Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-19 / 49. szám

2 Dunántúlt napló 1988. február 19., péntek M. Gorbacsov beszéde az SZKP KB ülésén Az SZKP KB tegnapi ülésén beszédet mondott Mihail Gorbacsov, a párt fő­titkára, aki az átalakítás ideológiájának nemzetközi vo­natkozásait elemezte. A Szovjetunió leszerelési kez­deményezései, más külpolitikai lépései immár nem rögtönzé­sek, vagy válaszreakciók a Nyugat politikai lépéseire — mint erre korábban gyakran volt példa —, hanem tudomá­nyosan, hosszú távra szilárdan megalapozottak, jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB ülésén csütörtökön mondott beszédében. A múlt tapasztalatait és ta­nulságait vizsgálva azt a fel­adatot tűzték ki, hogy megért­sék a szovjet társadalom hely­zetét és ugyanígy vetették fel a kérdést nemzetközi vonat­kozásban is: megérteni és megismerni az országot körül­vevő világot. — Objektív elem­zés alapján vontuk le a követ­keztetést, hogy szükségessé vált az átalakítás és az új po­litikai gondolkodásmód. Ezzel áttörést értünk el korunk való­ságának tudományos megis­merésében, s ez újszerű és di­namikus politikában testesül meg — hangsúlyozta Gorba­csov. A szerződés mutatója annak a szintnek, amelyre a béke erői felemelkedtek és jelzi azt is, hogy az új gondolkodásmód nemcsak az agyakban uralko­dik, hanem hat már a világpo­litikában is. A szerződés ki­dolgozása tanulságos a fel­halmozott tapasztalatok szem­pontjából. A szerződés aláírá­sa azonban nem adhat tápot az önmegnyugtatásra: a meg­állapodás a leszerelésért és a békéért folytatott küzdelem — egyebek között az ideológiai harc — új szakaszát nyitotta meg — mondta. A szovjet vezető utalt a NATO „kompenzációs" tervei­re és arra, hogy Londonból, Párizsból és a brüsszeli köz­pontból ismételten nemmel vá­laszoltak a nukleáris fegyver­zet leszerelésére, még akkor is, ha arra csak a távolabbi jövőben kerülne sor. A KHR— HHR-szerződés elismerő mél­tatása mellett olyan hangok is hallatszanak, hogy Franciaor­szág és Anglia egyáltalán nem kívánja megszüntetni nukleáris fegyverzetének növelését. Sőt a szerződés aláírása után, a NATO-tagállamok fokozott aktivitást mutctnak a két- és többoldalú katonai integráció­ban. Fokozódott az a törekvés, hogy az átalakítás és leszere­lés kérdéseivel kapcsolatos ideológiai harcot a Szovjetunió területére vigyék át. A nyugati rádióállomások provokációs koholmányokat terjesztenek a szovjet társadalomban kiéle­ződő küzdelemről, a szovjet ve­zetésről, s arról, hogy már lét­rejött és terebélyesedik az átr alakítás és oz SZKP külpoliti­kájának „ellenzéke". Mihail Gorbacsov hangsú­lyozta: a rádióállomások nyug­talanságának nemcsak az az oka, hogy a leszerelés fenye­geti a katonai-ipari komple­xum profitját, de megijeszti őket az is, hogy újólag növek­szik a rokonszenv országunk iránt, hogy zajlik a Szovjetunió új „felfedezése". Mindez alá­ássa az „ellenségképet", ez­zel pedig a szovjetellenes, im­perialista politika ideológiai alapjait — jelentette ki. Az afgán probléma megol­dásával kapcsolatban Gorba­csov emlékeztetett arra, hogy az SZKP 1985 áprilisi ülése után a Politikai Bizottság szi­gorú elemzésnek vetette alá a helyzetet és keresni kezdte a kiutat. A rendezés lehetősé­gei azután tárultak föl, hogy Afganisztánban 1986 végén. Nadzsibullah vezetésével, va­lóban nemzeti erők kerültek a politika előterébe. Létrejöt­tek a konfliktus rendezésének külső feltételei is, úgy, hogy Afganisztán független, semle­ges és el nem kötelezett állam legyen, megfelelve az afgán nép és a Szovjetunió érdekei­nek. Mindent összevetve azt kell