Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-13 / 43. szám

2 Dunántúli napló 1988. február 13., szombat Termelőszövetkezeti zárszámadások (Folytatás az 1. oldalról) Szajk jó időben hozzákez­dett állattenyésztésének mo­dernizálásához, a sertéstelep rekonstrukciója 1986-ban feje­ződött be és tavaly már teljes kapacitással üzemelt - több mint 8000 hízósertést értékesí­tettek. Ugyanakkor megkezdték a szarvasmarhatelep rekonst­rukcióját isj mely most döntő szakaszához érkezett: május első napjaiban el kell készül­nie a fejőháznak. A következő években sort kerítenek - le­hetőségeiktől függően az A bicsérdi Aranymező Tsz már nyolc éve sorozatban megfejeli az előző évi ered­ményét, legutóbbi elmúlt évé­ben az azt megelőző majd 28 milliós nyereségét is 40 millió fölöttire tornázta fel. Sokan még mindig hajlamosak azt mondani róluk, hogy könnyű nekik, hisz aranyat érők a földjeik. Ez igaz, de ez sike­rüknek csak az egyik fele. S a másik? Divatos szóval: az emberi tényező, a jó szerve­zés, a fogékonyság az újra, a fegyelmezett, előrelátó, be­csületes munka. E nem túl nagy gazdaság évek óta me­gyei és országos elsők között áll a kukorica- és búzater­mesztési eredményeikkel és a tehenek évi tejátlagával. A tegnapi zárszámadó köz­gyűlésen Tompa György, a bi­csérdi Aranymező Tsz elnöke oz elmúlt év munkáját ele­mezve számolt be arról, hogy a 180 milliós termelési érté­kük 90 százaléka származik Hét falu határában, nem egészen 11 aranykoronás föl­deken, 6755 hektáron gazdál­kodik a mágocsi Béke Mező- gazdasági Termelőszövetkezet. S valóban gazdálkodik, hiszen - hosszú évek óta nyereséges a szövetkezeti mérleg. Igaz az utóbbi években a zárszámadá­si beszámolókban sorra ked­vezőtlen volt az összehasonlí­tás az előző esztendőhöz. Az idén nem! Az 595,8 milliós ár­bevétel több mint 5 millió forinttal haladta meg az 1986- ost (az 1987-es esztendő mér­legét vonták meg), a szövetke­zet bruttó jövedelme 65,6 millió forint volt (+ 280 ezer forint), a nettó eredmény pe­dig 20,3 millió forint, csekély mértékben ugyan, de ez is több volt, mint 1986-ban. A szövetkezet tehát ismét felfele kapaszkodik a lejtőn. S ez a kedvezőtlen természeti viszo­nyok között működő mezőgaz­dasági üzem életében örömteli esemény. Persze a 705 dolgo­zó és 450 nyugdíjas termelő­szövetkezeti tag a szövetkezet eredményes gazdálkodását csakis saját jövedelmének ala­kulásával képes érzékelni: nos, 1987-ben 73 465 forint volt az egy tagra jutó jövedelem, üszőtelep rekonstrukciójára, valamint a minőségi szénaké­szítés érdekében szárító építé­sére. Ezek mind a termelés emelésének lehetőségeit hor­dozzák magukban. S nemcsak a mennyiséget, de a nyereség emelését is, hiszen immár — kivéve a juhászatot -, az állat- tenyésztésben minden ágazat nyereséget hoz, beleértve a halászatot is. Külön kell szólni az építő­brigád munkájáról, ők végzik feszített tempóban -, az is­tállók teljes üzemelése mellett — a szarvasmarhatelep rekonst­alaptevékenységből, s ebben segítette őket, hogy világban­ki hitellel világszínvonalú a gépparkjuk, hogy összesen 47 milliót fordítottak építészeti és gépi-technológiai beruházásra, hogy az 1,8 milliós jégkár el­lenére is jó eredményt hozott a növénytermesztés és az ál­lattenyésztésükben is nagyot léptek előre. A szarvasmarha­etetésben jó eredményeket ho­zott az almaecetes kísérletük, meghonosították újként a cu­korrépatermesztést és a biohu- musz-programot. A háztáji­ban a tervezettnél is több sertést értékesítettek. A haté­konyabb munka jutalmaként az elmúlt éves keresetszínvo­naluk majdnem elérte a 100 000 forintot. Idén az állattenyésztésben lépnek előbbre: a világbanki rekonstrukció keretében a szarvasmarhatelep I. ütemét fejezik be, s a 600 tehén he­lyett nemsokára már 800-nak lesz helye. A félmillió gilisz­csaltnem 5500 forinttal több, mint 1986-ban. Az idén egy­havi fizetésnek megfelelő nye­reséget osztanak, az éves ke­reset 8,8 százalékát, mig 1986-ban csupán 3,5 százalék­ra futotta. A szövetkezet növénytermesz­tését szinte teljes egészében az állattenyésztés kiszolgálá­sára állították be, az ágazat 1986-hoz képest sokat fejlődött. Erre nagy szükség is volt, hi­szen a szövetkezet 965 szarvas- marhája több mint 5 mil­lió liter tejet termelt, az egy tehénre eső éves átlag 5524 liter. Az ágazat nyeresége 8,5 millió forint. A baromfiágazat 222 milliós kibocsátással (na­gyon jelentős mértékben a háztájinak köszönhetően), 9,8 milliós tiszta nyereséget ho­zott, a sertéságazat húskibo­csátása is nagymértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy a mágocsi termelőszövetkezet 1987-ben 6835 tonna élőállatot adott át fogyasztásra, exportra. A ke­reskedelmi ágazat: gumifeldol­gozó, bolthálózat, háztáji ser­tésfelvásárlás is csaknem 2 mil­lió forinttal járult a szövetke­zet nettó eredményéhez. L. J. rukciójót. Ezenkívül ők újítot­ták föl a szajki általános is­kolát, melynek költségeit a szövetkezet magára vállalta. A tsz mellesleg körzete községi tanácsainak több mint 1,2 mil­lió forint támogatási adott, támogatta a mohácsi kórházat és más intézményeket is. A tegnapi részközgyűlés egy­ben tisztújító is volt, újjává­lasztották a vezetőséget. El­nökké egyhangúlag ismét Husti Mihályt, elnökhelyettessé Nagy Ferencet választották. 10 milliós kárt is kiheverték. A zárszámadó közgyűlésen Ul­bert Ádám elnök arról számol­hatott be, hogy az állatte­nyésztés (szarvasmarha és bir­ka) mellett a lencse és a cu­korrépa volt a gazdaságban a legjövedelmezőbb. Nyeresé­gük megközelítette a 11,5 mil­liót, s az éves személyes jö­vedelmük meghaladta a 75 000 forintot. Legjelentősebb beruházásuk a 10 millióért épített 7000 vagonos silótá­roló volt, s folytatták a szőlő- telepítést. A szőlő-bor ágazat felfejlesztése érdekében to­vább folytatják idén szakcso­porti formában a szőlőtelepí­tést (1989-től már nemcsak a tsz-tagok lehetnek tagiai a szakcsoportuknak) és méq eb­ben oz évben újabb gépeket vásárolnak. Az éves kereset 17 százalékát (plusz prémiu­mot) fizettek ki a zárszámadó közgyűlésen Szederkényben. GORCSONY: 16 milliós rekordnyereség Eddigi legnagyobb nyeresé­gét érte el a görcsönyi Me- csekvölqye Tsz, több mint 16 millió forintot. A tagok jöve­delme 8 százalékkal növekedve átlagosan 73 655 forint lett, s tegnapi zárszámadó közgyűlé­sükön 9 százalék nyereségré­szesedést fizettek ki a taq- sógnak. Bognár László elnök a sikeres év zárásakor kiemel­te, hoav a növénytermesztés hozta a leqtöbbet (főleg a kukorica kiemelkedő termés- eredménye). kísérletként áttér­tek a folyékony Nitrosol mű­trágya használatára, a ház­táji a környező 7 kisközséqbő1 majd 5000 sertést értékesített, második évében már 80 000 pár cipőfelsőrészt készített a Pécsi Cipőipari Szövetkezetnek a 38 fős kisüzemük. Idén a pécsi BOV-val szerződve meg­kezdik a mulard-kacsa nevelést és ugyancsak újdonságként 100 hektáron szóját termeszte­nek. A gazdaság eredményei­ről elismerően szólt Deák László, az MSZMP KB taqja a görcsönyi zárszámadó közgyű­lésen. SIKLÓS: fagykár és jégverések után 13,8 milliós nyereség. A siklósi Magyar-Bolgár Testvériség Tsz zárszámadó köz­gyűlésén dr. Mészáros Gyula, a PM mezőgazdasági osztály- vezetője felszólalásában meg­felelőnek tartotta a tsz-nek a tartós gazdasági egyensúly megteremtése érdekében tett intézkedéseit. Az 1985-ös mély­pont (7 milliós veszteség), után a 86-ost már 7 milliós, a ta­valyit viszont már 13,8 milliós nyereséggel zárta a gazdaság. A megerősödés érdekében fel­számolták: a tejhozamú tehe­nészetet (áttértek helyette a húshasznú marhatartásra), a sertéságazatot és a faiparukat az utóbbi két évben, s a lét­számuk ehhez igazodva 140-nel csökkent. A 85-ös fagykár mi­att 50 ha szőlőt kiselejteztek, s a tavalyi jégverések miatt is több, mint 60 milliós kárt szen­vedtek. Ésszerű költségcsökken­téssel, a bérmunka növelésé­vel (szállítás, terményszárítás), és a melléktevékenységek terv feletti teljesítésével érték el a jelentős nyereséget és a tagok jövedelmének 10,5 százalékos emelésével, a 69 800 forintos átlagot. Az utóbbi 2 évben 35 milliós fejlesztéssel újrate­lepítettek 24 ha szőlőt (újabb 40 hektáron megkezdték az úiratelepítés előkészítését), át­tértek a folyékony műtrágya használatára (megépítették a szükséges tárolókat), rekon­strukciót hajtottak végre a szarvasmarha- és a baromfite­lepen. BEREMEND: Csaknem 17 milliós csúcsnyereség Az időjárás mindent megtett (kései kitavaszodás, nyáreleii aszály, nagy pusztítást végző jégverés), hogy behozhatatlan hátrányba kerüljön a beremen- di Dózsa Tsz, de a Dózsa-népe dacolva az elemekkel, az elő­ző évinél 5,9 százalékkal na­gyobb termelési értéket (127,6 milliót) és nyereségben 59,1 százalékos emelkedést, azaz 16,93 milliós eredményt ért el. Még sosem volt ennyire sike­res gazdasági évük. Kiemelkedő eredményt ért el az állatte­nyésztés (a sertéságazat), csökkenő létszámmal is haté­konyabban dolgoztak. Dr. Tú­rós Sándor elnök elmondotta, hogy 8 milliós beruházásként megújították a növénytermesz­tés gépparkját, bővítették a sertésférőhelyeket, silótámfalat építettek és megkezdték a fe­dett -tároló építését. A BCM- nek végzett bérmunka és a ci­pőüzemük 7,4 milliós árbevé­tele is közrejátszott abban, hogy a tagok jövedelme 14,1 százalékkal növekedve elérte a 86 300 forintot, s a zár­számadó közgyűlésen kifizethet­ték a 13. havi bért is nyere­ségként. REMÉNYPUSZTA: Eddigi legnagyobb nyereség Átlagon felül teljesített a nö­vénytermesztés, az ipari ágazat és a baromfifeldolgozó üzem, így fennállásuk óta az eddigi legsikeresebb évet zárta a Hármas jubileumra, a ma­gyar-szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés aláírá­sának 40., a Szovjet—Magyar Baráti Társaság megalakulásá­nak 30., valamint a szovjet hadsereg és hadiflotta létre­hozásának 70. évfordulójára emlékeztek pénteken a Magyar —Szovjet Baráti Társaság orszá­gos elnökségének ülésén. A Ciprus: vasárnap A fiatal Ciprusi Köztársaság -, illetve annak mintegy 520 ezres görög közössége (a szi­get 37 százalékát a török hadsereg által megszállva tartott, úgynevezett észak-cip­rusi török köztársaság foglalja el) — rövid, de bonyolult tör­reménypusztai Új Élet Tsz. Az összes árbevételük először ha­ladta meg a bűvös félmilliár­dos értéket (550 millió forint), a nyereségük pedig az 54,6 milliót. v Másfél millió csibét helyeztek ki majdnem 130 ba­ranyai háztáji gazdaságba, a keltetőjük is eredményes volt, a feldolgozójukból a 800 000 dolláros tőkés exporton felül, jelentős volt a szovjet kivite­lük is, a háztáji integráció 1,5 millió broiler csirkével és 9000 hízósertéssel 135 milliós bevételt hozott. Növénytermesz­tésükben a búza, a napraforgó és a kukorica fizetett a leg­jobban. Kislaki László elnök bejelentette, hogy minden ed­diginél többet, 25 milliót for­díthatnak ez évben fejlesztés­re: bővítik és megoldják a vízellátását a baromfifeldolgo­zójuknak, gépesítik a növény- termesztést. A zárszámadó köz­gyűlés megválasztotta a 20 éve a tsz-nél dolgozó Kati cs Dezsőt termelési elnökhelyet­tessé, és a végén 20 százalé­kos nyereséget fizettek ki a tagságnak. A zárszámodón el­ismerően szólt a tsz eredmé­nyeiről Szentirányi József, a Pécs Városi Pártbizottság első titkára. Parlament vadásztermében megtartott tanácskozáson Ap­ró Antal elnök méltatta a je­lentős történelmi eseményeket, mint a béke védelme erősíté­sének, a szocializmus törté­nelmileg szükségszerű győzel­mének, további fejlődésének egy-egy mérföldkövét. Vita után az országos el- nökséq Bitó Gyula főtitkár előterjesztésében elfogadta az MSZBT idei munkatervét. elnökválasztás ténetének eddigi legizgalma­sabb elnökválasztása előtt áll. A jelöltek száma ugyanis négy, és egyikük sem számíthat győ­zelemre az első menetben. A választási hangulat a szige­ten felcsigázott, külső megfi­gyelők nemigen mernek jósla­tokba bocsátkozni. Miklósvári Zoltán * -----------------------------------------------------------------­BICSÉRD: REKORDNYERESÉGGEL FOLYTATÓDIK A SIKERSOROZAT A frissen fejt tejet mintázza Bank Ferencné fejőmester a bicsérdi termelőszövetkezet fejő- házában Fotó: Proksza László- ------------ ■ ■ - ■■ — * M ÁGOCS: ISMÉT FELFELÉ A LEJTÖN tóval kezdett biohumusz-prog- ram keretében év végére a szervestrágyót már 60 millió gilisztával dolgoztatják fel hu­musszá. S hogy a tagok mi­nél otthonosabban érezzék magukat lakóhelyükön, a 21 millióért épülő faluházhoz 17,5 millióval járul hozzá a tsz. A zárszámadó közgyűlésen részt vevő dr. Jerszi István, a Baranya Megyei Pártbizottság titkára és dr. Tóth Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese felszólalásukban kiemelték a megye és az ország gazda­sági helyzetére utalva, hogy az előrehaladás kulcskérdése a bicsérdi példában rejlik, hisz mind nagyobb a szerepe a szubjektív tényezőknek. Záróaktusként átadták a Ba- ranyatej, a KSZE jutalmait és a legjobbaknak a kitüntetése­ket, elismeréseket, valamint a tagságnak a 20 százalékos részesedést. M. L. RÓZSAFA: 54 milliós nyereség Az elemi károk — jégve­rés, aszály — sem tudták megtörni tavaly a rózsafa— nagypeterdi Egyetértés Tsz fejlődési dinamizmusát. Papp Zoltán tsz-elnök a szövetke­zet zárszámadási közgyűlésén 54,2 millió forint nyereségről adhatott számot a tagságnak. A termelés értékét 5,4, a mér­leg szerinti eredményt 27 szá­zalékkal sikerült növelniök, csaknem kizárólag alaptevé­kenységből. Növényi rekord­jaik ezúttal nem voltak, de a 8,8 tonnás kukorica hektáron­ként így is 15 000 forint net­tó nyereséget hozott. Jól zár­tak az állattenyésztési ágaza­tok is. A közösből 1300, ház­tájiból 500 tonna vágósertést értékesítettek. A tagok éves átlagkeresete 87 000 forint, át- laq 9000 forinttal nőtt eay év alatt. Az éves kereset 14—28 százalékát fizették ki nyere­ségrészesedésként, differenciál­tan. SZEDERKÉNY: Három árvíz után is eredményes év Az elmúlt nyáron háromszor is sújtotta árvíz a szederké­nyi Karasica Gyöngye Tsz földjeit, s a vízözön okozta LEGYEN A VENDÉGÜNK! 1988. február 20-án 19 órától 04 óráig tartó HARMINCASOK BÁLJÁN. A hangulatos zenét a Tóth—Gyors duó szolgáltatja. — Kétféle menü — Tombola — Belépő a vacsorával és az éjféli menüvel együtt 150 Ft/fö. Asztalfoglalás az üzletvezetőnél, 33-422/89 mellék. Ülést tartott az MSZBT országos elnöksége

Next

/
Thumbnails
Contents