Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-21 / 20. szám
Kétszintű igazgatás Községek közvetlen megyei irányítás alatt Baranyában az átállás hosszabb ideig tart Fejér, Komárom, Szolnok és Vas megyében már bevezették, idén Baranyában is kísérletet tesznek a kétszintű helyi-területi irányítás kiépítésére. Ennek lényege, hogy bizonyos községeket közvetlen megyei irányítás alá vonnak. A tanácsok fejlődéstörténete is ezt a tendenciát tükrözi. 1954-ben a városok kikerültek a járási tanácsok alól. 1971-ben megszűntek a járási tanácsok, 1983-ban pedig a járási hivatalok. Napjainkban felgyorsul ez a folyamat, a városok fokozatosan kilépnek a megye és a község közötti kapcsolatokból. Az eddigi gyakorlat szerint a városoknak hármas feladatkört kell ellátniuk: irányítják a hozzájuk tartozó községek egészség- ügyi, szociális, oktatási, közművelődési intézményeit, itt bírálják el a községben hozott első fokú határozatokat, s végül vonzáskörzeti funkciójuk is van: meghatározott ellátó-szolgáltató tevékenységet is végeznek. A kétszintű igazgatás megvalósulásával a községi tanácsok önállóan dolgoznak, a városi közreműködés kiiktatásával egyszerűbb és egységesebb lesz a megyei irányítás. Mindehhez természetesen lényegesen javítani kell a községi munka feltételeit és a megyei munkát is meg kell újítani. A szervezeti, személyzeti, jogi és pénzügyi kérdések sem elhanyagolhatóak. Az aprófalvas Baranya megyében, éppen a településszerkezeti okok miatt a kétszintű igazgatós nem valósítható meg egyidő- ben, a folyamat évekig elhúzódhat. Első mozzanatként Sellye, Sósd és Szent- lőrinc nagyközségeket, valamint további öt kisközséget — Bicsérdet, Bük- kösdöt, Hetvehelyt, Szabadszentkirályt és Király- egyházát - a Baranya Megyei Tanács 1988. január elsejétől közvetlen megyei irányítás alá vonta. A feltételek itt vannak meg leginkább, ezek a tanácsok rendelkeznek a legkiterjedtebb területközi kapcsolatokkal. A közvetlen irányítású községi tanácsok jogállásukat tekintve azonosak a városi tanácsszervekkel. A falvakban felvetődő kereskedelmi, egészségügyi, művelődési, kommunális és hatósági ügyek száma nem jelentős, évente 15—20-nál nem több. Éppen ezért az irányítás átrendezése a lakosságot közvetenü! alig érinti, közvetve viszont igen, amennyiben előseqíti a községi munka javulását. Ó. Zs. Nem okolható mindenért a bevásárlóturizmus A bevásárlóturizmus fö célpontja a pécsi Konzum Aruház. Fotó: Läufer László Lépéshátrányban a kereskedelem? Hiányzó technikai háttér - Nagy beruházásra egyelőre nincs pénz A bevásárlóturizmus a magyar gazdaság sokak szerint egdinamikusabban fejlődő ágazata. A segítségével lebonyolított export nyereséges vállalkozás, hiszen jóformán semmiféle beruházást nem igényel. 1987-ben Baranya tejtermékforgalma megháromszorozódott. A legjelentősebb a növekedés az élelmiszer-kereskedelemben, ám az iparcikkvagy a ruházati üzletekbe is be-betérnek a külföldi vásárlók. — Az előző évhez viszonyítva általában 20-40 százalékkal emelkedett tavaly boltjaink forgalma — mondja Pálmai Zoltán, a Baranya Megyei Élelmi szer-kereskedelmi Vállalat igazgatója. — A bevásárlóturizmus vállalatunk 300 üzletéből csak néhányat érint, legjelentősebb a forgalom Pécsett a belvárosban, Siklóson és Harkányban. Például a Bem utcai élelmiszerbolt 55 százalékkal, a vásárcsarnokban működő húsbolt és a Szalai András úti kis tejbolt egyaránt 52 százalékkal növelte eladásait. Persze mindez nem csupán a turizmus következménye. Számos olyan ABC van Pécs peremterületén is, ahol ugyan-j csak 20 százalékos forgalom- növekedést figyeltek meg. A