mondani, hogy az új gondol­kodásmód új problémáinak tu­dományos kidolgozása és azok ideológiai megalapozása is még a kezdeti szakaszban van. Éppen ezért megteremtjük az összes szükséges feltételt ah­hoz, hogy alapvetően meg­emeljük a külpolitikával, a nemzetközi kérdésekkel fog­lalkozó felvilágosító és kom­mentátori munka színvonalát. Az erőpolitikán alapuló ka­tonai doktrínával szemben mi az érdekek egyensúlyát és a kölcsönös, egyenlő biztonság felfogását állítjuk. Az eltérő rendszerű államok normális, tárgyszerű kapcsolataira van szükség, de a demokratikus tö­rekvésekkel ütközik az anti- kommunizmus gyakorlata. A mai bonyolult világpoliti­kai folyamatok nagyságrendi­leg megnövelték a Szovjetunió­nak nemcsak politikai, hanem elméleti felelősségét is — ál­lapította meg a főtitkár. — A marxisták és ideológiai ellen­feleik számára ma egyaránt felvetődő elméleti kérdés az osztályjellegű és az egész em­beriséget érintő érdekek egyez­tetése a világ fejlesztésében, következésképpen a politiká­ban. A nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évforduló­ján elhangzott beszéd tartal­mazta az ezzel kapcsolatos el­vi jelentőségű megállapításo­kat. Kijelölte a különböző tár­sadalmi rendszerek versengé­sének kritériumait. A szovjet társadalomtudomány megkezd­te o mai kor sajátosságainak és alapvető jellemzőinek bát­rabb elemzését. A nemzetközi közvélemény hatalmas része tartja a Szov­jetunióban megkezdett átala­kítást az egész emberiség szempontjából kedvező folya­matnak. Ez a helyzet egyik oldala, amely közvetlen kap­csolatban van az emberi té­nyezővel, de gyökerei mélyen a mai világ objektív folyama­taiban találhatók. A másik oldalt azok a fon­tos változások jelentik, ame­lyek a monopoltőke természe­tében és az általa irányított társadalomban mentek végbe. Sok országban továbbra is je­lentős pszichológiai hatást gyakorolnak az emberek tuda­tára a fasizmus és a második világháború szörnyű tapaszta­latai. Az új politikai gondolkodás- mód az új realitások megér­tése. Az imperializmusról val­lott lenini felfogásra épül, ar­ra a lenini gondolatra, hogy az imperializmus „sohasem ja­vul meg". E kérdésben soha semmiféle illúziónk nem volt és nincs — hangsúlyozta Mi­hail Gorbacsov. Az új gondolkodásmód köz­ponti magja az összemberi értékek új szerepének felis­merése és kifejezése. Megsok­szorozódott a tömegek szere­pe, a demokratikus tényezők jelentősége az országon belül és a világpolitikában. El kell ismerni, hogy minden egyes népnek, minden egyes or­szágnak joga van önállóan megválasztani társadalmi és politikai rendszerét. Nem szabad lebecsülni an­nak a jóakaratnak a jelentő­ségét, amelyről a Szovjetunió ad bizonyságot. Nem becsül­hető le nemzetközi tevékeny­ségünk új stílusa. Nem hagy­ható figyelmen kívül, hogy őszintén lemondtunk arról, hogy ideológiai összefüggésbe ágyazzuk az államközi kap­csolatokat. Készek vagyunk kompromisszumokra az egyen­lőség keretein belül, akkor, ha senki biztonsági érdekeit sem éri kár. Mivel ma az emberiség fennmaradása a fő kérdés, ez bizonyos határokat szab az imperializmus számára. A szocializmus, a demokrácia és a haladás erőinek legfonto­sabb feladata, hogy bővítsék és erősítsék a meglévő lehe­tőségeket, létrehozzák azokat az új körülményeket, amelyek közepette az imperializmus lehetőségeinek határt szabó keretek az agresszió és az intervenció erőinek számára áthatolhatatlan akadályokká válnak. A Szovjetunió a belső át­alakítással hozza létre és erő­síti ezeket a realitásokat. Egyházi személyek tüntettek Londonban a hadügyminisztérium előtt és az épület falaira antinukleáris jelszavakat festettek. A rendőrség 67 személyt letartóztatott. A képen: elvezetnek egy tüntető papot. (Telefoto; AP—MTI—KS—DN) ÉBORA A NAGYVILÁGBAN Újabb szovjet leszerelési javaslat Genfben A vegyi fegyverek eltiltásá­val kapcsolatos újabb, jelentős szovjet javaslatot terjesztett elő csütörtökön a genfi lesze­relési értekezleten Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügymi­niszter-helyettes. A Szovjetunió sokoldalú adatcserét javasol annak ér­dekében, hogy mihamarabb megköthessék a vegyi fegyve­rek általános, teljes eltiltására és megsemmisítésére vonatko­zó nemzetközi megállapodást. Eszerint a tárgyalásokon részt­vevő valamennyi állam — jó­akarata jeleként — már 1988 első felében megfelelő infor­mációkat nyújtana a birtoká­ban levő vegyi fegyverekről, ezek hozzávetőleges nagyságá­ról, a termelési helyekről, be­rendezésekről és a gyártásban alkalmazott technológiákról. Ugyancsak tájékoztatnának ar­ról. átadtak-e más országok­nak, illetve kaptak-e más or­szágoktól vegyi fegyvert, an­nak gvórtósára alkalmas be­rendezést és technológiát. A javaslat második része szerint a tárgyalások résztvevői önkéntesen egy-egy ellenőrző obiektumot bocsátanának nem­zetközi szakértőcsoport rendel­kezésére. Itt azokat a módsze­reket próbálnák ki, amelyekkel ellenőrizhető, hogy a polgári iparban nem gyártanak-e ve­gyi fegyvereket. Veszélyes tendenciák mutat­koznak a vegyi fegyverek be­tiltásával kapcsolatos tárgya­lásokon is, ahol pedig reális esély van gyors eredmények el­érésére — mutatott rá Pet­rovszkij, emlékeztetve a biná­ris vegyi fegyverek gyártásáról hozott amerikai döntésre. ■ A genfi tanácskozás egyéb napirendi pontjait érintve Pet­rovszkij közölte, hogy a Szov­jetunió hamarosan konkreti­zálni fogja a nemzetközi „űr­felügyelet" létrehozására tett korábbi javaslatot.-ó- KAIRÓ: 24 órás ammani megbeszélései után szerdán este az egyiptomi fővárosba érkezett Vlagyimir Poljakov, a szovjet külügyminisztérium kö­zel-keleti főosztályának veze­tője. A szovjet diplomata meg­érkezésekor közölte, hogy csü­törtökön találkozik Hoszni Mu­barak elnökkel. Megfigyelők utalnak rá, hogy Poljakov Szí­riát, Jordániát és Egyiptomot érintő közel-keleti körútja után, február 24-én, George Shultz amerikai külügyminiszter kezd majd tárgyalásokat a térség­ben, így Egyiptomban, Jordá­niában és Izraelben is.-ó- LONDON: A Ford-g yá- rak tizenegyedik napja sztráj­koló angliai munkásai csü­törtökön titkos szavazással jó­váhagyták a szakszervezeteik és az igazgatóság kedden es­te létrejött megállapodását. Az amerikai autóipari óriás 22 angliai üzemének 32 500 dolgozója hétlön veszi lel a munkát. A munkások túlnyo­mó többséggel hagyták jóvá az új kollektiv szerződést, mi­után a Ford igazgatósága a harmadik ,,legutolsó" ajánla­tát is módosítva, az eredeti háromról két évre csökkentet­te az új megállapodás érvé­nyességi idejét. A brit kor­mány különösen vészjóslónak találja, hogy a munkáltatók­nak azután kellett meghátrál- niok, miután a Ford-gyáriak titkos szavazással elutasították az igazgatóság előző, a szak- szervezeteik által is elfogadás­ra javasolt harmadik ajánla­tát. Üzleti körökben „határ­kőnek" minősitik a megálla­podást, amelynek nyomán a szakszervezetek aligha fogad­hatnak el 7 százalék alatti béremelési ajánlatot a mun­káltatóktól. Felvételre keresünk • szakirányú mélyépítési középfokú végzettséggel rendelkező TECHNIKUST, építési munkahelyre. Lehet kezdő is. JELENTKEZNI LEHET: DÉLVIÉP II. Főépitésvezetöség, Pécs, Engel János u. 15. Telefon: 33-511. Bruce Babbit visszalépett Elnökválasztási