Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-31 / 360. szám
Számítógépes szolgáltatások Fejlesztések a N0V0C0MP- nál Egyedi és általános programcsomagok Három éve alakult NOVO- COMP (Pécsi Tanácsszervek Szervezési és Számítástechnikai Közös Vállalata) szolgáltatásai országszerte keresettek. Számitógépeket vesznek és eladnak, számítógépes rendszereket dolgoznak ki, tanfolyamokat vezetnek, hardwereket és softwereket javítanak. Székhelyük Pécsett, a Lyceum utca 7. szám alatt található - az épület emeletén. Januárban a földszinti helyiségekbe költözik a Professional számítógépszerviz pécsi kirendeltsége, pincében pedig oktatótermeket Hétesitenek. Így tehát egy számítástechnikai centrumot hoznak létre, amely Baranya megyében az első ilyen komplex jellegű cég lesz. Kifejlesztenek olyan számító- gépes rendszereket, ^melyeket a vállalatok mindegyike fel tud használni. Ilyen például az általános adatállomány-kezelő rendszer: könyveléseknél vagy kórházakban a röntgenvizsgálatok nyilvántartásánál egyaránt megfelel, legfeljebb néhány, az intézmények jellegétől függő specifikus programmal egészítik ki. Az általános adatállomány-kezelő rendszert az ország 60 vállalata vette már meg. A NOVOCOMP másfél éve dolgozik rajta, de továbbra is tökéletesíteni szeretnék. Az eddigi fejlesztés másfél millió forintba került. Ezzel a rendszerrel tartják nyilván a pécsi kisiparosok adatait, s a pécsi Agroker Vállalat s használja, mint műtrágya, növényvédő értékesítési és pénzügyi rendszert, a Kertészeti és Parképítő Vállalat virág- csarnokának értékesítési rendszere is ezen alapszik. Egyedi rendszerfejlesztésekkel is foglalkozik a NOVOCOMP. Ezeket különböző cégek kérik speciális feladataik megoldására. Ilyen például a pécsi KIOSZ által megrendelt rezsi- óradíj-számító és bérbruttósító rendszer. A Baranya Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomással, vafamint a Pannónia Agrárinnovációs Közös Vállalattal együtt fejlesztették ki az úgynevezett PAN-PESTI programcsomagot, amely tartalmazza az országban most létező összes engedélyezett növényvédő szert, azok felhasználási módját, az egészségügyi óvórendszabályokat és még több más, növényvédelemmel kapcsolatos adatot. Ez a munka öt hónapot és közel 400 000 forintot emésztett fel. Az egyedi rendszerek közül érdemes megemlíteni a menetlevél-feldolgozási és üzemanyag-elszámolási rendszert, amelyet a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat és a Zalaegerszegi Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat részére készítettek el. A NOVOCOMP számítógépes tanfolyamok vezetésére is vállalkozik. Az intézmények felkérésére bármilyen szintű oktatást elvégeznek. Megalakulásuk óta több, mint 50 tanfolyamot indítottak. Most csak kisebb csoportokkal tudnak foglalkozni, de amint készen lesznek az oktatótermek, jóval több jelentkezőt fogadhatnak. Végül számítógépek beszerzése, összeállítása, gyártása is a szolgáltatásaik közé tartozik. Nemcsak vállalatoknak, hanem magánszémélyeknek • is adnak el gépeket, ezek ára — a minőségtől függően — 20 000-től kétmillió forintig váltakozhat. Kínálatukban Commodore 64-esek, valamint ezek Winchesteres változatai és IBM Compatibilis hardware-ek találhatók. O. Zs. Exportra készülnek a kesztyűk a vállalat Vadász utcai gyárában. Fotó: Proksza László A korábbi törekvéseknek megfelelően 1987-ben is a tőkés export növelése volt kiemelt feladata a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalatnak. Devizabevételeik növelésére három évre szóló megállapodást kötöttek az illetékes minisztériumokkal, összesen 300 millió forint — 6 millió dollár — többletexportot vállalva. Ennek fejében pénzügyi kedvezményekben részesülnek, továbbá kedvezményes bérnövelési lehetőséget kaptak. A pályázat szempontjából 1987-ben zárták a második évet, s jelentős túlteljesítésről adhatnak számot. Két évre 1 milliárd 102 forint volt a tőkés export kötelezettségük, ezzel 'szemben tényleges- forgalmuk 1 milliárd 261 millió forint. A népgazdaság újabb dolárbevételeknez jutott, de érdemes volt a kollektívának is megfeszített erpvel, hét végeken is dolgozni, a kesztyűgyáriak keresete 1987-ben át- lagosan 11-12 százalékkal emelkedett. Nem volt ritka, hogy az egyenes darabbérben dolgozó szabász havi húszezer, a varrónő pedig tízezer forintot vitt haza. A Hunor 1987-ben elért eredményei tehát