Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-19 / 49. szám
1988. február 19., péntek Dunántúli napló 3 ülése II HNF Baranya Megyei Bizottságának ülése A bajban ne az önfeladást, a feladatokat lássuk! Pozsgay Imre Baranyában A megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) vállaltak a gyermek- és ifjúságvédelemben. Az elmúlt évben megemlékeztek a KISZ megalakulása 30. évfordulójáról, melyből a mai mozgalmi munkára sok tanulságot vontak le. Folyamatos feladatuknak tartják a fiatalok világnézeti nevelésének segítését. Ennek fontos része az a széles körű vita, mely a szocializmusképről, a jövőről bontakozott ki. Szólt a KISZ érdekvédelmi tevékenységének fontosságáról, a fiatalok lakáshoz jutásának segítéséről, az először munkába állók lehetőségeiről, gondjairól. A hozzászólók sorát dr. Jer- szi István, az MSZMP Baranya Meayei Bizottságának titkára nyitotta meg. Utalt arra, hogy a ielentésben vázolt problémák jó része túlnő az ifjúsági szövetségen, a társadalom egészét érinti. Ebben a nem túl kedvező helyzetben az ifjúsági politika csak része a párt általános politikájának. A pártnak szocialista távlatokat kell nyújtania, s ehhez valamennyi társadalmi erő és intézmény segítségére szükség van. A család szerepének fel- értékelése nélkülözhetetlen, de ugyanennyire fontos, hogy az oktatási intézmények is hivatásuk magaslatán álljanak. Halaszthatatlanul meg kell teremteni a pedagógusok erkölcsi és anyagi elismerését, hoay nagyobb követelményeket lehessen támasztani velük szemben. A megyei titkár felsorolta azokat a szocialista alapelveket, amelyeknek elérését az úi gazdasági körülmények között is szem előtt kell tartani. Deák Péter, a Mecseki Szénbányák komlói bányaüzemének vájára a munkahelyén szerzett tapasztalatairól számolt be. Elmondta, hogy a KISZ-tagok egyebek között csatlakoztak az Alkotó Ifjúság mozgalomhoz, kommunista műszakokat teljesítettek és védnökséget vállaltak az értékes berendezések fölött. Ám ahhoz, hogy a bánya vonzó maradjon a fiatalok számára, a központi értékítéletnek kellene megváltoznia, és olyan szociális intézkedéseket hozni, amelyek elejét vennék a nagy fluktuációnak. Török lózsel, a Pannon Volán gépkocsivezetője egy rögtönzött munkahelyi közvéleménykutatás eredményét ismertette meg a pártbizottság tagjaival. Fiatalokat kérdezett meg (részben a tag könyvcsere kapcsán), hogyan vélekednek a szocializmusról. Alapvetően nem kérdőjelezik meg, de úgy érzik, számos konfliktus válasz nélkül marad. Legfőképpen az egzisztenciális gondok foglalkoztatják őket. Az érdekegyeztetést jelölte meg a KISZ legfontosabb feladatának Varjú László, a MÉV lll-as üzemének vájára. Ő is azt hangsúlyozta, hogy nagyobb cselekvési teret kell biztosítani a fiataloknak. Gy urcsány Ferenc, a KISZ Pécs Városi Bizottságának titkára azt a kérdést boncolgatta, milyen legyen a párt és a KISZ viszonya, munkamegosztása. A nyílt párbeszédre, a politikai tartalomban — és nem feltétlenül a formaságokban — való megegyezésre, közös tevékenységre kell építeni az alapokat. A társadalom minden szintjén meg kell alkotni a kibontakozás program- iát, ami nem lehet egyenlő a határozatok felmutatásával. Beszélt az egyetemisták mozgalmi részvételéről, megállapítván, hogy a jó célokra még mozgósítható az egyetemi diákság is. Dr. legesy Andrea, a POTE adjunktusa: a KISZ-korosztály példaképeket keres, nem mind- egv, hogy milyeneket talál. Ezért a pártnak több időt kell szentelnie az ifjúságnak. a napi politikában is érződnie kell, hogy a párt számít az ifjúsági szövetségre. A vitában felszólalt Berecz lános is. „örülök, hogy témáról, és nem anyagról beszélünk” — mondta elöljáróban, majd néhány kérdésre hívta fel a figyelmet. Való iaaz, hogy a pártnak és a KISZ- nek ma másként kell politizálnia. mint korábban, mert a társadalom egyes szektoraiban kedvezőtlen jelenségek mutatkoznak. A politizáló fiatalnak el kell döntenie. vállalja-e, Ünnepség az MSZBT-nél Az elmúlt évi munkáról szóló számvetés és az idei munkaprogram szerepelt a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága tegnap délelőtti kibővített ülésének napirendjén. A Pécs Városi Tanács dísztermében dr. Ádám Antal elnökletével megtartott ülésen részt vett Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese és Piti Zoltán, Pécs Város Tanácsának elnöke is. Krasznai Antal, a Baranya megyei népfrontbizottság titkára az írásos beszámolóhoz és a programtervezethez fűzött szóbeli kiegészítésében a felmerült problémákkal együtt is eredményes mozgalmi évnek minősítette a tavalyit. Nőtt a mozgalom iránt érdeklődők, az abban aktívan részt venni kívánók tábora. A megye közvéleménye úgy tapasztalhatja, hogy a népfrontmozgalom reálisan érzékeli a magyar társadalom problémáit, ezeket nyíltan és érdemben elemzi, megoldásukra koncepciózus javaslatokat tesz. Cselekvési teret nyit mindazok számára, akik gazdasági, társadalmi gondjaink megoldásában részt kívánnak venni. Az 1988-ra szóló munkaprogram feladatai közül a megyei titkár a gazdasági-társadalmi kibontakozási program segítését emelte ki első helyen, s hangsúllyal szólt a gazdasági- iag elmaradott térségek helyzetének, a környezetvédelemnek, a fogyasztói érdekvédelemnek a figyelemmel kíséréséről. A programjavaslat azt a célt is megfogalmazta, hogy a megyei népfrontbizottság, a megye népfronttestületei mozgalmi munkájuk korszerűsítésével is foglalkozzanak annak érdekében, hogy a népfront hatékonyabban vehessen részt a megyei politika alakításában, annak végrehajtásában, de ellenőrzésében is. A vitához hozzászólók egyetértettek a beszámoló értékelésével és a programjavaslattal, ugyanakkor az utóbbihoz néhányon kiegészítéseket is fűztek. Hajás Ferenc azt szorgalmazta, hogy a népfrontbizottságok érzékenyebben reagáljanak az aktuális kérdésekre, s javasolta, hogy vizsgálják meg az adóreform hatását a kisiparosok helyzetére. Rajnai Rudoll többek közt azt emelte ki, hogy a népfrontnak fel kell vállalnia a párbeszédet a társadalmi kérdésekről minden réteggel. Dr. Szabó lózsel egyebek mellett javasolta annak felmérését, hogy mit jelent a személyi jövedelemadó bevezetése és a tanácsok rendelkezésére bocsátása az egyes településkategóriák, egyes térségek fejlesztési lehetőségeire. Balázs lános, a Kertbarátok és Kistenyésztők Baranya Megyei Szövetségének eredményes évéről számolt be. Illa lózsel gazdasági helyzetünk közhangulatot rontó elemeiről beszélt. Dr. Dányi Pál felszólalásában hangsúlyozta: a megyei pártbizottság igényli a népfrontmozgalomtól munkamódszereinek, tartalmi munkájának megújítását, hogy a megyei politika alakításával jobban élhessen. Ugyanezt a követelményt támasztotta a megyei pártbizottság saját munkájával szemben is. A népfrontmozgalom sokat segíthet a tórgyilagosabb, konstruktívabb közhangulat kialakításában, ha a gondolkodás tisztaságára ügyel, ha a társadalmi vitákat a közösségi szemlélet, a megoldásokon való gondolkodás, a jogok és kötelességek megfelelő aránya és a demagógiamentesség jellemzi. Végezetül a megyei pártbizottság első titkára szólt arról, hogy az MTESZ és a Köz- gazdasági Társaság az általuk szervezendő tudományos heteknek a „Tudásunkkal Baranyáért” címet adta. Jó lenne - mondotta —, ha ez a cím nemcsak erre a rendezvényre, erre az időszakra, hanem hosz- szú időre és általános érvénynyel hatna mozgósítóan a népfrontmozgalom segítségével is. A további felszólalók közül Molnár Tiborné, a népfront munkastílusának mozgalmibbá tételét szorgalmazta, Kasó József, a baranyai országgyűlési képviselői csoport munkájáról adott tájékoztatót, dr. Tekeres Miklós orvosi hasonlattal élve fejtette ki, hogy a „betegségben szenvedő ország" gyógyulásához türelem, s a szakszerű orvoslás mellett a beteg segítsége is szükséges. Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára a vitában felvetődött kérdésekre válaszolva országos politikai kérdésekről, a népfront szerepéről és törekvéseiről is szólt. Meaállapította, hogy társadalmunkban, s a szocialista társadalmakban általában szerkezeti bajok vannak, s aki ezeket nem ismeri be, az a leghitetlenebb a szocializmusban, mert nem hisz a jelenlegi helyzet meghaladásában. Kifejtette, hogy a Hazafias Népfront érdekelt és részt kíván venni a pártértekezlet előkészítésében, hiszen az MSZMP XIII. kongresszusának határozatát a népfront nemzeti programmá emelte. A népfrontmozgalom is bizonyos küszöbhöz érkezett munkájában, a közösségi aktivitás formái beszűkülőben vannak. A további tevékeriységéhez nagyobb lendületet adhat az, ha a politikai intézményrendszer reformja valóban elvezet egy olyan állampolgári léthez, amelyben az egyes közösségek önrendelkezési lehetőségei a jelenleginél nagyobbak. Csak az állampolgárok adhatnak új lendületet az országnak, mert már minden más lehetőséget feléltünk. Ehhez azonban a politikai-társadalmi intézmények segítsége szükséges. össztársadalmi érdek a párt és a társadalom együttműködését újra végiggondolni - mondotta, majd beszédét azzal zárta, hogy számos korábbi történelmi példa ellenére, amelyek azt mutatták, hajlamosak vagyunk a nagy bajban lélekben összeomlani, ezúttal másképp lesz: „Érettnek látom társadalmunkat arra, hogy bajban ne az önfeladást, hanem a feladatokat lássuk.” A vita lezárása után a megyei népfrontbizottsóg egyhangúlag elfogadta a beszámolót és a munkaprogramot, s tudomásul vette a pénzügyi ellenőrző bizottság tájékoztatóját, amelyet Bősz Ádám elnök terjesztett a testület elé. * Pozsgay Imre kétnapos baranyai programja tegnap délután zárult. Először Pécsett megtekintette a Művészetek Házát, majd Siklósra látogatott. A városi népfrontbizottság új székházával ismerkedve kapott tájékoztatást Siklós és környékének életéről, népfrontmozgalmának, az itt folyó honismereti munkának az eredményeiről Szarka Árpádtól, a városi tanács elnökétől, Mayer Györgytől, az MSZMP Siklós Városi Bizottságának titkárától, Muhi Andrástól és Fábos Páltól, a városi népfrontbizottság elnökétől és titkárától és Perics Pétertől, a Vár- és Múzeumbaráti kör elnökétől. A tájékoztatók után Pozsgay Imre megtekintette a siklósi ke- rómiakiállítást, s a város néhány történelmi nevezetességét. Késő délután a HNF főtitkára a kertbarátmozgalom eredményeiről, és a helybeli szőlészeti szakcsoport munkájáról kapott tájékoztatást Balázs Jánostól Villányban. D. I. A magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi gyűlést rendezett a Magyar-Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége csütörtökön a Tungsram Rt. székházában. Az ünnepség résztvevőit — közöttük Óvári Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, Várkonyi Péter külügyminisztert, Nyikolaj Danyilint, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökének első helyettesét és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselőit — Káder Gyula, az MSZMP IV. kerületi Bizottságának első titkára köszöntötte. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Apró Antal, az MSZBT elnöke mondott ünnepi beszédet. A szerződős aláírásával a magyar nép — történelme során először — olyan szövetség tagja lett, amely a leghaladóbb társadalmi célokat tűzi maga elé. A magyar- szovjet kapcsolatok fejlődését felidézve részletesen szólt az elmúlt négy évtizedben elért eredményekről, hangoztatva, hogy a szerződés kiállta az idők próbáját, jól szolgálta a hazánk és a Szovjetunió előtt álló feladatok megoldását. Hazánk a Szovjetunió segítségével új iparágak egész sorát teremtette meg. hogy ilyen körülmények között is kiáll a szocializmus eszméi mellett; nekünk pedig azt, hogy tudunk-e neki segíteni abban, hogy vállalását teljesítse. A KISZ-ben olyan fiatalok politizáljanak, akik felkészültek és tapasztalatuk is van. A tapasztalatot csak a gyakorlatban lehet elsajátítani. Az ifjúság számára akkor lesz vonzó a politikai munka, ha talál fórumot, ha érdemes lesz számára politizálni, mert részt vehet a feltételek alakításában. Dr. Antal Gyula, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának igazgatója - a jelentés bátorságának dicsérete mellett — egy kiegészítést javasolt: az eszmei nevelőmunka kerüljön be a majdani program feladatai közé. Králikné Cser Erzsébet, a KISZ KB titkára elismerően szólt a baranyai kiszesek kezdeményezőkészségéről. majd javaslatot tett: a megyei pártbizottság hasson oda, hoay az intézmények, az alsóbb szintű pártszervezetek tekintsék partnerüknek a KISZ-t, amelynek politikai „csatornaként” kell működnie a társadalomban. Emlékeztetett a KISZ által indított vitára („Miiven szocializmust építsünk?”). hangot adva azon nézetének, hoay a kérdés a mai életkörülmények között különösen fontos és időszerű. A vitát dr. Fodor László megköszönte, érdemben azonban nem foglalta össze, mert az elhangzottakat elsősorban hasznosítani kívánják. A továbbiakban a pártbizottság tudomásul vette a pártépítési munkabizottság jelentését a pártértekezlet óta végzett munkájáról, a végrehajtó bizottsóa és a munkabizottságok előző pártbizottsági ülés óta végzett munkájáról előterjesztett beszámolót. A megvei pártbizottság saját kérésére, egészségi állapotára való tekintettel, érdemei elismerése mellett, Rajnai Józsefet felmentette megyei titkári beosztása és véarehajtó bizottsági tagsága alól. Havasi János Mitzki Ervin Fotó: Proksza László Az MSZBT elnöke a kulturális kapcsolatok fejlődéséről szólva kiemelte, hogy a Szovjetunióban évente 50—60 magyar szerző műve jelenik meg oroszul, illetve a Szovjetunió más népeinek nyelvén. Vladlen Puntusz, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a négy évtized során a két ország kapcsolatai állandóan új formákkal és módszerekkel gazdagodtak, a szerződés alapjaivá tett elvek elevenen érvényesülnek ma is. Az ünnepi beszédeket kulturális műsor követte, s a megemlékezés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. A közhangulat figyelemmel kísérése Folyoiratszeiule Ezen a héten háromrészes cikksorozatban foglalkoztunk a politikai és a közhangulat kapcsolatával, jelentőségével a politikai vezetés különböző szintjei számára. Hasonló kérdéssel foglalkozik a PÁRTÉLET februári számában Vincze Gábor, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának alosztályvezetője „A közhangulat fontos politikai tényező” című írásában. A szerző hangsúlyozza, hogy az MSZMP politikájának kezdettől fogva fontos jegye az a törekvés, hogy minél teljesebb társadalmi megértéssel és támogatással töltse be vezető szerepét. Ezért következetesen törekszik arra, hogy folyamatosan megbízható képet nyerjen a politikai közhangulatról. Ennek egyik fontos eszköze az információs rendszer. A főbb közhangulati jellemzőkről a KB végrehajtó szerveinek vezetői, a kormány tagjai, a központi sajtó irányítói rendszeresen tájékozódnak, azokat munkájukban hasznosítják. Az információs rendszerben igyekeznek biztosítani a hitelességet, az árnyaltabb kép kialakítását, a megfelelő következtetések levonását a szélesebb körben jelentkező észrevételekből. Az írás hangsúlyozza, hogy • igen fontos az a felfogás, mely az információs rendszert úgy értelmezi, mint a pártmunka szerves részét. Ezért sem tekinthető az információgyűjtés egyszerű technikai feladatnak. Minden pártszervezetnek felelőssége, hogy maga körül olyan légkört alakítson ki, amelyben az emberek őszintén elmondhatják véleményüket, részben azért, mert ezáltal intézkedésre, válaszra számi- hatnak, részben pedig őzért, mert nem kell tartaniuk rájuk nézve kedvezőtlen következményektől. Helyeselhető, hogy a megkérdezettek véleményt mondanak az országos politika, az ellátás, a kulturális élet, a tömegtájékoztatás különböző jelenségeiről és ezeket a jelzéseket a pártbizottságok mindenfajta kozmetikázás nélkül továbbítják. Itt nagyon fontos, hogy a megkérdezettek választ kapjanak, ha nem is névre szólóan, de a döntésekben felismerjék, hogy észrevételeiket figyelembe veszik. Fontos eredménynek tartja a szerző, hogy a közhangulati információgyűités az elmúlt esztendő politikailag eseménydús időszakában is megbízhatóan, hitelesen és gyorsan tájékoztatta a politikai vezetést. M. E.