küzdelem Visszalépett a demokrata párti elnökjelöltségért folyta­tott versenytől Bruce Babbit volt arizonai kormányzó. A politikus az eddigi két erő­próbán igen gyengén szere­pelt és nem számíthat további támogatásra. A republikánus párti jelöltek közül várható­an még visszalép Pete du Pont volt delaware-i kor­mányzó is. Kétséges, hogy folytatni tudja-e a versenyt a demokrata jelöltségért Paul Simon szenátor. Simon közölte, hogy amennyiben nem szere­pel kielégítően a jövő hét két felmérésén a Dél-Dakota államban megtartandó elővá­lasztáson, vagy a minnesotai küldöttválasztó párttanácsko- zóson —, kénytelen lesz felad­ni jelöltségét. Babbit visszalépésével a de­mokraták közül pillanatnyi for­ma szerint csak Michael Duka­kis massachusettsi kormányzó­nak és Richard Gephardt kép­viselőnek van esélye. To­vábbra is versenyben marad Jesse Jackson feketebőrű lel­kész, a Szivárvány Koalíció ne­vű csoport vezetője, s egyelőre fenntartja jelöltségét a rend­kívül gyenge eredményeket elért Gary Hart volt szenátor. Csak most lép igazán a küz­dőtérre Albert Gore szenátor, aki az eddigi erőpróbákon nem folytatott érdemleges vá­lasztási hadjáratot. Paul Si­mon döntése a jövő héten ese­dékes. A republikánusok közül már korábban visszalépett Alexander Haig volt tábornok és külügyminiszter. Szűrös Mátyás olaszországi látogatása Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az olasz képviselőház külügyi bizottsága elnökének a meg­hívására látogatást tett Olasz­országban. Csütörtökön Rómá­ban tárgyalásokat folytatott Giorgio Napolitanóval, az Olasz Kommunista Párt veze­tőségének tagjával, külügye- kért felelős vezetőjével, Mar- gherita Boniver asszonnyal, az Olasz Szocialista Párt külügyi titkárával és Ciriaco de Mitá- val, az olasz Kereszténydemok­rata Párt főtitkárával. A Szű­rös Mátyás és De Mita között lezajlott eredményes megbe­szélésen megállapodtak a két párt közötti konzultatív kap­csolatok létesítéséről. Szűrös Mátyást római láto­gatásának befejeztével fogad­ta a Vatikánban Agostino Ca- saroli bíboros államtitkár. A magyar politikus római látogatását sajtókonferencia zárta. Szűrös Mátyás eredmé­nyesnek értékelte olaszországi megbeszéléseit. A megbeszé­léseken részt vett dr. Misur György, hazánk római nagykö­vete is. Szűrös Mátyás a késő esti órákban hazautazott.-f- NEW YORK: Az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) szerint az idén mintegy 15C ezer újabb AIDS-megbetege- désre lehet számítani — közöl­te New Yorkban dr. Jonathan Mann, a szervezet AIDS-elle- nes osztályának vezetője. El­mondta, hogy az AIDS-bete- gek száma továbbra is növek­szik, ám egyes országokban a magatartási változásoknak és a megelőző intézkedéseknek köszönhetően valamelyest csök­kent a betegség terjedésének üteme. Hivatalos adatok sze­rint az AIDS-nek eddig 77 984 áldozata van, a valóságban azonban a szakember szerint 150 ezer.-®- HAVANNA: A rendőrség védte meg a felháborodott tö­meggel szemben Havannában egy engedély nélkül szervezett sajtókonferencia részvevőit. Az esetről kiadott hivatalos jegy­zék szerint az „Emberi Jogok Kubai Bizottsága elnevezésű illegális szerve­zet a kubai főváros egyik belvárosi lakásába szer­dán sajtótájékoztatót hívott össze a Havannában akkredi­tált külföldi újságírók részére. A szervezet tagjai korábban ellenforradalmi cselekmé­nyekért elítélt személyek, akik ily módon „az emberi jogok kubai megsértéséről" szóló je­lentésüknek kívántak fórumot teremteni. Több száz környék­beli gyűlt össze tiltakozni. A tüntetésnek a rendőrség köz- beavatkozása vetett véget.

Next

/
Thumbnails
Contents