrej Gromiko végezetül Európa sorsának alakulásáról szólt. A kontinens viharos tör­ténetét felelevenítve leszögez­te: közös európai otthonunkat úgy kell együtt építenünk, hogy ne legyen kitéve a meg­semmisülés veszélyének. E gondolattal kapcsolatban min­denekelőtt annak a megálla­podásrendszernek a jelentősé­gét hangsúlyozta, amety a második világháború eredmé­nyeként kialakult területi rea­litásokat rögzíti. Mint mondot­ta, ez az európai béke épüle­tének sarkköve. Andrej Gromiko végezetül a Szovjetunió nagyrabecsülését tolmácsolta azért a tevékeny­ségért, amelyet Magyarország folytat a béke és a nemzet­közi biztonság megőrzéséért, támogatva a Szovjetunió béke­kezdeményezéseit. Ezt bizonyí­totta a közelmúltban közzétett, hárompárti kezdeményezés, amelyben az MSZMP, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt az atomfegyverrel nem rendelke­ző államok közös fellépésére szólított fel a nukleáris ve­szély, a hagyományos fegyver­zet csökkentéséért, az európai bizalom és együttműködés erősítéséért. Immár harmadízben invitál­ták a magyar és a külföldi sajtó képviselőit nemzetközi sajtókonferenciára a Szoviet Kultúra és Tudomány Házába A hivatalos programokat kiséró rendezvényen Szevolod Par- hityko, a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökének személyi titkára adott tájékoztatást Andrei Gromiko magyarorszá­gi látogatásának aznapi ese­ményeiről. Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács ülését kö­vető kormányszóvivői értekez­leten Bányász Rezső a kor­mányülésről adott tájékozta­tóhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolva elsőként azokról az irányelvekről beszélt (a Nép­szava kérésére), amelyeket a Minisztertanács alkotott a jog­szabályok előkészitésével ösz- szefüggő szakmai-társadalmi vitákról. A kormány üléséhez szoro­san nem kapcsolódó kérdések közül Bányász Rezső minde­nekelőtt Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének magyarországi tárgyalásairól beszélt (a Ma­gyar Rádió érdeklődésére). Ki­emelte: megbeszélései a ma­gyar vezetőkkel szívélyes, ba­ráti, őszinte, segítőkész lég­körben zajlottak. Az érdeklő­dés egymás tapasztalatai iránt a kérdések minden eddiginél szélesebb körére terjedt ki. A távlati célok hasonlósága mel­lett a két országban végbe­menő reformfolyamatok iránya is azonos. Sok hasonló vo­nása van a magyar stabilizá­ciós és kibontakozási prog­ramnak, illetve a szovjetunió­beli peresztrojkának. Andrej Gromiko tárgyalásain nagy teret kaptak a két ország új elemekkel gazdagodó, bővü­lő kapcsolatai és a KGST- együttműködés korszerűsítésé­nek kérdései. A kormányszóvivő ezután (a Népszabadság kérdésére) részletesebb tájékoztatást adott Grósz Károly miniszter- elnöknek e heti találkozásá­ról a magyar írók egy cso­portjával. Mint Bányász Rezső elmondta, a kormányfő be­szélgetést őszintének, konstruk­tívnak minősítette. A mintegy öt és fél órás megbeszélésen szóba kerültek a közélet, a társadalom, a gazdaság fon­tos kérdései, beleértve a kul­turális élet helyzetét, gond­jait is. Az eszmecserét átha­--------------------- » .-------------------­t óttá a résztvevők készsége a párbeszédre, s az a szándék, hogy a kormányzati törekvése­ket támogatják. A megbeszélésen az írók több bizalmat, még jobb al­kotási lehetőségeket kértek, s további nyíltságot igényeltek a közvélemény tájékoztatásá­ban. A miniszterelnök úgy ér­tékelte, hogy a résztvevők sok segítséget adtak gondolataik tolmácsolásával. A szóvivő reagált (a Ma­gyar Nemzet kérdésére) arra a javaslatra is — a Hazafias Népfront budapesti elnöksége tette —, hogy időszerű lenne úi nemzetiségi törvényt alkot­ni. Rámutatott: alkotmányunk megfelelő garanciákat rögzít a nemzetiségek egyenjogúsá­gára. Jelenlegi jogalkotási ter­veinkben nem szerepel egy új, átfogó jellegű törvényja­vaslat kidolgozása. Ez persze nem lehet akadálya annak, hogy amennyiben a körülmé­nyek megkívánják, ne tűzzék napirendre e kérdést. 11 Dili kérdésé Indokolt-e a kitelszükítes? Március elsejétől újabb intézkedések látnak napvilágot A csütörtöki szóvivői értekez­leten a Dunántúli Napló szer­kesztősége nevében munkatár­sunk, Sámi Jolán a következő kérdést tette föl Bányász Re­zső államtitkárnak: — A közelmúltban elrendelt hitelszűkítések következményei mára már ismertek. Számolt-e a kormány mindezzel előre, tehát átgondoltnak és indo­koltnak tartja-e ma is?- A kereskedelmi bankok és a szakosított pénzintézetek ál­tal, a gazdálkodó szervezetek­nek nyújtott forgóeszköz-hite­lek állománya, 1988. január 31-én több mint 253 milliárd forint volt, ebből másfél mil­liárd forint növekedés az év első hónapjában következett be. A forgóeszköz-hitel állo­mány nagysága tehát általá­ban nem okozhat finanszírozási gondokat. A hitelek elhelyezkedésében azonban adódhatnak feszült­ségek: vannak gazdálkodók, akik az igényeiknél kevesebb hitelhez jutnak, másrészt a pénzintézetek lehetőségei is eltérőek. A vállalatok persze több pénzintézettel is létesít­hetnek kapcsolatot, tehát ha az egyik banktól nem kapnak hitelt, szükségletük kielégíté­sét más pénzintézettől is kér­hetik. Szeretném hangsúlyozni, hogy a hitelpolitika szigorításának alapvető célja a vállalatok, az egész gazdaság teljesítőképes­ségének növelése. Ez elenged­hetetlen feltétele idei terveink, a kormány munkaprogramja megvalósításának. Annak érdekében, hogy az indokolt és elkerülhetetlen hi­telszigorítás ne okozzon a gazdálkodásban zavarokat, a kormány úgy intézkedett, hogy az első negyedévben az egyéb­ként szükségesnél kisebb mér­tékű legyen a szigorítás. Már­cius elsejétől újabb intézkedé­sek is napvilágot látnak: a Magyar Nemzeti Bank mérsékli a bankok és pénzintézetek tar­talék elhelyezési kötelezettsé­gét, valamint módosítja c tartalék elhelyezésének szabá­lyait. A bankoknak és pénzintéze­teknek is az a feladata, hogy a rendelkezésükre álló forrá­sok átcsoportosításával igye­kezzenek ügyfeleik indokolt pénzigényeit kielégíteni. Mind­ezek révén lehetővé válik az élelmiszergazdaság — a ked­vező időjárással és a maga­sabb terméshozam reményével is összefüggő —, szezonális hi­teligényének kielégítése. A tv SAT 1 napelemes áramfejlesztőjének kinyitására tett utolsó kísérlet is kudarcot vallott, és ezzel végleg megpecsételődött a közvetlen televíziós és rádiós műsorszórásra hivatott, első nyugatnémet műhold sorsa. A képen: a műholdról készült rajz. (Telefotó: AP MTI — KS — DN). Helmut Kohl fogadta Németh Miklóst Helmut Kohl, az NSZK szö­vetségi kancellárja csütörtökön hivatalában fogadta az NSZK- ban tartózkodó Németh Mik­lóst, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárát. A szívé- llyes légkörű megbeszélésen áttekintették a két ország gaz­dasági kapcsolatainak idősze­rű kérdéseit.--------------------- * .--------------------­­ó- NDK: Csütörtökön meg­kezdődött a szovjet harcászati­hadműveleti nukleáris rakéták kivonása az NDK területéről. A Szovjetunió ezzel már an­nak hatályba lépése előtt megkezdte a közepes hatótá­volságú és harcászati-hadmű­veleti rakéták leiszámolásáról szóló szovjet-amerikai szerző­dés végrehajtását. A Drezda közelében fekvő Bischolswerdá- ban, valamint az északi, Neu- brandenburg megyei Warenben ünnepi gyűléseken búcsúztat­ták a hazatérő szovjet rakétás egységek első különvonatait. Gorbacsov Varsóba látogat A nyár elején, a moszkvai Gorbacsov-Reagan csúcs utón hivatalos látogatásra Varsóba várják az SZKP KB főtitkárát — jelentette be csütörtökön a lengyel külügyminisztérium szó­vivője. Stefan Staniszewski né­hány héttel ezelőtti kinevezése után tartott első nemzetközi sajtóértekezletén elmondta, hogy Mihail Gorbacsov varsói tartózkodása alatt fogja tájé­koztatni a moszkvai csúcsról a szocialista országok első számú pártvezetőit.-©- BECS: Kurt Waldheim osztrák köztársasági elnök nem kíván beszélni az Auszt­ria német bekebelezése, az Anschluss 50. évfordulója al­kalmából március 11-re terve­zett állami emlékünnepségen, de külön tv-beszédet mond majd, ezt jelentette be csü­törtökön az elnöki hivatal.-ó- PEKING: Kínában nagy példányszámban kiadták Mi­hail Gorbacsovnak, az SZKP KB lötitkárának Átalakítás és új gondolkodás című könyvét. A kötetet csütörtökön mutatták be a pekingi szovjet nagykö­vetségen.-©- KAIRÓ: George Shultz, oz amerikai diplomácia veze­tője csütörtök délután Izrael­be érkezett, hogy kísérletet te­gyen a palesztin probléma megoldására — vagy legalább­is a 80 napja tartó népi lá­zadás, a polgári engedetlen­ségi mozgalom leszerelésére. George Shultzot a repülőtéren izraeli kollégája, Simon Perasz üdvözölte. Munkácsy-művek New Yorkban Munkácsy Mihály két nagyszerű festménye került szerdán New Yorkban kalapács alá a Sotheby cég árverésén: a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota. Mindkettő a phila­delphiai Wanamaker Alapítvány leiszámolása révén ke­rült eladásra. A nagyméretű festmények közül a Golgotát a New York-i Pannónia Galéria magyar származású tu­lajdonosa vásárolta meg: Julian Beck 47 500 dollárért ju­tott a festményhez. A Krisztus Pilátus előtt -, amelynek egy kisebb méretű változata hazánkban található —, egy magát megnevezni nem kívánó kanadai műgyűjtő birto­kába került, 60 ezer dollárért.-®- ÚJ-DELHI: Radzsiv Gan­dhi indiai kormányfő sajtóérte­sülések szerint rövid munkalá­togatásra meghívta Ziaul Hakk pakisztáni elnököt, az afga­nisztáni rendezéssel kapcsola­tos ügyek megvitatására. A két indiai hírügynökség a meghí­vás tényét jólértesült forrásokra hivatkozva közölte.-s- BONN: Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellár csütörtö­kön kormánynyilatkozatot olva­sott lel a parlamentben, s ebben washingtoni látogatá­sáról, valamint a nyugat-euró­pai közösség legutóbbi, rend­kívüli csúcsértekezletéről szól­va kijelentette: az NSZK folya­matosan erősiti kapcsolatait nyugati partnereivel. Várkonyi-Suharto találkozó Jó lehetőségek vannak az előnyös együttműködés to­vábbi fejlesztésére - hangsú­lyozta Suharto, indonéz köz- társasági elnök, aki csütörtö­kön fogadta Várkonyi Péter külügyminisztert. Az MTI tudósítójának érte­sülése szerint a magyar diplo­mácia vezetőjét fogadva Su­harto aláhúzta: Indonézia az egyenlőségen alapuló békés együttműködést szorgalmazza minden állammal. Erre jó lehe­tőségek vannak Magyarország­gal is. Kommentár Történelmi változás? Voltaképpen történelmi sú­lyú dátumnak kellene tekin­teni a dél-koreai politikában ezt az idei február 25-ét. Hiszen a tavaly év végén megválasztott elnök beik­tatásával jogilag is véget ért egy jó néhány évtizedes korszak, amelyben a szöuli hatalmat diktátorok és nem országos — lakossági — szavazással megválasztott elnökök gyakorolták. Bár a Li Szin Man, Pak Csöng Hi és Csőn Tu Hvan idején is voltak szavazások Dél-Ko- reában, de e hírhedett ne­vek viselői már önmaguk­ban biztosítékot jelentettek arra, hogy ne legyen kor­rekt, befolyástól mentes sem­miféle választás. A mai ellenzék ugyan állítja, hogy a Ro Te Vu győzelmével végződött, de­cemberi választás sem volt egészen tiszta, de az bizo­nyosan reális, hogy a kor­mánypárti jelölt győzött. Egyszerűen azért, mert az ellenzék a két vetélkedő jelölt miatt kétfelé oszlott, Ro Te Vu 2 millió voks előnnyel nyert, s ennyit alig­ha lehetett csalni. No meg az is igencsak elképzelhe­tő, hogy a lakosság egyne­gyede —, annyi szavazott a most hivatalba lépett el­nökre —-, elégedett a dél­koreai gazdaság igen sike­res fejlődésével, és pláne azzal, hogy ez azután egy polgári demokratikus politi­kai formációval párosul. Ök bizonyosan történelmi­nek nevezik hát a váltást, szemben az ellenzékkel, akik aligha felejtik el Ro Te Vu- nak, hogy az utóbbi évtized keménykezű diktátorának, Csőn Tu Hvannak volt hű­séges katonatársa, bizalma­sa és kiválasztottja. Ezért az új elnök demokráciát és kor­rekt politikai-hatalmi meg­oldásokat hirdető Ígéretei ellenére sokan bizalmatlanok még Dél-Koreában. Bár azt nyilván az ellenzéki erők is pontosan látják, hogy a gazdasági virágzás és az olimpiai készülődés idősza­kában a hatalmon lévőknek is egyértelműen érdekük a demokratikus viszonyoknak nemcsak a fenntartása, ha­nem az erősítése is. Hogy mi lesz azután, az a politikai játszmák kimene­telétől függ. Hiszen nemso­kára jönnek a parlamenti választások, amelyen a de­cemberi tanulságok nyomán már okosabban és egysége­sebben léphet fel az ellen­zék, következésképpen akár átütő sikerre is számíthat. Hiszen az elnökválasztáson a két ellenzéki jelöltre együtt vagy hárommillióval több szavazat esett, mint a kormánypártiéra. Tehát akár kettős hatalom is létre jö­het. Ha . . . Szóval, ha az ellenzék képes szövetkezni, ha a hadsereg képes sem­leges maradni a következő években . . . még folytatható a valódi demokratikus kibon­takozás dél-koreai feltéte­leinek sora. Annyi azonban bizonyos, hogy a jelzőtől függetlenül, fontos állomás 1988. február 25-e a dél­koreai politika pozitív vál­tozásaiban. Avar Károly ORA A NAGYVILÁGBAN

Next

/
Thumbnails
Contents