Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-14 / 44. szám
1 Barbora Millner svájci színésznő ritka bűnügyi filmben játssza a gyilkos szerepét: három férfit öl meg, rúzsba rejtett bőrméreggel, miközben játszadozik a férfiak arcán a halálos pjrosítóval. (Képünkön: Barbara Millner.) Táncnyelv 88 Salzburgban megrendezték a Táncnyelv '88 baletttalálkozót. Legnagyobb sikert Roxane Huilmand szólótóncosnő aratta, Hús- vétvasárnap című balettjével, melyet ö tervezett és táncolt el. Ruha feszi a bohócot-? Sajátos bohóckettős járja Európát. Neve: Cache- Cache. Jellegzetessége: normál, civil ruhában, nyokkendősen, de fergeteges humorral bohóckodnak. Lám, nem a ruha teszi a bohócot! Minden falragasz mesfermű Február végéig plakót- kiállitást rendeztek Bécs- ben. A Kunsthandel Starl épületében megnyitott falragasztárlatnak — a kritika szerint - minden plakátja mestermű: egyszerű, áttekinthető, jellegzetes és humoros. Rock and roll Sikeres rock and roll tanfolyam fejeződött be Pécsett, a PVSK-sportcsarnokban, amelyen több mint ötvenen vet: tek részt, főként 15—25 éves fiatalok. Most újabbat indítanak a rendezők február 18- án, este fél nyolctól. A foglalkozásokat hétfőn és csütörtökönként Papp Viktor és Lehmann Yvette, magyar rock and roll-bajnokok vezetik. Jelentkezés a helyszínen. Belépés csak különleges engedéllyel Bankjegyellenörző gép számolja át a pénzkötegeket fi trezorban A pénznek Azt hiszem, jól éreztem: kiváncsi tekintetek kisérték minden mozdulatom. Sőt: ha az udvariasság szabályai szerint a nálam idősebb igazgatót, vagy a kísérő hölgyet az ajtóknál előre akartam engedni, végül mindig én mentem át másodikként. Egyikük előttem, másikuk utánam. Néhány milliárdnyi forintot elérhető közelségben látni: kiváncsi vagyok, ki nem nyelne egy nagyot. Megvallom: ha azokat a kíváncsi tekinteteket nem éreztem volna, talán még nyögöik is egyet. Pedig nem vettem észre, hogy a Magyar Nemzeti Bank Baranya Megyei Igazgatóságának a trezorjában - mondják értéktárnak, páncélteremnek is — vagyok. Olyan váratlan volt az egész: nem jöttek a nyakkendős urak, egyiknél az egyik, a másiknál o másik kulcs, a harmadik nem lépett a számkódos koronghoz, hogy a kombinációt „szabadra állítva" eltekerhesse a tekintélyes küllös kereket, s nem nyílott ezek után súlyo- san-lassan a vastag ajtó, hogy aranyrudak, bankjegykö- tegek tömeae táruljon a szemünk elé. Ezek helyett — de először is: hogyan jutottunk el a trezor nyitott ajtajáig? Elképesztők ezek a japán gépek! Bárdi lenöné, az emissziós csoport vezetője öt másodpercet mér: ennyi idő alatt pörget át - számol meg — ez a gyors masina 100 bankjegyet. Mondjuk 100 000 forintot. Itt, ebben a szobában a feladat a szakadt, sérült bankjegyek selejtezése is. (Megsemmisítésük már nem itt történik.) Egy „kegyetlen" gép minden teketória nélkül hat, egyenként centiméternyi átmérőjű lyukat fúr a bankjegykö- tegekbe.- Az az érdekes — mondja dr. Kisvári András, az MNB Baranya megyei igazgotója 1—, hogy ha valakinél sérült pénz van szaga van, mindjárt igyekszik tőle megszabadulni, s az első pénztárosra elsózni. De ezt csinálják a boltban is: gyorsan visszaadják a következő vásárlónak. Fogalmam sincsen, hogy miért. . . — Meddig birja egy bank- jegy? — Vannak itt — mondja Bajusz Balázsné, a számviteli és emissziós osztály vezetője - a hatvanas években nyomottak is. Persze, ezeket nem a nodrágzsebben hordták . . . Ebben a szobában — egymással szemben ülve, üvegtáblákkal elválasztva — dolgoznak a pénzszámlálók. — Az az érzésem, elöbb- ulóbb kísértésbe jönnék . . . — Ki van zárva — kapom e választ. — Mire eszébe jutna, már nem azt érzi, hogy pénzzel dolgozik. Képzelje el: a munkaidőben állandóan százig számolva pergetni a különböző bankjegyeket ... A közepes teljesitmény 18 bund - ez egy köteg bankjegy —, de a jobbak 22-ig is eljutnak. Az érmefeldolgozóban doboz- és zsákszám az „apró". A zsákok között a két piros csíkos a legértékesebb, ilyenben vannak a húszasok. Jókora súlya von egy-egy roll- nizott érmét tartalmazó doboznak: a tízesek Így ösz- szegyűjtve 4,5 kilogrammot nyomnak. Ma a két teremben nincsen különösebben sok pénz. — Valamikor — mondja Bárdi Jenőné — a 20—30 millió forintos beszolgáltatás is sok volt. Most egy-egy hétfőn fiem ritka a 100—120 millió forint sem. Sétálgatunk tovább — én középen —, mutatják kísérőim: milyen csomagolásban, az abban lévő összeg pontosságát hányféleképpen garantáló módon tárolják a pénzt. Bárdi Jenőné le is emel a polcról Munkában az érmerolnizó gép Proksza László felvételei egy köteg ezrest, hogy megmutassa . . .- Ez mennyi? — Egymillió — mondja, meg sem rezdül a szeme. — Most jön a trezor? — Nem. Ez már az .. . A jó háziasszony mozdulatával mutat körbe, mint aki otthon büszkén mutathatja vendégének a spájzot, ahol minden katonás rendben vár a téli hónapokra. A ,pakkokban" iszonyú tömegű bankjegy. Hogy mennyi, persze nem árulják el, de milliárdok- ban megegyezünk. A trezorhoz két embernél három kulcs van. Ha egyikük leejti a sajátját, a másik fel sem veheti. Évtizedekre visszamenően meg tudják mondani: kinél, mikor, milyen trezorkulcs volt.- Szépek a magyar pénzek?' — Nagyon. Nekem az ötvenes tetszik o legjobban — mondja Bajusz Balázsné. — Motívumanyaga, a papír minősége kiváló.- És szaga van a pénznek?- Van, büdös ... Akik a bankjegyfeldolgozóban dolgoznak, többször is kezet mosnak noponta, de az arcukhoz még Így sem nyúlnak . . . Mészáros Attila Vasárnapi szakácstanács... Hyárádi pecsenye Kuglóf, kalács, rétes a „süteményes délutánokon” Leszámítva az utóbbi két esztendőt, már úgy tűnt, hogy a pécsiek hűtlenek lettek a Tettyéhez és a vendéglőhöz, amelyet mondjuk még húsz- huszonöt esztendeje egyik legkellemesebb kirándulóhelyként tartottak számon. Az emberek — főként hét végeken —, felsétáltak a hegyoldalba, betértek a vendéglő — boxokkal osztott —, kerthelyiségébe és söröztek, vagy éppen vacso- rázgattak. Aztán a jó ég tudja miért, miért sem, de c Tettye „kiment a divatból". Most viszont újra „felfedezték", okkal-joggal persze. Pedig a vendéglátóipar a megmondhatója, hogy az év eleje — január-február - mindig is csökkent forgalmat hoz. Az üzletvezető Masz/er József, viszont ezt mondja: — Mi magunk is meglepődtünk: az idei január forgalma sokkal nagyobb volt, mint bármikor korábban. Az idei télen például már négyszer rendeztünk svábbólt és még lesz bálunk. Annyi a jelentkező, hogy már gondot okoz, hova ültessük le a vendégeket. A külföldiek úgy terjesztik vendéglőnk jó hírét, hogy például több nyugatnémet vendég, egyenesen a kapott címre érkezett hozzánk. Beszélgetésünk alatt is éppen két kocsira való külföldi érkezetet - akik átutazóban érintették Pécset. Aki most beül a vendéglő nagytermébe, már semmi sem emlékezteti a hajdani „nagy hodályra". Pedig egy fal lebontásával bővült is az étterem. A berendezés szép és otthonos. De nem ez a vonzó hanem egyrészt a naponta fellépő Imhoff zenekar kitűnő műsora, másrészt pedig — vagy talán elsősorban a remek konyha. A nyár még messze van, de az üzletvezető elmondja, hogy a nyári vasárnapokon „süteményes délutánokot" rendeznek, amikor is sváb receptek szerint készült kuglófokkal, rétesekkel, kalácsokkal lepik meg a vendégeket. Egyébként a kétnyelvű étlapon mindig szerepelnek speciális sváb ételek, amelyeket a közönség megkedvelt. Tóth László, fiatal főszokács is ezek közül választotta ki e heti ajánlatát: ez a „Nyárádi pecsenye". Ehhez kell 80 deka rostélyos, amelyet kicsontozunk (a csontot levesben fölhasználhatjuk), felszeletelünk, kiverünk, enyhén sózzuk, borsozzuk, majd kevés mustárral megkenjük és olajbo pácoljuk, lehetőleg három- négy napig, a felhasználás előtt. Mielőtt kisütnénk, készítünk hozzá egy „száraz" ragut: 30 deka füstölt tarját, vagy sonkát vékony csíkokra vágunk. Félretesszük és vagy 30 deka vöröshagymát nagyobb kockára vágva zsiradékban megpárolunk, majd ehhez adjuk a füstölt húst. Két zúzott fokhagyma gerezdet adunk hozzá, kevés őrölt borssal, mo- joronnával meghintjük és tovább pároljuk. A végén hozzáadunk még 30 deka — szintén csikókra vágott —, savanyú uborkát, és még néhány percig o tűzön tartjuk. Míg a ragut készítjük, a fűszeres olajban pácolt hússzeleteket pároljuk, majd zsírjára sütjük. Tálalásnál a tányér egyik felére helyezzük a hússzeletet, arra rá a sűrű ragut, mojd a másik felére a paprikás—hagymás zsírban resztéit, áttört burgonyát. A másik — vendégek által nagyon kedvelt - étel a „Toros leves" is, amely sertés tüdőből, sertés szívből, kevés sertés májból készül, borssal, babérlevéllel, majoránnával, tejföllel, mustárral, cseppnyi ecettel, vöröshagymával, fokhagymával Ízesítve - burgonyagombóccal. Elkészítési módjától most eltekintünk, de hát tessék megkóstolni a Tettye vendéglőben és ha ízlik, szívesen elmondják a receptjét is. R. F. Magányos betörők, bandázó fiatalok S. István lebukott. Először 13 éves korában, apróbb lopásokban volt ludas. Másodszor 14 éves korábon, itt már komolyabb értékek tűntek el a keze alatt. Harmadszor 15 éves korában, betöréses lopás. Negyedszer 15 éves korábon, garázdaság. Ötödször 16 éves korában, gépkocsi önkényes elvitele miatt. Hatodszor 17 éves korában, sorozatban elkövetett gépkocsifeltörések miatt. Persze minden esetben megkapta az ilyenkor járó büntetést. Csakhogy még ki sem lépett a fogdából, a ja- vitó-nevelő intézetből, a fiatalkorúak börtönéből, folytatta ott, ahol korábban félbehagyta. Igazi, megrögzött bőnöző lett belőle. Ez a történet nem igaz. Pontosabban, minden igaz benne, csak a név nem. Még pontosabban: jó néhány nevet be lehetne helyettesíteni a kitalált történet élére. Márpedig, akkor jó néhány olyan fiatalkorú van, akikkel szemben az elkövetett bűncselekmények miatt elhatározott nevelő jellegű intézkedés mit sem ér . . . Van viszont a történetünkben néhány kulcsszó. Például: fiatalkorú, fiatal, felnőtt. Ezekben a hetekben a Pécsi Rendőrkapitányságon elsősorban miattuk fáj a nyomozók feje. Rendszeres „vendégek" a rendőrségen, tiszteletre méltónak aligho mondható okok miatt. Most például két gépkocsifeltörés-sorozat, egy-két betörési sorozat foglalkoztatja a szakembereket. Fiatalkorúak követték el a városban azt a „csokrot" is, amelybe 18 — legalábbis eddig — gépkocsi-tulajdonos kárát lehet kötni: kinek-kinek nagyobb, vagy kisebb értéke tűnt el az autójából, hangszórótól kezdve a ródiósmag- nón át a Hi-Fi toronyig. Ha már itt tartunk: az ellopott érték több tucatszorosa egy riasztóberendezés árának . . . Vagy a másik kulcsszó: sorozatban. Jó példa erre az előbb mondott is, de van ennek egy veszélyesebb formája. Amikor szervezett bűnözők szervezett bűncselekményeket követnek el. Jellemzően fiatalkorúak, vagy fiatal felnőttek, s ha egy ilyen társaság belelendül, igen nehéz hatékony fékre találni. Bár egyre gyokrabban tapasztalható, hogy a lakosság közreműködésével sikerül őket „hűvösre tenni", ez még mindig csak az egyik oldal. Ezek » fiatalok ugyanis legtöbbször visszaesők, ami ismét a velük szemben korábban foganatosított szankciók hatékonyságát kérdőjelezi meg. Például a már említett társaság, amelyik - eddig fel- derítetten — 18 gépkocsit nyomott fel, hét elkövetőből áll, közülük három fiatalkorú, többen büntetett előéletűek, sőt: egyikük ellen éppen most van folyamatban egy korábbi bűncselekménye miatt bírósági eljárás . . . Azután itt vannak a „magányos farkasok": például Németh Ferenc, aki ötven évéből harmincat börtönben töltött. _Természetesen nem egy bűncselekményért, de hát ő is azok közé tartozik, akik alighogy kilépnek a börtön kapuján, már a betörő szemével néznek körbe. Amikor legutóbb szabadult, két nap alatt három betörésre futotta az idejéből, akkor ismét megbukott. Vagy Trapp Jenő: szorgalmas „kutatómunkájának” eredményeként eddig 10 károsult jelentkezett ellopott holmijaiért a rendőrségen, de további 60 bűnjel vár gazdára. És itt nem az a lényeg, hogy mennyit ér a sok-sok ellopott dolog, inkább az: a károsultak jelentkezésének, a bizonyítékoknak hiányában Trapp hem azt kapja a bíróságtól, ami jár. . . Persze, ez a Trapp nem bolond: hiszen ha az ellopott dolgok nem kellenek a gazdáiknak, hót kellenek neki . . . S mert ezt eddigi pályafutása során nem egyszer tapasztalta, joggal vélheti: az emberek mintha a betörők kezére akarnák játszani hanyagságukkal a dolgaikat. A rendőrség meg csak néz: most jó helyen van ez a Trapp, na, de azért valaki már szólhatna az embereknek is, hogy vigyázzanak a cuccaikra! M. A. 3 vasárnapi
