Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-31 / 360. szám

- • Meddig ér(het) a tanácsok takarója? Dr. Németh Elemér Szarka Árpád Morber János Dr. Berta József Tervek és teljesítmények épül a belvárosban az új párt­székház, túlteljesül a magánla­kás-építési terv, korszerűbb lesz a révhajózás az új tmk-, utasforgalmi és irodaépülettel, teljesül az állami lakóházfel­újítás, bővülnek a szolgáltatá­sok. Megszépül a belvárosunk is, a tervidőszak végén meg­kezdjük a dunai támfal átépí­tését, ez vonzóbbá teszi majd a folyóparti részt. Ami kétséges: a saját el­határozásé sportcsarnoképítés befejezése a jelenlegi 80 mil­lió forintos költségek mellett túlnő reális lehetőségeinken. Erre a csarnokra eredetileg 32 millió forintot irányoztunk elő. A területünkön megyei beruhá­zásként tervezett szociális ott­hon fogadóképességének növe­lése elmarad. El kell halaszta- nunk a Szabadság utcai álta­lános iskola tornatermének építését is, ezt ellensúlyozza valamennyire az 1988-ban megépülő bitumenes pálya. Morber János: — Eredeti ötéves tervünk­ben négy fő beruházás szere­pelt: a szennyvíztelep felépí­tése, a város vízellátási gond­jainak megoldása, az erőmű fejlesztése és a bányászlakás­építés. Említettem már, hogy a szennyvíztelep ebben az év­ben elkészül, beüzemelése 1988-ban várható. A dunavíz eléri Komlót, jövőre rácsatla­kozik a városi vezetékre. A la­kásépítés - ügy tűnik - fo­Interjú Mohács, Komló, Szigetvár és Siklós tanácsi vezetőivel Közeledvén a év vége és a „hivatalos számadások" termi­nusa is - a megye négy váro­sának — Mohács, Komló, Szi­getvár és Siklós — vezetőit kérdeztük: milyennek Ítélik meg a tanácsi gazdálkodás 1986. évi eredményeit és körülmé­nyeit, mit várnak, mit ígérnek a települések lakosságának a következő esztendőre. Kérdé­seinkre dr. Németh Elemér mohácsi tanácselnök, Morber János komlói elnök, dr. Berta József szigetvári társadalmi ta­nácselnök-helyettes és Szarka Árpád Siklós tanácsának elnö­ke válaszolt. Milyennek ítéli a most vé­get érő esztendő tanácsi gazdálkodási körülményeit? Melyek a város legjelentő­sebb eredményei? Dr. Németh Elemér: — Az induláshoz kedvező körülményeket teremtett, hogy 1986- ban bevételeinket túltel­jesítettük. Ez, valamint áthúzó­dó feladataink pénzmaradvá­nya könnyítette az idei pénz­ügyi gazdálkodást. Forrásain­kat 20 millió forinttal bővítet­te a kibocsátott kötvény, s kedvező hatást gyakorolt az időben érkező állami támoga­tás is. A tervidőszak fejlesztési eredményei közül néhány meg­valósultról, illetve megvalósu­lóban lévőről: 20 szociális bér­lakás építése, a földgáz ge­rincvezeték építésének befeje­zése, a városi fűtőmű bővíté­se, évente 3—4 kilométer út, il­letve 2 kilométernyi szennyvíz­vezeték építése, 2x1000 köb­méteres víztározó építése, meg­kezdődött a szakmunkásképző bővítése 7 tanteremmel, a 150 diákot befogadó kollégium, az új ABC építése, várhatóan 1988-ban elkészülünk a kórház konyhájának rekonstrukciójá­val. És ami még biztos: támo­gatásunk, fogadókészségünk eredményeként új tűzoltólakta­nya épül Mohácson, 1989-re megvalósulhat a telefon be­kapcsolása a távhívás rendsze­rébe, új Szolgáltatósok jelen­tek, illetve jelennek meg a vó rosban. Morber János: — Nagyon nehéz gazdasági évet hagytunk magunk mögött. Kezdődött azzal, hogy már az 1987- es esztendő költségveté­sének készítésekor az állami támogatás 1,3 százalékát tar­talékba kellett tenni, ami ké­sőbb még 2,1 százalékkal el­vonásra is került. A vállalati befizetéseknél közel 15 száza­lékos, a térítési dijaknál 10 százalékos bevételkiesés je­lentkezett. Ezt gazdálkodásunk már nem bírta el. Ezért egyes fejlesztéseket lassítani kellett és természetesen e bevételki­eséseket megérezte az egész­ségügy és az oktatás is. A év legjelentősebb eredményének tartom, hogy a dunavíz eléri a városi hálózatot, s ez döntő Komló vízellátásának megoldá­sában. A másik nagy eredmé­nyünk: elkészült a városi szennyvíztelep. Dr. Berta József: — Az elmúlt évben a szabá­lyozott bevételek közül kiesett mintegy 6 millió forint. Az ez évi tervek készítésekor nem voltak tartalékaink, ugyanak­kor jelentős áremelkedések érintették a költségvetési mű­ködést és a fejlesztési te™ is egy új feladattal bővült: a vá­ros ivóvize minőségének javí­tása halaszthatatlan beavatko­zást igényel. Ez a beruházás a szigetvári tanácsnak 15 mil­lió forint többletkiadást jelen­tett. A tervidőszak jelentősebb beruházási és felújítási felada­tai közül 1987-ben meggyorsult a kenyérgyár építése, a várt­nál viszont lassabban készül a Régiposta-tömb üzletsorának és lakásainak építése. Átadtuk az 1. számú általános iskola tor­natermét, befejezés előtt áll az intézmény távfűtésének szere­lése. Jól haladt a belvárosi rekonstrukció: a Zrínyi téren elkészült a 3. számú épület első ütemének üzletsora és az emeleti lakások is. Megkezdő­dött a gimnázium bővítése 8 tanteremmel. A Széchenyi ut­cában OTP-beruházásban új üzletsor és lakások épülnek. összefoglalva: ebben az évben több mint 30 kisebb és nagyobb beruházással, felújí­tással foglalkoztunk. Ezek nagy része a térség igényeire is te­kintettel készült, közülük is ki­emelkedik a megyei beruhá­zásban épülő 229 ágyas álta­lános kórház, illetve a 6-os fő- közlekedési útnak a belvárost elkerülő szakasza. Szarka Árpád: — Tartalékaink az év közben jelentkező nehézségek — árvál­tozások, központi elvonások - áthidalására nem voltak. Köz­ismerten súlyos károkat okozott a júliusi jégverés, a két éven át jelentkező komoly fagyká­rok, s gazdálkodásunkat egész évben terhelték a Kossuth téri általános iskola megsüllyedé- jének következményei. Tetőzte problémáinkat, hogy az álla­mi támogatás nem a kívánt ütemben érkezett. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy ilyen körülmények között is si­került a tanácsi intézményeket megfelelő szinten működtetni. Egész évi gazdálkodásunkon végigvonult, hogy anyagi eszkö­zök hiányában nem tudtuk az új szabályozók adta önállóság nagyobb lehetőségeit érvénye­síteni. A saját erőn és a közpon­ti forrásokon túl mire tá­maszkodhat a tanács? Le­het-e például a kooperáció révén növelni a beruházási- fejlesztési lehetőségeket? Dr. Németh Elemér: — Forrósaink nagy része ál­lami támogatás, más részben gazdálkodó szervek befizeté­sei, működési bevételek, illetve lakossági adó. A gondot eb­ben az évben az állami támo­gatás 5,1 millió forintos csök­kenése, illetve a gazdasági szervezetek befizetéseiből vár­hatóan kieső 8-10 millió forint okozza — bár reményeink van­nak ezek ellensúlyozására, például a megtakarítások ré­vén is. ösztönözzük és támo­gatjuk a közvetlenül nem ta­nácsi beruházásokat, fokozzuk együttműködésünket a vállala­tokkal a közös érdekeltség alapján. Az új ABC 7 milliós működne a tervidőszak elején megalapozott kooperációs be­ruházási módszer, a tervünk ugyancsak szegényes lenne. A város lakossága is jelen­tős áldozatot vállalt a társula­ti és társulási formákban le­bonyolított beruházásoknál. El­készült Hobol-peremkerület egészséges ivóvízellátását biz­tosító törpevízmű, megépült — több mint 100 család pénzügyi hozzájárulásával — az Alkot­mány téri szennyvízcsatorna­rendszer, Becefán megalakult Már elkezdték az új ABC-áruház alapozását Mohácson, a Duna-part közelében tanácsi támogatással épül, a távhívás megteremtése 24 mil­lióba kerül, ebből 12-őt a posta fizet, 8 milliót a helyi vállalatok, a városi tanács 4 milliót. A földgáz-gerincveze­ték építését a mohácsi válla­latok 74 millió forinttal támo­gatták, a gázfelhasználás ará­nyában. A lakosság által fontosnak tartott közvetlen lakóterületi út-, csatorna- és gázvezeték­építés révén növelhetjük a ta­nácsi beruházások lehetőségét. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján évi 4—5 millió forint tanácsi pénzből 12—13 millió forint értékű közmű épül. Itt említem meg, hogy üdülőterü­letünk vízellátását kizárólag társulati pénzekből — csaknem 15 millió forintért — a jövő év végére tervezzük biztosítani, együttműködve a dunaszekcsői tanáccsal. Morber János: — A komlói tanács 1988-ban - sajnos — csak állami, me­gyei támogatásra és saját ere­jére támaszkodhat. Mind ke­vesebb lehetőséget látunk ugyanis a kooperációra válla­latokkal és más szervezetekkel. Dr. Berta József:- A tanácsi források közül az állami támogatás és az úgynevezett szabályozott bevé­telek nagy része az intézmé­nyekben gazdag Szigetvár mű­ködési, felújítási és karbantar­tási céljait szolgálja. Ha nem a Víz-közmű Társulás, több ki­sebb út- és közműcsoport ke­rült felújításra, újjáépítésre. Szarka Árpád:- A tanácsi költségvetés központi forrásain túl támasz­kodhattunk a vállalatok, szö­vetkezetek és a lakosság anyagi támogatására is. így 1987-ben fejlesztési lehetősé­geinket több mint 8 millió fo­rinttal egészíthettük ki. A Tán­csics, az Ifjúság, a Vak Boty- tyán és a Kanizsai Dorottya utcákban vállalati és lakossá­gi pénzből szennyvízvezeték- rendszer épült ki. A telefon­távhívásba való bekapcsolódá­sunk sem valósulhatna meg a vállalatok és szövetkezetek tá­mogatása nélkül. A város köz­véleménye már kezdi magáévá tenni, hogy a tanács — szűkös anyagi lehetőségei miatt - csak az általuk befizetett pén­zekből tud kommunális fej­lesztéseket megvalósítani. Az­zal kell azonban számolnunk, hogy ezek az összegek a jövő­ben szerények lesznek. Mi az, ami a korábbi ter­vek közül megvalósítható, amit semmiképpen sem le­het elhalasztani, s mi az, aminek megoldása későbbi évekre marad? Dr. Németh Elemér:- A VII. ötéves tervidőszak Mohács fejlődő, dinamikus időszaka lesz. A felsorolt ta­nácsi fejlesztések mellett meg­lyamatos. Az erőmű fejleszté­sét viszont lassítani kellett, be­fejezése csak a tervidőszak vé­gére vagy a következő évre várható. Ez komoly gondokat fog okozni Komló távfűtésének zavartalan biztosításában. Dr. Berta József: — Középtávú tervünk felül­vizsgálata során megállapítot­tuk, hogy 14 jelentős beruhá­zásból 12 befejeződik 1988- ban. Ezek késleltetésére vagy leállítására nincsen lehetősé­günk. Két beruházás elmara­dásával számolunk: a városi szociális otthon építésének és 30 bérlakás beruházásának későbbi időpontra halasztásá­val. Mivel az 1988. évi befe­jeződő beruházások állománya szokatlanul magas, a követke­ző év forrásainak biztosítása a tervidőszak legjelentősebb in­tézkedése lesz. Elkerülhetetlen további hitelek felvétele ah­hoz, hogy a kivitelezők telje­sítményét ki tudjuk fizetni. Szarka Árpád: — Kénytelenek voltunk felül­vizsgálni a siklósi tanács ter­veit ebben az évben, felada­tainkat, beruházási elképzelé­seinket az új helyzethez igazí­tani, mérsékelni. Változatlanul nem mondunk le a lakáshely­zet javításáról, de minden bi­zonnyal kevesebb lakás épül­het meg a városban: bár elő­készítettük 30 