siklósi boltokban éves szinten 40 százalékkal több áru fogyott. Ennek oka lehet az is, hogy nyáron sokan Harkányból oda járnak bevásárolni. Egyébként Harkányban is 35 százalékos növekedést tapasztaltak. A Konzum ABC-ban a számok tanúsága szerint a megye vajkészletének 40 százalékát, a sajtfélék 30-35 százalékát adják el. Két éve 63 tonna, az év utolsó hónapjaiban viszont már ennek majdnem háromszorosa fogyott vajból. — Ha valami mégis hiányzik, ezt nem lehet csak a bevásárlóturizmus számlájára írni - fejtegeti dr. Biró László, a Konzum Rt. igazgatója. — A megfelelő árualap biztosításához ipari háttér is kell. A kereskedő hiába akar több rizst, margarint vagy étolajat árusítani, ha nincs. — A kereskedelemnek, az ellátás szervezésének is vannak régi betegségei — teszi hozzá Münszter András, a Baranya Kereskedelmi Vállalat igazgatója. — Ezek tulajdonképpen léteztek már évekkel korábban is, csakhogy akkor nem érzékeltük ennyire erősen. Például az, hogy az ipar nem vállal olyan technológiát, amely segítené az értékesítést, vagy nem tartja be a szabványokat, sokáig nem jelentett túl nagy gondot. Ám a forgalom növekedésének van határa, ami után ez már nem megy. A felvásárlás, a bevá- scrlóturizmus és az áruhiány olyan új helyzetet teremtett, ami még inkább szükségessé teszi, hogy változtatni kell. Mire gondol a Baranyaker igazgatója, amikor a vállalatok rugalmatlanságáról beszél? — Nyilván arra a jelenetre is, amikor a külföldi a Konzum lépcsőjén ötliteres kannába öntögeti a tejfölt, vagy nagy halom 10 dekás vajjal küszködik. Holott talán lehetne az utóbbit kilós csomagolásban is árusítani. A vásárló csak azt érzékeli, hogy a boltban zsúfoltság van, a pénztár előtt a szokásosnál jóval többet kell várakozni. De ki gondol arra, amit Klotz Istvántól, a Konzum ABC vezetőjétől hallottunk: ebben az üzletben szó szerint éjjelnappal dolgoznak. A megnö- vekedetett feladatokhoz nincs megfelelő technikai háttér. Kénytelenek több millió forint értékű árut egyetlen agyonhasznált géppel árazni, mert egyszerűen nem kapnak újat. A pénztárosok például félmilliós forgalmat bonyolítanak le, gyakran 20—30 filléres pontossággal. — Nem okolható mindenért - mondja Balaskó Istvánná, a Baranya Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője — a bevásórlóturizmus 121 alapellátást biztosító boltot vizsgáltunk meg, és megállapítottuk, hogy nyitva tartási idejük több mint heti 500 órával csökkent. Ehhez hozzá kell tenni: tízen felül van az olyan élelmiszerboltok száma, melyeket a gazdaságtalan működtetésre hivatkozva megszüntettek. Márpedig a kieső forgalom másutt ismét jelentkezik. Pécs kereskedelmi hálózata egyébként is szűkös. A Konzum Áruház nyitott egy új üzletet a Rákóczi út sarkán, az igazi megoldás azonban egy nagy diszkont, vagy autós bevásárlóközpont megépítése lenne. Erre azonban nincs vállalkozó. Ilyen jelentős beruházás megvalósítására egyelőre a baranyai kereskedelmi vállalatok akkor sem képesek, ha összefognak. A megnövekedett forgalmat már a Centrum Áruház sem tudja zökkenők nélkül lebonyolítani - hallottuk Máltesics Imrétől, az áruház igazgatójától. A gyermek- és csecsemőholmik hiányáért azonban ők is a hazai ipart okolják. Ebben talán lesz változás. Ferenci Demeter jegyzőnél A legerősebb, a leghitelesebb okirat a közjegyzői okirat. Súlya van. Milyen ügyekkel fordulhatunk a közjegyzőhöz? A Pécsi Városi Bíróság mellett működő közjegyző-1 nél hárman dogoznak. Dr. Perczel Ritához az első napon nem tudtam bejutni. Az ajtón kifüggesztett tájékoztató szerint, aznapra nyolc tárgyalást tűzött ki. Másnap, ügyfélfogadási napon 10- 15-en várakoznak a folyosón. — Mindennap tartunk félfogadást 9-től 11 óráig — mondja dr. Perczel Rita ”, szerdán pedig 8-tól 16 óráig hetente felváltva. A héten én vagyok az ügyeletes. Sajnos, a felvilágosítás, a tanácsadás a statisztikában nem számolható el. — Tárgyalást milyen ügyekben tartanak? — Hetente két-három tárgyalási napot tartunk hagyatéki ügyekben. Ha jó a hagyatéki leltár, akkor többnyire egy tárgyalással befejezzük. Vannak azonban egymásfél évig is elhúzódó ügyek, például az örökösök között külföldi érdekelt is van. Ilyenkor nemzetközi jogszabály határozza meg milyen időközben tűzhető ki a tárgyalás. Európán kívüli ország esetén diplomáciai kézbesítéssel 9 hónap a tárgyalási időköz. Most szeptember 1-seje óta pedig, amint életbe lépett a jogellenesen külföldön tartózkodó személyek ingatlantulajdonának örökléséről szóló rendelkezés, ilyen esetekben is mi folyatjuk le az eljárást, amely a hagyatéki eljáráshoz hasonló. Idős asszony lép be. Szerencséje van. a közjegyző által kibocsátott hirdetményre valaki behozta az elveszettnek hitt, bemutatóra szóló takarékbetétkönyvét. — Az utóbbi időben egyre több betétkönyv elvesztését jelentik be. Bár én úgy gondolom, hogy a bemutatóra szóló betétkönyvek többségét ellopják. Vannak, akik megfigyelik, hogy a postán, az OTP-nél ki az, aki betétkönyvet vált ki, illetve pénzt helyez el. Követik, majd az utcán, vagy vásárlásnál egy óvatlan pillanatban megszabadítják tőle. Ilyenkor a közjegyzőnél indítható az értékpapír megsemmisítési eljárás. Igazolást kérünk a betétkönyv adatairól — illetékbélyegben az érték egy százalékát le kell róni - és letiltatjuk a betétkönyvet. Kifizetést a továbbiakban ne teljesítsenek. Aztán hirdetményt bocsátunk ki, amelyben felhívjuk a figyelmet, hogy a betétkönyv birtokosa egy év alatt mutassa be a betétkönyvet. Ha nem jelentkezik senki sem, akkor az ügyfél megkapja a pénzét, illetve új takarékbetétkönyvet állítanak ki neki. Előfordult már, hogy jelentkezett a hirdetményre olyan személy, akinek nem volt a betétkönyv a birtokában, de tudta a számát, a jeligét, s azt, hogy milyen befizetések történtek. Ilyen esetekben a közjegyző perre utasít, s majd a bíróság dönt arról, kit illet meg a betétkönyv. — Ahogy látom, ma még jónéhány okirat szerkesztése vár a közjegyzőnőre. — Úgy él a köztudotban, hogy a leghitelesebb okirat a közjegyzői. Van, amikor érvényességi kellék a közjegyzői okiratba foglalás. Például az írni, olvasni nem tudó, a korlátozottan cselekvőképes, valamint a néma, a vak, a süket, a süketnéma személyek végrendelete, öröklési szerződése csak közjegyzői okiratba foglalva érvényes. De a belügyi szervek az áttelepüléshez szükséges meghívólevelet is csak ilyen formában fogadják el. Az okiratszerkesztésen kívül másolatokat, okiratokat, diplomákat, valamint névaláírásokat hitelesítünk. Egy középkorú férfi használt személygépkocsit vásárolt, sajnos néhány nap után kiderült, a gépkocsi rejtett hibája. Most sürgősségre hivatkozva előzetes bizonyítást kér a közjegyzőnél. — Gyakran fordulnak hozzánk ilyen kérelemmel,' olyan esetekben, amikor a késedelem kárral járna. Ilyenkor szakértő bevonásával, előzetes bizonyítást veszünk fel. Ezt nemcsak szavatossági ügyekben kérik, például mezőgazdasági károknál is, — Vannak-e a közjegyzői munkában úgynevezett nehéz ügyek? — Bármilyen hihetetlennek is tűnik, de az egyszerűnek tűnő közjegyzői letiltások a legnehezebbek. Havonta 500-600 ilyen ügyünk van. A 300 forinton aluli követelések - lakbér-, villany-, gáz-, távfűtés-, szemét-, víz-, könyvtári tartozások, a posta, a Volán, a detoxikáló állomások követelései - közjegyzői letiltás útján hajthatók be. Feltéve, ha van munkahelye az adósnak. Ezek több évig is elhúzódhatnak, mert mikorra megérkezik a munkahelyre a letiltó végzés, az adós már a legtöbb esetben kilépett, lakhelyet változtatott. Megjegyzem, hogy a Munka Törvénykönyve szerint közvetlenül is megkereshetnék a munkahelyet, mégsem élnek vele. M. Gy. A jövő már abból is látszik, ahogy egymásra néznek 1985-től köt házasságokat Müller Ferencné, a kilenc pécsi anyakönyvvezető egyike. (Valamennyien nők!) Müllerné azonban nem csupán az asz* tál mögött állt az elmúlt évben, és mások házasságát kötötte meg, hanem ő maga is anyakönyvvezető kolléganője elé állt az asztal innenső oldalán: ő is házasságot kötött. — Mind a két oldalon izgultam, a saját esküvőm utón két hónapig nem is kötöttem egyetlen házasságot sem. Tavaly, biztosan az új családjogi törvény miatt, nem volt kiugróan magas az esküvők száma. nem úgy, mint 1986-ban. Akkor volt még olyan nyári hónap, amikor ötvenegy há: zasságot is kötöttek: az egyik szombaton tizenhármat! Ez nagyon fárasztó; nem is beszélve arról, hogy nem mondhatom ugyanazt a szöveget egV huszonhárom évesnek, min? mondjuk egy második házasÁz anya könyvvezető is izgult.., Huszonévesek és negyvenévesek kötik a legtöbb házasságot ságát kötő negyvenvalahány évesnek. — Mi a leggyakoribb életkor a házasságot kötők között? — Két nagy csoport van, ha lehet így mondani; többségben a huszonévesek vannak, a másik jellemző — ez úgy har-> mine százalék — a negyven év fölöttiek. De ez a helyszíntől is függ, itt a Várady Antal utcában a házasulandók ötven százaléka — ha nem több — negyven fölötti. S ez érthető, hiszen ez nem olyan feltűnő hely, mint a Boldogságház a Széchenyi téren. A fiatalok viszont inkább oda mennek. — Tudna egy-két érdekességet mondani saját prakszisá- ból? — Volt jó néhány nagyon szép esküvő. Voltak itt már népviseletben is, de persze időnként előfordulnak kissé komikus esetek is. Ilyen például a földig érő, fehér ruhás, mirtuszkoszorús negyvenéves menyasszony. Nagyon sokan kérik a már hagyománnyá vált pezsgőt, s a legújabb lehetőséget, a videófelvételt is. Sokan hiszik azt, hogy szilveszterkor nagy a forgalom a házasságkötő-termekben. Ez nem így van. S még valami: érdekes, legtöbb esetben az anyakönyvvezető meg tudja mondani, mindenesetre megérzi, hogy akik előtte állnak, azok vajon boldogok lesznek-e. Valahogy az egész viselkedésük szinte sugallja a jövőt. Már abból is látszik, ahogy egymásra néznek. Na persze tévedhetünk is, de mégis, annak a két embernek az akkori érzelmei mindenképpen láthatók. Voltak olyanok, akik végig se hagyták mondani a szöveget, máris rávágták az ,,igen"-t. Ha a vőlegény vagy menyasszony nem magyar, sí nem is beszéli a nyelvet, ezt az egy szót biztosan megtanulja. De volt már olyan is, hogy valaki rágógumit rág- Jcsalva unatkozta végig saját esküvőjét. Előfordul, hogy ha ilyesmit látunk, akkor kicsit módosítunk a beszéden. Egyszer fordult elő velem, hogy pór percig nagyon kínos helyzetbe kerültem: a vőlegény egyszerűen percekig nem mondott semmit, se „igen”-t, se „nem"-et, s nem tudtam, hogy engem akar zavarba hozni, vagy az utolsó pillanatban még egyszer meggondolja, mit tegyen. De azután kimondta a várva várt szót, s minden simán ment tovább. Azért azt be kell vallanom, hogyha semmi rendkívüli nem történik, akkor is, még ma is, minden egyes alkalommal lámpalázam van. Talán azért, mert tudom, milyen komoly és mások életében milyen fontos esemény ez, amit kolléganőimmel együtt mi vezetünk le a gyakorlatban. D. Cs.
