Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-07 / 337. szám
A Dunántúli napló 1987. december 7., hétfő A nyest szigorúan védett állat és mintha ezt tudná, mert időnként ugyancsak furcscmód garázdálkodik. Mindamellett, hogy nagy hasznot hajt az egerek, patkányok puszitásávol. Csak közben lyukakat, járatokat fúr a padláson, az épületek falaiban, s főleg a padlástérben szeretnek randalírozni. Éjszakánként dübörögve masíroznak, mint a katonák, vagy sejtelmes hangzörejeik kísértetjárásro emlékeztetnek. Ilyen és ehhez hasonló gondokkal küszöködött a Pécsi ÁFÉSZ szilvási vegyesboltjának a vezetője is éveken át. Végül az egyik neves pécsi féregirtót hívta ki segítségül, hogy tegyen rendet. Akkor még nem is sejtette, hogy emlősállatok teszik töndre a falazatot, azt hitte, könnyen pusztítható férgek, bogarak. A féregirtó nem vállalta a feladatot, a gyón gyorsan, márcsak azért boltos pedig feltehetően is, mert a nyestek igaz, hogy egyebek között emiatt is fel- felfalták a környék összes mondott, más munkakört ke- egerét, patkányát, de ezután resett, ugyanis a nyestek már a baromfiólakat támadNyestek egyre több kárt tettek nemcsak a padlás-, de a raktártérben is. Mindez ez év őszén történt. 1987-ben. Az új boltos nem maradt rest, összefogott a szomszéd öregemberrel, Gáspár Lajos bácsival és az üzlet hátsó falánál éktelenkedő bozótost, ami rejtekhelyül is szolgált a betolakodó macskanagyságú állatoknak, kiirtották. Döntöttek nóták meg. S oly elégedettek voltak, vagy 15—20-an, hogy kölykök, szülők fényes nappal ott napoztak a bolt tetején, nem zavartatták magukat még a kődobálástól sem. Eltűnt a dzsungel, elköltöztek a nyestek. Most már az épületet keresztül-ka- sul szelő lyukakat, járatokat is be lehetett tapasztani. Nem ilyen rózsás a helyzet Drávapalkonyán, Hetey Ottóné padlásán, ahol majdnem ötven úgynevezett kényest tanyázik. Dübörögnek, zajonganak, még az elektromos kábelt is megrágják, a tévézsinórt, antennát szétszedik, nem ismerik a békességet. Amúgy roppant játékosak, mókásak, mindez a pusztítás ennek is a nyoma. Éjszakánként elviselhetetlen zajjal mozognak, nagy csapatban, nyugtalaul, közben hancuroznak is. Mint megtudtuk, hogyha túlszaporodik ez az állat, gyéríthető, bármennyire is védett. Most már csak bátor vadász, vállalkozó kellene, aki tán az értékes bunda reményében vállalná azt a ritkítási feladatot. Persze minderről az OKTH Déldunántúli Felügyelőségének tudnia kell. Cs. J. Életképek PIROSKA Terjed a veszettség A háziállatok és a kedvtelésből tartott állatok is megkaphatják Na jó, a címben maradjon csak annyi, hogy „Piroska", de a továbbiakban mégiscsak Piroska néninek szólítom, bár tudom, hogy a világon nincs nő, aki szívesen venné a „néni" megszólítást. Cseh Gyulá- né (Raffai Piroska) itt lakik férjével Pécsett, a Pollack Mihály utca egyik földszinti panellakásában. A pécsi vendéglátóipar nagy egyénisége - így mondják mindazok, akik valaha is együtt dolgoztak vele. Bárhol is, ha felmerült a neve, megjelent előttem egy törékeny, az idők múlásával fáradt, ám finom arcú asz- szony, mindig sötétkék, vagy fekete kosztümben, fehér blúzban és zsabóval, kosztümkabátjára kitűzve egy vörös szegfűvel, vagy éppen díszzsebkendővel. Elegáns volt, s az ma is.- Ez volt az én egyenruhám. Valamikor azt tanultam, hogy szép öltözékkel kell megtisztelni a vendéget, de persze szerényen, mert azért láttam olyan vendéglátós hölgyeket is, akik gyűrűkkel, nyakláncokkal, gyöngyökkel túlzottan felcicomázva jelentek meg a munkahelyen. Tehát nem szabad a vendéget „túlöltözni" sem. Amíg Raffci Piroska — egy pécs-vasasi bányász lánya — eljutott a vendéglátós etikettig, és kinevelt, illetve vizsgáztatott sok-sok ifjú szakembert - eltelt egy kis idő. A Ledina környékén, a Csillag utcában laktak, korábban bánvakolónián szoba-konyhás lakásban. Sokan. Hét lánya volt a bányásznak, közülük négy kislány — mi másban is! - mint a prolíbetegségben, tüdőbajban halt meg. Gondoljuk csak el: kilencen laktak, egy szűk lakásban. A konyhában két fapriccs, a szobában ágyak és „supedlik". A mi vidékükön „tuligának” nevezték ezt a fekhelyet, itt „supedli- nek", a fakerekeken guruló — lódaszerű - alkalmatosságot, amely éppen befért nappalra az ágy alá. Nem szalmazsákkal, hanem kukoricöcsuhéval tömött „szalmazsákkal" bélelték ki a ládákat. Többnyire gyerekek aludtak benne. Raffai György bányászt mozgalmi tetteiért elbocsátják a bányából, a Zsolnay-család ad munkát neki: csöszködik a családi kertben, ahol zöldségen kívül epret, spárgát és mannát (!) termesztenek. Piroska is bekerül a gyárba, valami raktárba, de gyenge fizikuma miatt az orvos eltanácsolja. Más munkahely következik, aztán a háború közeledtével egészségügyi dolgozó lesz, a fronton vöröskeresztes nővér. — A háború utón konfekciós üzemben dolgozik, a negyvenes évek végén vendéglátós iskolára kerül —, mesterlevéllel a kezében végzi el az iskolát és mindjárt be is kerül a Csillag étterembe udvarosnak . . . Söpri az udvart, a beszálló .lovasszekerek után. Az államosításkor az igazgató felfedezi Piroskát: mi az, hogy mesterlevéllel a zsebében a lovak után takarít?! — kérdi méltatlankodva. Aztán ő nyitja meg a II. büfét — a mai Borost tyánt - az utolsó „boltja" pedig az új Olimpia volt, sok éven keresztül vezette az akkor már jó nevű „nagymenő" éttermet. Onnét nyugdíjazták. — Tudod, hogy én tulajdonképpen nem hogy nem szerettem a vendéglátós szakmát, hanem egyenesen utáltam. Persze, még lánykoromban, mielőtt a vendéglátós iskolába beiratkoztam. Aztán amikor megismertem, ez volt az életem. — Kikből állt annak idején a vendégsereg az Olimpiában? — Rengeteg rendezvényünk volt: tudósok, művészek, politikusok, külföldiek fordultad meg nálunk. Gagarin nálunk reggelizett, soha nem felejtem el, sok kísérővel érkezett, a neves űrrepülő — látod itt van a fényképe is, nekem dedikálta — az egyik kijáratnál lévő tálalóasztalra tette a tányérsapkáját. Amikor indultak, eltűnt a sapka. Kétségbeesetten keresem, kirohanok a konyhai körfolyosóra, hát az egyik tanuló - az Osztermayer Pisti — jön velem szembe vigyorogva és a sapka a fején. Nekem újságolja lelkendezve: „Nézze, Piroska néni, pont jó a fejemre!" Azt hittem hideglelést kapok. Mindiárt ígértem neki egy pofont. Lehet, hogy meg is adtam neki, már nem emlékszem rá. Egyébként kitűnő tanulóm volt a Pisti. Nézem Raffai Piroskát, fehér haját, férjével, a drága jó Gyula bátyámmal összenevetünk: „A diófalevél nem sokat használt, úgy látszik . . ." Piroska néni lánv korában a Sztipics-féle tánciskolába járt kis kortársaival együtt. Szombati hajmosáskor diófalevélből készült teával öblítették le a hajukat, hog'' selvmes és szép barna maradjon. Hát a sely- mességgel most sincs gond . . . Rab Ferenc Nincs olyan hét, hogy a tévében, rádióban, újságban ne hangozna el felhívás: jelentkezzen annak a kutyának a gazdája, amely ekkor és ekkor megharapott egy kisfiút. Természetes, hogy a szülők a legsúlyosabbra, a veszettségre gyanakszanak minden kutya- harapás után. Jogosan, mert szinte alig akad valaki, aki ne tudna a közvetlen környezetéből szomorú példákat mondani. Pécsett történt, hogy mókus harapott meg az erdőben egy terhes nőt. Az állat veszett volt. Az anyuka gyermekét nem sikerült megmenteni, csupán az ő életét ... A példákat sorolni lehetne. — Honnan került hazánkba a veszettség, és hogy lehetne terjedését megállítani? — kérdeztük meg dr. Adóm Lászlót, a Baranya Megyei Állategészségügyi Állomás igazgató főállatorvosát. — Világszerte, így hazánkban is széles körben elterjedt betegség, melyet vírus idéz elő. A beteg állat ezt nyálával üríti —• így elsősorban húsevők marása útján terjed. A járvány 1954-ben érte el hazánkat és 1970-re az egész országra kiterjedt. A veszettségi állatok 90 százaléka róka veszettség — különösen a késő ősszel és tél eleién, párzási időben fordul elő. A betegség állat- egészséqügyi és közegészségügyi szempontból rendkívül jelentős a kedvtelésből tartott állatok — kutya, macska —, valamint a haszonállatok — szarvasmarha, sertés, juh stb. — is megbetegedhetnek. Marásuk nyomán, vagy szőrük érintésével az ember is megkaphatja! Teljesen megállítani nem lehet. De a lakos- sáq, főként a qyerekek figyelmét fel kell hívni a szokatlanul viselkedő állatokra. A szelíd rókával játszani, meqfop- ni, elhullott állattetem érintése, lenvúzása veszélyes és tilos! Aki ilyen állatot lát — jelentse be az illetékes tanácsra, tanács mezőgazdasági osztályára, ahol már tudják, mi a teendő, és intézkednek. Fokozottan ügyelni kell az ebek összeírására, védőoltásukra és a kóbor állatok befogására. Sajnos, az állampolgári fegyelem nem a legjobb, sokan nem tesznek eleget a kötelességüknek. Másrészt a kóbor állatok befogása lakott területen nehéz, és nincs megoldva. Lakott területen kívül a kilövésüket kell szorgalmazni a vadásztársaságok segítségével. Ugyancsak fontos feladat a rókák gyérítése, kilövése — ami az utóbbi időben nem a megfelelő, inkább üzleti célok — prémnyerés — miatt lövik a rókákat. A megyében eddig 69 róka, 3 szarvasmarha, 3 őz, 8 kutya és 5 macska bizonyult veszettnek a vizsgálatok alapján. — Mit kíván tenni a tanács ez ügyben, most, hogy eltörölték az ebodót? Nyilvánvaló, hogy még többen tartanak kutyát a panelházakban ... — érdeklődtünk Orbán Györgytől, a Pécs Városi Tanács mezőgazdasági osztályvezetőjétől. — Pécsett tízezerre tehető az ebek száma — ez becsült adat —, évente ebből kilencezret be- oltatnak, tíz százalékukat nem Nagyon nehéz az ellenőrzésük, nyilvántartásuk. Sokan az ebadó nem fizetése miatt nem oltottak. Most, hogy eltörölték, talán javul a helyzet . . . Igaz, hogy eddig az oltás díjtalan volt. Egyedül Pécsett vezettük be egy éve, hogy az oltott kutyák sorszámmal ellátott . bilé- tót kaptak a nyakörvükre. Ennek alapján a kutyákat ellenőrizni lehetett, vagy visszajuttatni a gazdájának. Most dolgozunk azon, hogy lakhely alapján is nyilvántartásba tudjuk venni valamennyi kutyát. Ehhez apparátusunk nincs — a rendőrség, a közterületfelügyelők és a lakosság segítségét kérjük. így lehetne nyomon követni az állatok sorsát. Sajnos, o rókák a könnyebb élelemszerzés miatt — kukák környékén, házaknál — a városba is bejönnek. Ilyenkor haraphatja meg a beteg állat a kóborló kutyákat. Ezért fontos, hogy a tulajdonosok jól elzárva tartsák valamennyit. Felvettük a kapcsolatot a vadász- társaságokkal, kértük, hogy irtsák az állományt. Nem jártunk teljes sikerrel. Igénybe vesszük a KÖJÁL és a pedagógusok segítségét is — beszéljenek a veszettség jellemzőiről, figyelmeztessék az embereket. Sokan még most sem veszik komolyan. A gyerekek felelőtlenül simogatják a barátságos állatokat. A felnőttek pedig megnyúzzák a mezőn, útszé- lén talált, elhullott rókát. Ez pedig nem játék. Semmi baj nem lenne, ha komolyan vennék a figyelemfelhívásunkat. Számítógép-kezelőknek, autósoknak, horgászoknak, tengerparton üdülőknek Szemüvegcsoda: MON-X 345 A MON-X 345 szemüveg- lencse különleges védőbevonatát vegyészek kísérletezték ki, átesett a munkapszichológiai, valamint minősítési vizsgálatokon és ezek eredményei alapján gyárthatja a találmány gazdája, a budapesti Cömpudrug Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet. Amikor ez év tavaszán a Mikrovilág '87 kiállításon Sza- bóné Darvas Annamáriával, a marketing osztály vezetőjével találkoztam, akkor még bevizsgálási stádiumban volt a MON-X 345, most viszont már hozzá lehet jutni ehhez a munkát, sportolást, pihenést segítő eszközhöz, forgalmazóján, az OFOTERT-en keresztül. — Számítógépes adatfeldolgozást végző cégeknek kiadtunk próbahasznólatra néhány darabot ebből a speciális bevonatú szemüvegből — tájékoztat Gyulay György, a pécsi Lánc utcai OFOTÉRT-szaküzlet vezetője —, például a pécsi ÉGSZI-nelf. M i szintén kipróbáltuk az üzletünkben lévő számitógépnél. A számítógépes display-k (a képernyők) folyamatos figyelése igencsak megterheli a szemet, a kifejezetten káros hatású sugárzás és a vibrálás következtében. A különleges bevonatú szemüveg használatával csökken a fáradékonyság, javul a közérzet, nő a koncentrálókészség — össz- eredményként erősödik a fizikai-szellemi teljesítőképesség. — Autósoknak ködben vezetéshez kiváló, mert világosság- érzetet kelt, az észlelési táv meghosszabbodik, a sötétebb tömeg, például egy másik autó jobban kiválik az ’ egyébként tejszerü közegből — ismerteti a szemüveghasználat egyik előnyét Gyulay György. A szakemberek fogalmazása szerint: a látható fénytartományban a lencse áteresztő- képessége kilencven százalék fölött van, amelynek következtében és sajátos színezése folytán gyenge világítási körülmények között fényerősítő érzetet kelt. A szürkületi és éjszakai gépjárművezetésnél is éppen ezért ajánlatos. Sőt, az elvakítást - az autósok rémét! — is meg lehet úszni viselésével. — A magas hegyen vagy tengerparton tartózkodók szemét az erős ultraibolya-sugárzástól védi — mondja Alföldi Andrea, a pécsi Szalai András úti OFOTÉRT-szaküzlet vezetőhelyettese. Itt is árusítják a speciális műanyag lencsét, ellátójuk a Lánc utcai szaküzlet. - Tetszés szerinti keretbe tesszük a lencsét. Jelenleg csők dioptria nélküli kapható sárgásbarna és zöld színezésben, de úgy értesültünk, hogy a gyártó kisszövetkezet hamarosan dioptriás lencsére is felviszi a bevonatot. L. Cs. K.