kiemelkedő- ek: 1,2 milliárd forint árbevétel, 670 millió forint tőkés kivitel, 110 millió forint körüli nyereség. Figyelemre méltó, hogy csökkenő létszám mellett, nőtt a termelés, s hogy az előző évinél lényegesen többet forgalmaztak a tőkés piacokon. Gulyás József vezérigazgató szerint 1988-ban változatlanul a tőkés export árbevétel növelése, a termelékenység fokozása és a termékek minőségi szintjének emelése áll gazdálkodásunk középpontjában. Számolnak azzal, a közgazdasági szabályozásban jövőre sok minden megváltozik. Ennek hatásaként nyereségük a felére csökken, igaz viszont, a korábbi beruházásokra felvett hitelek utolsó részletét törlesztik, ez a teher megszűnik. Az új szabályzók még hatékonyabb munkára kényszerítik őket, bíznak viszont abban, a többletteljesítmények és a dollárbevételek fejében a keresetek tisztességesen fognak alakulni, a bérek bruttósítását is ez szem előtt tartva végezték el. A Hunor az év indításához el van látva kellő megrendeléssel. 1987-ben minőségi reklamációk borzolták a kedélyeket, gondot okoztak a bőrgyárak késedelmes szállításai, így először némi lemaradást kell behozni a szovjet vevőnél. Súlyt fektetnek a jobb piaci és ármunkára, ezt szolgálja a saját üzlethálózat kiépítése idehaza, továbbá az egy éve létrehozott közös külkereskedelmi vállalat, az Interrias, melynek révén még közelebb kerültek a külpiacokhoz. Növelni kívánják gyáregységeik önállóságát is, az önelszámolásra térve át. A Hunor elsősorban belső erőforrásai, tartalékai mozgósításával igyekszik előre menetelni. M. Z. Rózsafái tsz: több feldolgozott termék Az agrárkormányzat meghirdette a maga stabilizációs és kibontakozási programját. A kérdés most az, hogy mozdul rá egy-egy üzem az 1988. évi szabályozóváltozásokra. Milyen változtatásokat terveznek például Rózsafán? — Az új közgazdasági környezet kikényszeríti a változtatást — mondja Papp Zoltán tsz-elnök. — A magunk részéről a legsürgetőbbnek belső üzemi szervezeti rendszerünk korszerűsítését tartjuk, s most ennek kimunkálásán dolgozik a tsz egész vezetése. A dolog lényege, hogy még jobban oda kell vinni a pénzt az emberekhez. Ez alatt azt értem, hogy több pénzért kevesebben is megoldják a feladatokat. Szerencsére jó évet zárunk az idén, a nyereségünk 44 millió forint lesz. Több, mint tavaly. A tagok egy főre eső éves ré« szesedését a tavalyi átlag 78 000 forintról 87 000 forintra sikerült növelnünk. Mindent megteszünk, hogy 1988-ban még dinamikusabban emeljük tagjaink jövedelmét.- Milyen irányban fejlesztenek a következő években? — Termelési szerkezetünkben kis elmozdulás lesz. Eddig nem termeltünk szóját, most viszont komolyan érdeklődünk a növé- nyifehérje-program iránt. Szántóföldjeinken lehet szóját termelni, és adott esetben hajlandók is vagyunk erre. A Baranya Megyei Tanács kérésére növelni akarjuk saját ser- tésvágóhídunk és feldolgozó- üzemünk termelését. Eddig évi 4—5000 sertést vágtunk le, készítményeinket a szentlőrinci és szigetvári áfészek forgalmazzák boltjaikban. Fontosnak tartjuk az aprófalvak jó ellátását, ezért is fokozzuk ezt a tevékenységünket.- Mivel a folyamatban lévő nagy beruházásokkal bizonyos irányban elköteleztük magunkat hosszabb távon, így hát komolyabb struktúraváltoztatást nem tervezünk. A 73 millió forintos szarvasmarhate- lep-rekonstrukciónk félidőn túl van. Eddig 48 millió forintot használtunk fel, s jövőre további 25 milliót költünk • az ágazatra. Célunk 1990-ig 30 százalékkal fejleszteni a létszámot. Az évtized végére ezres tehenészetünk lesz. Folytatjuk a meliorációs programot is mindaddig, amíg termő- területünket 100 százalékban jobbá nem tesszük. A jó gazdálkodás alapja ugyanis a jó termőföld.- Ügy hírlik, az élelmiszer- ipari vállalatok — konzervgyárak, húsipari vállalatok, cukorgyárak — részvénytársaságok létrehozását tervezik mezőgazdasági nagyüzemekkel való hatékonyabb eszközhasználat érdekében. — Minden érdekel minket, ami előbbre viszi, hatékonyabbá teszi a gazdálkodást. Árutermelésünk jelentős. Évente 15 000 vágósertést, 6-7 millió liter tejet állítunk elő. Tehát lenne is mivel bekapcsolódni a közös feldolgozásba, értékesítésbe. Keressük a jó lehetőségeket. Ennél azonban sokkal sürgetőbb, hogy a Tsz Szövetség már január elején leüljön tárgyalni az érintett vállalatok vezetőivel. Ügy hallani, a Kaposvári Cukorgyár 3-4 állami gazdasággal akar közös részvénytársaságot létrehozni. Nagy hiba lenne ez, hisz a gyár nyersanyagának, a cukorrépának oroszlánrészét a baranyai termelőszövetkezetek állítják elő. Rózsafa ebben nincs érintve, hisz mi nem vagyunk répatermelők. Mégis fel kell lépnünk a többi tsz érdekében.- Rné Az 1988-as év tavaszától kezdi meg működését a szövetkezet korszerű fejöháza A kibontakozás pillérei Növénykutatás komplex módon 0 hagyományos ót lehetőségei Jó hír érkezett az Iregszem- csei Takarmánytermesztési Kutató Intézetbe december közepén: Franciaországban két, Olaszországban pedig három napraforgó-hibridüket vették listára. A két francia elismertségül a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézettel közösen fejlesztették ki, ezek egyike szerepel az olaszországiak között is, amelyek közül kettő viszont saját fejlesztő- munka eredménye. — Kié? Az iregszemcseieké, vagy a bicsérdieké? — kérdezem dr. Takács László igazgatót. — Nincs külön témája a bicsérdi és külön az ireg- szemcsei telepünknek. Egy-egy kutatásra csoportok, team-ek .szerveződnek, a kísérletek itt is ott is folynak, a csoportok tagjai lehetnek baranyaiak és lehetnek somogyiak egyaránt. Az iregszemcsei kutatók elsősorban a fehérjetermelő nq-- vények (szója, csicseriborsó, takarmónyborsó, lóbab) nemesítésével foglalkoznak, s mint a decemberi siker is bizonyítja, az olajtermelő napraforgóval is. Egyik régi kutatási növényük a szója. Alapvető cél a rövid tenyészidejű, bőtermő, nagy fehérjetartalmú fajták nemesítése. Ehhez új szövet- tenyésztéses eljárást fejlesztenek a gyorsítás érdekében. De a kutatások itt nem állnak meg: összehasonlító kísérletekkel is ellenőrzik, hogy az új fajták teljesítménye hogyan függ a táj időjárásától, talajától, mikroklímájától. Keresik az optimális tenyészidőt öntözött és öntözés nélküli termesztésnél egyaránt, azt, hogy milyen technológia felel meg legjobban a termesztésnek, hogy a rhizóbium-oltó- anyagok milyen hatással vannak a termésre, s vizsgálják ezt a műtrágyázás függvényében is. Végezetül: elemzik a szójatermesztés gazdaságosságát is.- Ez természetes — mondja az igazgató. — Nekünk nem csudaszép növényt kell előállítanunk, amely 5 tonnás biológiai kapacitású, hanem olyant, amit gazdaságosan termelhetnek egy adott helyen. S e kettő nem feltétlenül esik egybe. Az egyes kutatásokra ezért is alakulnak team-ek: bennük egy-egy genetikus, növénykór- tanos, hagyományos értelemben vett növénytermesztő, ag- rotechnikus, vetőmagtermesztő és növényvédő szakember. — A termesztők, nemesítők gyakran megfeledkeznek arról, hogy a mezőgazdaság is gazdaság, tehát nyereségesnek kell lennie, jövedelmezőnek. Márpedig egy szántóföldi kultúra . produktuma nagyon sokmindentől függ: talajtól is, a csapadék mennyiségétől is, de attól is hogy mennyit fordítunk rá munkában, műtrágyában, növényvédelemben, mennyi a betakarítási veszteség. A kutatóintézeti tevékenység tehát nem állhat meg a nagy biológiai értékű fajták előállításánál, hanem az adott növény üzemi termesztésének valamennyi aspektusát vizsálnia kell a gazdaságosság figyelembevételével. Lehet, hogy nem a biológiai teljesítőképességet kell feltétlenül emelni, hanem a termesztés technológiájában kell változtatni, vagy a műtrágyázáson aPakí- tani. Az iregszemcsei kutatóintézet a csoportokat közvetlenül is érdekeltté tette az eredményben. Számos mezőgazdasági üzemmel van kapcsolatban az országban és az országhatáron túl is, s ezeket az üzemeket is érdekeltté teszi a kutatásban való együttműködésre. — Milyen arányt foglalnak el eszköztárukban az új biotechnológiai eljárások, a génsebészet például?- Figyelembe kell vennünk lehetőségeinket. Ügy látom — mondja dr. Takács László —. hogy divat lett a biotechnológia, pedig a feltételei nincsenek meg. Ehhez először is nagyon sok pénz kell; másodszor e módszerek még nagyon kiforratlanok, s alapkutatás körébe tartoznak, melynek eredményei hosszú tóvúak lehetnek. Márpedig nekünk magunknak kell fenntartanunk magunkat, az intézetnek meghatározók a saját bevételei, tehát közvetlenebb eredményt kell rövi- debb távon elérnünk. De ezeken túl is: úgy gondoljuk, hogy a „hagyományos” lehetőségeink sincsenek kihasználva, különösen, ha azok komplex alkalmazására gondolunk. Mi ezen utóbbi úton akarunk járni. B. L. ÜNNEPI MELLÉKLET 1987. december 31., csütörtök Hunor: előtérben a tőkés export
