Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-14 / 44. szám
„Kétszer nézel, Eva!” Beszélgetés Voss Évával a tegnap esti tévéjátékról, új szerepéről és a szempárjáról Voss Eva a pécsi Jóisef Attila Művelődési Házban, 1975-ben feltűnő sikerrel bemutatott Gintzburger: Mozdony cimű monodrámájának alakítása közben. Tegnap kora este egy műfaj és egy szinésznő karrierkezdésére emlékeztünk a képernyő előtt. A műfaj: a magyar tévédráma, amely Palotai Boris: Nő a ba rakkban cimű alkotása mellett (Monte Carlo, Arany nimfa-díj) ugyanabban az esztendőben, 1962-ben Can- nes-ból az Eurovizio nagydíját hozta el, Mihályfi Imre rendezésében. A Menekülés a börtönbe című tévéjátékkal nemcsak a magyar té- védróma, hanem színművészetünk egyik sajátos játékerejű és nagyon szép szemű egyénisége is ,,befutott": Vass Éva. A tegnap esti vetítés előtt erről a ,,befutásról" és erről a szempárról beszélgettünk vele:- Elölte már nagyszerűen eljátszotta Anna Frankot, vagyis nem ezzel a tévéjátékkal futott be. Mégis, mi kezdődött az Eurovizio-dijas Hímmel?- A népszerűség. En akkor, a pályakezdés éveiben azt sem tudtam, mi a televíziós szülészet. Csak azt sejtettük, hogy kitágul vele a világ. A képernyő révén egy bemondónő milliószor ismertebb, népszerűbb, mint a legnagyobb színésznők. En eít természetesnek tartom: a művészet és a technika különbözőségének. De Magyarországon is jól megtalálták a kettő ötvözetét: az őserejű színészi játék művészei a képernyő segítségével kapnak milliós nézötábort jelentő népszerűséget. De ne feledjük: a színészet nem a képernyőn kezdődik, nem ott érik meg. A tévé csak a népszerűséget teszi hozzá. Ezért óriási a tévébeli szereposztás felelőssége: hogy valódi ..értékeket, igazi tehetségeket népszerűsítsen.- A ,, Menekülés a börtönbe" vetítése sem igen leledteti Vass Éva szempárját?!- Emlékszem: a tévéforgatás közben Szirtes Adóm, ez az ösztönös, remek színész mondta nekem: ,,Kétszer nézel, Éva!" Én akkor annyira végtelenül örültem ennek a szerepnek, hogy azóta sem tisztáztuk, mit akart ezzel mondani. Most videóra veszem és negyed század után megfejtem a rejtélyt: mire is mondhatta, hogy kétszer nézek. Vass Éva mögött egyébként egy megszenvedett év áll: tavaly férjének, Gábor Miklósnak a súlyos szem- műtéte volt, ami szerencsére azóta sikeresnek bizonyult. A köznapi kérdés tehát nagyon indokolt:- Egyébként hogy van?- Köszönöm, két elég keserves influenza és homlok- üreggyulladás után jól vagyok és készülök Arthur Miller: Játék az idővel cimű darabjának Alma Rose szerepére. Ez a mű Fanja Fénelon, az egykori híres párizsi sanzonénekesnő emlékirataiból készült, Alma Rose pedig a zeneszerző Mahler unokohúga, aki annak a hires hegedűkvartettnek a vezető zenésze volt, amit az auschwitzi haláltáborban alakítottak. Földessy Dénes Óriás vázák Herendről Újabb óriás vázót készítenek a Herendi Porcelángyárban, a brunei szultán megrendelésére. A 2,17 méter magas remeket közösen tervezte az üzletet közvetítő angol kereskedő — aki egyszersmind a brit királyi advar ékszerésze - és Polkovics Imre, a gyár mesterfestöje. A szultán már korábban is rendelt két, 1,25 méter magas vázát, úgyhogy a herendi iparművész már két esztendeje kizárólag neki dolgozik. A most készülő vázaóriást, melynek alapszíne az elefántcsontéhoz hasonló, iszlám motívumok díszítik, amelyek uralkodó színe a tűzpiros és az arany. Két tájkép is lesz majd a vázán, az egyik a szultán mecsetjét, a másik pedig rezidenciáját ábrázolja. A művön fél esztendeig dolgozik a festő, s amint elkészül vele, megcsinálja ikerpárját, mivel ebből a fajtából is kettőt rendelt a szultán. A vázák egyenként 20 ezer angol fontot érnek. Időjárási távprognózis május végéig Milyen tavaszunk lesz az enyhe tél után? Virágba borultak Pécsett, a Barbakán-kertben és a Zsuzsanna utcában a japán disz- almafák, ami ebben az időszakban rendhagyónak számit. Ezek a fák Pécsett ilyenkor még sose hoztak virágot. (Fotó: Läufer László) Százévenként ha akad egykét olyan tél, mint amilyen az idei. Vannak, akik némi akasztófahumorral azt „feltételezik", hogy hóhiány miatt maradt el idén a tél nálunk, ímós vélekedés szerint a forgalmi adó bevezetésével járó áremelkedéseket rekompen- zólják a szokatlanul enyhe téllel. Akik tudományosan közelítik meg o kérdést, azok a Föld légkörének felmelegedését, az üvegház-hatást, vagy a napfolttevékenység periódusait, vogy éppen a glóbuszunk egészén érvényesülő 40—50 éves hidegebb-melegebb időjárási ciklusok váltakozását emlegetik. így, február közepe táján azonban már inkább az foglalkoztat bennünket, hogy iilyen tél utón vajon milyen lesz a tavasz, nem lesz-e meg a böjtje a koiábbi enyhe időnek ? A jugoszláv meteorológusok, akiknek a tóvprognózisai gyakran pontosabban ülnek Dél- Dunántúlon, mint a magyarokéi, azt jelezték még az év elején, hogy február második felében rövid havazások vannak kilátásban, a hónap végéig esős, szeles lesz az idő. Márciusban visszatér a tél, leginkább 15-e táján hűl le az idő akár 0 fok körülire is, s csak a hónap második fele hozza meg a tavaszt. Dr. Kaba Magdolnát, az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézete távelőrejelzö osztályának tudományos főmunkotársát kértük fel arra, hogy statisztikai számítások, előrejelzési térképek alapján adjon prognózist az idei lovászra. íme, az időjárási távelőrejelzés:- Február közepén átmeneti lehűlést várhatunk. Erős széllel, esővel, majd hóval kis ízelítőt kapunk a télből. Az évszakhoz képest kissé hidegebb idő azonban nem lesz tartós, néhány nap után lassú, de tartós felmelegedésre kell számítanunk. A nappali legmagasobb hőmérsékletek — a gyakori esők ellenére is elérik a 10 fokot, s éjjel sem várunk komoly fagyokat: 0 és —2 fok körüli hőmérsékletek a legvalószínűbbek. Február utolsó nopjaibon o tél — előreláthatóan mégis „igazi" lesz: hóra, fagyra egyaránt számíthatunk. Március összességében véve az évszaknok megfelelőnél kissé enyhébbnek ígérkezik, s átlagos csapadékmennyiség valószínű. A' tavaszkezdő hónap időjárása eléggé szeszélyes lesz. Bár a hónap elején a február végi „tél" gyorsan szelídül majd, azonban az enyhe tavaszi idő nem lesz hosszú életű. Március 10-e körül újabb lehűlésre kell számítani. Az átmeneti fagyokat és a csapadékos időt azonban a hónap közepén már megint enyhe periódus követi. A márciusi időjárás szeszélyességére jellemző, hogy a hónap utolsó 10 napjának hőmérséklete megint csak elmarad az évszaknak megfe lelátói. Április átlagos középhömer- sékletü és a szokásosnál kissé szárazabb lesz. Előreláthatóan a havi középhömérsék- let 9,2 és 11,6 fok között, a havi csapadékösszeg pedig 40 és 60 mm között alakul. A hónap első tíz napjában a szokásosnál lényegesen melegebb időre számíthatunk, míg április további részében tartósan hűvös idő várható. A májusi hőmérséklet kissé elmarad majd az évszaknak megfelelő értéktől, viszont a mezőgazdaságnak oly fontos csapadék az átlagot meghaladónak ígérkezik - különösen a hónap középső dekád- jában várhatunk jelentősebb csapadékot. A május első tíz napját jellemző hűvös idő a fagyosszentek korábbi „beköszöntését" jelenti, de előreláthatóan a hideg lassan szelídül, s a hónap közepétől mór a hőmérsékletértékek a szokásos szint körül mozognak majd. A havi középhőmérséklet 14,1 és 16,4 fok között, a havi csapadékösz- szeg pedig 60 és 85 mm között valószínű. D. I. Hétezer harcos, ötszáz ló és harci szekerek Kínai agyagkatonák Budapesten Az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál kétségtelenül legnagyobb szenzációjának ígérkezik a kínai agyagszobrok budapesti bemutatója A világ legkü- lönösehb régészeti leletéből összeállított kollekció március elején érkezik a Nemzeti Múzeumba. Az eddig négy földrészt bejárt kiállítást hirek szerint négymillió forintra biztosították, talán nem is árt az óvatosság, hisz legutóbb Londonban például kétmillió látogató nézte meg. Az első leletek 1974-ben kerültek napvilágra, Kina Senhszi tartományában, ahol három mezőgazdasági munkás egy kutat mélyített. A környék egyébként is gazdag régészeti leletekben, de ilyen meglepetésre senki sem számított. A régészeti feltárások során ezrével kerültek elő eqy letűnt kor fantasztikus emlékei, szobortöredékek. Jing Cseng császár i. e. 246—210-ig uralkodott. Nyugvóhelye közelében kerültek elő tulvilági kíséretének katonai, akik a világ legnagyobb ilyen jellegű hadseregét alkotják. Az agyagszobrok mindegyike más és más, közelről vizsgálva valamennyi egy-egy remekmű. Nemcsak fegyverzetük, de még arcvonásaik is különböznek egymástól, összesen 7000 életnagyságú, felfegyverzett és csatasorba állított harcost, ötszáz lovat, valamint 130 harci szekeret találtak. Jing császárt o kinai történelem egyik legnagyobb építtetőiéként is számon tartják. Nevéhez fűződik a Kinai Nagy Fal elődjeként ismert erőd- rendszer megépittetése. A hunok betörése elleni védelmi rendszeren 10 évig éjjel-nappal kétmillió ember dolgozott. De o császár csatornákat, utakat és palotákat is létesített. Az utóbbiból állítólag pont 700-at. A történészek jelentős fegyverténynek tartják, hogy uralkodásának ideje alatt hét egymással harcban álló királyságot egyesített. Erőfeszítéseit siker koronázta, így vált lehetővé a gazdag épitőmunka mellett az is, hogy egységesítse az írást és a mértékegységeket, megteremtse a kereskedelem és a korabeli társadalmi fejlődés feltételeit. Mauzóleumának építését még életében elkezdték. Feljegyzések szerint 700 000 embert foglalkoztattak a nagy mű létrehozásán, ami végül mégsem készült el. A munkálatokat a C’in birodalma első nagy uralkodója címet viselő császár utódja, Hu Hai fejezte be. Jing Cseng halála után felkelés tört ki. A lázadók egyik csapata a császári fővárost is elfoglalta és felgyújtotta az uralkodó palotáját is. A tudósok szerint akkor rongálódott meg a sírkomplexum. Az elégett gerendák maradványait is megtalálták, szerencsére az agyagkatonák közül sok épen maradt. F. D. I C* Rádió mellett... A boltban ertheto módon, nem kevés izgalmat keltenek a próbavásárlást végző ellenőrök. Hát még, amikor egy időszak után összesítve az ellenőrzések eredményeiről, tapasztalataikról a nyilvánosság előtt is beszámolnak. Hogy szám szerint mennyi próbavásárlást végeztek legutóbb Budapesten, az a radióinterjúbol ugyan nem derült ki, de azt elmondta a föellenór, hogy a vizsgált esetek ötven-hatvan százalékánál túlszámlálást követtek el az eladók, illetve a pénztárosok. A reprezentatív felmérések következményekent kapunk egy átlagszámot, ám ezeket az adatokat azért óvatosan kell fogodnunk, mert ha merészen általánosítanunk például e fenti esetben, akkor gondolhatjuk: Budapesten minden második vásárlót becsopnak a számolásnál, sőt, akkor már oz egész országban is. Ez nyilván nem így von, de gondolkozásra késztethet bennünket. Rosz- szul mondom: nem bennünket, vásárlókot, hanem a kereskedelmet. A vizsgált boltosok egyike-másika bevallotta: „Sok a szükségtelen kiadásunk, s ezt valohonnét be kell hoznunk . . ." Mit értettek ez alatt? A csúszópénzeket, amelyeket o szállítómunkásak ma mór egészen szemtelen módon el is várnak, főleg a „sörösök" és a „húsosok". A nyári - akadozó - sörellátás idejen már bevett szokás, hogy a rakodók borravalót kapnak akár italban, akár cigarettában, de gyakran pénzben. A kocsmárosok nem hentesek sem mernek ujjat húzni a szállítókkal, ha jobb minőségű húst és választékosabb töltelékárut akarnak kiállítani a pultra és a húsos- kampókra. S ha már itt tartunk: a vizsgát húsboltok tőkehúskészletének 20 százaléka a rossz minőség miatt nem felelt Utazik a krumpli... merik megtagadni az ellenszolgáltatást, mert ellenkező esetben „előfordulhat" a túraki- moradás, amire persze mindig van magyarázat, előfordulhat az is, hogy a legközelebbi szál litmánybon a nehezebben elad ható portéka von többségben, a szállítást végzők kénye-ked- vére így büntetik a boltost. A meg a szabványnak. A boltosok a megmondhatói, hogy hány és hány esetben dobnak iá a szállítmányra — a húsipar raktáraiban persze -, élvezhetetlen, gusztustalan, elszinezödött árut .......elmegy a t ábbí között" alapon. Ma mór a fogyasztó komoly összeget hagy a hentesnél, vagy az ABC-ben, akár csak fél kiló húsért is. De hát annyit elvár- hct, hogy a pénzéért minőséget kapjon. Elkanyarodtunk témánk kiindulópontjától - a túlszám- lálástól de hát összefüggésében nézve a dolgot, végül is odajutottunk, hogy a boltosok a fogyasztóval fizettetik meg a „láthatatlan" rezsit. Am erre van más mád is. Még dúlt a naroncshóború oz elmúlt hetekben, amikor a rádióból értesülhettünk egy másik ellátási „csinovliról". Tudjuk, hogy kevés a krumpli — ami pedig ugye, olapvető élelmiszerünk —, mert rossz volt a termés, meg minden. így aztán kilója már a tel elején is 16—18—20 forint volt, és nem tudni, mennyi lesz a tavasszal. Ezért külföldről hozunk be burgonyát, amit csak helyeselni lehet. Az egyik szállítmány - nem sok, mintegy ot vagon —, bejárta oz egész országot. Hogy hány megyén és pályaudvaron futott át, felsorolták a rádióban, de követni sajnos lehetetlen volt. Mindenesetre a vagonokat lökdös- ték a Dunántúl egyik pályaudvarától a Duna—Tisza közi pályaudvarokig, s közben eltelt 12—14 nap, mig végre megérkezett - ezúttal Budapestre, az eredeti célállomásra. Amikor oz egyik illetékest a riporter megkérdezte, ez az utaztatás mennyiben növelte, vogy - várhatóan növeli - a krumpli árát, ki sem tudta számítani. El is hiszem. Majd a fogyasztónak kiszámítják Pesten a vasárcsarnokbon, vagy a Bosnyákon. Es fizet, mint egy magyar vásárló . . . 4 vasárnapi
