Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-26 / 25. szám

NEB-vizsgálat a lakás elosztásról Az állami beruházások mér­séklődése, az árak és a lakás- építési költségek erőteljes nö­vekedése miatt az alacsony jövedelműek, a fiatal házasok, kettő vagy több gyermekesek lakáshoz jutása egyre nagyobb terhet ró a családokra. Ennek csökkentésére és az arányo­sabb teherviselés megteremté­sére a helyi tanácsok három­éves programot készítettek. Ez alapján nagyobb súlyt és konk­rétformákat kapott a rétegek lakásgondjának megoldása. Bő­vült az alacsony jövedelmű csa­ládok szociálpolitikai támogatá­sának lehetősége. Az V. öt­éves tervtől kezdve az elosz­tásra kerülő lakások 30-40 százalékát fiatalok kapják meg. 1984 végéig a 35. élet­évüket be nem töltöttek 46 szá­zaléka jutott saját otthonhoz Pécsett. 1985-től a nyolcvan- ezer forint vissza nem térítendő kölcsön mellett kamatmentes és kedvezményes kamatú köl­csönt is igényelhetnek a rá­szorulók. A fentieket állapí­totta meg tegnapi ülésén a Pécsi Városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen vitatták meg az e témában végzett vizs­gálat eredményét. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a lakásgazdálkodásból eredő feszültségek egyre nő­nek. A tanácsi bérlakások szá­ma csökken, és nő az OTP-s lakásértékesítés aránya. Gon­dot jelent a gyerekét egyedül nevelő apa, anya, egyedülálló és gyermektelen, 45-50 év kö­zötti házaspár lakáshoz jutásá­nak megoldása. A Pécsi Városi Tanácson évente 6000 lakásigénylőt tar­tanak nyilván. Egy-egy lakás­ügyi bizottsági ülés előtt az ügyintézők több mint ezer ak­ta adatait ellenőrzik, hogy a ténylegesen jogosultak névsora kerüljön megvitatásra. Gondot okoz azonban, hogy sokszor utólag derül ki, hogy az igény­lők nem jelentették be időben lakcímváltozásukat, gyermekük születését, jövedelmük valódi nagyságát. A népi ellenőrök szúrópróba­szerű vizsgálaton ellenőrizték a lakásigénylési lapokon szerep­lő adatok hitelességét. Megál­lapították, hogy sok esetben a rászorultságot csak a bemon­dott kereset, esetleg a gyere­kek száma alapján állapítják meg. Hetvenhárom esetben kértek a munkáltatótól kereset­igazolást, hogy ellenőrizzék az aktákban szereplő adatok való­diságát. Meglepően sok eset­ben volt alacsonyabb — több ezer forinttal is — a dolgozók tényleges jövedelme, mint ami a kereseti igazoláson a lakás­igénylés időpontjában szere­pelt. A népi ellenőrök ezért javasolták, hogy az igénylőktől és családtagjaiktól a tanács saját maga által összeállított jövedelemigazolási nyomtatvá­nyon kérje be a szükséges igazolásokat és azok valódisá­gát hatóság ellenőrizze. Megkezdődött a rakétaszerződés ratifikálásának előkészítése A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsában hétfőn megkezdődött a decemberi washingtoni csúcstalálkozón aláírt szovjet­amerikai rakétaszerződés rati­fikálásának előkészítése. Az elnökség határozatot ho­zott a szovjet kormány előter­jesztésével kapcsolatosan, amelyben a ratifikálásra aján­lott szerződést a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Ta­nács külügyi bizottságaihoz to­vábbítja azzal a céllal, hogy vizsgálják meg a megállapo­dás és a hozzá csatolt doku­mentumok valamennyi vonatko­zását, figyelembe véve a kü­lönböző állásfoglalásokat, be­leértve a szakértői véleménye­ket, a szovjet közvélemény ér­tékelését, s ezek alapján von­ják le a megfelelő következte­téseket. Az elnökség hétfői határoza­tában emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió és más országok erőfeszítéseinek köszönhetően, továbbá a szovjet és az ame­rikai vezetők közötti intenzív párbeszéd, a csúcstalálkozók eredményeként lehetővé vált a nukleáris fenyegetés növekedé­sének megállítása. A nukleáris fegyverektől mentes világ ki­alakításához vezető kezdeti lé­pést jelenti az a szerződés, amelyet Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan írt alá a kö­zepes hatótávolságú és a had­műveleti-harcászati nukleáris eszközök felszámolásáról. A nukleáris rakétcfegyverek két teljes osztályának megsemmisí­tése, szigorú ellenőrzés mellett, megfelel valamennyi nép érde­kének, s az egész világ biz­tonságát erősíti. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének határoza­ta végezetül megállapítja, hogy a testület - a külügyi bizott­ságok véleményét meghallgat­va —, a lehető legnagyobb figyelemmel és felelősségtudat­tal vizsgálja majd meg a rati­fikálásra előterjesztett szerző­dést egyik ülésén, melynek időpontját a későbbiekben ha­tározzák meg. 4= Az amerikai szenátus három bizottságának meghallgatásai­val hétfőn megkezdődött a kö­zepes hatótávolságú atomra­kéták leszereléséről aláírt szov­jet-amerikai szerződés ratifi­kálási vitája. Az előzetes véle­mények ismeretében a szerző­dés amerikai törvényhozási megerősítése valószínű, a ha­dászati támadó fegyverrend­szerek korlátozásáról még 1979- ben megkötött SALT—II. szerző­dés sorsát ismerve azonban, biztosra mégsem lehet menni. Számos más ország alapok­mányához hasonlóan az ame­rikai alkotmány is azt írja elő, hogy a kormányzat által kö­tött nemzetközi szerződéseket a parlamentnek, jelen eset­ben az amerikai kongresszus szenátusának kell jóváhagy­nia. A washingtoni szenátus­ban szövetségi államonként 2 szenátor foglal helyet; a száz szenátor - sokrétű elkötele­zettségek folytán - rendkívül sokféle érdeket képvisel. így------------------------ * --------------------­g yakorta előfordul, hogy a szövetségi kormányzat törekvé­seivel ellentétes, alkalmi érdek- szövetség kerül többségbe. Áll ez a belpolitikára, a gazda­ságpolitikára, de a külpolitiká­ra is. Az „alapító honatyák" szán­dékainak megfelelően az ame­rikai államhatalmat - még a XVIII. században - három ág­ra osztották (törvényhozói, vég­rehajtói és bírói hatalomra), s ennek megfelelően a döntés- hozatal is megosztott: az egyik ág döntéseit a másik ellen­őrzi. Az eltérő érdekek, szándé­kok ütközése hiúsította meg az 1979 júniusában Bécsben — hosszú évek munkája és alku­dozása után — aláirt SALT—II. szerződést is. A középtávú és harcászati­hadműveleti (INF) rakétákról december 8-án Washingtonban aláírt megállapodás most jó­váhagyásra vár. Úgy tűnik, hogy a szükséges kétharmados többség megvan, ám a jól szervezett amerikai szélsőjobb tevékenységének le­hetőségeit alábecsülni nem szabad. Ezzel együtt van alap­ja annak a reménynek, hogy életbe lép az INF-szerződés, amely mindenki számára fon­tos, hiszen először sikerült meg­állapodni a nukleáris fegyve­rek két teljes osztályának meg­semmisítéséről, s így az első lépcsőt jelentheti az atom­fegyverek további csökkentése felé. A hét végén nagyszabású palesztin szolidaritási gyűlést tartot­tak az izraeli Nazaretben — arabok és izraeliek közösen. A képen látható transzparens felirata: Rabin, hány palesztint gyil­koltál meg ebben a hónapban? (TELEFOTO: AP—MTI—KS—DN) VSZ—NA TO­megbeszélés Bécsben (Folytatás az 1. oldalról.) kérdését, amelyeknek minden­képpen szerepelniük kell a tárgyalásokon szóba kerülő fegyverek között. A NATO-országok képviselői is hangoztatták, hogy a kon­zultációk mielőbbi sikeres le­zárására törekszenek, és kifej­tették, hogy a „huszonhármak" megbeszéléseinek eredményes­sége nem választható el a bécsi európai utótalálkozón más kérdésekben, főként az emberi dimenzió terén elérendő haladástól. A konzultációk most kezdő­dött fordulójától a révtvevők azt várják, hogy azon lénye­gében befejeződik az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről tartandó tárgyalások mandá­tumának kialakítása és meg­szövegezése. Szűrös Mátyás fogadta Fritz Marschot Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke hétfőn fogadta Fritz Marsch osztrák politikust, az Osztrák-Magyar Egyesület el­nökét. A megbeszélésen áttekintet­ték a jószomszédi magyar­osztrák kapcsolatok helyzetét, különös tekintettel a társadal­mi szervek, egyesületek, az emberek közötti kapcsolatok erősítésének lehetőségeire. Üdvözlő távirat Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Ramaszvami Venkata- raman köztársasági elnököt In­dia nemzeti ünnepe, a köz­társaság napja alkalmából. Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke Radzsiv Gandhi miniszterelnöknek fejezte ki jó­kívánságait. Eszéki útinapló (2.) Olga Vulic Jelena, Hrid Matic (Lovro Juranic), és a kórus az opera egyik jelenetében Zrinjski-opera a színházban Óvárosi sétám és a múzeumi antik búto r-ki á 11 ítá s élményével iparkodtam délután az Eszéki Népszínházba egy fél 5-kor kezdődő diákelőadásra. Jó időben érkezve módom nyílt még egy kicsit szemlélőd­ni is a hivogatóan szép elő­csarnokban. Eszék tízegynéhány középis­kolájából ezúttal mintegy 450 tizenéves fiú és lány érkezett a színházba, kisebb csoportok­ban, vidáman és fölszabadul­ton. Az operaelőadás Sziget hős várvédöjének állított emlé­ket. Kifejezetten példás figye­lemmel fogadták be. De min­denekelőtt valamit erről a da­rabról. A rijekai születésű Ivan Zajc (1832—1914) a horvát zenei élet kimagasló alakja. Verdi kortársa, aki Milánóban tanult és működött, majd Bécsben; 1870-től pedig a Zágrábi Ope­raház igazgatója. Szerzeményei közül a legrangosabbnak, ta­lán élete fő művének is tekint­hető a Nikola Subic Zriniski című operája. (Magyarul: Zrí­nyi Miklós. A „Subics" a Zrí­nyiek néhány évszázaddal ko­rábbi családneve). Cselekménye Szigetvár hős védőjéről, a haza védelméről, és e harc - elbukásában is fénnyel ragyogó — hősiességé­ről szól. A lényeget illetően ar­ról, amit a költő-unoka, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. eposzában megénekelt. Csak egy kicsit másképp ... S en­nek részben történelmi-politi­kai, részben forditásbeli okai lehetnek. Horvátország ugyanis 1868- tól, bizonyos kevéske autonó­miával, Magyarország része. Olyan ország tehát, amelynek minden lényegi kérdésében a magyar országgyűlés dönt; ahol az opera keletkezése idősza­kában, a század elején Khuen- Héderváry Károly gróf, horvát bán a nemzeti önállóságért harcoló ellenzéki mozgalmakat magyar kormánymegbízottként fojtja el kemény kézzel. Ez a politikai háttér is ma­gyarázhatja, hogy a Siget (Sziget) hősies védelméről szó­ló horvát nemzeti operában a várkapitány környezetében vagy a várvédők között csak hor­vát nemzeti hősöket találunk; a cselekményben véletlenül sincs egyetlen utalás arra, hogy Szigetvár védelmében esetleg magyar katonák, tisz­tek „is” ontották a vérüket. Természetesen a látszatát is szeretném elkerülni annak, hogy szuverén alkotástól konk­rét történelmi hitelességet kér­jek számon. Annál is inkább, mivel Hugo Badalic librettója Theodor Körner Zrínyi-drámá­ja nyomán készült, amelyről nemrég,-a darab 175 éves ju­bileuma kapcsán érdekes meg­emlékező írást olvashattunk a DN-ben, Molnár Imrétől. Kör­ner, nyilvánvalóan Zrínyi Péter fordítása nyomán ismerhette meg Zrínyi Miklós eposzát, amelynek — néhány irodalom- történeti utalás szerint, nyilván manipulativ célzattal — Petar Zrinjski „horvát jelleget adott” . . . így nem csodálkozhatunk azon, hogy Hugo Badalic és a zeneszerző Zajc „horvát jelle­gű” operát írt. Méghozzá, a maga korában, nagyon is ak­tuális mondandóval . . . A Nikola Subic Zrinjski nem­zeti opera Horvátországban. Zenéje, ha engem itt-ott emlé­keztet is a romantikus olasz operákra, jó muzsika. Annak idején bizonyára a modern ze­nei hangzás illúzióját is nyúj­totta. Cselekménye bővelkedik ha­tásos kettősökben és kórusje­lenetekben, érzelemre ható csúcspontokban. Mindezt ha nem is azonosan kvalitásos énekesekkel, de nívós, kiegyen­lített és zeneileg nagyon szé­pen megformált előadásban láthattam. És néhány valóban európai rangú kiváló énekest megismerve. Ilyen volt a bájos, fiatal Olga Vulic (Jelena, Zrí­nyi leánya), Velimir Zgrablic (Szulejmán); a ljubljanai Fer­dinand Radovan a címszerep­ben; a zágrábi Ljiljana Mol- nar-Talajic (Eva, a várkapitány felesége) vagy a spliti Sime Mardesic (Lovro Juranic). Pécsi kapcsolataikról és az Eszéki Népszínház működésé­ről Zvonimir Ivkovic-tyal, a színház igazgatójával volt al­kalmam beszélgetni. Ennek lé­nyegét az alábbiakban össze­gezhetem : Mint talán ismert, az eszéki színház épülete több, mint 120 éves. 1907 óta működik benne állandó helyi társulat. 1975— 1985 között folyt a rekonstruk­ciója. Újjáépült, korszerű tech­nikával és nagyon szép, ere­deti stílusát idéző belső tér­rel. Népszínház jellegénél fogva igen sokrétű feladatokat kell teljesítenie: a világirodalom, a hazai drámairodalom és a kor­társ (horvát, szlovén, mace­dón stb.) írók alkotásai közül egyaránt merítve. Eszék szín­háza városi színház, a város kultúrára szánt alapjából kajk­ja a szubvencióját. Évente 7—8 bemutatót s mintegy 200 előadást tartanak. Idei bemutatójuk: Aida, A se­villai borbély; Krleza: U lo- goru (A lágerben, eredeti cí­me: Galicia), Dusán Kovace- vic: Sabirni centar (Gyűjtőköz­pont), Csehov: Három nővér. És repertoáron vannak: a My lair lady, egy Lorca- és egy Pirandello-darab; a Traviataés a látott Zrinjski-opera. Wallinger Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents