Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-12 / 11. szám

Milos Jakes Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) A CSKP KB legutóbbi ülésé­ről tájékoztatta Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára Mihail Gor- bacsovot, az SZKP KB főtitká­rát a Kremlben hétfőn tartott találkozón. Milos Jakes kiemelte, hogy Csehszlovákia a szocialista épi- tőmunka új, felelősségteljesebb szakaszába lépett, amelyet az átalakítás és a szocialista de­mokrácia elmélyítése jellemez. Mindez megköveteli a párt egész tevékenységének aktivi­zálását. A legfontosabb fel­adat a CSKP KB ülésén kidol­gozott átalakítási, demokratizá­lási politikát összehangolni az élettel, a gyakorlati megvaló­sítás medrébe terelni azt. A szívélyes, baráti légkörű, a teljes egyetértés jegyében le­zajlott találkozón Mihail Gor­bacsov nagyra értékelte a csehszlovák kommunisták tö­rekvését a társadalmi élet for­máinak megújítására, az idő­szerű problémák megoldásának meggyorsítására, s kifejtette, hogy a Csehszlovákiában meg­valósuló intézkedéseket a Szovjetunióban élénk érdeklő­dés és megértés kíséri. A megbeszélésen hangsú­lyozták, hogy a két országban zajló átalakítási folyamatok ál­talános iránya megegyezik, de az átalakulások arányaiban és ütemében, a kitűzött célok el­érésének formáiban és mód­szereiben megvannak a sajá­tosságok. Ez az egybeesés ked­vező feltételeket teremt a szovjet—csehszlovák kapcsola­tok sokoldalú továbbfejleszté­séhez a gazdaság, az ideoló­gia, a tudomány és a kultúra területén. Az SZKP tevékenységét is­mertetve a szovjet vezető utalt az átalakítás új szakaszára, ki­emelve, hogy a pártmunka hangsúlyai áthelyeződnek. A társadalom politikai élcsapatá­nak szerepét betöltve a párt arra összpontosítja figyelmét, hogy kidolgozza a társadalmi fejlődés tudományosan meg­alapozott stratégiáját, megha­tározza a káderpolitikát és to­vábbfejlessze az ideológiai munkát. Gorbacsov szólt a XIX. országos pórtkonferencia elő­készületeiről is, s az eddig le­zajlott beszámoló taggyűlések tapasztalatait értékelve kijelen­tette, hogy ezt a kampányt többségében a nyitottság, az építő kritika és önkritika lég­köre jellemzi, s megerősítést nyer, hogy szükség van a ve­zetés politikai módszereinek ál­talánossá tételére, a pártszer­vek megszabadítására a tőlük idegen gazdasági-irányító funk­cióktól. Nemzetközi kérdéseket átte­kintve a két vezető megállapí­totta. hogy az elmúlt év poli­tikai-diplomáciai eredményei kedvező előfeltételeket terem­tettek ahhoz, hogy az 1988-as új esztendőt lényeges haladás jellemezze majd a népek biz­tonsága és a béke megszilár­dítása terén. Elsőrendű fon­tosságra tesz szert a nukleáris fegyverzet, valamint az euró­pai fegyveres erők és hagyo­mányos fegyverzet csökkentésé­nek előbbrevitele, a vegyi fegy­verek megsemmisítése. Mihail Gorbacsov és Milos Jakes megerősítette a két párt és a két ország eltökéltségét, hogy azok a jövőben is cselek­vőén együttműködnek szövetsé­geseikkel, a Varsói Szerződés taaállamaival, minden más szo­cialista országgal, törekedve a nukleáris fenyegetés felszámo­lására és a leszerelés megva­lósítására, valamint a nemzet­közi biztonság ótfoaó rendsze­rének megteremtésére. Szovjet pszichiátria: kezesség a kezelésért Látszólag azzal kezdődött minden, hogy Marina Prisztavka megörült. Helyesebben azzal, hogy ezt megír­ta a Komszomolszkaja Pravda. Ami­ből kiderült: Marina valójában nem elmebeteg, csak a munkahelyén nem tudta tartani a száját. Folyton ágált valami ellen, s óhatatlanul belegá­zolt ezzel főnökei büszkeségébe is. Azok megunván, eldöntötték, hogy őrült. ,.Kórisméjüket" sajnos sikerült el­fogadtatniuk azokkal is, akiknek va­lóban az a feladata, hogy eldönt­sék, ki elmebeteg, ki nem, mégpe­dig felelősen, becsülettel, orvosi es­küjükhöz híven, vagyis a pszichiá­tereknek. Marinát elmegyógyintézet­be zárták, és az eset ,,modellérté­kűvé” lett abban a leleplezésben, amely bejárta a világsajtót. A minap a Provdából lehetett meg­tudni, hogy Agabek Szultanov pro­fesszor, az orvostudományok dokto­ra, Azerbajdzsán fő igazságügyi el­meszakértője — a törvényességi fel­ügyeletet gyakorló ügyészség kezde­ményezésére — fegyelmit kapott „nem objektiv" szakértői vélemé nyért. ,, Betegnek" minősített egy bűnözőt, aki ugyan valóban beteg volt, de az ügyész szerint nem, csak a szakértő minősítette annak pén­zért, hogy a büntetést elkerülni se­gítse. Az eset azt volt hivatva tanúsíta­ni, hogy mára már minden pszi­chiátriai döntésről feltételezik: önké­nyes vagy korrupt. S ebben a hely­zetben, ezen a ponton hozták nyil­vánosságra: a Legfelsőbb Tanács Elnöksége útmutatót hagyott jóvá, amely a törvény erejével intézkedik a pszichiátriai gyógykezelések rend­jéről, az elmebetegek jogairól, a gyógyintézetek és az orvosok fele­lősségéről. Az új jogszabály megha­tározta, hogy milyen körülmények esetén és milyen biztosítékokkal le­het elmebeteg személyeket gyógy­kezelésre utalni. Garanciákat kötött ki arra az esetre, ha az orvos hi­básan állapítaná meg a betegség jellegét, visszaélne helyzetével. Kimondja azt is, hogy a kezelés alatt állók, rokonaik vagy jogi kép­viselőik biróságnál fellebbezhetnek az elmegyógyintézetek főorvosai, or­vosbizottságai döntései ellen. Ilyen esetekben szavatolja számukra az ügyvédi segítséget. Az elmegyógyin­tézetek tevékenységét a Szovjetunió Főügyészségének felügyelete alá he­lyezték. A látszatmegoldások helyett a tel­jes megoldást választották. Ezért szűntek meg a belügyi elmeklinikák. „Orvosilag nem indokolt fenntarta­ni őket" — hallhatták o szovjet és külföldi újságírók az lletékesek szájából. M. Lengyel László Shultz Kanadában Egynapos megbeszélést tar­tett hétfőn Ottawában az Egyesült Államok és Kanada külügyminisztere. George Shultz és Joe Clark aláírta a sarkvidéki területeken kialakí­tott együttműködésről szóló új megállapodást, tárgyalt a két oiszág közötti kiadatási egyez­mény módosításáról és a ter­rorizmus elleni közös akciókról. Ugyancsak megbeszélést foly­tattak a két ország között a múlt év végén aláírt szabad­kereskedelmi megállapodás gyakorlati kérdéseiről. A két ország külügyminisztere aláírta a megállapodást orról, hogy kibővítik a kölcsönös ki­adatási megállapodást. Szerencsés kimenetelű balesetet szenvedett egy belföldi járaton közlekedő japán repülő: a start­nál túlszaladt a kifutópályán, és a közeli tóba csúszott Yonag* város közelében. A 48 utas és a négyfönyi személyzet megmenekült. (TELEFOTO: AP—MTI—KS—DN) *-ó- PEKING: Hétfőn meg­kezdte Pekingben utolsó ülés­szakát a 6. Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizott­sága. Ez év márciusában ül össze a sorrendben 7. kínai országos népi gyűlés, amely­nek képviselőit az ország zö­mében már megválasztották. ♦ Földrengés Ausztriában Az ausztriai Stájerországban hétfőn földrengést észleltek; középpontja az Alpokban, az Enns folyó foriásvidékén volt. A földrengés erőssége a 12 fokozatú Mercalli skála szerint ötös erősségű volt; károkról nem érkeztek jelentések.-f WASHINGTON: Vezető helyen számoltak be hétfőn a fontosabb amerikai lapok ar­ról, hogy Mihail Gorbacsov is­mét javasolta a szovjet-kínai csúcstalálkozó megtartását. A lepok, rádióállomások és a televíziós híradók bő részlete­ket ismertettek abból az inter­júból, amelyet a szovjet vezető egy kínai hetilapnak adott.-ó- MOSZKVA: A moszkvai városi tanács végrehajtó bizott­sága szakértői delegációt kül­dött Afganisztánba, hogy a helyszínen tisztázzon néhány, a Moszkvából Kabulba irá­nyuló, áruszállításokkal össze­függő gyakorlati kérdést. A küldöttség hétfőn indult el Moszkvá bál. Újguriai expedíció Az Ujguriában járt ma­gyar expedíció tapaszta­latairól számolt be hétfőn a Hilton Szállóban Kiszely István, az MTA Régészeti Intézetének antropológusa és Cey-bert Gyula, a Nem­zetközi Gasztronómiai Ta­nács magyar származású főtitkára. Elmondták, hogy tavaly augusztusban és szeptem­berben kaptak lehetősé­get arra, hogy tanulmá­nyozzák a kínai Hszin- csiang-Újgur tartományt, ahol az ősmagyarok egy része törzsszövetségben élt a helyi népcsoportokkal. Körösi Csorna Sándor is célul tűzte ki, hogy eljut az újgúrok földjére, ám ez a terve sohasem sikerült. A tavalyi útra a japán Kö­rösi Csorna Társaság ösz­tönzésére és anyagi támo­gatásával indult a magyar expedíció. Terrorista-per Hétfőn a párizsi igazságügyi pa­lotában megnyílt minden idők leg­nagyobb franciaországi terrorista pe­rének tárgyalása, amelynek felada­ta, hogy végleg pontot tegyen az Action Directe szervezet kilencéves történetére. A 19 vádlott számára golyóálló üvegkalitkákat építettek, az igazságügyi palota már napok­kal a tárgyalás megkezdése előtt rendkívüli csendőri őrizet alatt állt, a törvényszéki tudósítók és a kül­földi sajtó képviselői is csak gondos motozás után léphetnek be a terem­be. A tárgyalást kéthetesre tervezik. A vádlottak között van a hajdani 1968-as nagy diáklázadás kései utó­daiból 1979-ben alakult Action Di­recte minden ismert vezére. Élükön az alapítók: Jean-Marc Rouillan, 36 éves, aki egy spanyol Franco- ellenes csoportocska ifjú aktivistá­-ó- ABU DZABI: Az egyiptomi államfő hétfőn országa támo­gatásáról biztosította az öböl menti államokat arra az esetre, ha Irán megtámadná őket. Az Egyesült Arab Emírségek fővá­rosában, tárgyalásai befejezté­vel tartott sajtóértekezletén Mubarak egymástól elválaszt­hatatlannak minősítette Egyip­tom és az Öböl menti térség biztonságát. Ugyanakkor cáfol­ta azt a híresztelést, hogy egyiptomi katonák állomásoz­nának az Öböl menti Együtt­működési Tanács tagállamai­nak területén.-®- BONN: A nyugatnémet belbiztonsági szervek terror- cselekmény elkövetésének vád­ja alapján hétfőn Lübeckben letartóztatták a 27 éves Christina Gabriele Endrigkeit asszonyt. A még tavaly kibo­csátott elfogatási parancs szerint 1986 áprilisában ő he­lyezett el pokolgépet a La Belle nevű nyugat-berlini disz- kóbórban. A szerkezet robban nása következtében a főleg amerikai katonák által láto­gatott helyiségben két ameri­kai katona és egy török leány életét vesztette, 230 szernél/ súlyosan megsebesült. Párizsban jóból lett o francia kapitalizmus ro­mantikus, majd terrorista ellensége. Élettársa, Nathalie Menigon, 31 éves, aki több nehéz heylzetből fegyver­rel vágta ki magát, végül Rouillan- nal együtt került horogra. Az alapí­tók közé számított ioelle Aubron 28 éves nagypolgári származású lány. A többiek: a Halfen-testvérek, Claude és Nicolas, egykori kommu­nista ellenálló fiai és még néhány kevésbé ismert név. Valamennyiük ellen a fő vádpont: bűnszövetkezet alakítása személyek és objektumok elleni bűncselekmé­nyek elkövetésére. Nyolc vádlott el­len ezen kivül illegális fegyvervise­lés és hamis okmányok birtoklása is vádpont. Mindezek alapján 5—10 éves börtönbüntetéseket szabhatnak ki rájuk. Folytatódnak a tüntetések a Gáza övezetben. A képen: tiltako­zó palesztin asszonyok a Khan Junis tábor közelében menekül­nek a könnygázzal támadó izraeli katonák elől. (TELEFOTO: AP—MTI—KS—DN) Kommentár Régi marxista tétel, hogy a mennyiségi változások idő­vel minőségiekké csapnak át. Sokasodnak annak a jelei, hogy ez a tétel hamarosan igazi áttörést jelenthet a két legnagyobb szocialista ország, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság vi­szonylatában. E két ország mérete és jellege egyaránt olyan, hogy kapcsolataik jelentősége messze túlnő a saját, mégoly tágas határaikon is (a föld­kerekség egyik leghosszabb határvonala). Nem véletlen, hogy világszerte figyelemmel fogadják a megfigyelők a Moszkva és Peking közeledé­séről szóló egyértelműen so­kasodó jeleket. A jelek sokasodnak Csak az elmúlt hét leg­utolsó óráiban is két fontos mozzanata volt a gyorsan változó-alakuló kapcsolat- rendszernek. Az egyik: Mi­hail Gorbacsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága főtitkára válaszolt a Liaovang című kínai hetilap kérdéseire. A másik: Tien Csi-jün kínai mi­niszterelnök-helyettes beszél­getése a Kínában tartózkodó szovjet gazdasági küldött­séggel. Mihail Gorbacsov válasza elején érzékeltette, hogy még két ilyen hatalmas ország esetében sem szakítható el a kétoldalú viszony a nem­zetközi helyzet egyetemes alakulásától. A főtitkár em­lékeztetett arra, hogy az immár harmadik szovjet— amerikai csúcstalálkozó nyo­mán növekedtek a jövő esé­lyei, és egy ilyen általános közegben még fontosabb a két legnagyobb szocialista ország kapcsolatainak alaku­lása. ,,Kina a szomszédunk, és elégedettek vagyunk az­zal. hogy egyre bővül az együttműködés országaink között... Szerintünk ennek logikus folytatása lenne egy szovjet—kínai csúcstalálkozó". Ha felidézzük, hogy Kína legtekintélyesebb politikusa, Teng Hsziao-ping nemrég ki­jelentette: megérett az idő a csúcsra, és kész akár Moszkvába is elutazni, a Gorbacsov nyilatkozat min­den bizonnyal válasznak te­kinthető. A szovjet gazdasá­gi delegációt fogadó pekin­gi miniszterelnök-helyettes pedig nemcsak a kedvező vi­lágpolitikai széljárással ma­gyarázta a két ország gyor­san fejlődő kapcsolatait, ha. nem belső gazdasági-politi. kai motívumokkal is. Aho­gyan ő fogalmazott, „egyre több a közös vonás a Szov­jetunióban és a Kínában fo­lyamatban lévő reformok kö­zött". Ez világos beszéd. LJtalás arra, hogy 1988-ban nem­csak a nagypolitikai porond változott alaposan, de a két legnagyobb szocialista or­szág sem ugyanaz, mint ami­lyen az emlékezetes Usszuri- incidens idején, a viszony mélypontján volt. Harmat Endre PÉCS, SZÍNHÁZ TÉR 2. SZ. 1988. január hó 12-én nyit újra NYITVA TARTÁS: kedd—szerda—csütörtök 9—22 óra, péntek—szombat 9—03 óra, vasárnap 12-03 óra. ^ DISZKÓPROGRAM péntek, szombat, ^ í vasárnap. | ^irirírírírirü^rírírirír^rírírCrír£rhrCrCr(c^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents