Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-19 / 49. szám

1988. február 19., péntek Dunántúli napló 3 ülése II HNF Baranya Megyei Bizottságának ülése A bajban ne az önfeladást, a feladatokat lássuk! Pozsgay Imre Baranyában A megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) vállaltak a gyermek- és ifjú­ságvédelemben. Az elmúlt év­ben megemlékeztek a KISZ megalakulása 30. évfordulójá­ról, melyből a mai mozgalmi munkára sok tanulságot von­tak le. Folyamatos feladatuk­nak tartják a fiatalok világné­zeti nevelésének segítését. Ennek fontos része az a széles körű vita, mely a szocializmusképről, a jövő­ről bontakozott ki. Szólt a KISZ érdekvédelmi tevékenysé­gének fontosságáról, a fiatalok lakáshoz jutásának segítéséről, az először munkába állók lehe­tőségeiről, gondjairól. A hozzászólók sorát dr. Jer- szi István, az MSZMP Baranya Meayei Bizottságának titkára nyitotta meg. Utalt arra, hogy a ielentésben vázolt problé­mák jó része túlnő az ifjú­sági szövetségen, a társada­lom egészét érinti. Ebben a nem túl kedvező helyzetben az ifjúsági politika csak része a párt általános politikájának. A pártnak szocialista távlato­kat kell nyújtania, s ehhez va­lamennyi társadalmi erő és intézmény segítségére szükség van. A család szerepének fel- értékelése nélkülözhetetlen, de ugyanennyire fontos, hogy az oktatási intézmények is hiva­tásuk magaslatán álljanak. Halaszthatatlanul meg kell te­remteni a pedagógusok erköl­csi és anyagi elismerését, hoay nagyobb követelménye­ket lehessen támasztani velük szemben. A megyei titkár fel­sorolta azokat a szocialista alapelveket, amelyeknek eléré­sét az úi gazdasági körül­mények között is szem előtt kell tartani. Deák Péter, a Mecseki Szén­bányák komlói bányaüzemének vájára a munkahelyén szerzett tapasztalatairól számolt be. El­mondta, hogy a KISZ-tagok egyebek között csatlakoztak az Alkotó Ifjúság mozgalomhoz, kommunista műszakokat telje­sítettek és védnökséget vál­laltak az értékes berendezé­sek fölött. Ám ahhoz, hogy a bánya vonzó maradjon a fia­talok számára, a központi ér­tékítéletnek kellene megváltoz­nia, és olyan szociális intéz­kedéseket hozni, amelyek ele­jét vennék a nagy fluktuá­ciónak. Török lózsel, a Pannon Vo­lán gépkocsivezetője egy rög­tönzött munkahelyi közvéle­ménykutatás eredményét ismer­tette meg a pártbizottság tag­jaival. Fiatalokat kérdezett meg (részben a tag könyvcse­re kapcsán), hogyan véleked­nek a szocializmusról. Alap­vetően nem kérdőjelezik meg, de úgy érzik, számos konflik­tus válasz nélkül marad. Leg­főképpen az egzisztenciális gondok foglalkoztatják őket. Az érdekegyeztetést jelölte meg a KISZ legfontosabb fel­adatának Varjú László, a MÉV lll-as üzemének vájára. Ő is azt hangsúlyozta, hogy na­gyobb cselekvési teret kell biz­tosítani a fiataloknak. Gy urcsány Ferenc, a KISZ Pécs Városi Bizottságának tit­kára azt a kérdést boncol­gatta, milyen legyen a párt és a KISZ viszonya, munkameg­osztása. A nyílt párbeszédre, a politikai tartalomban — és nem feltétlenül a formaságok­ban — való megegyezésre, kö­zös tevékenységre kell építeni az alapokat. A társadalom minden szintjén meg kell al­kotni a kibontakozás program- iát, ami nem lehet egyenlő a határozatok felmutatásával. Beszélt az egyetemisták moz­galmi részvételéről, megálla­pítván, hogy a jó célokra még mozgósítható az egyetemi diákság is. Dr. legesy Andrea, a POTE adjunktusa: a KISZ-korosztály példaképeket keres, nem mind- egv, hogy milyeneket talál. Ezért a pártnak több időt kell szentelnie az ifjúságnak. a napi politikában is érződnie kell, hogy a párt számít az ifjúsági szövetségre. A vitában felszólalt Berecz lános is. „örülök, hogy témá­ról, és nem anyagról beszé­lünk” — mondta elöljáróban, majd néhány kérdésre hívta fel a figyelmet. Való iaaz, hogy a pártnak és a KISZ- nek ma másként kell politi­zálnia. mint korábban, mert a társadalom egyes szektoraiban kedvezőtlen jelenségek mutat­koznak. A politizáló fiatalnak el kell döntenie. vállalja-e, Ünnepség az MSZBT-nél Az elmúlt évi munkáról szóló számvetés és az idei munka­program szerepelt a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bi­zottsága tegnap délelőtti kibő­vített ülésének napirendjén. A Pécs Városi Tanács dísztermé­ben dr. Ádám Antal elnökle­tével megtartott ülésen részt vett Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottságának első titkára, Ta­kács Gyula, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyet­tese és Piti Zoltán, Pécs Város Tanácsának elnöke is. Krasznai Antal, a Baranya megyei népfrontbizottság titká­ra az írásos beszámolóhoz és a programtervezethez fűzött szóbeli kiegészítésében a fel­merült problémákkal együtt is eredményes mozgalmi évnek minősítette a tavalyit. Nőtt a mozgalom iránt érdeklődők, az abban aktívan részt venni kívá­nók tábora. A megye közvé­leménye úgy tapasztalhatja, hogy a népfrontmozgalom reá­lisan érzékeli a magyar társa­dalom problémáit, ezeket nyíl­tan és érdemben elemzi, meg­oldásukra koncepciózus javas­latokat tesz. Cselekvési teret nyit mindazok számára, akik gazdasági, társadalmi gond­jaink megoldásában részt kí­vánnak venni. Az 1988-ra szóló munkaprog­ram feladatai közül a megyei titkár a gazdasági-társadalmi kibontakozási program segíté­sét emelte ki első helyen, s hangsúllyal szólt a gazdasági- iag elmaradott térségek hely­zetének, a környezetvédelem­nek, a fogyasztói érdekvéde­lemnek a figyelemmel kísérésé­ről. A programjavaslat azt a célt is megfogalmazta, hogy a megyei népfrontbizottság, a megye népfronttestületei moz­galmi munkájuk korszerűsítésé­vel is foglalkozzanak annak érdekében, hogy a népfront hatékonyabban vehessen részt a megyei politika alakításá­ban, annak végrehajtásában, de ellenőrzésében is. A vitához hozzászólók egyet­értettek a beszámoló értékelé­sével és a programjavaslat­tal, ugyanakkor az utóbbihoz néhányon kiegészítéseket is fűztek. Hajás Ferenc azt szor­galmazta, hogy a népfrontbi­zottságok érzékenyebben rea­gáljanak az aktuális kérdések­re, s javasolta, hogy vizsgálják meg az adóreform hatását a kisiparosok helyzetére. Rajnai Rudoll többek közt azt emelte ki, hogy a népfrontnak fel kell vállalnia a párbeszédet a tár­sadalmi kérdésekről minden réteggel. Dr. Szabó lózsel egyebek mellett javasolta an­nak felmérését, hogy mit je­lent a személyi jövedelemadó bevezetése és a tanácsok ren­delkezésére bocsátása az egyes településkategóriák, egyes térségek fejlesztési lehe­tőségeire. Balázs lános, a Kertbarátok és Kistenyésztők Baranya Megyei Szövetségének eredményes évéről számolt be. Illa lózsel gazdasági helyze­tünk közhangulatot rontó ele­meiről beszélt. Dr. Dányi Pál felszólalásá­ban hangsúlyozta: a megyei pártbizottság igényli a nép­frontmozgalomtól munkamód­szereinek, tartalmi munkájának megújítását, hogy a megyei politika alakításával jobban él­hessen. Ugyanezt a követel­ményt támasztotta a megyei pártbizottság saját munkájá­val szemben is. A népfrontmozgalom sokat segíthet a tórgyilagosabb, konstruktívabb közhangulat ki­alakításában, ha a gondolko­dás tisztaságára ügyel, ha a társadalmi vitákat a közösségi szemlélet, a megoldásokon va­ló gondolkodás, a jogok és kö­telességek megfelelő aránya és a demagógiamentesség jellem­zi. Végezetül a megyei pártbi­zottság első titkára szólt ar­ról, hogy az MTESZ és a Köz- gazdasági Társaság az általuk szervezendő tudományos hetek­nek a „Tudásunkkal Bara­nyáért” címet adta. Jó lenne - mondotta —, ha ez a cím nem­csak erre a rendezvényre, er­re az időszakra, hanem hosz- szú időre és általános érvény­nyel hatna mozgósítóan a népfrontmozgalom segítségével is. A további felszólalók közül Molnár Tiborné, a népfront munkastílusának mozgalmibbá tételét szorgalmazta, Kasó Jó­zsef, a baranyai országgyűlési képviselői csoport munkájáról adott tájékoztatót, dr. Tekeres Miklós orvosi hasonlattal élve fejtette ki, hogy a „betegség­ben szenvedő ország" gyógyu­lásához türelem, s a szaksze­rű orvoslás mellett a beteg segítsége is szükséges. Pozsgay Imre, a HNF Or­szágos Tanácsának főtitkára a vitában felvetődött kérdésekre válaszolva országos politikai kérdésekről, a népfront szere­péről és törekvéseiről is szólt. Meaállapította, hogy társadal­munkban, s a szocialista tár­sadalmakban általában szer­kezeti bajok vannak, s aki ezeket nem ismeri be, az a leghitetlenebb a szocializmus­ban, mert nem hisz a jelen­legi helyzet meghaladásában. Kifejtette, hogy a Hazafias Népfront érdekelt és részt kí­ván venni a pártértekezlet elő­készítésében, hiszen az MSZMP XIII. kongresszusának határo­zatát a népfront nemzeti prog­rammá emelte. A népfront­mozgalom is bizonyos küszöb­höz érkezett munkájában, a közösségi aktivitás formái be­szűkülőben vannak. A továb­bi tevékeriységéhez nagyobb lendületet adhat az, ha a po­litikai intézményrendszer re­formja valóban elvezet egy olyan állampolgári léthez, amelyben az egyes közössé­gek önrendelkezési lehetősé­gei a jelenleginél nagyobbak. Csak az állampolgárok adhat­nak új lendületet az ország­nak, mert már minden más lehetőséget feléltünk. Ehhez azonban a politikai-társadal­mi intézmények segítsége szük­séges. össztársadalmi érdek a párt és a társadalom együtt­működését újra végiggondolni - mondotta, majd beszédét azzal zárta, hogy számos ko­rábbi történelmi példa elle­nére, amelyek azt mutatták, hajlamosak vagyunk a nagy bajban lélekben összeomlani, ezúttal másképp lesz: „Érett­nek látom társadalmunkat ar­ra, hogy bajban ne az önfel­adást, hanem a feladatokat lássuk.” A vita lezárása után a me­gyei népfrontbizottsóg egy­hangúlag elfogadta a beszá­molót és a munkaprogramot, s tudomásul vette a pénzügyi ellenőrző bizottság tájékozta­tóját, amelyet Bősz Ádám el­nök terjesztett a testület elé. * Pozsgay Imre kétnapos ba­ranyai programja tegnap dél­után zárult. Először Pécsett megtekintette a Művészetek Házát, majd Siklósra látoga­tott. A városi népfrontbizott­ság új székházával ismerked­ve kapott tájékoztatást Siklós és környékének életéről, nép­frontmozgalmának, az itt folyó honismereti munkának az ered­ményeiről Szarka Árpádtól, a városi tanács elnökétől, Mayer Györgytől, az MSZMP Siklós Városi Bizottságának titkárá­tól, Muhi Andrástól és Fábos Páltól, a városi népfrontbizott­ság elnökétől és titkárától és Perics Pétertől, a Vár- és Mú­zeumbaráti kör elnökétől. A tájékoztatók után Pozsgay Im­re megtekintette a siklósi ke- rómiakiállítást, s a város né­hány történelmi nevezetessé­gét. Késő délután a HNF fő­titkára a kertbarátmozgalom eredményeiről, és a helybeli szőlészeti szakcsoport munká­járól kapott tájékoztatást Ba­lázs Jánostól Villányban. D. I. A magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés alá­írásának 40. évfordulója alkal­mából ünnepi gyűlést rendezett a Magyar-Szovjet Baráti Tár­saság országos elnöksége csü­törtökön a Tungsram Rt. szék­házában. Az ünnepség résztve­vőit — közöttük Óvári Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a Központi Bi­zottság titkárát, Várkonyi Pé­ter külügyminisztert, Nyikolaj Danyilint, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökének el­ső helyettesét és az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselőit — Káder Gyula, az MSZMP IV. kerületi Bizottságának első tit­kára köszöntötte. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Apró Antal, az MSZBT elnöke mon­dott ünnepi beszédet. A szerző­dős aláírásával a magyar nép — történelme során először — olyan szövetség tagja lett, amely a leghaladóbb társadalmi célo­kat tűzi maga elé. A magyar- szovjet kapcsolatok fejlődését felidézve részletesen szólt az elmúlt négy évtizedben elért eredményekről, hangoztatva, hogy a szerződés kiállta az idők próbáját, jól szolgálta a hazánk és a Szovjetunió előtt álló feladatok megoldását. Ha­zánk a Szovjetunió segítségé­vel új iparágak egész sorát te­remtette meg. hogy ilyen körülmények között is kiáll a szocializmus eszméi mellett; nekünk pedig azt, hogy tudunk-e neki segíteni abban, hogy vállalását telje­sítse. A KISZ-ben olyan fiata­lok politizáljanak, akik felké­szültek és tapasztalatuk is van. A tapasztalatot csak a gyakorlatban lehet elsajátíta­ni. Az ifjúság számára akkor lesz vonzó a politikai munka, ha talál fórumot, ha érdemes lesz számára politizálni, mert részt vehet a feltételek alakí­tásában. Dr. Antal Gyula, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának igazgatója - a jelentés bátor­ságának dicsérete mellett — egy kiegészítést javasolt: az eszmei nevelőmunka kerüljön be a majdani program fel­adatai közé. Králikné Cser Erzsébet, a KISZ KB titkára elismerően szólt a baranyai kiszesek kezde­ményezőkészségéről. majd javas­latot tett: a megyei pártbizott­ság hasson oda, hoay az in­tézmények, az alsóbb szintű pártszervezetek tekintsék part­nerüknek a KISZ-t, amelynek politikai „csatornaként” kell működnie a társadalomban. Emlékeztetett a KISZ által in­dított vitára („Miiven szocia­lizmust építsünk?”). hangot adva azon nézetének, hoay a kérdés a mai életkörülmények között különösen fontos és időszerű. A vitát dr. Fodor László megköszönte, érdemben azon­ban nem foglalta össze, mert az elhangzottakat elsősorban hasznosítani kívánják. A továbbiakban a pártbi­zottság tudomásul vette a párt­építési munkabizottság jelen­tését a pártértekezlet óta vég­zett munkájáról, a végrehajtó bizottsóa és a munkabizottsá­gok előző pártbizottsági ülés óta végzett munkájáról előter­jesztett beszámolót. A megvei pártbizottság sa­ját kérésére, egészségi állapo­tára való tekintettel, érdemei elismerése mellett, Rajnai Jó­zsefet felmentette megyei tit­kári beosztása és véarehajtó bizottsági tagsága alól. Havasi János Mitzki Ervin Fotó: Proksza László Az MSZBT elnöke a kulturá­lis kapcsolatok fejlődéséről szólva kiemelte, hogy a Szov­jetunióban évente 50—60 ma­gyar szerző műve jelenik meg oroszul, illetve a Szovjetunió más népeinek nyelvén. Vladlen Puntusz, a Szovjet­unió budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője ünne­pi beszédében hangsúlyozta, hogy a négy évtized során a két ország kapcsolatai állan­dóan új formákkal és módsze­rekkel gazdagodtak, a szerző­dés alapjaivá tett elvek ele­venen érvényesülnek ma is. Az ünnepi beszédeket kul­turális műsor követte, s a megemlékezés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. A közhangulat figyelemmel kísérése Folyoiratszeiule Ezen a héten háromrészes cikksorozatban foglalkoztunk a politikai és a közhangulat kapcsolatával, jelentőségével a politikai vezetés különbö­ző szintjei számára. Hasonló kérdéssel foglalkozik a PÁRTÉLET februári számában Vincze Gábor, a Központi Bizottság agitációs és pro­pagandaosztályának alosz­tályvezetője „A közhangu­lat fontos politikai tényező” című írásában. A szerző hangsúlyozza, hogy az MSZMP politikájá­nak kezdettől fogva fontos jegye az a törekvés, hogy minél teljesebb társadalmi megértéssel és támogatással töltse be vezető szerepét. Ezért következetesen törek­szik arra, hogy folyamatosan megbízható képet nyerjen a politikai közhangulatról. En­nek egyik fontos eszköze az információs rendszer. A főbb közhangulati jellem­zőkről a KB végrehajtó szer­veinek vezetői, a kormány tagjai, a központi sajtó irá­nyítói rendszeresen tájéko­zódnak, azokat munkájukban hasznosítják. Az információs rendszer­ben igyekeznek biztosítani a hitelességet, az árnyaltabb kép kialakítását, a megfele­lő következtetések levonását a szélesebb körben jelentke­ző észrevételekből. Az írás hangsúlyozza, hogy • igen fontos az a felfogás, mely az információs rendszert úgy értelmezi, mint a párt­munka szerves részét. Ezért sem tekinthető az informá­ciógyűjtés egyszerű techni­kai feladatnak. Minden pártszervezetnek felelőssége, hogy maga körül olyan lég­kört alakítson ki, amelyben az emberek őszintén el­mondhatják véleményüket, részben azért, mert ezáltal intézkedésre, válaszra számi- hatnak, részben pedig őzért, mert nem kell tartaniuk rá­juk nézve kedvezőtlen kö­vetkezményektől. Helyeselhe­tő, hogy a megkérdezettek véleményt mondanak az or­szágos politika, az ellátás, a kulturális élet, a tömegtájé­koztatás különböző jelensé­geiről és ezeket a jelzése­ket a pártbizottságok min­denfajta kozmetikázás nélkül továbbítják. Itt nagyon fon­tos, hogy a megkérdezettek választ kapjanak, ha nem is névre szólóan, de a dönté­sekben felismerjék, hogy ész­revételeiket figyelembe ve­szik. Fontos eredménynek tart­ja a szerző, hogy a közhan­gulati információgyűités az elmúlt esztendő politikailag eseménydús időszakában is megbízhatóan, hitelesen és gyorsan tájékoztatta a politi­kai vezetést. M. E.

Next

/
Thumbnails
Contents