bérlakás építé­séhez a szükséges területet, az 1988-ra ütemezett építkezést mégsem kezdhetjük meg. Az OTP-vel tervezett 150 lakás is kevesebb lesz: 1988-ban 33 lakás építése kezdődik el. Jó ütemben halad a szociális ott­hon, átadása 1990-ben várha­tó. A jövő évben Siklós is be­kapcsolódik a távhívásos rend­szerbe. Halasztanunk kell egyelőre a kórház-rendelőinté­zet, a szakmunkásképző isko­la, a szennyvíztelep bővítését. Úgy tűnik, nem tudjuk teljesí­teni a tervezett út- és járda- építési programunkat, nem lesz lehetőségünk a gimnázium 4 tantermes bővítésére. Beszéljünk külön is a te- ho-ról: mekkora az e forrá­sokból várt összeg, mennyit fizetett be a lakosság, ho­gyan használták fel eddig ezt a péntz, illetve a jövő­ben mire szándékoznak for­dítani? Dr. Németh Elemér: — A tehát Mohács lakossá­ga három övezetre kialakítva fogadta el. A szigeti és a szőlőhegyi területen alapvetően helyi célokat fogalmaztak meg, a lakosság döntő többsége pe­dig az 1. számú övezetben az ivóvíztározó kapacitás bővíté­sét és sportcsarnok építését kérte. A teho-ra évente 1,8-2 millió forint érkezik. A városi célok közül 1989 végére elké­szül a 2x1000 köbméteres víz­tározó. A sportcsarnok építését sajnos el kell halasztanunk: ezt a fejlesztések rangsorolá­sa, a bevételeink csökkenése, a várható jelentős beruházási áremelkedések együtt indokol­ják. Javasolni fogjuk, hogy 1988. január 1-jétől szűnjön meg a teho adójellegű köte­lezettsége. önkéntes formában természetesen fogadjuk a la­kosság befizetéseit. Morber János: — A tehc-nál változatlan a cél: a városi fedett uszoda. Az eredeti elképzelések sze­rint a Komlón befolyó összeg 20 millió forint lesz. Erre ké­szült az uszoda terve is. A múlt évben a lakosság 3,5 millió forintot fizetett be, amit 5 millióra kiegészítve kétéves, tartós betétbe helyeztünk az OTP-nél évi 10 százalékos ka­mat mellett. Az építkezést 1988 első felében megkezdjük. Szá­mítunk a beruházás esetében is a város vállalatainak segít­ségére. Tárgyilagos számítások szerint az uszoda a kilencve­nes évek első felében — a ne­hezebb körülmények ellenére is — elkészülhet. Dr. Berta József: — Szigetváron hagyományai vannak a közcélú létesítmé­nyekre történő adományozás­nak. Talán ennek is köszönhe­tő, hogy a lakossági hozzájá­rulás éves összege több mint 2 millió forint, s ezt a pénzt a város és a térség gazdál­kodó szerveinek adományaival együtt az Oktatási és Közmű­velődési Központ építésére for­dítjuk. A munka ebben az év­ben megkezdődött, a pénzügyi felhasználás éves üteme eléri a 10 millió forintot. Ez a léte­sítményünk a legtöbb alanyú kooperáció. Befejezését a VII. ötéves tervidőszakra nem tud­juk ugyan garantálni, de az évenként céljelleggel képződő források beépítésével a követ­kező ötéves terv elején a be­ruházást át tudjuk a város és a térség lakosságának adni. Szarka Árpád: — A lakosság éves település- fejlesztési hozzájárulását 6 millió forintra terveztük. Kü­lönböző okok miatt - például a kedvezmények — ez lényege­sen kevesebb lesz. A múlt év­ben 850 000, 1987-ben 950 000 forintot fizettek be. Ezt az ösz- szeget — a lakossági kívána­lomnak megfelelően — a tor­nacsarnok építésére fordítot­tuk: elkészült az alap- és fel­menő betonszerkezet 7,5 mil­lió forintért. A csarnok építé­sét azonban egyelőre nem tudjuk folytatni. Amíg erre nem nyílik lehetőség, a teho-t el­különített számlán gyűjtjük. Bí­zunk abban, hogy a tornacsar­nok 1990-re tető alá kerülhet. Mészáros Attila 1987. december 31., csütörtök ÜNNEPI MELLÉKLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents