Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-13 / 43. szám

Tudásuk nincs szarkofágban Somogyi Jenő bácsi Mintha rosszul hallanám, olyan meglepő, amit Somo­gyi néni mond: ...hát ő nincs itthon, ő még csak nyolcvanéves, dolgozik, kint van Kőbányán .. . Tétován fo­gom a telefont, Rákosi Jenő újságíró gyakornoka lehetett ilyen tanácstalan, akinek egy neves esküvőről kellett volna tudósítania, de dolgavégezet- lenül ment vissza a főszer­kesztőhöz, mivelhogy elmaradt a szertartás: a menyasszony „nemet" mondott. A reménytel­jes újdondász úgy érezte, nincs miről írnia. Tehát a Kő­bányai Sörgyár ll-es telepén, a laboratóriumban találom . . . Bizonyára amolyan tiszteletbé­li állás, gondolom — a Pan­nónia Sörgyár egykori főmér­nöke tett olyan sokat a ma­gyar söriparért, hogy öreg ko­rára ennyit megérdemeljen. Az elmúlt esztendő végén Pécsett Április 4-e Emlékéremmel is­merték el munkásságát, miért ne tennék más formában ott is, ahol immár több mint hat­van éve a sörfőzés alapisme­reteit elsajátította, ahova életútja többször is visszavit­te. Az újabb telefonbeszélge­tés még váratlanabb informá­ciókkal szolgál: ...Jenő bácsi kinn van a kísérleti gyárban, napok óta ott van eqész nap, új termék van a főzőüstök­ben . . . Hát akkor ez nem amolyan tiszteletbeli foglal­koztatós, mint gondoltam, pe­dig milyen szépen elterveztem, hogy majd a nagyszobában (gondolom, a pesti lakásban is ott van), a félszáz éves bú­torok között elbeszélaetünk, mint utoljára, vagy másfél év­tizede Pécsett. Jenő bácsi há­rom tucatnyi söröskorsóiáról beszél majd: a monacóiról, a hollandról, a nyolcvan sörös­pohár közül maid leemeli a niaériai zenélő poharat, vagy talán a cseh korsóból iszunk, ami akár Sveik (Hasek) kezé­ben is lehetett. . . Egy héttel később először a laboratóriumban találkozunk. Valóságos boszorkánykonyhán, szobák labirintusán jutok hoz­zá, talán könyvtárszoba lehet, ahol dolgozik, ezernyi kopott szakkönvv! Látszik, hogy sokat forgatták őket. A főmérnök (nekem mór csak az marad) elém siet, hófehér haja, hófe­hér bajusza ugyan a nyolc év­tizedet idézi, élénk szemei, ér­deklődő arca, mozqása azon­ban szinte hihetetlenné teszi korát. Azt kéri, inkább Jenő bácsinak, mint főmérnök úr­nak szólítsam, s rögtön fő­mérnök, a kutató lesz: — Feleségem mondta, hogy csodálkozott azon, hogy bejá­rok dolgozni. Sokan a régiek emlékeztek rám itt, az újak pedig hallottak rólam, a szak­ma nem felejt gyorsan. Tímár Istvánék még most is sokszor meglátogatnak Pécsről . . . (Tu­dom, hiszen beszéltem a pé­csi gyár igazgatójával Somo­gyi Jenő bácsiról: Nemcsak szakmát, de emberséqet is ta­nultam tőle — mondta.) — Itt, Kőbányán találkoztam Németh Istvánnal, talán fele annyi idős lehet, mint én, há­rom éve éjt nappalá téve együtt dolgozunk az iparért. :Az újért mindenre képes! A Tuborg-licenc honosításáért to­llán a legtöbbet tett, Prágá­ban tanult, csehül, angolul tö­kéletesen beszél. Ö egyébként a sörtermelés vezetője. — Azon tűnődöm, hogy hosszú beszélgetés lesz, az ■ idős emberek hosszan szeret­nek mindent elmesélni. Mint­ha belém látna: — No.i de itt nem megyünk sokra, menjünk le a kísérleti gyárba, ott gyorsabban, átte­kinthetőbben tudok munkám­ról beszélni tulajdonképpen ott dolgozom. Felhúzza bekecsét, addig kinézek az ablakon: szemben, a Jászberényi út túl­só oldalán vashulladékot ra­kodnak, a daru sűrűn fordul az autó fölé. Jenő bácsi elkapja a tekintetem. — Látja; ez is egyik gon­dunk. A minőség egyik leg­fontosabb feltétele a minőségi munkaerő. Körülöttünk néhány száz méteres körzetben itt működik a MÉH-telep, az Orion, az olajgyár. Mindenütt százezer forint felett van az évi kereset, nálunk a hetven­ezret éppen csak, hogy eléri. Megyünk a kísérleti gyár fe­lé — váratlanul a sportról kezd beszélni. — A minőség a legfontosabb. Pécsett is, ha a PMSC életben akar marad­ni, nem szabad megelégedni azzal, hogy eladják a játé­kosokat, ha ebből jó bevétel is származik. Minden mérkő­zésen tízezer nézőnek kellene lenni, úgy kell játszani, hogy senki se akarjon távolmaradni a mérkőzésektől, ez az igazi bevétel! Somogyi Jenő bácsi fiatal •korában a PSC-ben a pécsi vásártéri pályán gyakori ven­dég volt: 100 méteren, távol­ugrásban kitűnő eredményeket ért el, később a pécsi sörgyá­ri futballcsapat megalapításá­ban is jelentős érdemei vol­tak, saját bakancsa volt az első pár focicsuka a szertár­ban. A nosztalgikus történet váratlan fordulatot vesz: — Pécsett meg lehetett, meg kellett volna oldani, hogy a sörgyár és a főiskola közösen, fedett uszodát és jégpályát létesítsen. A gyár energia- rendszere bőven ellátta volna a létesítményeket gőzzel, illet­ve fagyasztó kapacitással. Saj­nos, ez is csak szép terv ma­radt . . . A kísérleti üzem egy való­ságos. 250 liteT termelőkapa­citású minigyár. — Itt minden új technoló­giát ki tudunk kísérletezni. Az anyagfelhasználástól kezdve a minőségi követelményekig min­den gyártási folyamatban rész. letes információkat tudunk szerezni. A főmérnök (megint ez áll hozzá legközelebb) szinte megsimogatja a főző­üstöket, megmutatja az erjesz- tőt, az ászokpincét, aztán gyorsan, szabatosan a sörről kezd beszélni: — A sör minősége már a földeken kezdődik; milyen az árpa minősége . . . Aztán a malátagyórtással folytatódik. Pécsett az volt mindig a fej­lesztések nagy hibája, hogy nem tudtunk saját maláta­gyárat építeni. S aztán na­gyon fontos a vízminőség. Az a boj, hogy a fejlesztési ala­pok a söriparban mindig ke­vesek voltak, most is csak morzsák vannak, nagyon ma­gas az energiaigény, energia- takarékos berendezésekre nincs pénz, a hazai gépgyártás nem tud magas színvonalú beren­dezéseket gyártani, mert ide­haza kevés gép kell .. I Aztán közgazdasági fejtegetésekbe kezd. hogy a söriparban a bérszabályozás mindig a mennyiségi szemléletet szol­gálta. Még a laboratóriumban láttam egyik tudományos pub­likációját a söripar műszaki fejlesztésének speciális problé­máiról, ugyanott egy német­nyelvű egyetemi szakkönyvet — nyitottan fektették az asz­talra ... Miként lett az aranyműves­ből sörös? Somogyi Jenő bá­csi sem tudja, hogy az a hat­van év előtti gázmérgezés, amit az aranyműves műhely­ben kapott, a legjobb irány­ba toszította-e? Tény, hogy ez volt a döntő ok, amiért szak­mát változtatott. 1927. július 4-én lépett be a kőbányai gyár, a Dreher kapuján, há­rom év múlva pedig már a müncheni söripari Institut hall­gatója volt. Eddig nem volt hazánkban felsőfokú végzett­ségű serfőzőmester — ő éppen akkor kezdett tanulni, amikor a söriparra a legrosszabb idők jártak. A szakma valamennyi lépcsőfokát végigjárta. Pesten, Pécsett, Sopronban (némelyik helyen többször is megfordult) kamatoztatta tudósát, végül 1973-ban ment nyugdíjba a Pannónia Sörgyárból. hogy rögtön utána a Pécsi Tervező Vállalatnál segédkezzék a szentesi sörgyár tervezésében. — Jó itt dolgozni — mond­ja váratlanul visszatérve a jelenbe. Ha nem lenne az, azt mondanám „ácsi-bácsi”, megyek haza. Szellemi szük­séglet ez. Harminchét éve nem voltam beteg, legszívesebben valamennyi nyugdíjasnak azt mondanám: keljetek fel a té­vé elől, dolgozzatok, menje­tek sétálni ... A kitüntetései­ről nem hajlandó beszélni — régi személyi lapjáról kell le­lesni: öt kormánykitüntetés, tu­catnyi miniszteri, kiváló dolgo­zó, MTESZ . . . — Csak szerényen! Megígértem, hogy megjele­nés előtt elolvashatja ezt az írást, nehogy túlzásokba essek, de hát péntek .délután van, a leg- és legutolsó nyomdai ha­táridőn is túl . . . Isten éltesse Jenő bácsi! Február 29-én lesz nyolcvan esztendős . . . Lombosi Jenő Elismerésre méltó gyorsasággal, a vállalt határidő előtt befe­jezte a munkát a Xavér utcai szociális otthonban a Generál- bau Gmk: helyreállították az épület életveszélyessé vált ré­szét, amelyet a szennyvízvezeték meghibásodása tett tönkre. Ma ismét fogadhat beutaltakat a szociális otthon. Pécsi körkép Lakásokat épít piacra a Du­gonics—Csillag—Felsővámház ut­cai tömbbelsőben a BÉV. A tervei szerint egy újabb út nyi­tásával sorházakat épít, ame­lyekben 36 új otthon megvaló­sítására van lehetőség. Tavaly már tárgyalt a telektulajdono­sokkal a nagyméretű telkek egy részének kisajátítására, de néhány tulajdonos visszalépett az adásvételtől. A tanács vég­rehajtó bizottsága támogatja az építési vállalkozót és határo­zott arról, hogy jóváhagyja a telkek kisajátítását, amelynek minden költségét a vállalat vi­seli. A BÉV készíti a kisajátítá­si terveket. * A városi tanács koordinálja azt a pályázatot, omelyet hat hazai város — Pécs mellett Eger, Szekszárd, Szentendre, Budafok és Sopron — hirdet meg a közeljövőben. A pályá­zatot „Várfalak tóm- és bélésfa­lak, biztosítatlan partfalak vizs­gálatára s helyreállítására" ír­ják ki. Gazdaságos technikai és műszaki megoldásokat vár nak a támfalak megerősítési és helyreállítási munkáihoz. * A Hajas Imre utca 4-ben két kiskereskedő, Portik Má­tyásáé és Köves Csaba nyit üzletet a közeljövőben. A ta­náccsal kötött gazdasági meg­állapodás szerint mindketten felsőruházati, kötöttáru, divat­áru, rövidáru bőrdíszmű, . láb­beli és ajándéktárgy profillal üzemeltetik a boltot. Nem ad­minisztrációs baki történt, ha­nem a kereskedők úgy alakít­ják ki a két helyiséget, hogv a városrész egy kisáruházzal gya rapodhasson. * A tavaszi esők előtt mond­juk el, hogy vigyázni kell a kutak vizére, főként a perem­területeken, ahol kizárólag ezek adják az ivóvizet. Leg­utóbb a Kócsag köznél szeny- nyeződött el a kút vize, mert a zsákutca végén halmozták fel a szemetet, amit a patak belemosott a kútba. Sajnos az ilyen felelőtlenségre nem ad­nak a jogszabályok büntetési lehetőséget, egyelőre csak a környéken lakók megértésére lehet számítani. * A szakmóri termelőszövetke­zettől rendelt öntöttvas fedla- pokat a víznyelőkre a tanács. Ez a megrendelés 1 200 000 forintba kerül. A tsz a pécsi tervező vállalat dokumentáció­ja alapján készíti az új típusú, nagy teherbírású fedlapokat. * Laoszi professzor járt Pé­csett a napokban, aki az Ani­kó utcai óvodában ismerkedett meg azzal a fogászati prog­rammal, amely öt évre ad munkát a gyermekintézmények- .nek és az egészségügynek. * Egyházi vezetőket és lelké­szeket fogadtak szerdán a ta­nács vezetői. A baráti beszél­getésen Piti Zoltán tanácsel­nök számolt be az előző év eredményeiről, valamint az idei tervekről, mojd válaszolt a harminc egyházi vezető kér­déseire. «V Rágcsálóirtás kezdődik hét­főn Újmecsekalján a Lengyel Gyula-Páfróny-Bánki Donát- Dr. Veress Endre utca hatá­rolta területen. Az első tíz na­pon — február 25-ig — a PKUV kórtevőirtó csoportja beeteti a rágcsálókat, majd mérgeket tesz ki a parkokban, a séta- utak mellé március 10-ig. Na­gyon vigyázzanak a környéken lakók a gyerekekre és a házi­állatokra ! V» Elkelt három parkoló a Vá­rosgondnokság közelmúltban megtartott versenytárgyalásán. Bár ez előzetes érdeklődés nagy volt, három megalapozott ajánlat érkezett. így április 15- től január 31-ig a Hal téri parkolót Barátúri Vilmosné üzemelteti — 61 750 forint bér leti dijat fizet —, a Jókai utcá­ban, a posta előttit pedig Frei Ferenc, aki 123 500 forintot fi­zet és április 15-től bevezeti a félórás jegyet is. A Zrínyi ut cai parkolót a BARANYATERV. vette bérbe 109 250 forintért. A többi parkoló üzemeltetésé­re az Agára Ipari Vállalattal kötnek szerződést. Kovács László kisiparos a héten kezdte a Perczel utca 24—36. között és a Nagy-Flórián utca 15—25. között a baleset- veszélyes járdák javítását. A Varsány utcai ABC előtt pe­dig a KÉV állítja helyre a le­süllyedt útszakaszt, és megkez­di a Hunyadi út kátyúzását. * A Vegyes Földmunkát Végző Gmk elkészült a vasasi mel­lékárkon lévő áteresz megerő sitésével. A kővágószőlősi Vö­rös Csillag Mgtsz pedig a Lámpás patakot tisztította ki ki az Engels és a Baranyavár út között, február végéig rend­be teszik a medret Hirden, a szivárgóhálózat lefektetése után visszatöltötte a földet a Föld­munkás Kubikos Gmk, amely március 15. utón folytatja a belvízrendező munkát. Lezárták a vitát, mégpedig sorompóval: az autósok és a parkolóőrök között rendre fél­reértés volt a Szalai András úti parkolót és a Rákóczi úti OTP-t összekötő út miatt, mert sokan áthajtottak a fizetőpar­kolón, amiért természetesen nem kívántak jegyet váltani. Most a sorompó miatt nem le­het a Jókai utcából a Bajcsy- Zsilinszky útra átjutni. * Szóvá tettük és intézkedett a Városgondnokság: a Szalai András út 18. mellett a Pécsi Kertészeti és Parképítő Válla­lat kiszedte a magas növésű bokrokat és tavasszal füvesítik a területet a lakók kérésére. Gáldonyi Magdolna Á pécsiek panaszolták - rendbe tették A Városgazdálkodás ügyeletén — a 12-290-es számon - sok bejelen­tés érkezett az elmúlt napokban, he­tekben. A következőképpen intéz­kedtek: Elszállították a fenyőfákat a Móré Fülöo és a Mezősiéi utcából, a szemetet oz Eszék utca 17—19-től, és a Darvas József utcából, vala­mint elvitték a konténert az Ady út 4. szám elől, míg a hordalékot el­takarították a Szabó Ervin tér 2-3. elöl. Elvitték a disznótetemet a Bo- sa malom utcából, és kitakarították a Szalai András úti üzletsor átjá­róit, valamint a Testvérvárosok terei ABC parkolóját, ugyancsak takarí­tottak és qépi mosást végeztek az Illyés Gyula utcában. Helyreállítot­ták a leszakadt akna fed lapokat és víznyelő rácsokat oz Egri Gyula- Hajdú Gyula úti csomópontban. Rendbe tették a Bogár és az Or­solya utcában, valamint az Olympia előtt a közúti jelzőtáblákat. A Lahti utca 2-4. előtt kiirtják a kilátást akadályozó fákat és bokrokat. A Tímár utcai szociális otthon és a PIK kérésére három parkolót bizto­sítanak oz intézménynek. A hét kérdése A teho sorsa Pécsett Napról napra egyre több hír­adást hallunk a tehóról, és azok a tájékoztatók keltik fel az érdek­lődést, omelyek egy-egy város dön­téséről szólnak, miszerint meg­szüntetik a tehót. Többen ezt úgy értelmezik, országos elhatározás­ról van szó. Megszaporodtak a reklamáló telefonhívások és leve­lek a Pécs Városi Tanácson is, főként most, amikor az adóhiva­tal küldi o befizetést kérő csek­keket. Mi a tehá sorsa Pécsettf A kérdésre Piti Zoltán, a városi ta­nács elnöke válaszol: Sokszor és sokféleképpen volt szó a tehóról. Egyesek alulérté­kelték, mások túlzott várakozáso­kat, helyenként túlzott igényeket fűztek hozzá. Emlékeztetőül: 1986- ban fogadtuk el, és a befizeté­sek tervszerű felhasználásához — városrészenként meghatározott cé­lokra -, 1987-ben kezdtünk hozzá. Az 1987. évi lakossági befizetés nagyságrendje 11 millió forint, amelyet ugyonekkoro összeggel egészített ki a városi tanács. így létesült öregek napközi otthona, terven felüli út és iárda, perem­területi bolt, éjszakai orvosi ügye­let és még sorolhatnánk . . . Kétségtelen, oz 1988. évi ter­vezőmunka során mi is feltettük a kérdést: maradjon ez a hozzá­járulási forma, vagy sem? Akik eddig is fizették, azok joggal vár­ták — és foaolmazták meg —. hoqy más se maradjon ki a közös te­herviselésből. Más városrészek pe­dig nagyobb cél megvalósítását tervezték, pénzeiket erre gyűjtőt ték, illetve kétoldalú megállapo­dásokkal kölcsönadták más város­részeknek. A teho eltörlése — megfelelő garancia hiányában hátrányos helyzetbe hozná őket. S szabadjon annak is hangot adni, hogy a teho-ellenesség el­sődlegesen a történelmi belváros és az új városrészek lakót részé­től kapott hangot. Azok a pe­remterületek, amelyek csak ebből a forrásból kaptak támogatást vi­szont igénylik ezt a közös teher­viselést. A teho tehát ma sem csak gaz­dasági kérdés, hanem annak a tükröződése is. hoqy ki és milyen mértékben hajlandó, illetve képes áldozatot hozni szőkébb lakóterü­lete feilődése érdekében. A tanács testületé, ezeke* a közös érdeke­ket fiqyelembévéve döntött úgy, hogy 1990-ig fenntartjuk n telepü­lésfejlesztési hozzájárulást. A ne­hezebb anyagi helyzetben élők eddig is méltányossáaot élveztek, s azt tervezzük, hogy ez a jövőben is megmarad. A tanács legutóbbi ülésén mó­dosította a tehóról alkotott tanács­rendeletet. Ennek értelmében 198*- ban mentesíteni kell a fizetési fcö- teleze'tséa alól azt oz egyedül­állót, akinek a havi jövedelme a 4600 forintot, illetve azt a fizetés­re kötelezett személyt is. akinek a családjában az egy főre jutó iöve^elem a 3600 forintot nem haladja meq. A korábbihoz képest hatszáz forinttal emelkedtek meg a jövedelemhatárok, amefvek a fizetés alóli mentesség feltételéül szolgálnak. HÉTVÉGE 1988. február 13., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents