Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-10 / 9. szám

Szembe találkozhatunk-e medvével? Mit tenne ön, ha erdei kirándulása során összeta­lálkozna egy medvével, vagy hiúzzol, vagy farkassal? Ez a kérdés csak játékos feltevés. Egyrészt azért, mert ezek a ragadozók az olykor felbukkanó rámmesékkel el­lentétben nem keresik az ember társaságát, sőt kike­rülik, ha csak mód nyílik rá. Magyarorszáaon megle­hetősen kevés olyan vadon akad, amely háborítatlanul maradt az ember elől, s zö­mükben ezek sem olyan mé­retűek, hogy elegendő élet­teret nyújtsanak a nagyobb ragadozóknak. A kérdés azonban leainkább abban feltevés, hogy Magyarorszá­gon természetes környezet­ben nem él sem medve, sem farkas, s nagy biztonsággal állítható, hogy hiúz sem. Ennek az ismeretnek a biztosságát ingatta meg né­miképpen a tv múlt év de? cemberi műsora, amikor a Natura szerkesztőségének programjában arról esett szó, hogy a medvének, far­Farkasok a Mecsekben? Csupán játékos latolgatás kasnak, hiúznak milyen esé­lyei lennének a megélhe­tésre a mai Magyarorszá­gon, ha átjönne közülük né­hány példány a Kárpátok­ból. Voltak, akik félreértel­mezték, voltak akik későd kapcsolták be a tv-készülé- küket, mindenesetre ezeknek a vadállatoknak a jól ér-; tesültek információcseréjé­ben hamar szárnyuk nőtt. Kacsaszárnyuk: arról szóltf már a fáma, hogy az OKTH megpróbálkozik ezeknek a vadállatoknak a visszahono- sításával. Kellő komolysággal vizs­gálva a lehetőségeket, a „visszahonosítás" erősen sántít. A Mecsekben már a középkor derekán sem volt medve. A farkas és a hiúz valószínűleg a múlt század: ban tűnt el környékünkről. Szakemberek véleménye sze­rint a Mecsek erdősége túl keskeny ahhoz, hogy ezek­nek a viszonylag nagy terü­letigényű ragadozóknak megfelelő életteret nyújtson. Még leginkább a hiúznak lenne esélye megmaradásra a Keleti-Mecsekben. A feltevés azonban meg­marad játékos esélylatolga­tásnak, ugyanis a Natura műsorában nem az előbLf említett vadállatok mester­séges visszahonosításáról volt szó, csak arról, hogy ha átjönne egy-két medve, hiúz, vagy farkas a szom­szédos országokból, azokat nem kilőni kell, hanem vi­gyázni rájuk. Hogy megma­radnak-e nálunk, az első­sorban azon kell hogy múl jón: befogadja-e őket a ter­mészetes környezet, vagy sem A MÉM és az OKTH között létrejött megállapo­dás szerint minden hozzánk vendégségbe jött nagyraga­dozó kilövésének szükséges­ségéről közösen hoznak döntést. D. I. Mekkora a magyar filmművészet hozama? A „húzófilmek" haszna A Szovjetunió átveszi a Jancsó-alkotásokat Panoráma Cinderella ’87 Bonnie Bianco fiatal olasz drámai színésznő (képünkön) kijelentette: megmutatom hogy a pop­zenében is van művészet. Nem sikerült megmutat­nia: első filmjét, egy pop­énekesnőről szólót, Cinde­rella '87-et a kritika egy­ségesen elmarasztalta. Kogan halála Eugen Kogan német új­ságíró és történész 84 éves korában meghalt. Az NSZK egyik szellemi meg­alapítója volt, s ő írta az SS-állam és a német kon­centrációs tábori módszer című, azóta a legújabbko- ri történetírás klasszikus - művévé lett könyvet. Néhány hét múlva megnyit­ják Budapesten az idei ma­gyar játékfilmszemlét. A szem­lék történetében jelentős múl­tú Pécs és Dél-Dunántúl válto­zatlanul figyel erre a fontos művészeti eseményre. Ez a figyelem az ország gazdasá­gi helyzetében a magyar film pénzügyi hasznára is vonatko­zik. Szabó B. István irodalom- történésszel, a magyar filmek exportját lebonyolító Hungaro- film igazgatójával beszéltünk erről:- Mennyi Magyarország be­vétele a filmművészetből?- Átlagosan 50 millió fo­rintnyi dollár és 30 millió fo­rintnak megfelelő rubel éven­te. Ez a dollár-összeg kissé hullámzik, s ezt a hullámzást éppen mindig az előző évi ma­gyar játékfilmszemle okozza. A szemlére ugyanis nem film­kereskedőket, hanem újságíró­kat, kritikusokat hívunk meg, olyanokat, akik vagy rangos vi­láglapoknál dolgoznak, vagy ha nem is ilyen lapokban ír­nak, de évek óta figyelemmel kísérik a magyar filmművésze­tet. Az ő vendéglátásuk költ­sége busásan megtérül a szin­te az egész világra kiterjedő sajtóreklámban. Nincs az or­szágban még egy olyan szel­lemi vagy anyagi termék, amelynek külkereskedelme ilyen érzékenyen igazodna a nem­zetközi sajtó keltette propa­gandához. Ha jó volt a szem­lén bemutatott filmtermés, ak­kor az utána következő évben a világsajtó hatására felfelé ível a filmkivitelünk, ha gyen­gébb volt, akkor lanyhul. Sőt, nem is csak a szemle összter­mése, hanem egy-egy úgyne­vezett ,,húzófilm’’ is sokat szá­mit. Ilyen volt például Szabó István Mefisztója, vagy a „Redl ezredes”. S ezért bosz- szantó, hogy a hasonló formá­tumúnak ígérkező Próféta című Szabó Istvón-film nem készült el az idei szemlére.- Dollárigényünk mellett nem közömbös a szocialista lilmpia- con elfoglalt helyzetünk sem?!- E tekintetben kiegyenlí­tettebb a filmkülkereskedel­münk. Van azonban egy na­gyon fontos változás; a szocia­lista országok hirtelen megnyi­tották a kaput a társadalom­bíróló magyar filmek előtt. A Szovjetunióban eddig egyetlen Jancsó-filmet sem mutattak be teljes egészében, illetve csak a szovjet-magyar koproduk­cióban készült „Csillagosok, katonák" rövidített változatát. A meaújulás szellemében azon­ban nemrég kezdték náluk ve­títeni Gothár Péter: Megáll az idő, András Ferenc: Nagy ge­neráció és Lugossy László: Kö­szönöm, megvagyunk című mű­veit, sőt a Redl ezredest is át­vették. Ezen kívül Jancsó Mik­lós filmjeiből is kértek egy lis­tát, s meglepetésünkre rajta van az annak idején Magyar- országon is nagyon társada­lomkritikusnak számított „Sze­génylegények”. Vagy Csehszlo­vákiában utólag mégiscsak át­vették Mészáros Márta két „Napló . . ." kezdetű filmjét. Földessy Dénes Magyarország kormányai Batthyány tói Grószig 56 miniszter a Lázár-kormányban — Rákosi a legfiatalabb - Miniszterek 3 napig - És a Szálasi-kormány? Harmadik bővített — majdnem naprakész-kiadásban jelent meg, az év végi könyvvásárra Bölöny József: Magyarország kormányai 1848—1987. c. kö­tete. A „majdnem naprakész” megállapítás onnan ered, hogy az „első” Grász-kormán y már benne van, de a második — amely éppen a könyv megje­lenése idején jött létre — még nem szerepel. Egy véletlen észrevétel indí­tott az alaposabb böngészésre,, ami aztán ezernyi érdekesség megismeréséhez vezetett. Bol­ti lapozgatás közben figyel­tem fel arra, hogy 1944. ok­tóber 16-a és december 22-e között mintha kormányzati űr lett volna Magyarországon. Pedig tudjuk; sajnos, nem így volt. Létezett azokban a hó­napokban egy nagyon is va­lódi kormány, omely poten­ciálisan nagyon alkalmas volt arra, amiért utóbb el is nyerte büntetését: a Szálasi- kormány. Az alaposabb vizsgá­lódás után a függelékben bukkantam a nyomára: „Tény­leges kormány az ország egy részében". Ennyi és semmi több. A 139 év alatt (amiből az ! 849-től a 67-es kiegyezésig terjedő 18 évet, amikoris nem létezett magyar kormány, le kell vonni (56/+1) kormánya volt az országnak, s 49 minisz­terelnöke, 434 minisztere és 35 népbiztosa. Köztük mind­össze 6 nő fordult elő, a ne­vüket nem nehéz kitalálni: Ratkó, Nagyné, Kéthly, Kese- rüné, Senke, Csehák ... 40 kormány volt a felszabadulás előtt 96 év 7 hónap alatt, s 16 azóta a 42 év 7 hónap alatt. Az előbbiek átlagos kormányzati ideje 23,7 hónap,' az utóbbiaké 33,6 hónap volt. Leghosszabb ideig az első 96 évben Tisza Kálmán kormánya volt hivatalban: 14 év 5 hó- napia 1875 októberétől kezd­ve. Közvetlen utána Bethlen István következett 1921. áprili­sától a maga 10 év 4 hónap­jával. A mi időnkben a Lá­zár-kormányé a pálma: 12 év 1 hónap. A legrövidebb ideig működött a Tanácsköztársasá­got követően 1919. augusztus 1—6. között — tehát 5 napig — Peidl Gyula szakszervezeti kormánya. Az őt követő 8 na­pos hivatalnokkormány vezető­jéről, Friedrich Istvánról érde­mes kuriózumként megjegyezni, hogy a kormányalakulásról hírt adó bécsi lapok István Frigyes főhercegként emlegették. A harmadik legrövidebb éltű kor­mány a közelmúltunkhoz kötő­dik: Nagy Imre második kor­mánya 11 napig vezette az országot. A hosszan működő kormá­nyok természetes velejárója a gyakori átalakítás, továbbá az, hogy az ilyen kormányokban sok miniszter fordul meg az évek folyamán. A leghosszab- ban uralmon lévő Tisza-kor- mány 3 összetételében 25 mi­niszter fordult elő. A Lázár­kormány hétszer változott, mi­nisztereinek a száma 56(1) volt. A nagyszámú kormány- tagság egyébként Nagy Fé­rendő! (1946—47) kezdődően mór valamennyi kormányra jellemző volt. Egyébként az első felelős magyar miniszté­riumnak, a Batthyány-kormány- nak 15 tagja volt, az első Grósz-kormánynak 20, a má­sodiknak — ez már a köny­vön kívül — ismét 15! 1848 óta a leghosszabb ideig — több mint 27 évig — volt egyfolytában kormánytag Czinege Lajos. Legrövidebb ideig — 3 napig — működött miniszterként a második Nagy Imre kormány néhány tagja, pl. Bibá István, Kéthly Anna, Maiéter Pál . . . A miniszterek közül legré­gebben — 1785-ben — szüle­tett Esterházy Pál herceg, a Batthyány-kormóny király sze­mélye körüli minisztere (kül­ügyminisztere). A legutóbb — 1942 — született pedig Ma- róthy László. Kettejük között tehát 157 év a korkülönbség. Ketten haltak meg aktív mi­niszterelnökként: Gömbös Gyu­la (1936) és Teleki Pál (1941), 26-an pedig aktív miniszter­ként, közülük 6-an a Tisza Kálmán kormányban, 5-en pe­dig a Fock-kormányban. 5 mi­niszterelnököt végeztek ki, a Sztójay-kormány 10 tagja kö­zül háborús bűnösként 5-öt végeztek ki, ketten öngyilkosok lettek. És a Szálasi-kormány? H. I. Hétmilliós csalás, sikkasztás A Baranya Megyei Rendőr­főkapitányság vizsgálati osz­tálya befejezte dr. Bata Imre, a Komlói ügyvédi Munkakö­zösség tagja elleni nyomozást. Az ügyvéd alaposan gyanúsít­ható többrendbeli csalás és sikkasztás bűntettének elköve­tésével, amivel hétmillió fo­rint kárt okozott. 1985-től folyamatosan 17 személytől hatmillió forint köl­csönt vett fel, továbbá egy­millió forintot tulajdonított el a reá bízott ügyvédi letétek­ből. A teljes kárból 2,5 millió forint megtérült úgy, hogy azt újabb bűncselekményekből, il­letve ismeretlen forrásból szár­mazó pénzből visszafizette, 4,5 millió forintról azonban nem tudott elszámolni. Dr. Batát 1972 októberében jegyezték be ügyvédként a komlói ügyvédi munkaközös­ségbe. 1979-ben ittas jármű- vezetés miatt pénzbüntetésre ítélték, ezzel összefüggésben az ügyvédi Kamara pénzbír­Hihetetlen hitelek sággal sújtotta. 1981-ben az ügyvédi hivatás gyakorlása alól egy évre felfüggesztették, 1984-ben kizárták az ügyvédi Kamarából, de a végrehajtást az Országos ügyvédi Tanács 2 évre felfüggesztette. A mos­tani büntetőüggyel összefüggő panaszok miatt újabb fegyel­mi eljárás indult ellene, s 1987 októberében lemondott ügyvédi munkaközösségi tag­ságáról. Dr. Bata Imre italozó élet­módja ellenére luxus körülmé­nyek között élt. XX-es bérelt autóval járt, hetente félelme­tes összegekkel totózott. Ami-( kor bújkálni kényszerült hite­lezői elől, vidéken és fürdő­helyeken bérelt lakásokban, házakban húzódott meg. üz­leti vállakózásokkal is kísér­letezett: pulykafarmot bérelt, kamionos társaságot igyeke­zett összehozni. Ehhez pénz kellett, mégpedig nem kevés. Az egyik pénzforrást a Pécs, Zetkin Klára utca 2. szám alatti 880 000 forint értékű,1 öröklakása jelentette, amelyet több személynek is eladott. A lakást először 1984-ben adta el 650 000 forintért, amelyből 600 000 forintot készpénzben meg is kapott. A szerződést azonban nem nyújtotta be te- lekkönyvezésre. 1987 májusá­ban több százezer forintos tar­tozásának fedezetére egy hi­telezőjével adásvételi szerző­dést kötött a lakásra, 1987 jú­liusában kölcsönszerződésben 400 00 forint értékben jelzálo­got biztosított egy harmadik személynek a korábban már kétszer eladott lakásra, augusz­tusban pedig egy újabb adás­vételi szerződést kötött, ame­lyet a vevők be is nyújtottak telekkönyvezésre. A lakás többszöri értékesítése 1 300 000 forintot jövedelmezett. 1985-től 17 személytől hat­millió forint kölcsönt vett fel. A kölcsönöket Budapesten, Tol­na megyében, valamint Kom­lón, Pécsett és környékén többnyire olyan személyektől kérte, akik megbízták ügyeik vitelével, illetve perbeli képvi­seletükkel. Az összegek külön­böző nagyságrendűek voltak, 30 000 forinttól 500 000 forin­tig. A kézzel írt elismervénye- ken mindössze annyi szerepelt, hogy „ .. . . személytől átvet­tem ......... összeget”, valamint a z aláírás ügyvédi pecséttel megerősítve. A nagy összegű kölcsönöket rendkívül rövid határidőre, néhány hétre, egy­két hónapra kérte személygép­kocsi vásárlásra, üzleti vállal­kozásai költségeinek fedezésé­re. Amikor a határidők lejár­tok, hitelezőit azzal nyugtatta, hogy rövidesen fizetőképes lesz, s majd a pulykafarm be­vételéből, valamint Miamiból várható örökségéből rendezi tartozásait. Előfordult olyan is, hogy nyaralóvásárlással bízták meg, amelyre felvett 400 000 forintot. Amikor megbízója már nagyon türelmetlenkedett, családjával együtt leköltöztet­te egy nyaralóba. Sajnos, más­nap megjelent a nyaraló tu­lajdonosa és elzavarta őket. Hitelezői között több olyan személy is akadt, akinek nem fizette meg 100-200 ezer fo­rintos tartozását, mégis adtak neki újabb kölcsönöket. Bevételeinek harmadik for­rása az ügyvédi munkaközös­ség részére átvett letétek vol­tak. Különböző összegeket vett fel vételárelőlegként ingatlan- vásárlásra, illetékre, szakértői díjra, és egyéb költségekre, valamint ügyvédi munkadíjra, amelyeket nem fizetett be a munkaközösség pénztárába, il­letve csak egy részét. Az igy felvett pénz átvételéről kézzel irt nyugtát állított ki, de elő­fordult az is, hogy a lakására vitték borítékban, s elismer­vényt nem is kértek. Az elvál­lalt ügyeket évekig húzta, s vannak, amelyekben még ma sem történt érdemi ügyintézés. Fenti cselekményeivel 97 250 forint összegű ügyvédi munka­díjat tulajdonított el, ebből 24 700 forintot megtéritett, to­vábbá 512 000 forint összegű ügyvédi letétet, amely nem té­rült meg Elsikkasztott, majd önként megtéritett további 250 000 forint ügyvédi letétet. Ä Baranya Megyei Rendőr- főkapitónyság vizsgálati osztá­lya a nyomozást dr. Bata Im­re előzetes letartóztatása mel­lett befejezte, ügyét vádeme­lési javaslattal átadta az ügyészségnek. Marton Gyöngyi Héh/égi műszak a Borsodi Szénbányákban Szombaton a folyamatos műszakban termelő bá­nyászok mellett több száz szabadnapos vájár, szállí­tómunkás és műszaki irá­nyító vállalt különműsza- kot a Borsodi Szénbányák aknáiban. Azért határoz­tak így, mert az utóbbi napokban olyan jelzése­ket kapott a vállalat, hogy néhány Tüzép-telepen nincs elegendő szén. Szombaton az edelény! szabadnaposok szálltak le a föld alá, hogy több mint félezer tonna jó mi­nőségű, terven felül ter­melt tüzelőanyaggal se­gítsék a lakossági igények kielégítését.. Az öt borsodi bánya­üzem dolgozói együttesen több mint 12 ezer tonna szenet hoztak felszínre szombaton. A berentei szénosztályozómű területé­ről százhúsz vagon szenet indítottak útnak az erő­művekhez és a Tüzép-te- lepekre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents