Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-10 / 9. szám

Galambok, díszbaromfiak, pintyek, papagájok Kisállattenyésztők seregszemléje Hangos volt tegnap a Vásárcsarnok. A falvakból hozott termékek, zöldségek, krumplik, sütőtökök mellé méltó falusias hangulati alá­festést adott egy-két erőtel­jes kakaskukorékolás. Csak ha az ember bekukkantott a csarnok egy lezárt, elkü­lönített részébe, láthatta, bizony a hangjukat hallató tarajosok nemigen találha­tók a falusi baromfiudva­rokban. Nemes és tenyész­tett díszbaromfiak a javá­ból. Nemesi mivoltukat ke- vély tartásukkal is hangsú­lyozták, mintha kikérnék maguknak, hogy bárki is egy napon meri őket emle­getni a szemétdombon ka- pirgóló távoli rokonaikkal. Hogyan is lehetne ilyet fel­tételezni például az elegáns Arany Sebr/'ghf-tekről, ahol a kakasnál is, tojónál is a kékes-fehér finom apró tol­lak mindegyikét koromfeke­te szegély keretezi, vagy akár - az egyébként legér­cesebb torkú — Holland bó­bitáiról - fantasztikus toll- pamacs ring a fejebúbján —, a varázslatos színekben pompázó Bráhma óriás ka­kasról nem is beszélve. Az ő eleganciájuk is el­törpül azonban a száznál több dísz-, hús, és röpga- lambok sokfélesége mellett, Az egész galambsereglet legelegánsabb példánya Óz­di Ernő pécsi tenyésztő Ma­gyar óriás fekete-fehér ba­bos galambja, rá is akasz­tották kalitkájára a Fajta­győztes feliratú táblácskát. A szomszéd kalitkában va­lószínű irigykedtek ezért a hegyesek - nevük szerint Magyar bögyös — pedig szép fekete-fehér tollruhó- jukban nekik sem volt szé­gyenkezni valójuk. Egyked­vű volt a Francia fodros — hófehér tollazatát mintha most bodorította volna ap­ró göndörre a fodrász — a Magyar fodros viszont a di­vatosabb mahagóni színt vá­lasztotta magának. Látható volt még tegnap a vásárcsarnokban sokféle posta- és húsgalamb, pintyek és papagájok, kényes nemes cicák, valamint nyúlok. A több mint 150 taglétszám­mal rendelkező Pécsi Ga­lamb- és Kisállattenyésztő Egyesület rendezett itt kiál­lítást, amelyen azonban más megyék tenyésztői is részt vettek. A 119 magyar- országi kiállító mellett 12 jugoszláv tenyésztő is elhoz­ta féltve őrzött ritkaságait. A kiállítás még ma, vasár­nap is megtekinthető, sőt aki akar, papagájt, pintye­ket és sziámi cicákat vásá­rolhat is. S. Zs. Berecz János az orosházi munkásőr- gyűlésen Egységgyűlést tartott a Jamb- rik József munkásőregység szombaton Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban. Az orosházi munkásóröknek az el­múlt évben végzett politikai, gazdasági és kiképzési tevé­kenységét értékelő, s az új esz­tendő feladatait meghatározó gyűlésen részt vett Berecz Já­nos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az egység­gyűlésen ott voltak a megye és a város politikai, állami és társadalmi életének vezető képviselői, köztük Szabó Mik­lós, a megyei pártbizottság el­ső titkára és Gyulavári Pál me­gyei tanácselnök, a fegyveres testületek, s az üzemek képvi­selői, valamint a munkásőrök hozzátartozói is. A beszámolót, a kitüntetése­ket és köszöntéseket követően Berecz János mondott beszédet. Rejtélyes számsor a volt­megyei ténács épületén Az egykori pécsi villamos modellje a terepasztalon Cseri László felvéte „A mélyen tisztelt olvasó nyilván megdörzsöli a szemét, amikor ezt a római számje­gyekből összeállított sort ol­vassa..." — írja az Új Du­nántúl 1945. június 13-i szá­ma. A korabeli hírlapíró azon elmélkedik, vajon az 1848 vagy az 1868 a helyes évszám a Pécsi Takarékpénztár épületén, illetve, hogy a béke beköszön- tével eljött az ideje a jó pár évtizede hibás felirat kijavítá­sának, hiszen az MDCCCLXLVIII-nál valamelyik L fölösleges. A Széchenyi téri háromeme­letes palota - a Pécsi Taka- kcrékpénztár, majd a megyei tanács háza — megújhodott Főhomlokzatán nemrégiben ki­csomagolták az állványerdő­ből, s a város egyik legszebb épületét csodáljuk benne, di­csérve a régi és mostani mes­terek kezemunkáját. Ám a kék alapon fehér számsor to­vábbra is gondolkodóba ejti a szemlélődőt. Az iskolában tanultak szerint érti az 1800- at, a végén a 8-at, de a köz­bülső LXL zavarba hozza, s könnyen arra a következtetés­re jut, hogy valamelyik L nem kell. Pedig kell! Hiszen a Széchenyi tér délnyugati sar­kán, a leendő takarékpénztár helyén 1895. augusztus 15-én helyszíni bejárást tartott az építtető és a kivitelező, en­nél korábbi felirat semmi eset­re sem kerülhetett az épít­ményre. A használatbavételi engedélyt 1898. április 15-én adták ki, ekkorra jelentette készre Schlauh Imre építész a háromemeletes díszes házat. Az LXL felbontva éppen ki­lencvenet ad: L-j-XL. De sza­bályos-e ez így? — vetődik fel a kérdés.- Amikor a római számok­kal már nem számtani műve­leteket végeznek, hanem dí­szítőelemként használják azo­kat, akkor megszűnnek a kö­tött szabályok, játszani lehet velük - Móró Mária Anna, a Baranya Megyei Levéltár osz­tályvezetője így magyarázza a feliratot. — Adott teret kellett kitölteni a Pécsi Takarékpénz­tár épületén és ezt éppen ti­zenkét elemmel tudták esztéti­kusán megoldani, ezért fel­bontották a kilencvenet öt- venre és negyvenre, XC he­lyett LXL-t írva hosszabb lett a sor. Példaként a római számok­kal játszadozásra Móró Mária Anna megemlíti a kronoszti- chont, a szövegbe rejtett számsort, amilyen a régi me­gyeháza, a Kulich Gyula utca 5. szám alatti (ma múzeum­igazgatóság) épület bejárati kapuin is található, a nyugati kapu felett, bár alig olvasha­tóan ott áll: ReLeVata f VI eX Vlna s Vb VICe CoMI te Anton Io KalDats I. Ebből megtudjuk, hogy a ház meg- újíttatott Kajdátsi Antal alis- pánsága idején 1792-ben. L. Cs. K. A taxis villa­mosa Sárga villamos rója a körö­ket a terepasztalon, mintha más változatában már ránk is csilingelt volna egykoron, va­lamikor ...- Ez a pécsi villamos mo­dellje, egy év alatt bütyköl­tem össze. Az igazi 1913—1960 között közlekedett - mutogat­ja „kincseit” Kercza Károly pé­csi Volán-taxis, aki lakását több ilyen parányi járgánnyal népesítette be. Repülőmodel­lezéssel kezdte, majd, amikor infarktuson esett át és pihen­nie kellett, kis kéziszerszámai­val vasúti modelleket készített. Eredeti szakmája technikus.- Ez egy Ganz-motorkocsi, 1928-as típus, egykor a Duna- Száva—Adria vonalon szalad­gált. Ez pedig a legelső, Kan­dó-féle kísérleti motorkocsi, Óbudán futott. Elkészítettem egy 328-as gőzmozdony mo­delljét is, ez is működik, igaz, villanymotor hajtja.- Most mi készül?- A pécsi villamos pótko­csija. — Honnan tudja, hogy pon­tosan milyen volt? — Az eredetije megvan fény­képen, aztán vannak rajzok, méretadatok. A közlekedéssel kapcsolatosan sok könyvet, ko­rabeli dokumentumokat és fényképeket gyűjtöttem össze, levelezek is. Szétnézünk a szobában, itt egy régi repülőgépmodell! Vá­sári portéka, azaz a pécsi havi vásáron vette, ide rendszere­sen kinéz. A legendás hírű Endresz György és Magyar Sándor óceánrepülők gépének élethű, kicsinyített mása. A repülésről is gyűjt könyveket.- És ez itt? — Egy vasúti kalauzlámpa... Agyon volt rozsdásodva, de szé­pen helyrehoztam, visszakapta eredeti fekete színét. Olajjal működik. És — jelképesen — bevilá­gítja a taxis lakását, aki mo- delljein és gyűjteményén ke­resztül nap mint nap pillan­tást vethet arra, milyen köz­lekedési alkamatosságokra szálltak föl, mivel értek célba egykoron nagyapáink. A lát­ványból egyben erőt gyűjthet, nyugalmat szerezhet gépkocsi­ja vezetéséhez a ma embere rohangálásainak idején. Miklósvári Z. Rendőr­kézen a pécsi galeri Helyreállt a pécsi sétatér es­ti nyugalma, mert a kiterjedt rendőrségi nyomozás eredmé­nyeként felszámolták azt a ga­lerit, amely ősz óta tartotta félelemben a belvárosi tér és környéke lakóit, s az ott meg­fordulókat. A kilenc fiatalból összeverődött csoport tagjai közül hárman előzetes letartóz­tatásban várják a rendőrségi vizsgálat végét. A műemlékekkel övezett li­getes, parkos sétatér körül szá­mos szórakozóhely található, s a kisvendéglőket közös söröz- getés céljából felkereső fiata- talok az „italtól felbátorodva” több olyan bűncselekményt kö­vettek el, amelyeknek sértett- jai általában a téren és kör­nyékén ülő, sétáló magányos — általuk homoszexuálisnak vélt — középkorú férfiak vol­tak. Az egymást névről alig is­merő galeritagok belekötöttek kiszemelt áldozataikba, brutá­lisan bántalmazták és három alkalommal értékeiktől is meg­fosztották őket. A lakossági be­jelentések több esetet segí­tettek felderíteni, bár nem minden támadás károsultja je­lentkezett. A hasonló esetek megelőzé­sére a Baranya Megyei Rend­őr-főkapitányság sűrítette a környéken a járőröket, s a köz­biztonság növelése érdekében a közvilágítás javítására, illet­ve a különösen sötét Püspök­kert esti bezárására kérte a városgondnokságot. A rendőr­ség nem tartja kívánatosnak a környéken újabb italmérő he­lyek megnyitását. Síremlék a szelídgesztenyésben Rockenbauer Pál tévés film­rendező végrendeletében azt kérte, hogy az általa nagyon szeretett zengővárkonyi szelíd­gesztenyésben temessék el ha­lála után. A természetbarát­filmek híres rendezőjének ké­rését teljesítették és most a sírhelye ott található az általa kért helyen, a református te­mető közelében. Szabadon, a fák között. Küzdelem a vidrákkal Elszaporodtak a halakra ve­szélyes vidrák a pécsi malom­völgyi tavakban. Már két csa­lád él itt. A Pécsi Horgászszö­vetség a kilövésüket szeretné, amit elleneznek a természet- védők, akik azt javasolják, hogy fogják be a halfogó és szigorúan védett állatokat, te­lepítsék ki őket Mohács mellé, a béda-karapancsai dunai holtágba. A hangulatos Bernáth-falatozó Pécsett, a Marx-úton Vasárnapi szakácstanács Prósza türjei módra Pécsett, a Marx út elején felújított, fehérfalú családi ház, mélybarnára pácolt be­járati ajtaja felett tábla — Bernáth-falatozó - hívogatja a környékbelieket, az arra- járókat. A szerény külsőből nem is gondolná az ember; bent hangulatos étterem fo­gadja a betérőt. A falakon szép poszter, kitömött vaddisz­nó, és fekete hegyi kecskefej, agancsok és állatbőrök, az asztalokon tiszta, szép szőttes abroszok. A III. osztályú kiskocsmát — a szó jó értelmében nevezem így — Bernáth László és fe­lesége alakította ki az öreg házból. Mint mondták, amikor a régi tetőt kibontották, az egyik gerendára rá volt vésve: épült 1885-ben. A környéken hamar népszerűek lettek, az étlapon a hagyományosan kedvelt ételek mellett — mint a babgulyás, töltött káposzta, bakonyi sertésszelet, fűszeres flekken — szerepelnek külön­legességek is. Ilyen például a kunsági sertéstarja is, azon­ban a VDN olvasói számára most egy zalai ételspecialitást ajánlanak, ami gyorsan, köny- nyen elkészíthető, mutatós, vendégváró étel. Ez a prósza türjei módra: Nyers burgonyát lereszelünk, liszttel összekeverjük, sózzuk, kevés tejjel felengedjük, hogy sűrű palacsintatésztát kap­junk. Egy tepsit kizsírozunk, és beleterítjük a tésztát körülbe­lül egy ujjnyi vasagon. (A liszt és burgonya aránya csaknem fele-fele kívánt meny- nyiségben.) Amíg ez a tészta a sütőben sül, sertéstarja sze­leteket sütünk. A tálalás úgy történik, hogy a megsült bur­gonyás tésztából — prószából — kockákat vágunk ki, ezt a tányér közepére tesszük, erre rá a hússzeleteket, ezt borssal, apróra vágott hagymával, re­szelt sajttal megszórjuk és tejfölt locsolunk rá. A tányér szélén körben vegyes, párolt zöldséggel, vagy vegyes sava­nyúsággal köríthetjük. Szép is, finom is.

Next

/
Thumbnails
Contents