Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-26 / 25. szám

Hz ü§ siabályozők hatása Némileg kedvezőbb helyzetben az ipari szövetkezetek Plastex: új termékek, gépi beruházások Minőségi Ruházati: több tőkés bérmunka Pécsi Épszöv: talán jut majd fejlesztésre is Megyei Cipőipari: a külpiacokra kényszerülnek NDK automata fröccsöntő gépek a Plastex müanyagüiemében Mit vessünk 1988-ban? Kevesebb kalászost, olajos­növényt, több kukoricát, szóját termelnek Baranyában Három gazdaságvezető azonos véleményen Hogyan hat az új sza­bályozórendszer az egyes szövetkezetek működésé­re? Jelentősen befolyásol­ja-e a közgazdasági kör­nyezet megváltozása a ko­rábbi terveket, elképzelé­seket? Hogyan alakul a nyereségösszeg, s mire lesz elég? — e kérdések­re kerestük a választ né­hány pécsi ipari szövetke­zetnél. * A Plastex Műanyag- és Textilipari Szövetkezet fejlesz­tési iránya változatlan, elsőd­legesen a többlettermelést eredményező műanyagüzemi beruházásokat folytatják, nem feledkezve meg a szövőüzem­ről sem. A gyártásnövelésre az új szabályozórendszer működé­se kényszeríti a szövetkezetét: a nyereségcsökkenést így le­het mérsékelni. — Ha minden elképzelésünk bejön, akkor is csak a hatvan­hatvanöt százalékát tudjuk hozni az 1987. évi nyereség­nek, ami várhatóan ötvenhá­rom-ötvenötmillió forint lesz — mondja dr. Kőszegi János elnök. — Azonban ebből a ke- j vesebb nyereségből az adózás után több marad nálunk. És éppen ezért a mostani évi öt­hatmillió helyett mintegy ki- lenc-tízmillió forintot 'ordít, hatunk fejlesztésre. Ez évben három új, külön­böző teljesítményű fröccsgép áll munkába a műanyag- üzemben, összességében évi tíz-tizenkét százalékkal nö­velve a mostani kapacitást, fi igy talán már idén ellen­súlyozni tudja a Plastex a műanyagok január 1-jei hat- százalékos termelői árcsökke­nését. Új áruféleségeket is kínálnak a vevőknek: tovább bővül a szifoncsalád: lesz falikútlefolyó; gyártanak majd billenőtetős szemetesvöd­röt, keverőtálakat, új típusú, átlátszó, fedhető, füles élelmi­szertárolókat. A szövőüzem kapacitását T987-ben mindössze hatvan százalékig használták ki, ke­reslet hiányában. A szövetke­zet piackutatást végzett, s rátaláltak egy olyan termék­re, amelyet a visszafogottan keresett bútorszövettel párhu­zamosan lehet előállítani ^tex­tilcipők felsőrészéhez gyárta­nok vászon alapanyagot. A bútorszövet termelői ára tizen­két százalékkal csökkent, re­mélik, hogy az újonnan belé­pő termelés kiegyenlíti a vesz­teséget. — Nemcsak folyamatos mű­szaki fejlesztéssel, hanem pél­dául hatékonyságnöveléssel is kompenzáljuk a kieséseket - tájékoztat dr. Kőszegi János. — A műanyag- és szövőüze­münkben, ahol csak lehet, át­térünk a több gépes rendszer­re: eddig az volt a jellem­ző, hogy egy ember egy gép­pel dolgozott, ezentúl egy em­ber két gépet kezel. Termé­szetesen ez a fizetési boríték­ban is pluszösszeget jelent. A főként bedolgozókat fog­lalkoztató kézikötő területet ke­vésbé érintik az árváltozások, inkább a bérkérdés alakult itt izgalmasan. Alapvető álláspont az volt, hogy a mellékfoglal- kozósúak bérét nem bruttósít- ják, csak a főállásúakét, de csak azokét, akiknek a havi keresete eléri a másfél ezer forintot. A mellékállású bedol­gozók közül tízegynéhányon már kiléptek, mert a főállású keresetükkel együtt elmenne adóra a mellékfoglalkozásból származó jövedelmük jelentős része. A bérbruttósítás szövetkeze­ti szinten három és fél millió forintos többletterhet jelent bérköltségben. * A Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet elnöke, Csiba Pál- né nem borúlátó: — Megrendelésünk bőven van, a munkások dolgoznak, igyekszünk ésszerűen gazdál­kodni, s az eredmény nem ma­radhat el — mondja. — Eddig a nyereség kilencvenöt száza­léka elment különböző befize­tési kötelezettségekre, most vi­szont a képződő kevesebből több lesz a nálunk felhasznál­ható. A szövetkezetnél a termelés- növelés korlátja a munkaerő­oldal. A jelenlegi százhatva­nas dolgozói létszámmal szem­ben kétszáz lenne az ideális, hogy a szalagok is megfelelő termelékenységgel menjenek. Az idei évet nyugatnémet bér­munkával kezdték, február 28- ig kell legyártani a nyári gyer­mek- és lánykaruhákat. Egy másik nyugatnémet partner­nek havonta ezer női ruhát varrnak, szovjet piacra (hazai anyagból) pedig hatvanezer darabot ebben az évben. A szovjet megrendelést szeretnék megfejelni egy húsz-harminc- ezer darabos alkalmiruha-ex- porttal, egyébként is az egyre értékesebb áru előállítása a céljuk, mivel ez a jövedelme­zőbb. A bérbruttósítás az összbér tizenöt százalékos növededését jelenti a szövetkezetnél, a bér­terhekkel együtt ez két-két és fél millió forint többletköltsé­get tesz ki. A növekvő költ­ségek nyereségcsökkentő hatá­sát a tőkés bérmunka 15-20 százalékos emelésével kíván­ják ellensúlyozni. * — A kivitelező építőipari te­vékenységeknél most már nem öt, de nem is egy, hanem mindössze fél évre előre gon­dolkodhatunk — állítja László Imre, a Pécsi Építőipari Szö­vetkezet elnöke -, erre kény­szerít bennünket a mostani helyzet. A versenytárgyaláso­kon elnyert munkákat állami pénzeszközök hiányában nem tudjuk indítani, ezért újabb megbízatások után nézünk. Mindez még csak vezetői szin­ten jelentkezik, ugyanis a ta­valyról áthúzódó építkezések még adnak munkát az embe­reinknek. A több lábon álló szövet­kezetnél a jövedelmezőségi sorrendben a szakipari üze­nek megelőzik a kivitelező építőipart. A lakatosüzem le- /i.enőágon volt tavaly, de az év végére beindult, jól megy az asztalosoknak, az üvege­seknek, a műköveseknek. Ver­senyképességük titka az egye­di gyártás. A kereskedelmi te­vékenység az utolsó a sor­ban: bár irányított haszon­kulccsal kalkulálták az árakat, így a többi kereskedő cégnél olcsóbbak voltak, mégsem hoz­ták az 1987-es tervet. Persze ebbe belejátszott a tavalyi építészeti üveghiány, amely nemcsak 8-10 millió forintos árbevételkiesést okozott (a 40 millióból), hanem ennek az el­maradt tevékenységnek a ho­zama, nyeresége is elveszett. 1988-ban a számítások sze­rint 6—7 milliós nyeresége lesz a szövetkezetnek, abból egy- kétmillió már nálunk is ma­rad, s akkor talán jut fejlesz­tésre is. Az 1987-es 18—18,5 milliós adózatlan nyereségből ugyanis csak arra futja, hogy a kötelezettséaek teljesítése utáni maradványból a jóléti és kulturális alapot feltöltsék, hogy legyen fedezet a közét­keztetésre. * Jelentős késztermékkészlet­tel kezdte az évet a Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet. A néhány napos késéssel le­gyártott lánykacsizmákat és papucsokat már csak bizomá­nyosi szerződéssel vette át a kereskedelem, a visszamaradt mennyiséget a szövetkezetnek kellett, illetve kell értékesí­tenie. — Alkalmi árusításokat tar­tottunk - tájékoztat Balázs An­tal, a szövetkezet elnöke — pécsi és komlói üzemekben, vásárcsarnokokban. Ez azon­ban nem helyettesítheti a nagykereskedelmi eladást. Most megbíztunk egy szer­vezetet, hogy segítsen be a felhalmozódott készlet meg­szüntetését célzó értékesítésbe. A szövetkezet által gyártott lánykaméretű termékekre meg­szűnt január 1-jével a dotá­ció, ezentúl kereskedő és fo­gyasztó egyaránt óvatosabban fog vásárolni. A visszafogott kereslet már most tapasztalható, a belföl­di helyett külpiacra kénysze­rül a gyártó. Már folynak a tárgyalások egyrészt saját ter­mékek tőkés piaci értékesíté­sére, másrészt a szabad ka­pacitás bérmunkával kitöltésé­re. Egyelőre az exportra ter­melés körülményeit tanulják a dolgozók, egy magyar cipő- avártától átvállalt bérmunkán. A szovjet piacra készülő cipő­kön gyakorolják be a szövet­kezetiek a minőségi és határ­idős teljesítményeket. — Akármilyen nehéz lesz az 1988-as év, legalább tízmillió forint nyereséget el kell ér­nünk — mondja Kántor Károly főkönyvelő —, különben nem tudunk továbbfejlődni, pedig ez a fennmaradás feltétele. L. Cs. K. Január elsejével változtak a mezőgazdasági termelői árak, változik-e a gazdaságok ter­melési szerkezete? Erre a kér­désre kértünk választ három baranyai nagyüzem vezetőjé­től. Szalánta, Hunyadi Tsz, Ker­ner Adóm elnök: Az árváltozás szövetkezetünk­ben nem hoz drámai fordula­tot. ötéves szerződésekkel dol­gozunk, s lényegében minden termeltető vállalattal meg tud­tunk egyezni az árakban, fel­árakban. Számunkra előnyte­len szerződést eleve nem kötöt­tünk. Nyilván nem hagyjuk ab­ba a broilercsirke-termelést, ha egyszer évek óta egy csomó pénzt invesztáltunk a telepek építésébe. Hasonló a helyzet a sertésnél is. Általában igyekszünk tonná­ra szerződni, ha lehet. Ba­romfiból 1000 tonna a tervünk, sertésből 7200 darab nagyüze­mi és 8000 darab háztáji. A napraforgót szintentartjuk, a búzát csökkentjük, a kukoricát növeljük kissé, összesen 15 000 tonnás szerződést irtunk alá a GMV-vel. Borsóból export­céltermelést végzünk Bolynak. Ha ez nem jönne be — az eset­ben elkezdünk szójázni. Szigetvári Állami Gazdaság, Tóth János főágazatvezető: A cukorrépa-árcsökkenés hátrányosan, a szója áremelés előnyösen érintett minket, mi­vel mindkét növényt évtizedek óta nagyban termeljük. Kapos­várnak is és jugoszláv exportra is termelünk cukorrépát. Szó van róla, hogy az idén nálunk is megváltozik a szabvány, jugoszláv mintára, ott ugyanis a fejezett cukorrépából vesz­nek mintát a cukortartalom megállapításához és ez jó a termelőnek, hisz köztudott, hogy a répafejben jóval keve­sebb a cukor. Egyébként ebben az évben is 1100 hektáron termelünk cu­korrépát, de ha a jugoszláv üzlet megbukna - sajnos erre is számítani lehet -, akkor Fokozatosan egyensúlyi hely­zet alakul ki a hazai kötvény­piacon. A múlt évben a keres­let és a kínálat jelentős inga­dozása után, január első he­teiben stabilizálódott a helyzet. Mint ismeretes, 1987 szep­temberében és októberében a kötvénytulajdonosok egy része pénzzé tette értékpapírját. Az eladási hullám csak november­ben, illetve decemberben, az új, magasabb kamatozású ér­tékpapírok megjelenésével csil­lapult. Az Országos Takarék- pénztár által kibocsátott 12 egyből 600 hektárra csökken­tenénk le a termőterületet. Bú­zát és árpát 2000 hektáron, kukoricát 1500 hektáron, szó­ját 800 hektáron termelünk az idén is, a miénk az egyik leg­nagyobb szójafelület a megyé­ben. A szójababot eddig el­adtuk, az idén először egy ré­szét magunk dolgozzuk fel. Az extrudert a péterfai keverő­üzemben állítjuk be, és extru- dált szóját gyártunk az állat- állományunk tokarmányozá- sára. Újpetrei Petőfi Tsz, Erős Ágoston elnökhelyettes: A növénytermelés vetésszer­kezetét mi a nagyüzemi és ház­táji állatállomány takarmány- szükségletének és az ökonó­miai viszonyoknak a függvé­nyében alakítjuk ki. Nagyobb szerkezetváltoztatást nem ter­vezünk, inkább csak igazodunk az új lehetőségekhez. Tízezer nagyüzemi és tízezer háztáji sertést bocsátunk ki, s ennek abrakhótterét meg kell termelnünk. A búzát kissé csökkentettük, de az árpát nö­veltük. Mintegy 10 százalékkal több lesz a kukoricánk is, mi­vel a drasztikus árcsökkentés miatt az olajrepcetermelést teljesen abbahagyjuk. Az olaj­ipar sajnos 45 forinttal csök­kentette az olaj felárat, de a napraforgó nálunk még igy is versenyképes növény, a sor­rendben ott van az első, má­sodik helyen. A búzánál lénye­gesen jobb, igy aztán 1000 hektárt vetünk az idén is. Eddig nem foglalkoztunk szójával, az idén viszont el­kezdjük a termelését, egyelőre 200 hektáron, mivel az ára most jó és különösebb beruhá­zást sem igényel, a gabona gépeivel megtermelhető. Egye­lőre nem akarjuk eladásra ter­melni a szóját, inkább feldol­goztatjuk a GMV-vel és a visz- szakapott darát a tápokba tesszük, igy nem függünk any- nyira az import szójától. százalékos kötvényből eddig 4,5 milliárd forint értékben vá­sárolt a lakosság. A legna­gyobb kötvénypiacot fenntartó Budapest Bank több sikeres akciót hirdetett, amelyek nagy­mértékben hozzájárultak az ér­tékpapír-piac stabilizálásához. Korábban kibocsátott kötvénye­ikre — 30 fajtára - kamatpré­miumot vezettek be, s kialakí­tották az árfolyamgaranciás ér- tékpapir-vásárlást. Ezek hatá­sára jelentősen megnőtt a kötvények kereslete.- Rné ­Egyensúlyi helyzet a hazai kötvénypiacon Markushegyen is dolgoznak a mecseki akna mélyítők Megszűnt a veszteség Készülnek a munkaruhák a textilüzemben — A veszteségfelszámolási elképzeléseink meghozták a vártnál is jobb eredményt, így az elmúlt évet, a korábbi évek súlyos veszteségei után végre nullára zÓFtuk. Az idei eszten­dőt már megalapozottabban, nyugodtabban kezdhetjük, máris lekötött az idei kapaci­tásunk. A Mecseki Szénbányák megrendelés-csökkenését is si­került ellensúlyoznunk, egész évben ad munkát számunkra az oroszlányi Márkushegy — mondja Sebő István, a Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének vezetője, (aki e beosztásában épp egy éve tevékenykedik. A körülmények mindinkább azt diktálják, hogy az akna- mélyitősök oda menjenek dol­gozni, ohol munka vár rájuk. Dolgozóikat is úgy veszik fel. hogy közlik: ez változó mun­kahely. S nemcsak hel/ileg, -hanem a szakmai munka, a szakképesítési követelmények terén is igen változó o mun­kájuk. Legfőbb megrendelőjük még változatlanul a Mecseki Szén­bányák és a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat, s januártól a Márkushegy — ahol a CAV tatabányai körzetét segítik ki majd félszázan. A klasszikus bányaépitő és aknamélyítő profilt a rehabilitált bányászok hozzáértése és szakmaszeretete is garantálja. S ugyanakkor ez jelenti számukra is a bizton­ságot, hisz nemcsak bányá­ban képesek hasznosítani sok­irányú tapasztalataikat. Dol­goznak a pécsi és a szekszár­di pincefeltárásoknál és töme­dékeléseknél, a siklósi már- ványbányában, a Pécsi Vízmű tettyei munkáin, a Kaposvári Húskombinátnál, Dunaszekcsőn, s Pécsett is még számos más helyen. Az elmúlt évvel sikerült kihe­verniük azt a sokkot, amit a 85-ös 15 és a 86-os 25 mil­liós veszteség okozott. Meg­szabadultak fölösleges gépek­től, túladtak feleslegessé vált telepeiken, szinte minden fil­lért megnéztek, hogy mit lehet megtakarítani, azaz megfogni. Ugyanakkor még alaposabban felmérték, hogy az alaptevé­kenységükön felül miből tud­nak hasznot hajtani. Ez a biztonságigényük futtatta fel velük a hajdani munkaruha varrodájukból továbbfejlesztett textilüzemüket, mely ebben az évben már 20—30 millió fo­rint értékű terméket állít elő. S ugyanez a gazdasági kény­szer vezette rá az aknomélyí- tősöket, hogy a saját és a versenytárgyalásokon elnyert különleges szakértelmet kívánó munkáikhoz kisebb mennyiség­iben maguk készítsék el a legszükségesebb anyagokat, eszközöket, alkatrészeket. Az idei évüket már felsza­badultan kezdhették. Az el­múlt évihez képest ugyan majd félszázzal csökkent a létszá­muk, mégis majd húszmillióval nagyobb értékű munkára kö­tötték le magukat. A márkus­hegyi munkájukkal együtt már hajszálnyira megközelíthetik a félmilliárdos termelési értéket. s mindeh bizonnyal már a tisztes hasznot is elérik. M. L. /

Next

/
Thumbnails
Contents